Szabad Föld, 2018. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2018-02-23 / 8. szám
I Külvilág VÉDŐFAL NÉLKÜL Legalább 17 ember meghalt Mozambik fővárosának külvárosában, mert a sok esőzés miatt összedőlt egy szemétdomb. A Maputo sűrűn lakott negyedében álló szeméthegy elérte egy háromemeletes épület magasságát. A szemét a környékre illegálisan felhúzott, támfal nélküli házakra zúdult, sok család még mindig ezekben a házakban tartózkodik. MAGYAR MINTA A munkaerőpiac jobb kiszolgálására hivatkozva központosítaná a szak- és a szakközépiskolákat Robert Fico szlovák kormányfő. Évente átlag 30 ezer diák kerül a munkaerőpiacra, de 62 százalékuk nem a szakmájában helyezkedik el - mondta a kormányfő, aki a szakképzést visszaadná az oktatási tárcának. 7 százaléka az ukrán munkaképes korú lakosságnak külföldre távozott. A munkaerőpiac helyzete egyre kilátástalanabbá válik Ukrajnában. 2015 óta több mint egymillióan költöztek külföldre munkát vállalni, súlyos hiány alakult ki az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben. Lengyelországban másfél millió ukrán dolgozik hivatalosan, de népszerű célpont Oroszország, Csehország és Olaszország. FARSANGI VÉRFÜRDŐ Megerősítették az ortodox templomok őrzését a dagesztáni Kizljarban történt fegyveres támadást követően, amelyben öten meghaltak és legalább négyen megsebesültek, amikor egy fegyveres tüzet nyitott az ortodox farsangot ünneplő, a templomból éppen távozó hívőkre. A támadót, Raszul Tyemirbekov 22 éves dagesztáni lakost az orosz nemzeti gárda katonái lelőtték. A házkutatásban találtak egy videofelvételt, amelyen a merénylő hűségesküt tett az Iszlám Állam terrorszervezetnek. HADAT ÜZENTEK? Támadással fenyegette Mevlüt javutoglu török külügyminiszter a szíriai hadsereget, ha a kurdok segítségére sietnek az ostromlott Affin térségében. A szíriai felkelőket támogató Törökország január végén bevonult Észak-Szíriába, és szárazföldi, illetve légi offenzívát indított az általa terrorszervezetnek tartott kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. február 23. ♦ A vidék családi hetilapja Viszályok és viszolygások Montenegrónak és Szerbiának van a legnagyobb esélye arra, hogy a hat nyugat-balkáni állam közül elsőként csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ha a két ország maradéktalanul teljesíti a tagfelvételi követelményeket, akkor leghamarabb 2025-ben a közösség tagja lehet. Legalábbis ezt indítványozza az Európai Bizottság, amelynek nem döntéshozó, csak javaslattevő szerepe van a bővítés ügyeiben. Az utolsó szót az EU két törvényhozó testülete: a tagállamok kormányaiból álló Tanács és az Európai Parlament mondja majd ki. Messze még 2025, de az uniós országok vezető diplomatái februári nem hivatalos ülésükön máris összevitatkoztak azon, hogy nem korai-e a javasolt céldátum. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter például úgy véli, hogy hét év múlva már késő lesz közös asztalhoz ültetni a két nyugat-balkáni országot. Kína, Oroszország és Törökország is gazdasági és politikai befolyásért verseng a térségben. Szerinte 2022 lenne a csatlakozásuk ideális időpontja. Karl Erjavec szlovén tárcavezető viszont túl korainak tartja a 2025-ös tagfelvételt, ismerve a régió országai előtt álló feladatok súlyát. Az immár EU-tag Szlovénia és Horvátország már több mint húsz éve vitatkozik egy tengeri öböl hovatartozásáról, és még mindig nem jutott dűlőre. A volt jugoszláv tagköztársaságok kapcsolatát tucatnyi határvita és egyéb két-, illetve többoldalú konfliktus terheli. Erjavec szerint ezeket lehetetlen lesz rövid idő alatt rendezni. Elég csak Szerbia és egykori tartománya, az éppen 10 éve függetlenné vált Koszovó viharos viszonyára gondolni. Különösen, hogy az Európai Bizottság világossá tette: a csatlakozásnak az is feltétele, hogy az érintettek oldják meg nézeteltéréseiket. Az EU nem akar újabb viszályokat importálni. Brüsszelben a Nyugat-Balkánon virágzó korrupciót és szervezett bűnözést is a tagfelvétel fő akadályának tartják. Az uniós tagságra áhítozó hat országnak meg kell fékeznie a kábítószer-kereskedelemmel, ember- és fegyvercsempészettel foglalkozó bűnbandákat, ha komolyan szeretnének csatlakozni az integrációs szervezethez. Legalább ilyen fontos, hogy megerősítsék demokratikus intézményeiket, tiszteletben tartsák az emberi jogokat és a jogállamot. De a hatok fogadására az Európai Uniónak is fel kell készülnie: jó néhány tagország belefáradt a 2004 óta tartó újabb és újabb bővítési hullámba. Halmai Katalin, Brüsszel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke február 26-a és március 1 -je között felkeresi a Nyugat-Balkán mind a hat országát, hogy biztatást adjon a felkészülésüknek. Az EU soros elnökségét adó Bulgária kormánya egyik fő feladatának tekinti, hogy a bővítést visszahelyezze az unió napirendjére. Májusban külön EU-csúcsot rendez a régió állam- és kormányfőinek a részvételével. FOTÓ: ANDREJ ISAKOVICS, AFP Fegyvertartás az USA-ban és más államokban A legtöbb lőfegyverrel rendelkező országok Hány lőfegyver jut 100 emberre? Szerbia | Ciprus | Szaúd-Arábia ' Irak' Uruguay 1 Svédország i 38 — 36 -35 ■ 34 32 32 ■ 89 A legkevesebb lőfegyverrel rendelkező országok | Tunézia 0,1 | Kelet-Timor 0,3 | Salamon-szigetek 0,4 |Ghána 0,4 | Etiópia 0,4 | Szingapúr 0,5 | Indonézia 0,5 | Eritrea 0,5 | Fidzsi-szigetek 0,5 | Banglades 0,5 Országok, ahol a legtöbb tömeges lövöldözést hajtották végre 1966-2012 között Fülöp-szigetek Oroszország Jemen Franciaország A fegyvervásárlás és -tartás körüli vita ismét fellángolt az Egyesült Államokban a floridai iskolában elkövetett lövöldözés után. Donald Trump elnök is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel javítani akarnak az ellenőrzési rendszeren. USA i Jemen i Svájc i Finnország i Kémek közé keveredett Megdöbbenést okozott múlt héten a brit közvéleményben, hogy a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a The Sun által megszerzett és nyilvánosságra hozott információk szerint Jeremy Corbyn beszervezett ügynök volt a hidegháború csúcsán. Rupert Murdoch médiacézár lapját a 64 éves cseh exkém, Jan Sarkocy tájékoztatta, aki a nyolcvanas években Jan Dymic álnéven szolgált Londonban a csehszlovák követségen. A Margaret Thatcher kormányfő által kiutasított ügynök állítása szerint kétszer találkozott az akkor még „mezei" képviselővel, és pénzzel honorálta szolgálatait. A szigetországban bűncselekménynek számít, ha valaki tudatosan kapcsolatba kerül egy másik ország titkosszolgálatával. Corbyn nem tagadja: többször is találkozott Sarkozyval Londonban, de naivan elhitte, hogy diplomataként dolgozott a csehszlovák nagykövetségen. Megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy Corbynt beszervezték és „nagyra tartott" jelentéseit továbbították a szovjet hatóságokhoz is. A munkáspárti vezető abban az időben rajongott Moszkváért, és nem kizárólag a pénz motiválta együttműködését. Corbyn és érintett munkatársai vehemensen tagadják, hogy beszervezték volna őket, míg más pártok képviselői és egy online petíció máris több ezer aláírója vizsgálatot sürget az ügyben. R. H. V.