Szabad Föld, 2018. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2018-02-23 / 8. szám

I Külvilág VÉDŐFAL NÉLKÜL Legalább 17 ember meghalt Mozambik fővárosának külvá­rosában, mert a sok esőzés miatt összedőlt egy szemét­domb. A Maputo sűrűn lakott negyedében álló szeméthegy elérte egy háromemeletes épü­let magasságát. A szemét a környékre illegálisan felhúzott, támfal nélküli házakra zúdult, sok család még mindig ezekben a házakban tartózkodik. MAGYAR MINTA A munkaerőpiac jobb kiszolgá­lására hivatkozva központosí­taná a szak- és a szakközépis­kolákat Robert Fico szlovák kormányfő. Évente átlag 30 ezer diák kerül a munkaerő­­piacra, de 62 százalékuk nem a szakmájában helyezkedik el - mondta a kormányfő, aki a szakképzést visszaadná az ok­tatási tárcának. 7 százaléka az ukrán munkaképes korú la­kosságnak külföldre távozott. A munkaerőpiac helyzete egyre kilátástalanabbá válik Ukraj­nában. 2015 óta több mint egymillióan költöztek külföldre munkát vállalni, súlyos hiány alakult ki az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egész­ségügyben. Lengyelországban másfél millió ukrán dolgozik hivatalosan, de népszerű cél­pont Oroszország, Csehország és Olaszország. FARSANGI VÉRFÜRDŐ Megerősítették az ortodox templomok őrzését a dagesztá­­ni Kizljarban történt fegyveres támadást követően, amelyben öten meghaltak és legalább né­gyen megsebesültek, amikor egy fegyveres tüzet nyitott az ortodox farsangot ünneplő, a templomból éppen távozó hí­vőkre. A támadót, Raszul Tyemirbekov 22 éves dagesztá­­ni lakost az orosz nemzeti gárda katonái lelőtték. A ház­kutatásban találtak egy video­felvételt, amelyen a merénylő hűségesküt tett az Iszlám Állam terrorszervezetnek. HADAT ÜZENTEK? Támadással fenyegette Mevlüt­­ javutoglu török külügyminisz­ter a szíriai hadsereget, ha a kurdok segítségére sietnek az ostromlott Affin térségében. A szíriai felkelőket támogató Törökország január végén be­vonult Észak-Szíriába, és szá­razföldi, illetve légi offenzívát indított az általa terrorszerve­zetnek tartott kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. február 23. ♦ A vidék családi hetilapja Viszályok és viszolygások Montenegrónak és Szerbiának van a legnagyobb esélye arra, hogy a hat nyugat-balkáni állam közül elsőként csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ha a két ország maradéktalanul teljesíti a tagfelvételi követelményeket, akkor leghamarabb 2025-ben a közösség tagja lehet. L­egalábbis ezt indítványozza az Európai Bizottság, amelynek nem döntéshozó, csak javaslattevő szerepe van a bővítés ügyeiben. Az utolsó szót az EU két törvényhozó testülete: a tagállamok kormányai­ból álló Tanács és az Európai Parla­ment mondja majd ki. Messze még 2025, de az uniós országok vezető diplomatái februári nem hivatalos ülésükön máris ös­­­szevitatkoztak azon, hogy nem ko­­rai-e a javasolt céldátum. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pél­dául úgy véli, hogy hét év múlva már késő lesz közös asztalhoz ültet­ni a két nyugat-balkáni országot. Kína, Oroszország és Törökország is gazdasági és politikai befolyásért verseng a térségben. Szerinte 2022 lenne a csatlakozásuk ideális idő­pontja. Karl Erjavec szlovén tárca­vezető viszont túl korainak tartja a 2025-ös tagfelvételt, ismerve a régió országai előtt álló feladatok súlyát. Az immár EU-tag Szlovénia és Hor­vátország már több mint húsz éve vitatkozik egy tengeri öböl hovatar­tozásáról, és még mindig nem jutott dűlőre. A volt jugoszláv tagköztár­saságok kapcsolatát tucatnyi határ­vita és egyéb két-, illetve többoldalú konfliktus terheli. Erjavec szerint ezeket lehetetlen lesz rövid idő alatt rendezni. Elég csak Szerbia és egy­kori tartománya, az éppen 10 éve függetlenné vált Koszovó viharos viszonyára gondolni. Különösen, hogy az Európai Bizottság világossá tette: a csatlakozásnak az is feltéte­le, hogy az érintettek oldják meg nézeteltéréseiket. Az EU nem akar újabb viszályokat importálni. Brüsszelben a Nyugat-Balkánon virágzó korrupciót és szervezett bűnözést is a tagfelvétel fő akadá­lyának tartják. Az uniós tagságra áhítozó hat országnak meg kell fé­keznie a kábítószer-kereskedelem­mel, ember- és fegyvercsempészet­tel foglalkozó bűnbandákat, ha komolyan szeretnének csatlakozni az integrációs szervezethez. Leg­alább ilyen fontos, hogy megerősít­sék demokratikus intézményeiket, tiszteletben tartsák az emberi jogo­kat és a jogállamot. De a hatok fo­gadására az Európai Uniónak is fel kell készülnie: jó néhány tagország belefáradt a 2004 óta tartó újabb és újabb bővítési hullámba. Halmai Katalin, Brüsszel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke február 26-a és március 1 -je között felkeresi a Nyugat-Balkán mind a hat országát, hogy biztatást adjon a felkészülésüknek. Az EU soros elnökségét adó Bulgária kormánya egyik fő feladatának tekinti, hogy a bővítést visszahelyezze az unió napi­rendjére. Májusban külön EU-csúcsot rendez a régió állam- és kormányfői­nek a részvételével. FOTÓ: ANDREJ ISAKOVICS, AFP Fegyvertartás az USA-ban és más államokban A legtöbb lőfegyverrel rendelkező országok Hány lőfegyver jut 100 emberre? Szerbia | Ciprus | Szaúd-Arábia ' Irak' Uruguay 1 Svédország i 38 — 36 -35 ■ 34 32 32 ■ 89 A legkevesebb lőfegyverrel rendelkező országok | Tunézia 0,1 | Kelet-Timor 0,3 | Salamon-szigetek 0,4 |Ghána 0,4 | Etiópia 0,4 | Szingapúr 0,5 | Indonézia 0,5 | Eritrea 0,5 | Fidzsi-szigetek 0,5 | Banglades 0,5 Országok, ahol a legtöbb tömeges lövöldözést hajtották végre 1966-2012 között Fü­löp-szigetek Oroszország Jemen Franciaország A fegyvervásárlás és -tartás körüli vita ismét fellángolt az Egyesült Államokban a floridai iskolában elkövetett lövöldözés után. Donald Trump elnök is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel javítani akarnak az ellenőrzési rendszeren. USA i Jemen i Svájc i Finnország i Kémek közé keveredett M­egdöbbenést okozott múlt héten a brit közvéle­ményben, hogy a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a The Sun által megszerzett és nyilvános­ságra hozott információk szerint Jeremy Corbyn be­szervezett ügynök volt a hidegháború csúcsán. Rupert Murdoch médiacézár lapját a 64 éves cseh exkém, Jan Sarkocy tájékoztatta, aki a nyolcvanas években Jan Dymic álnéven szolgált Londonban a csehszlovák kö­vetségen. A Margaret Thatcher kormányfő által kiuta­sított ügynök állítása szerint kétszer találkozott az akkor még „mezei" képviselővel, és pénzzel honorálta szolgálatait. A szigetországban bűncselekménynek számít, ha valaki tudatosan kapcsolatba kerül egy másik ország titkosszolgálatával. Corbyn nem tagadja: többször is találkozott Sarkozyval Londonban, de nai­van elhitte, hogy diplomataként dolgozott a csehszlo­vák nagykövetségen. Megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy Corbynt beszervezték és „nagyra tartott" jelen­téseit továbbították a szovjet hatóságokhoz is. A munkáspárti vezető abban az időben rajongott Moszkváért, és nem kizárólag a pénz motiválta együttműködését. Corbyn és érintett munkatársai vehemensen tagadják, hogy beszervezték volna őket, míg más pártok képviselői és egy online petíció máris több ezer aláírója vizsgálatot sürget az ügyben. R. H. V.

Next