Szabad Föld, 2019. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-04 / 1. szám

Hazai élet Majd csak jövőre Idén mégsem emelkedik az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összege, mert a kormány 2018 év végén rendeletben módosította a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat. Eszerint ez az összeg legkorábban 2020-tól emelkedhet. O­rszágosan ugyan nem sok embert érint, de annak, aki mindössze havi 28 500 forint nyug­díjat kap, egy évig még biztosan várnia kell az emelésre. Az mfor.hu vette észre, hogy a kormány tavaly év végén, a két ünnep között ren­deletben döntött arról, hogy egy évig még biztosan nem emeli az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegét - miközben az átlag­nyugdíj 2019-től már eléri 134 ezer forintot. A döntés más jogosultságokat is érint, hiszen a legkisebb teljes nyugdíj összegéhez mérten állapít­ják meg például a közgyógyellátás jogosultságát. A méltányossági nyugdíjemelés, illetve az egyszeri segély megítélésekor is figyelembe veszik a nyugdíjminimum mérté­két. Öregségi nyugdíjat Magyaror­szágon az kaphat, aki elmúlt 65 éves, öregségi teljes nyugdíjat pedig az, aki a nyugdíjkorhatár el­érése mellett legalább 20 év szolgá­lati időt szerzett, és jelenleg nem dolgozik. Azok a nők, akik negy­ven évet ledolgoztak, teljes öregsé­gi nyugdíjat kaphatnak - ennek legkisebb összege 28 500 forint, ami egyben a nyugdíjminimum összege is. Ha valakinek nincsen meg a kellő szolgálati ideje, nem jogosult nyugdíjra. Ha valaki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de csupán 15 év szolgálati időt tud magának igazolni, ezenfelül pedig sem belföldön, sem külföldön nem áll biztosítással járó jogviszony­ban, az öregségi résznyugdíjra jo­gosult.­­stb . Az öregségi nyugdíjat a lakhely szerinti illetékes nyugdíj-biztosítási igazga­tóságnál kell igényelni. Lehet személyesen, postai úton vagy elektronikus formában. A kérelem benyújtásakor érdemes minden olyan okmányt csatolni, amely igazolhatja a szolgálati időt, ez ugyanis gyorsíthat az ügyintézés menetén. Uralkodói bibliotéka M­átyás királyunk európai mér­tékkel is híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Igazi hu­manista és reneszánsz uralkodóként Budára és Visegrádra invitált tudó­sokat, művészeket. A korabeli króni­kák mind megemlítik azt a tudatosan létrehozott hatalmas díszkönyvtárat, amelyhez akkor csak a vatikáni volt mérhető. A legfinomabb pergamenre írt kéziratokkal büszkélkedett, ame­lyeket a legkiválóbb illusztrátorok láttak el miniatúrákkal. Budán, a király uralkodása alatt állították fel az első magyar könyvnyomdát. E kevésbé ismert tény és a könyvtár gazdagságának bemutatása a célja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiállításának, amelyet 2019. február 9-ig tekinthetünk meg. A kiállítás középpontjában a corvi­nák állnak - tudtuk meg Zsupán Edina kurátortól. E könyvtár egykor talán 2000-2500 kötetet számlált, és a trónterem traktusában, a kápolna közelében alakították ki. A könyve­ket részben Firenzéből hozatták, másrészt a Budán alapított műhely­ben készítették vagy másolták. Egy­házi, de főként világi, itáliai mesterek dolgoztak itt. A gyűjteményben ókori latin, görög és korabeli szerzők, egyházatyák művei is helyet kaptak. Azok a kódexek maradtak fenn, amelyek még a török pusztítás előtt kikerültek az országból - akár aján­dékként az uralkodótól vagy éppen törvénytelenül eltulajdonítva a könyvtárból. Most 65 kódex látható, közülük 51 corvina, 14 főpapi dísz­kódex. 15-öt az OSZK kölcsönzött külföldről. Párizsból érkezett a Cassianus corvina - amely a budai műhelyben született sajátos művé­szeti stílus csúcsdarabja - egy késő római kori szerzetes művét tartal­mazza. De van itt több mint ezeréves corvina is, Bécsből. A Széchényi könyvtár három kiállítótermében, szigorú műtárgyvédelem alatt, tár­lókban, audiovizuális eszközökkel, érintőképernyőkkel kiegészítve tekinthető meg Hunyadi Mátyás könyvtárának eddig kevésbé ismert oldala. Hajós SZERENCSÉRE VÁRVA. Nem csitul a lottóláz: ahogyan eddig, úgy tovább­ra is nagyon szeret lottózni, sorsjegyet kaparni, fogadni a magyar. Változás az előző évekhez képest, hogy a lottószelvény helyett inkább kaparós sorsjegyeket veszünk - írja a hvg.hu. Tavaly csak kaparósra 100 milliárd forintot költöttünk, sorsjegyből nagyjából 168 milliót adtak el. A sportfogadások is népszerűbbek, 2 százalékponttal emelkedtek. Változás az is, hogy egyre több fiatal és nő ját­szik, újra divatba jött a lóverseny. A Szerencsejáték Zrt.-nek 2018-ban is jó éve volt, a költségvetésbe tizenhárommilliárd forint osztalékot fizethetnek be. 2019. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Hiányzó gyógyítók Évente 200-300 háziorvosi kör­zetnek kellene gazdát cserélnie ahhoz, hogy az idős orvosok he­lyét átvegyék a fiatalok, ám ehe­lyett legfeljebb 30-50 üzlet köt­tetik - mondta a Népszavá­nak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szö­vetségének elnöke. Szerinte a piac azért fagyott be, mert hiába javí­totta a kormány az elmúlt évek­ben a háziorvosi vállalkozások fi­nanszírozását, az abból kivehető jövedelem még mindig jóval ki­sebb, mint a kórházi szakorvosoké. A mostani finanszírozás duplája fedezné a bruttó egymillió forin­tos orvosbért és két ápolónő tisz­tességes fizetését. A praxispiac működését a jogbizonytalanság is akadályozza, ha ugyanis az önkor­mányzat nem köt a vevővel szer­ződést - amire az eladó és a vevő megegyezése ellenére is volt példa -, a praxisjog egy év múlva átszáll a helyhatóságra. A távozó doktor így nem kap a körzetéért egy fillért sem, az önkormányzat pedig saját „emberét" akár egyet­len fillér ellenérték nélkül is beül­tetheti a körzetbe. A praxisok el­­adhatatlansága azért nagy baj, mert minden ötödik háziorvos el­múlt 60 éves, és 2020-ra nagyjá­ból egymillió ember maradhat háziorvos nélkül. Jelenleg 405 körzet üres, 380-ból tartósan hi­ányzik az orvos, kutatások szerint pedig az ilyen körzetekben jóval nagyobb a kockázata, hogy valaki idő előtt meghal. Egy friss kor­mányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok kétharmada öt éven belül piacra dobná a praxi­sát. Egy átlagos, 1500-2000 kár­tyás praxis ára 8-10 millió forint, bár Budapesten nem ritka a húsz­milliós ár sem. bh A HÉT IDÉZETE Ha úgy állunk hozzá, hogy nem szabad magunkról beszélni és önkritikát gyakorolni, akkor nem tudom, mi lenne a célja a filmkészítésnek. A történelmi filmeknél is megkérdőjelezhetetlenül szükséges a kritikai szemlélet. 24.hu, 2018. december 27. Reisz Gábor filmrendező CSEPPKŐ ALATT SZÁLL A DAL. Különleges helyszínen tartotta óévbúcsúztató gáláját az operettszakma: a Világörökség részét képező aggteleki Baradla-barlang koncerttermében szólt a zene december 30-án. A koncer­ten megemlékeztek Kálmán Imre születésének 125. évfordulójáról.

Next