Szabad Föld, 2019. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 1. szám
Hazai élet Majd csak jövőre Idén mégsem emelkedik az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összege, mert a kormány 2018 év végén rendeletben módosította a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat. Eszerint ez az összeg legkorábban 2020-tól emelkedhet. Országosan ugyan nem sok embert érint, de annak, aki mindössze havi 28 500 forint nyugdíjat kap, egy évig még biztosan várnia kell az emelésre. Az mfor.hu vette észre, hogy a kormány tavaly év végén, a két ünnep között rendeletben döntött arról, hogy egy évig még biztosan nem emeli az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegét - miközben az átlagnyugdíj 2019-től már eléri 134 ezer forintot. A döntés más jogosultságokat is érint, hiszen a legkisebb teljes nyugdíj összegéhez mérten állapítják meg például a közgyógyellátás jogosultságát. A méltányossági nyugdíjemelés, illetve az egyszeri segély megítélésekor is figyelembe veszik a nyugdíjminimum mértékét. Öregségi nyugdíjat Magyarországon az kaphat, aki elmúlt 65 éves, öregségi teljes nyugdíjat pedig az, aki a nyugdíjkorhatár elérése mellett legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és jelenleg nem dolgozik. Azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, teljes öregségi nyugdíjat kaphatnak - ennek legkisebb összege 28 500 forint, ami egyben a nyugdíjminimum összege is. Ha valakinek nincsen meg a kellő szolgálati ideje, nem jogosult nyugdíjra. Ha valaki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de csupán 15 év szolgálati időt tud magának igazolni, ezenfelül pedig sem belföldön, sem külföldön nem áll biztosítással járó jogviszonyban, az öregségi résznyugdíjra jogosult.stb . Az öregségi nyugdíjat a lakhely szerinti illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál kell igényelni. Lehet személyesen, postai úton vagy elektronikus formában. A kérelem benyújtásakor érdemes minden olyan okmányt csatolni, amely igazolhatja a szolgálati időt, ez ugyanis gyorsíthat az ügyintézés menetén. Uralkodói bibliotéka Mátyás királyunk európai mértékkel is híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Igazi humanista és reneszánsz uralkodóként Budára és Visegrádra invitált tudósokat, művészeket. A korabeli krónikák mind megemlítik azt a tudatosan létrehozott hatalmas díszkönyvtárat, amelyhez akkor csak a vatikáni volt mérhető. A legfinomabb pergamenre írt kéziratokkal büszkélkedett, amelyeket a legkiválóbb illusztrátorok láttak el miniatúrákkal. Budán, a király uralkodása alatt állították fel az első magyar könyvnyomdát. E kevésbé ismert tény és a könyvtár gazdagságának bemutatása a célja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiállításának, amelyet 2019. február 9-ig tekinthetünk meg. A kiállítás középpontjában a corvinák állnak - tudtuk meg Zsupán Edina kurátortól. E könyvtár egykor talán 2000-2500 kötetet számlált, és a trónterem traktusában, a kápolna közelében alakították ki. A könyveket részben Firenzéből hozatták, másrészt a Budán alapított műhelyben készítették vagy másolták. Egyházi, de főként világi, itáliai mesterek dolgoztak itt. A gyűjteményben ókori latin, görög és korabeli szerzők, egyházatyák művei is helyet kaptak. Azok a kódexek maradtak fenn, amelyek még a török pusztítás előtt kikerültek az országból - akár ajándékként az uralkodótól vagy éppen törvénytelenül eltulajdonítva a könyvtárból. Most 65 kódex látható, közülük 51 corvina, 14 főpapi díszkódex. 15-öt az OSZK kölcsönzött külföldről. Párizsból érkezett a Cassianus corvina - amely a budai műhelyben született sajátos művészeti stílus csúcsdarabja - egy késő római kori szerzetes művét tartalmazza. De van itt több mint ezeréves corvina is, Bécsből. A Széchényi könyvtár három kiállítótermében, szigorú műtárgyvédelem alatt, tárlókban, audiovizuális eszközökkel, érintőképernyőkkel kiegészítve tekinthető meg Hunyadi Mátyás könyvtárának eddig kevésbé ismert oldala. Hajós SZERENCSÉRE VÁRVA. Nem csitul a lottóláz: ahogyan eddig, úgy továbbra is nagyon szeret lottózni, sorsjegyet kaparni, fogadni a magyar. Változás az előző évekhez képest, hogy a lottószelvény helyett inkább kaparós sorsjegyeket veszünk - írja a hvg.hu. Tavaly csak kaparósra 100 milliárd forintot költöttünk, sorsjegyből nagyjából 168 milliót adtak el. A sportfogadások is népszerűbbek, 2 százalékponttal emelkedtek. Változás az is, hogy egyre több fiatal és nő játszik, újra divatba jött a lóverseny. A Szerencsejáték Zrt.-nek 2018-ban is jó éve volt, a költségvetésbe tizenhárommilliárd forint osztalékot fizethetnek be. 2019. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Hiányzó gyógyítók Évente 200-300 háziorvosi körzetnek kellene gazdát cserélnie ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ehelyett legfeljebb 30-50 üzlet köttetik - mondta a Népszavának Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a piac azért fagyott be, mert hiába javította a kormány az elmúlt években a háziorvosi vállalkozások finanszírozását, az abból kivehető jövedelem még mindig jóval kisebb, mint a kórházi szakorvosoké. A mostani finanszírozás duplája fedezné a bruttó egymillió forintos orvosbért és két ápolónő tisztességes fizetését. A praxispiac működését a jogbizonytalanság is akadályozza, ha ugyanis az önkormányzat nem köt a vevővel szerződést - amire az eladó és a vevő megegyezése ellenére is volt példa -, a praxisjog egy év múlva átszáll a helyhatóságra. A távozó doktor így nem kap a körzetéért egy fillért sem, az önkormányzat pedig saját „emberét" akár egyetlen fillér ellenérték nélkül is beültetheti a körzetbe. A praxisok eladhatatlansága azért nagy baj, mert minden ötödik háziorvos elmúlt 60 éves, és 2020-ra nagyjából egymillió ember maradhat háziorvos nélkül. Jelenleg 405 körzet üres, 380-ból tartósan hiányzik az orvos, kutatások szerint pedig az ilyen körzetekben jóval nagyobb a kockázata, hogy valaki idő előtt meghal. Egy friss kormányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok kétharmada öt éven belül piacra dobná a praxisát. Egy átlagos, 1500-2000 kártyás praxis ára 8-10 millió forint, bár Budapesten nem ritka a húszmilliós ár sem. bh A HÉT IDÉZETE Ha úgy állunk hozzá, hogy nem szabad magunkról beszélni és önkritikát gyakorolni, akkor nem tudom, mi lenne a célja a filmkészítésnek. A történelmi filmeknél is megkérdőjelezhetetlenül szükséges a kritikai szemlélet. 24.hu, 2018. december 27. Reisz Gábor filmrendező CSEPPKŐ ALATT SZÁLL A DAL. Különleges helyszínen tartotta óévbúcsúztató gáláját az operettszakma: a Világörökség részét képező aggteleki Baradla-barlang koncerttermében szólt a zene december 30-án. A koncerten megemlékeztek Kálmán Imre születésének 125. évfordulójáról.