Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2019-10-18 / 42. szám

2 Külvilág ■HIJAHMil­ 13 rendőrt öltek meg, és kilencet megsebesítettek ismeretlen fegyveresek, kelepcébe csalva őket a nyugat-mexikói Michoa­­cán államban. A rendőröket El Aguaje városban hívták egy ház­hoz, hogy rendet teremtsenek, de amikor odaérkeztek, több „fel­fegyverzett civil" tüzet nyitott rájuk. A hatóságok a bűnjelek alapján azt gyanítják, hogy a szomszédos Jalisco államban te­vékenykedő Új Generáció nevű bűnbanda, Mexikó egyik legerő­sebb és feltörekvőben lévő drog­­kartellje gyilkolta meg a rend­őröket. 67. nőtt a Hagibis tájfun halálos ál­dozatainak száma Japánban, a hatóságok tíz embert eltűntként tartanak nyilván. A rendkívüli erejű tájfun szombaton érte el Japán partjait és másnap hagyta el a szigetországot. Az eltűntek utáni kutatásban és a károk hely­reállításában 11 ezren vesznek részt, köztük az önvédelmi had­erő tagjai. Két nappal a tájfun elvonulása után még mindig mintegy 24 ezer háztartásban nincs áram, 138 ezerben pedig ivóvíz. A vihar sújtotta térségben több mint 230 iskola és több tucat bevásárlóközpont zárva van. Több mint 50 helyen léptek ki a folyók vagy a víztározók a medrükből. Az oldalpárt szerkesztette és írta: MARKOS MÁRIA ARCKÉP Rudy Giuliani, Donald Trump ügyvédje N­ancy Pelosi, az Egyesült Államok Képvi­selőházának elnöke 2019. szeptember 24-én indította meg az Egyesült Államok 45. elnöke, Donald Trump ellen az Impeachment­­nek nevezett eljárást, amely az elnök közjogi felelősségre vonását, esetleg elmozdítását jelentheti. Az ok ismert: Donald Trump egy telefonbeszélgetés során megpróbálta ráven­ni Ukrajna új elnökét, Volodimir Zelenszkijt, hogy pénzügyi támogatás fejében indítson vizsgálatot Joe Biden, az Egyesült Államok volt alelnöke ellen, aki 2020-ban a demokra­ták színeiben legfőbb vetélytársaként indul majd az elnökségért, illetve Biden fia, Hunter ellen. (A fiú a Burisma Holdings nevű orosz gázipari cég igazgatótanácsában foglalt korábban helyet, s ebbéli minőségében köve­tett el állítólag valami visszaélést.) A szinte egész Amerikát mozgósító fejle­mények legfrissebb híre: a manhattani szö­vetségi ügyészek vizsgálatot indítottak, hogy kiderítsék, megsértette-e Rudy Giuliani, Do­nald Trump személyes ügyvédje az amerikai törvényeket ukrajnai tevékenységével. Ugyanis Giuliani többször járt Ukrajnában, hogy rávegye a kormányt, tegye politikai hullává Trump ellenfelét, Joe Bident és fiát. Tehát most minden szem Giulianit figyeli, ismerjük meg mi is őt. Nagy arc, nem semmi figura... Rudolph William Louis Giuliani 1944. május 28-án született a New York-i olasz­amerikai enklávéban, olasz bevándorló, munkásszülők egyetlen gyermekeként. Egy időben papnak készült, de később átnyergelt a jogra. Carter alatt demokrata volt, a követ­kező elnök, Reagan mellett hirtelen republi­kánus lett. „Úgy találtam, hogy a demokrati­kus politika naiv, és mire Washingtonba költöztem, a republikánusok értelmesebbek lettek számomra.” Ügyvéd, üzletember, poli­tikus. Először akkor ismerték meg nevét or­szágosan is, amikor 1994 és 2001 között New York polgármestere lett. Nevéhez fűződik a hírhedt szexutca, a 42. Street kisöprése; az általa kinevezett rendőrfőnök az úgynevezett „törött ablakok” elméletét alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy semmilyen kisebb bűncselek­ményt, ablaktörést, grafitizést, utcai ivást sem szabad megtorlatlanul hagyni, mert ez megengedő légkört teremt, ami további, sú­lyos bűncselekményekhez vezet. Meg kell mondani, a városban rend lett. A New York-i maffia, az öt család állítólag 800 ezer dollá­ros vérdíjat tűzött ki a fejére. Minden hangszeren játszott - egyre ma­gasabbra került. 2001-ben a Time magazin az Év emberének választotta, a szeptember 11 -i terrortámadásban mutatott szerepéért - ahol és amikor csak lehetett, feltűnt, szóno­kolt -, Erzsébet királynőtől lovagkeresztet kapott. (A Tűzoltók Szövetsége viszont meg­vádolta, hogy fontosabb volt neki az arany és az ezüst visszanyerése az összedőlt Világ­kereskedelmi Központ boltozatából, mint az áldozatok maradványainak „helyrehozása”, így azok egy része szemétként került a Fresh Kills-i hulladéklerakóba.) Egy időben még az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott, de állí­tólag a prosztatarákja miatt visszalépett. Ta­valy áprilisban Trump elnök személyes ügy­védje lett. Ha Giuliani politikai élete mozgalmasnak mondható, magánélete legalábbis viharos. Elvette másodunokatestvérét, majd szeretőt tartott, válás következett, majd újabb esküvő, újabb szeretők - közülük az egyik biztonsá­gára Giuliani parancsára a városi rendőrség ügyelt­­, újabb válás, ami ezúttal 6,8 millió dollárba fájt, és újabb esküvő. A történet (jelen idejű) vége: természetesen újabb válás... Mindez nem okozott gondot Giulianinak, hiszen főnöke is hasonló cipőkben járt. Pél­dául Giuliani volt az a titokzatos valaki, aki pénzzel próbálta megvenni Trump egyik szeretőjének a hallgatását. Giulianinak tehát meg kell jelennie a sze­nátusi bizottság előtt. Ha ugyan megjelenik. Ha ugyan mond is valamit, Trump nyugodt lehet, személyes ügyvédje nem fog fecsegni. Túl sokat vesztene. Túl sokat vesztenének... (szűcs) FOTÓ: WIKIPEDIA 2019. október 18. ♦ A vidék családi hetilapja Káosz és menekülés Válságos a helyzet Szíriában azok után, hogy a múlt héten a Trump­­adminisztráció elrendelte az amerikai csapatok kivonását az ország északi határairól. Ezzel megnyílt az út az amerikaiak oldalán harcoló kurdok elleni török támadás előtt, mert ellenségként tekintenek az állam nélküli, mintegy 40 milliós népcsoportra. Donald Trump amerikai elnök bejelentése óta a káosz eszkalálódott. Hosszú, kegyetlen háború van kibontakozóban. HOGYAN VÁLTOZOTT A FELÁL­LÁS SZÍRIÁBAN? A közel-keleti ország szinte felismerhetetlenné vált az elmúlt napokban. Az eseményeket három dolog hajtja. A török hadse­reg - a főképp szélsőséges, korábban az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaida terrorszervezethez köthető szíriai fel­kelők támogatásával - a vártnál sokkal mélyebbre hatolt a kurdok által lakott területeken Észak-Szíriá­­ban, elfoglalva a kulcsfontosságú autópályát és a kurd enklávé terüle­teinek egy részét. Ez a katonai előre­haladás vezetett a teljes amerikai ki­vonulás bejelentéséhez. A török had­sereg előretörése és az amerikaiak távozása pedig azt eredményezte, hogy néhány nap leforgása alatt a magukra maradt szíriai kurdok egyezséget kötöttek a szíriai kor­mánnyal, így Bassár el-Asszad elnök KULCSFONTOSSÁGÚ KURD FRAKCIÓK Szíriai Demokratikus Erők (SDF): kurd és arab harcosok koalíciója, akik az Egyesült Államokkal szö­vetkeztek az ISIS elleni harcban. Kurd Népvédelmi Egységek (YPG): az SDF gerincét képező kurd milícia, amely független kurd államot akar Szíriában. Kurd Munkáspárt (PKK): az YPG- hez köthető kurd szeparatista csoport, amelyre Törökországban és az Egyesült Államokban terro­rista szervezetként tekintenek. csapatai a kurdok lakta területeken gyorsan megjelentek, a szíriai kur­dok és Damaszkusz megállapodásá­nak megfelelően már bevonultak Tabkába és Rakkába, valamint több környező faluba. A szíriai polgárháború kitörése előtt, több mint nyolc éve, a szíriai kurdok viszonylagos békében éltek Damaszkusszal, ami a háború és az Egyesült Államokkal fennálló szö­vetségük okán mélypontra került. MIT JELENT MINDEZ AZ ISZLÁM ÁLLAM (ISIS) SZÁMÁRA? Mivel a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) je­lentős területeket - és az amerikai szövetséget is - veszített, a vákuum­ban a mostanra marginalizálódott Iszlám Államnak ismét esélye nyílt arra, hogy újraalakuljon a térségben. A kudarcot vallott amerikai Szíria­­politika akár 100 ezer dzsihádista visszatérésével is járhat. Az egyre erősödő török támadások következ­tében az SDF-nek már nincs megfe­lelő felszereltsége az ISIS-börtönök őrzésére, egyes hírek pedig arról számolnak be, hogy a szíriai rezsim és orosz támogatóik igyekeznek el­lenőrizni ezeket a létesítményeket. MI TÖRTÉNHET EZUTÁN? Folyta­tódhat a civil lakosság menekülése, ha továbbra is ellenállnak a szíriai kormány csapatainak. Ha a török SZANKCIÓK. Két török miniszté­rium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat hétfőn Wa­shington. A politikusoknak az Egye­sült Államokban fellelhető vagyo­nát befagyasztják, letiltják a dollár­ban folytatott nemzetközi tranzak­cióikat. Az EU-nak is súlyos fejtö­rést okoz a válság, miután a török elnök azzal fenyegetőzik, hogy útnak indítja az országban lévő, kétmilliónál is több szíriai mene­kültet Európa felé, ha az unió szankciókkal reagálna az offenzívá­ra. A török hadművelet miatt Nagy- Britannia felülvizsgálja a török fegyverszállításokra adott engedé­lyeket, és leállítja újak kiadását. Köknek sikerül kitelepíteni a kurdo­­kat az általuk biztonsági zónának nevezett területről, helyükre az An­karához lojális szunnita szíriaiakat telepítenek vissza. Törökország vagy tovább harcol az orosz támo­gatást élvező szíriai rezsim ellen, vagy megállapodik Damaszkusszal, és ebben Iránnak is helyet kell biz­tosítani. Egy biztos: az amerikai csapatok kivonulásával Washington szerepe jelentősen csökken. GRAFIKA: EMU FOTÓ: OZAN KOSE, AFP

Next