Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-16 / 74. szám

A szocialista mezőgazdaságén A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók lapja Bratislava, 1962. szeptember 16. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 74. szám. Van miről vitázni Szövetkezeteink, állami gazdasá­gaink a napokban vitatják pártunk dokumentumát. Van miről vitatkozni, rajtunk múlik, mily módon tárjuk fel a nagyüzemi termelés rejtett tarta­lékait, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tését előbbre vigyük. Nem árt, ha visszatekintünk a me­zőgazdaságban eddig megtett útra, amelyen végigmentünk, mit tettünk jól, hogyan lehetne sikeresebben to­vábbhaladni. Nagy tétről van szó. Azt mondjuk, hogy­­ 1970-ig a mező­­gazdaságot ipari szintre kell emelni. Ha felmérjük erőnket, látjuk, hogy ez megvalósítható. A tartalékokat megtalálhatjuk minden szövetkezet­ben, ennek ellenére még nem egy szövetkezetben mondják, hol keres­sük? Kezdjük csak mindjárt a földalap­pal. A vitában nagyon sok szövetke­zetben rájönnek majd, hogy a kis­­hozamú rétek felszántásával lényege­sen fokozhatják a termelést. Balázs elvtárs, a szlovenszké gyarmati szö­vetkezet elnöke tavaly elmondotta, hogy a feltört rétben 3 méter ma­gasra nőtt a silókukorica. Vajon mért nem használják ki ezt a lehetőséget a többi Ipoly-menti szövetkezetek is. Az ipelszk é szokoleci szövetkezet „ku­koricabányája­, a feltört rét, jó ho­zamokat ad a kukorica még száraz időjáráskor is. Általában az alacsony fekvésű réti földeken hatalmas men­­­nyiségű silókukoricát termelhetünk. Törjünk fel tehát ősszel minél na­gyobb területeket. Nagy jelentőségű kérdés a földalap kihasználása. Idén a nitratáció segít­ségével kiváló hektárhozamokat ér­tünk el gabonafélékből. Mi történne, ha a szövetkezetek az összes gabo­nájukat ily módon feltrágyáznák és mindenütt nagy hozamú búzafajtákat vetnének? Idén a nemesített búza­fajták főleg a Kasticei, Kosúti, a Szlovák 200-as és a szovjet Bezosz­­tája kiváló termést adott. A hektár­hozamok 30 — 40 mázsa között inga­doznak. Ennek ellenére még igen sok szövetkezetben a régi, kishozamú búzafajtákat termelik. A pártdoku­mentum útmutatása szerint vessünk minél több nagyhozamú búzafajtát és ezzel is lényegesen emeljük majd a termelést. A dokumentum igen fontos pontja a termelés belterjességének szintje. Azonos feltételekkel rendelkező szö­vetkezetek között még mindig nagy eltérés mutatkozik az egy hektárra eső árutermelésben. Mi ennek az oka? Talán az, hogy az egyik szövet­kezet földjeire több vagy kevesebb eső esik? Nem. A belterjesség bizo­nyos szintjét elérő szövetkezetek, a viskovcen a diplomi, a domasai, a csa­­jakovói, buzitkai, sztretávkai szövet­kezetek minden évben jó hektárhoza­mot érnek el. Esetleg eltérés mu­tatkozik az egyes kultúrák között, de általában a termelés évente bővül. Az ezekhez hasonló szövetkezetek­ben ésszerűen, lelkiismeretesen min­den tartalékot felhasználva gazdál­kodnak. Persze, nem beszélhetünk ott jó gabonahektárhozamról, ahol a ve­tést csak decemberben fejezték be. A koszthinadiplomi szövetkezet ta­valy már, kora őszén elvetette a ga­bonaféléket és ezért ért el 30 mázsás hektárhozamot. Persze, a jó termés­hez hozzájárult a nitratáció is. Nem mindegy az sem, hogy mi­lyen növényeket termelünk. A Zse­­liezovcei Állami Gazdaságon bebizo­nyították, hogy, ha egy hektáron 50 mázsa árpát termelnek, ebből 600- 700 kg sertéshúst nyernek. Ha viszont egy hektáron 550 mázsás cukorrépa hektárhozamot érnek el, 1200 — 1400 kg sertéshúst termelhetnek. „Csak­hogy a cukorrépa etetése befektetést követel“ — adják meg egyesek azon­nal a választ. Ez nincs egészen így. A cukorgyárakban szárított cukor­répát minden szövetkezetben különö­sebb befektetés nélkül feletethetik. Hisz az új technológiához szükséges csőrendszer csak az emberi munka­erőt takarítja meg, de az abraktakar­mányt enélkül is összekeverhetjük. Persze, ahol már önetetéses sertés­hizlalda van, a cukorrépát gazdasá­gosabban felhasználhatjuk.­­ A kérdések kérdése a gépesítés és gépek kihasználása. A pártdoku­mentum kimondja, hogy a mezőgaz­dasági munkát az ipari munka egyik fajtájává kell tenni. Vajon lehetséges ez? Ha jól körülnézünk a szövetkeze­tekben megállapíthatjuk, hogy akad már elég gép. De sajnos, a gépek kihasználásával nem lehetünk meg­elégedve. Mi történt az idei nyáron. Amíg a nyugat-szlovákiai kerület a gépek teljes bevetésével, a kombáj­nok kihasználásával szinte napok alatt betakarította a gabonát, a közép­szlovákiai kerület déli részén, többek között a lucsenyeci járásban, még szeptember elején is csépeltek. Tehát megbosszulta magát a kombájnok lebecsülése. Most több szövetkezet­ben panaszkodtak, hogy nem volt a cséplőgéphez elég munkaerejük. De hát akkor mért nem használták a kombájnokat, hisz az rengeteg mun­kaerőt takarít meg. A sztretávkai szövetkezetben két traktoros 100 hektár kukoricát a ve­téstől egész a betakarításig művelt, és emellett 100 mázsás hektárhoza­mot értek el. Bebizonyított tény az is, hogy a burgonya szepességi módon való megművelésével könnyen elér­hetünk 200 mázsás hektárhozamot. Előnye, hogy teljesen kizárja a kézi munkaerőt. Az állattenyésztés gépesítése nagy távlatok előtt áll. Főleg a szakosítás után bontakozik ki majd az ipari ter­melési forma. Nem egy nagy és kö­zepes hizlaldában jártunk már, ahol néhány ember többezer sertést etet. A zvolenszká szlatinai szövetkezet ön­­etetős hizlaldája is gombnyomásra működik. Persze az új technológiát is állandóan tökéletesítik és nincs mes­­­sze az idő, amikor elérjük az állat­­tenyésztésben az ipari termelés szint­jét. A dokumentum­ anyagával kapcso­latosan csak néhány problémát ve­tettünk föl. Minden szövetkezetben van miről vitázni. Hisz az ott dolgozó földművesek tudják legjobban, hogy mivel lehet fokozni a termelést. A helyi nemzeti bizottságok, üzemi pártszervezetek és szövetkezeti veze­tők irányítják a vitát úgy, hogy min­den földműves szóljon hozzá a prob­lémákhoz. Természetesen a vitával még nem oldunk meg mindent. Az országos vita akkor lesz eredményes, hogyha a dokumentum egyes pontjait máris aplikáljuk a gyakorlati életre. Vitázzunk minél alaposabban, hisz mindannyiunkat érintő kérdésekről van szó. • Talajaink táp­anyagszükségletét állandóan pótolni kell, ha a tervezett hektár hozamok­at el akarjuk érni. Felvételünkön, a Gyulamajori Álla­mi Gazdaságban komposztoznak a cukorrépa alá. (Fotó:­­gs­) Kitüntették Dénes Ferenc elvtársat C.TK — Antonín Novotny, köz­társaságunk elnöke Dénes Ferenc­nek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, a forradalmi szakszervezeti mozga­lomban, főként a magyar nemzeti­ségű lakosság körében végzett áldozatkész munkájáért és a szo­cializmus építésében szerzett ér­demeiért 60. születésnapja alkal­mából a Köztársasági Érdemrendet adományozta. Az érdemrendet Antonín No­votny elvtárs Dénes Ferenc elv­társnak, kedden, szeptember 11-én a prágai Várban Karol Bacílek és Pavol David, a CSKP KB politikai irodája tagjainak jelenlétében ad­ta át. Ebből az alkalomból az SZLKP KB üdvözlő levelet küldött Dénes Ferenc elvtársnak. Az Szí KP KB üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szeptember 13-án Bratislavában ülést tartott. A Központi Bizottság megtárgyalta az állattenyésztési és növényi ter­mékek felvásárlásának helyzetét és az év végéig a felvásárlási feladatok teljesítésének biztosításával össze­függő kérdéseket. Az SZLKP Központi Bizottsága a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban határozatot hozott, amelyben meg­állapította, hogy bár számos mező­­gazdasági üzem teljesíti a felvásárlás feladatait, az állattenyésztési termé­kek felvásárlását egészben véve nem teljesítjük. Ez kedvezőtlenül befolyá­solja a felvásárlás országos felada­tainak, főleg a hús felvásárlásának teljesítését. Az állattenyésztési termékek fel­­vásárlási feladatainak teljesítése meg­követeli, hogy a kerületekben és a járásokban megszilárduljon az állami fegyelem és az állami terv tekinté­lye. A kerületekben és a járásokban emelni kell az elemző munkák szín­vonalát, konkrét politikai és szerve­zési intézkedéseket kell foganatosí­tani a dekádfeladatok teljesítésére valamennyi terméknél az összes sza­kaszon. A pártalapszervezetekben fokozott igényességgel kell végezni a szervező és az agitációs munkát s ellenőrizni kell, hogyan teljesítik eladási kötele­zettségeiket a párttagok és funkcio­náriusok, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek tagjai és funkcionáriusai és a felvásárlási szer­vezetek dolgozói, hogy jó példát mu­­­tatnak-e a többi lakos előtt a hús, tej- és a tojásfelvásárlás teljesí­tésében. Az SZLKP Központi Bizottsága je­lenleg az egyik legfontosabb feladat­nak az őszi vetés agrotechnikai ha­táridőn belüli elvégzését, valamennyi mezei növény, főként a cukorrépa, a burgonya, a szemes és a silókukorica idejekoráni és veszteségmentes beta­karítása tartja, hogy ezáltal megte­remtsék a jó takarmányalapot, a jövő évi termelés és felvásárlás sikeres előfeltételét. Az SZLKP Központi Bizottsága ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek, a nem­zeti bizottságok, a szövetkezetesek, az állami gazdaságok, a GTÁ-k és a fel­­vásárlási szervezetek dolgozói a CSKP XII. kongresszusa előkészítésének időszakában fokozott erőfeszítéssel törekszenek a mezőgazdasági terme­lés növelésére és gazdaságosságára irányuló kezdeményező javaslatok gyors megvalósítására. JELENTÉS a kormány üléséről A kormány megállapította, hogy a mezőgazdaságban általában sikeresen teljesítettük a vágómarha felvásárlásának feladatait és az utóbbi időben megjavult a tojás felvásárlása is. Továbbra sem kielégítő a vágósertés és a tej felvásárlása, úgyhogy augusztus végéig a tervvel szemben 17 000 tonna sertéshúst és 207 millió liter tejet nem vásároltunk fel. Az állat­­tenyésztési termelés nem kielégítő fejlődésével kapcsolatban a kormány hangsúlyozta, hogy sürgősen­ és veszteség nélkül be kell takarítani az ös­­­szes takarmányfajtákat, a kapásnövényeket és a kukoricát, gondoskodni kell a takarmányfélék leggazdaságosabb felhasználásáról. A kormány megtárgyalta továbbá a Központi Szakszervezeti Tanács je­lentését az iparban és a mezőgazdaságban az 1961-es év folyamán elő­fordult munkabalesetekről. Egyes ágazatokban, főképp a mező- és erdő­­gazdaságban, a közlekedésben és a távösszeköttetésben a balesetek szá­ma 1961-ben még növekedett is. Fokozódtak a balesetek az EFSZ-ekben. A kormány intézkedéseket hagyott jóvá a fogyatékosságok kiküszöbö­lésére, főként annak érdekében, hogy a munkabiztonságról, az egészség­­védelemről szóló új törvényt következetesen betartsák s a törvény ren­delkezéseit megszegő dolgozókkal szemben szigorúan levonják a követ­keztetéseket. Sietni a szántás­ vetéssel NEM LEHET TOVÁBB VÁRNI AZ ESŐRE • BE KELL TARTANI AZ AGROTECHNIKAI HATÁRIDŐKET • HOL VANNAK A KI­KÉPZETT TRAKTOROSOK? • RÖVIDÍTSÜK LE A TÉLI TAKAR­MÁNYOZÁSI IDŐSZAKOT Már itt van szeptember közepe, tehát a rozs és az őszi takarmány­­keverékek vetésének ideje. A puha gabonafajták is vetésre várnak, mivel érzékenyek az agrotechnikai határidő pontos betartására. Tudja ezt minden jó gazda, s mégis alaposan lemarad­tunk a szántásban. Nyugat-Szlová­kiában eddig még csak a vetésre váró szántóterület 21 °/o-át szántották fel, a közép-szlovákiai kerületben csak a 16 %-át és a kelet-szlovákiai kerület földművesei is csak a 17 °/o-nál tar­tanak. Az elmúlt héten csupán 29 000 hektárral szaporodott a fölszántott terület, pedig a Szlovákiában rendel­kezésünkre álló 4000 lánctalpas trak­tor rendes üzemeltetése esetén na­ponként­­ is fölszánthatnánk ilyen területet. Ám a lánctalpasok legna­gyobb része kihasználatlanul pihen és egy-egy lánctalpasra csupán 1 hek­táros átlagos napi teljesítmény jut. A munkába alig kapcsolták be eddig a lánctalpasok 25 %-át s a második és a harmadik műszakról beszélni sem lehet. Hol az a sok új, iskoláz­tatott traktoros, aki ez évben hajtási engedéllyel a gépállomásokat? kezében hagyta el a Ültessük őket traktorok nyergébe, s mindjárt meg a lesz oldva nemcsak a gépek teljes üzemeltetése, hanem a második és a harmadik műszak kérdése is. Sokan a száraz időjárásra hivat­koznak. Igaz, kemény a föld, nehéz a szántás. De ez a helyzet a dunaj­­szkásztredai járásban is, ahol ennek ellenére háromszorta nagyobb terüle­ten készítettek magágyat, mint pél­dául a hasonlóan déli fekvésű ko­­márnói vagy novézámki járásokban. Pedig most, éppen ezekben a napok­ban dől el nemcsak a jövő évi ter­méshozamok sorsa, hanem az is, éhezni fog-e tavasz elején az állat­­állományunk, vagy pedig mindjárt kora tavasszal friss élelemhez jut. Nem titok, hogy az első kaszálás eredménye mindenütt gyengébb volt a megszokottnál, s ezért kevés szénát tartalékoltunk a téli időszakra. Rövi­dítsük le a téli szűk takarmányozási időszakot, vessünk minél hamarabb és minél több takarmánykeveréket, hogy áprilisban már friss takarmányt adhassunk a gyenge téli táplálkozás­sal leromlott állatoknak. Vessük be őszi takarmánykeverékekkel a szán­tóterületnek legalább a 6 %-át. Hi­szen ha csupán 300 000 hektárt ve­tünk be takarmányfélékkel, akkor is 600 000 — 700 000 mázsa fehérjét nye­rünk, amely 1200 000 liter tej elő­állítására elegendő. Ne hagyjuk szántóföldet augusztustól májusig ki­a használatlanul heverni. Tovább így nem gazdálkodhatunk, ha azt akar­juk, hogy mezőgazdasági termelésünk 1970-ig valóban az ipar színvonalára emelkedjen. Az idei aratásban százával szület­tek figyelemreméltó munkateljesít­mények. A kombájnosok versenyeztek egymással a gabona mielőbbi betaka­rításáért. Vigyük át ezt a lelkesedést és versengést a szántási-vetési és betakarítási munkálatokba is, hogy a mag minél hamarabb a földbe ke­rüljön. (­gir-) A pártdokumentum nyomán 4 kilométer hosszú víztárolót létesítenek Van egy Kúnhalom a szlovenszko­­polei ÁG határában, ahonnét szélté­­be-hosszába belátni a környéket. De elegendő, ha néhány traktor, vagy más gépjármű kimegy a határba, máris megszűkül a látóhatár. A sze­medet, szájadat belepő porfelleg a levegőbe emelkedik, s egész nap ott úszik a táj felett. A föld is gazdagabb termést adna, ha csapadékban nem fukarkodna a természet. E­­ gazdaság határa mentén folyik a Feketevíz, de kihasználatla­a­nul. Mást nem kellene tenni, mint ezt természetes vízforrást öntözésre felhasználni. Jókor jött a pártdokumentum. El­olvasták, megvitatták. S megtalálták a megoldást. Lombos Kornél mérnök, a gazdaság igazgatója néhány mun­katársa kíséretében bejárta a határt. Rábukkantak egy kiszáradt mederre — valaha ez a Feketevíz egyik mel­lékága volt. A számítgatásokból ki­tűnt, hogyha a mederbe újra beveze­tik a vizet, ezáltal mintegy 1000 hektáros terület válik öntözhetővé ... Hamarosan dologhoz is láttak, tisz­títják, mélyítik a medret, annyira, hogy néhány méter mélységű víz folyhasson benne. Úgy tervezik, hogy már a jövő év elején felfogják az egyébként eddig kihasználatlanul el­folyó vizet. A víztároló körülbelül 4 km hosszú és 15 — 20 méter széles lesz. Már a szivattyúkat is beszerezték. Értékes kezdeményezés! Az adott lehetőségeket kihasználva mentesíte­nek 1000 hektáros területet az időjá­rás szeszélyeitől. VADOVICS JÓZSEF (Galánta)

Next