Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-16 / 74. szám
A szocialista mezőgazdaságén A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók lapja Bratislava, 1962. szeptember 16. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 74. szám. Van miről vitázni Szövetkezeteink, állami gazdaságaink a napokban vitatják pártunk dokumentumát. Van miről vitatkozni, rajtunk múlik, mily módon tárjuk fel a nagyüzemi termelés rejtett tartalékait, hogy a mezőgazdaság fejlesztését előbbre vigyük. Nem árt, ha visszatekintünk a mezőgazdaságban eddig megtett útra, amelyen végigmentünk, mit tettünk jól, hogyan lehetne sikeresebben továbbhaladni. Nagy tétről van szó. Azt mondjuk, hogy 1970-ig a mezőgazdaságot ipari szintre kell emelni. Ha felmérjük erőnket, látjuk, hogy ez megvalósítható. A tartalékokat megtalálhatjuk minden szövetkezetben, ennek ellenére még nem egy szövetkezetben mondják, hol keressük? Kezdjük csak mindjárt a földalappal. A vitában nagyon sok szövetkezetben rájönnek majd, hogy a kishozamú rétek felszántásával lényegesen fokozhatják a termelést. Balázs elvtárs, a szlovenszké gyarmati szövetkezet elnöke tavaly elmondotta, hogy a feltört rétben 3 méter magasra nőtt a silókukorica. Vajon mért nem használják ki ezt a lehetőséget a többi Ipoly-menti szövetkezetek is. Az ipelszk é szokoleci szövetkezet „kukoricabányája, a feltört rét, jó hozamokat ad a kukorica még száraz időjáráskor is. Általában az alacsony fekvésű réti földeken hatalmas mennyiségű silókukoricát termelhetünk. Törjünk fel tehát ősszel minél nagyobb területeket. Nagy jelentőségű kérdés a földalap kihasználása. Idén a nitratáció segítségével kiváló hektárhozamokat értünk el gabonafélékből. Mi történne, ha a szövetkezetek az összes gabonájukat ily módon feltrágyáznák és mindenütt nagy hozamú búzafajtákat vetnének? Idén a nemesített búzafajták főleg a Kasticei, Kosúti, a Szlovák 200-as és a szovjet Bezosztája kiváló termést adott. A hektárhozamok 30 — 40 mázsa között ingadoznak. Ennek ellenére még igen sok szövetkezetben a régi, kishozamú búzafajtákat termelik. A pártdokumentum útmutatása szerint vessünk minél több nagyhozamú búzafajtát és ezzel is lényegesen emeljük majd a termelést. A dokumentum igen fontos pontja a termelés belterjességének szintje. Azonos feltételekkel rendelkező szövetkezetek között még mindig nagy eltérés mutatkozik az egy hektárra eső árutermelésben. Mi ennek az oka? Talán az, hogy az egyik szövetkezet földjeire több vagy kevesebb eső esik? Nem. A belterjesség bizonyos szintjét elérő szövetkezetek, a viskovcen a diplomi, a domasai, a csajakovói, buzitkai, sztretávkai szövetkezetek minden évben jó hektárhozamot érnek el. Esetleg eltérés mutatkozik az egyes kultúrák között, de általában a termelés évente bővül. Az ezekhez hasonló szövetkezetekben ésszerűen, lelkiismeretesen minden tartalékot felhasználva gazdálkodnak. Persze, nem beszélhetünk ott jó gabonahektárhozamról, ahol a vetést csak decemberben fejezték be. A koszthinadiplomi szövetkezet tavaly már, kora őszén elvetette a gabonaféléket és ezért ért el 30 mázsás hektárhozamot. Persze, a jó terméshez hozzájárult a nitratáció is. Nem mindegy az sem, hogy milyen növényeket termelünk. A Zseliezovcei Állami Gazdaságon bebizonyították, hogy, ha egy hektáron 50 mázsa árpát termelnek, ebből 600- 700 kg sertéshúst nyernek. Ha viszont egy hektáron 550 mázsás cukorrépa hektárhozamot érnek el, 1200 — 1400 kg sertéshúst termelhetnek. „Csakhogy a cukorrépa etetése befektetést követel“ — adják meg egyesek azonnal a választ. Ez nincs egészen így. A cukorgyárakban szárított cukorrépát minden szövetkezetben különösebb befektetés nélkül feletethetik. Hisz az új technológiához szükséges csőrendszer csak az emberi munkaerőt takarítja meg, de az abraktakarmányt enélkül is összekeverhetjük. Persze, ahol már önetetéses sertéshizlalda van, a cukorrépát gazdaságosabban felhasználhatjuk. A kérdések kérdése a gépesítés és gépek kihasználása. A pártdokumentum kimondja, hogy a mezőgazdasági munkát az ipari munka egyik fajtájává kell tenni. Vajon lehetséges ez? Ha jól körülnézünk a szövetkezetekben megállapíthatjuk, hogy akad már elég gép. De sajnos, a gépek kihasználásával nem lehetünk megelégedve. Mi történt az idei nyáron. Amíg a nyugat-szlovákiai kerület a gépek teljes bevetésével, a kombájnok kihasználásával szinte napok alatt betakarította a gabonát, a középszlovákiai kerület déli részén, többek között a lucsenyeci járásban, még szeptember elején is csépeltek. Tehát megbosszulta magát a kombájnok lebecsülése. Most több szövetkezetben panaszkodtak, hogy nem volt a cséplőgéphez elég munkaerejük. De hát akkor mért nem használták a kombájnokat, hisz az rengeteg munkaerőt takarít meg. A sztretávkai szövetkezetben két traktoros 100 hektár kukoricát a vetéstől egész a betakarításig művelt, és emellett 100 mázsás hektárhozamot értek el. Bebizonyított tény az is, hogy a burgonya szepességi módon való megművelésével könnyen elérhetünk 200 mázsás hektárhozamot. Előnye, hogy teljesen kizárja a kézi munkaerőt. Az állattenyésztés gépesítése nagy távlatok előtt áll. Főleg a szakosítás után bontakozik ki majd az ipari termelési forma. Nem egy nagy és közepes hizlaldában jártunk már, ahol néhány ember többezer sertést etet. A zvolenszká szlatinai szövetkezet önetetős hizlaldája is gombnyomásra működik. Persze az új technológiát is állandóan tökéletesítik és nincs messze az idő, amikor elérjük az állattenyésztésben az ipari termelés szintjét. A dokumentum anyagával kapcsolatosan csak néhány problémát vetettünk föl. Minden szövetkezetben van miről vitázni. Hisz az ott dolgozó földművesek tudják legjobban, hogy mivel lehet fokozni a termelést. A helyi nemzeti bizottságok, üzemi pártszervezetek és szövetkezeti vezetők irányítják a vitát úgy, hogy minden földműves szóljon hozzá a problémákhoz. Természetesen a vitával még nem oldunk meg mindent. Az országos vita akkor lesz eredményes, hogyha a dokumentum egyes pontjait máris aplikáljuk a gyakorlati életre. Vitázzunk minél alaposabban, hisz mindannyiunkat érintő kérdésekről van szó. • Talajaink tápanyagszükségletét állandóan pótolni kell, ha a tervezett hektár hozamokat el akarjuk érni. Felvételünkön, a Gyulamajori Állami Gazdaságban komposztoznak a cukorrépa alá. (Fotó:gs) Kitüntették Dénes Ferenc elvtársat C.TK — Antonín Novotny, köztársaságunk elnöke Dénes Ferencnek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, a forradalmi szakszervezeti mozgalomban, főként a magyar nemzetiségű lakosság körében végzett áldozatkész munkájáért és a szocializmus építésében szerzett érdemeiért 60. születésnapja alkalmából a Köztársasági Érdemrendet adományozta. Az érdemrendet Antonín Novotny elvtárs Dénes Ferenc elvtársnak, kedden, szeptember 11-én a prágai Várban Karol Bacílek és Pavol David, a CSKP KB politikai irodája tagjainak jelenlétében adta át. Ebből az alkalomból az SZLKP KB üdvözlő levelet küldött Dénes Ferenc elvtársnak. Az Szí KP KB üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szeptember 13-án Bratislavában ülést tartott. A Központi Bizottság megtárgyalta az állattenyésztési és növényi termékek felvásárlásának helyzetét és az év végéig a felvásárlási feladatok teljesítésének biztosításával összefüggő kérdéseket. Az SZLKP Központi Bizottsága a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy bár számos mezőgazdasági üzem teljesíti a felvásárlás feladatait, az állattenyésztési termékek felvásárlását egészben véve nem teljesítjük. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a felvásárlás országos feladatainak, főleg a hús felvásárlásának teljesítését. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a kerületekben és a járásokban megszilárduljon az állami fegyelem és az állami terv tekintélye. A kerületekben és a járásokban emelni kell az elemző munkák színvonalát, konkrét politikai és szervezési intézkedéseket kell foganatosítani a dekádfeladatok teljesítésére valamennyi terméknél az összes szakaszon. A pártalapszervezetekben fokozott igényességgel kell végezni a szervező és az agitációs munkát s ellenőrizni kell, hogyan teljesítik eladási kötelezettségeiket a párttagok és funkcionáriusok, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek tagjai és funkcionáriusai és a felvásárlási szervezetek dolgozói, hogy jó példát mutatnak-e a többi lakos előtt a hús, tej- és a tojásfelvásárlás teljesítésében. Az SZLKP Központi Bizottsága jelenleg az egyik legfontosabb feladatnak az őszi vetés agrotechnikai határidőn belüli elvégzését, valamennyi mezei növény, főként a cukorrépa, a burgonya, a szemes és a silókukorica idejekoráni és veszteségmentes betakarítása tartja, hogy ezáltal megteremtsék a jó takarmányalapot, a jövő évi termelés és felvásárlás sikeres előfeltételét. Az SZLKP Központi Bizottsága kifejezte azt a meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok, a szövetkezetesek, az állami gazdaságok, a GTÁ-k és a felvásárlási szervezetek dolgozói a CSKP XII. kongresszusa előkészítésének időszakában fokozott erőfeszítéssel törekszenek a mezőgazdasági termelés növelésére és gazdaságosságára irányuló kezdeményező javaslatok gyors megvalósítására. JELENTÉS a kormány üléséről A kormány megállapította, hogy a mezőgazdaságban általában sikeresen teljesítettük a vágómarha felvásárlásának feladatait és az utóbbi időben megjavult a tojás felvásárlása is. Továbbra sem kielégítő a vágósertés és a tej felvásárlása, úgyhogy augusztus végéig a tervvel szemben 17 000 tonna sertéshúst és 207 millió liter tejet nem vásároltunk fel. Az állattenyésztési termelés nem kielégítő fejlődésével kapcsolatban a kormány hangsúlyozta, hogy sürgősen és veszteség nélkül be kell takarítani az összes takarmányfajtákat, a kapásnövényeket és a kukoricát, gondoskodni kell a takarmányfélék leggazdaságosabb felhasználásáról. A kormány megtárgyalta továbbá a Központi Szakszervezeti Tanács jelentését az iparban és a mezőgazdaságban az 1961-es év folyamán előfordult munkabalesetekről. Egyes ágazatokban, főképp a mező- és erdőgazdaságban, a közlekedésben és a távösszeköttetésben a balesetek száma 1961-ben még növekedett is. Fokozódtak a balesetek az EFSZ-ekben. A kormány intézkedéseket hagyott jóvá a fogyatékosságok kiküszöbölésére, főként annak érdekében, hogy a munkabiztonságról, az egészségvédelemről szóló új törvényt következetesen betartsák s a törvény rendelkezéseit megszegő dolgozókkal szemben szigorúan levonják a következtetéseket. Sietni a szántás vetéssel NEM LEHET TOVÁBB VÁRNI AZ ESŐRE • BE KELL TARTANI AZ AGROTECHNIKAI HATÁRIDŐKET • HOL VANNAK A KIKÉPZETT TRAKTOROSOK? • RÖVIDÍTSÜK LE A TÉLI TAKARMÁNYOZÁSI IDŐSZAKOT Már itt van szeptember közepe, tehát a rozs és az őszi takarmánykeverékek vetésének ideje. A puha gabonafajták is vetésre várnak, mivel érzékenyek az agrotechnikai határidő pontos betartására. Tudja ezt minden jó gazda, s mégis alaposan lemaradtunk a szántásban. Nyugat-Szlovákiában eddig még csak a vetésre váró szántóterület 21 °/o-át szántották fel, a közép-szlovákiai kerületben csak a 16 %-át és a kelet-szlovákiai kerület földművesei is csak a 17 °/o-nál tartanak. Az elmúlt héten csupán 29 000 hektárral szaporodott a fölszántott terület, pedig a Szlovákiában rendelkezésünkre álló 4000 lánctalpas traktor rendes üzemeltetése esetén naponként is fölszánthatnánk ilyen területet. Ám a lánctalpasok legnagyobb része kihasználatlanul pihen és egy-egy lánctalpasra csupán 1 hektáros átlagos napi teljesítmény jut. A munkába alig kapcsolták be eddig a lánctalpasok 25 %-át s a második és a harmadik műszakról beszélni sem lehet. Hol az a sok új, iskoláztatott traktoros, aki ez évben hajtási engedéllyel a gépállomásokat? kezében hagyta el a Ültessük őket traktorok nyergébe, s mindjárt meg a lesz oldva nemcsak a gépek teljes üzemeltetése, hanem a második és a harmadik műszak kérdése is. Sokan a száraz időjárásra hivatkoznak. Igaz, kemény a föld, nehéz a szántás. De ez a helyzet a dunajszkásztredai járásban is, ahol ennek ellenére háromszorta nagyobb területen készítettek magágyat, mint például a hasonlóan déli fekvésű komárnói vagy novézámki járásokban. Pedig most, éppen ezekben a napokban dől el nemcsak a jövő évi terméshozamok sorsa, hanem az is, éhezni fog-e tavasz elején az állatállományunk, vagy pedig mindjárt kora tavasszal friss élelemhez jut. Nem titok, hogy az első kaszálás eredménye mindenütt gyengébb volt a megszokottnál, s ezért kevés szénát tartalékoltunk a téli időszakra. Rövidítsük le a téli szűk takarmányozási időszakot, vessünk minél hamarabb és minél több takarmánykeveréket, hogy áprilisban már friss takarmányt adhassunk a gyenge téli táplálkozással leromlott állatoknak. Vessük be őszi takarmánykeverékekkel a szántóterületnek legalább a 6 %-át. Hiszen ha csupán 300 000 hektárt vetünk be takarmányfélékkel, akkor is 600 000 — 700 000 mázsa fehérjét nyerünk, amely 1200 000 liter tej előállítására elegendő. Ne hagyjuk szántóföldet augusztustól májusig kia használatlanul heverni. Tovább így nem gazdálkodhatunk, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdasági termelésünk 1970-ig valóban az ipar színvonalára emelkedjen. Az idei aratásban százával születtek figyelemreméltó munkateljesítmények. A kombájnosok versenyeztek egymással a gabona mielőbbi betakarításáért. Vigyük át ezt a lelkesedést és versengést a szántási-vetési és betakarítási munkálatokba is, hogy a mag minél hamarabb a földbe kerüljön. (gir-) A pártdokumentum nyomán 4 kilométer hosszú víztárolót létesítenek Van egy Kúnhalom a szlovenszkopolei ÁG határában, ahonnét széltébe-hosszába belátni a környéket. De elegendő, ha néhány traktor, vagy más gépjármű kimegy a határba, máris megszűkül a látóhatár. A szemedet, szájadat belepő porfelleg a levegőbe emelkedik, s egész nap ott úszik a táj felett. A föld is gazdagabb termést adna, ha csapadékban nem fukarkodna a természet. E gazdaság határa mentén folyik a Feketevíz, de kihasználatlaanul. Mást nem kellene tenni, mint ezt természetes vízforrást öntözésre felhasználni. Jókor jött a pártdokumentum. Elolvasták, megvitatták. S megtalálták a megoldást. Lombos Kornél mérnök, a gazdaság igazgatója néhány munkatársa kíséretében bejárta a határt. Rábukkantak egy kiszáradt mederre — valaha ez a Feketevíz egyik mellékága volt. A számítgatásokból kitűnt, hogyha a mederbe újra bevezetik a vizet, ezáltal mintegy 1000 hektáros terület válik öntözhetővé ... Hamarosan dologhoz is láttak, tisztítják, mélyítik a medret, annyira, hogy néhány méter mélységű víz folyhasson benne. Úgy tervezik, hogy már a jövő év elején felfogják az egyébként eddig kihasználatlanul elfolyó vizet. A víztároló körülbelül 4 km hosszú és 15 — 20 méter széles lesz. Már a szivattyúkat is beszerezték. Értékes kezdeményezés! Az adott lehetőségeket kihasználva mentesítenek 1000 hektáros területet az időjárás szeszélyeitől. VADOVICS JÓZSEF (Galánta)