Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-23 / 21. szám

Szabadföldműves MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. május 23. Ara 1,— Kés XXI. évfolyam, 21. szám. Lapunk tartalmából: 3. oldal: Huszonöt szabad év a mezőgazdaságban Teodor Pastierik írása 5. oldal: Kucsera Szilárd: Szociális gondoskodás egyre több igyekezettel 12. oldal: Bródy Sándor: Kaál Samu Közlemény a KGST tanácsa 24. ülésszakának munkájáról 1970. május 12.—14. között Varsó­ban megtartották a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 24. ülés­szakát. Az ülésszak munkájában a KGST- tagállamok miniszterelnök vezette küldöttségei vettek részt. A Bolgár Népköztársaság kormánydelegációját Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke; a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságét Ľubo­mír Štrougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a kormány elnöke; a Lengyel Népköztársaságét Jozef Cyrankiewicz, a LEMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke; a Magyar Népköztársaságét Fock Jenő, az MSZMP KB tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kormány el­nöke; a Mongol Népköztársaságét Jumdzsagin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke; a Német Demo­kratikus Köztársaságét Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt KB tag­ja, a Minisztertanács elnöke; a Román Szocialista Köztársaságét Ion Gheor­­ghe Maurer, az RKP Végrehajtó Bi­zottsága és állandó elnöksége tagja, a Minisztertanács elnöke; a Szovjet­unióét Alekszej Koszigin, az SZKP KB tagja, a Minisztertanács elnöke ve­zette. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST tanácsának titkára is. Az ülésszakon jelen voltak a KGST- tagállamok Lengyelországba akkredi­tált nagykövetei. A tanács ülésszakán Józef Cyran­­kiewicz, a Lengyel Népköztartaság kormánydelegációjának vezetője, lengyel Minisztertanács elnöke elnö­­­költ. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 24. ülésszakának részvevői — Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából — ünne­pélyesen meghallgatták Józef Cyran­­kiewicz miniszterelnöknek „A lenini eszmék megvalósulása a KGST-tag­­államok együttműködésében“ című be­számolóját. A referátum kiemelte V. I. Lenin elméleti hagyatékának rendkí­vüli jelentőségét a szocialista világ­­rendszer megerősítése, időszerű prob­lémáinak megoldása, a forradalmi világfolyamatra gyakorolt befolyásá­nak fokozása, a KGST-tagállamok gaz­dasági együttműködésének további elmélyítése és tökéletesítése szem­pontjából. A Lenin születésének 100. évfordu­lója tiszteletére megtartott ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság delegációja, A. Grlicskov, a JKSZ KB tagja, a szövet­ségi végrehajtó tanács elnökhelyette­se vezetésével. Az ülésszakon elemezték a Végre­hajtó Bizottság beszámolóját a KGST 23. rendkívüli időszaka határozatának megvalósítására irányuló fáz együtt­működés további elmélyítését, vala­mint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzói komplex távlati program ki­dolgozásán és az együttműködés konkrét kérdéseinek előkészítésén végzett (a KGST 23. ülésszakának megfelelői munkák menetéről. Az egyes kérdésekről a beszámoló­kat és tájékoztatókat — a Végrehaj­tó Bizottság megbízása alapján — Piotr­ Jaroszewicz, a Végrehajtó Bi­zottság elnöke, a Lengyel Miniszter­­tanács elnökhelyettese; N. Bajbakov, a munkacsoport elnöke, a szovjet Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Szov­jet Állami Tervbizottság elnöke; V. F. Garbuzov, a KGST valutáris-pénzügyi állandó bizottságának elnöke, a Szov­jetunió pénzügyminisztere. Ny. Fagy­­gyejev, a KGST titkára tartotta. Az ülésszak megállapította, hogy az egyes tagállamokban a munkacso­portokban és a KGST szerveiben szé­les körű és gyümölcsöző tevékenység folyik. A komplex program elkészíté­sével összefüggő munka jelentős ré­szét már elvégezték. A munka mene­tében szoros együttműködés alakult ki a KGST-tagállamok központi ter­vező szervei, tudományos és műszaki intézményei, minisztériumai, bankjai és egyéb szervezetei között. A tervező tevékenységekben a KGST- tagállamok együttműködésének to­vábbi elmélyítése és a népgazdasági tervek koordinálása — amely a KGST- tagállamok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének alapvető módszere­k színvonalemelésének biz­tosítása végett a tanácsülésszak jóvá­hagyta a tervező tevékenységben a tag­államok együttműködésének tökélete­sítésére beterjesztett következő javas­latokat: a gazdaságpolitikai alapvető kérdéseivel összefüggő kölcsönös kon­zultációk, a gazdaság, a tudomány és technika prognóziskészítésére vonat­kozó tapasztalatcsere és együttműkö­dés, a népgazdaság legfontosabb ága­zataira és termékfajtáira vonatkozó hosszú lejáratú tervek koordinációja. Az ülésszakon meghallgatták KGST-tagállamok tervbizottsági elnö­­ keinek tájékoztatóját a KGST tagálla­mok között az 1971—1975-ös népgaz­dasági tervek koordinációjának mene­téről és helyzetéről, s kijelölték a konkrét teendőket e munka befejezé­séhez. Az ülésszak szükségesnek tartotta, hogy az elkövetkező időszakban meg­különböztetett figyelmet fordítsanak az együttműködés konkrét problémái­nak megvizsgálására az anyagi ter­melés vonatkozásában. Az ülésszak célszerűnek vélte, hogy a KGST-tagállamok központi tervbi­­zottságainak elnökei a KGST kereté­ben a népgazdaság legfontosabb terü­letein rendszeres kapcsolatot teremt­senek az együttműködés fontos kom­plexumainak megoldásához vezető ha­tékony utak kidolgozása, elsősorban a fűtőanyag-nyersanyag probléma tel­jesebb megoldása, a legfontosabb ágazataiban népgazdaság a fejlett technológia bevezetése, az élenjáró technológia követelményeinek megfe­lelő új berendezések és komplex gép­rendszerfajták megalkotása, s minden közlekedési ág fejlesztése céljából. E célok elérése érdekében megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgoz­zon ki és valósítson meg olyan intéz­kedéseket, amelyek a KGST-tagálla­mok sokoldalú együttműködésében biztosítják a tervező szervek szerepé­nek hatékony növelését. Az ülésszak jóváhagyta a szerződé­seken alapuló közvetlen kapcsolatok létesítésének elveit, rendjét, szerve­zeti, gazdasági és jogi feltételeit, továbbá az anyagi érdekeltség és fe­lelősség növelését, valamint az érde­kelt KGST-tagállamok által létreho­zandó nemzetközi szervezetek lehet­séges szervezeti formáit és funkcióit. Az ülésszak azt ajánlotta, hogy az egyes országok biztosítsanak olyan kedvező feltételeket a minisztériu­mok, hivatalok, gazdasági és egyéb szervezetek közvetlen kapcsolatainak további bővítéséhez, valamint a KGST- tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek létrehozásához és te­vékenységéhez, amelyek elősegítik a tagországok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése erősítését, tökéletesítését. A KGST 23., rendkívüli ülésszakán a nemzetközi beruházási bank létre­hozásának tárgyában hozott határozat végrehajtásaként Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió jóváhagyta a nemzetközi beruházási bank megalapításáról szóló egyez­ményt, valamint a bankalapszabályzat tervezetét s megegyezett abban, hogy a szóbanforgó egyezményt 1970. jú­nius 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hitelek folyósítása, elsősor­ban olyan intézkedések megvalósítá­sához, amelyek a szocialista nemzet­közi munkamegosztással, a nyers- és fűtőanyagbázis közös érdekű bővíté­sére fordítandó költségekkel függnek össze, továbbá a gazdaság egyéb ága­zataiban a banktagállamok kölcsönös érdekeit szolgáló, illetve az egyes or­szágok népgazdasága fejlesztéséhez nélkülözhetetlen létesítmények építé­séhez szükségesek, avagy a bank ta­nácsa által meghatározandó és a bank feladatainak megfelelő egyéb célokat szolgálnak. Az ülésszak jóváhagyta a nemzet­közi gazdasági együttműködési bank tevékenységének megjavítására és to­vábbi bővítésére, a transzferábilis ru­belben folytatott sokoldalú elszámo­lási rendszer tökéletesítésére és a rövid lejáratú hiteleknek a külkeres­kedelmi forgalom növelésében és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésé­ben betöltött szerepe növelésére vo­natkozó ajánlásokat. Az ülésszak határozatot hozott a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet megalakításáról. Az Intézet feladata egyes gazdasági problémák komplex kidolgozása és a KGST-tag­államok együttműködésének további elmélyítése, tökéletesítése. Az ülésszak jóváhagyta a végre­hajtó bizottságnak a KGST 23. és 24. ülésszaka között végzett tevékenysé­get. Egyidejűleg ajánlotta a tagorszá­goknak és megbízta a végrehajtó bi­zottságot, hogy foganatosítsanak in­tézkedéseket a tanács 23. ülésszakán és a végrehajtó bizottságban elfoga­dott komplex programnak a megadott határidőre történő összeállítását célzó munka sikeres befejezésére. A tanács ülésszaka a barátság és kölcsönös megértés szellemében vi­tatta meg a napirendjére tűzött kér­déseket. Benes Ildikó váratlanul, de teljesen megérdemelten győzött az idei cseh­szlovákiai magyar táncdalénekesek III. országos fesztiválján, / Továbbra is a konszolidálódás alján Május közepén a Mezőgazdasági­ és Élelmezésügyi Minisztérium kétnapos értekezletre hívta Táléba, az Ala­­csony-Tátrába Szlovákia mezőgazdaságának irányítóit, hogy megtárgyalják a múlt esztendei eredményeket s nagyvonalakban körvonalazzák mezőgazdaságunk to­vábbi fejlődését szolgáló lehetőségeket. JÁN JANOVIC mérnök CSc. mező­­gazdasági­ és élelmezésügyi miniszter aprólékosan értékelte a múlt eszten­dei termelési és közgazdasági ered­ményeket. Beszámolójából leérezhet­tük, hogy az 1969-es évnek Szlovákia történetébe arany betűkkel kell be­kerülnie. A földművesek becsületes, áldozatkész munkával nagyban előse­gítették társadalmunk helyzetének ja­vulását. Tény, hogy a mezőgazdasági össz­termelés az 1968-as évhez viszonyítva tavaly 3,9 %-kal emelkedett Szlová­kiában, s ez nemcsak az időjárásnak, hanem elsősorban a szakszerű irá­nyító, de méginkább az áldozatkész termelőmunkának köszönhető. Rekordtermést értünk el gabona­félékből, átlagban 30,4 mázsát takarí­tottunk be hektáronként. Búzából 31,5, kukoricából pedig 40,3 mázsa szem­termés volt az átlagos hozam. Ez le­hetővé tette, hogy a mezőgazdasági üzemek az 1970-es évet 31 %-os gabo­na, 38 %-os széna és m %-os szilázs tartalékkal kezdhessék. A cukorrépa termesztésében figye­lemreméltó előrehaladást tapasztal­hattunk a kelet-szlovákiai mezőgaz­dasági üzemekben. Hektáronként csak négy mázsával maradtak a cukorrépa termesztéséről hírneves nyugat-szlo­vákiai mezőgazdasági­ üzemek mögött. Több szövetkezetben 600 mázsán fe­lüli cukorrépa termést takarítottak be hektáronként. A tejtermelésben is nagy haladást tapasztalhattunk. Tehenenként átlag­ban 222 literrel nagyobb tejhozamot értünk el, mint 1969-ben, s az évi tej­átlag 2645 liter volt. Érdemes megemlíteni, hogy a múlt évben Nyugat-Szlovákiában 2796, Kö­­zép-Szlovákiában 2515, Kelet-Szlová­­kiában pedig 2489 liter tejet fejtek tehenenként. Ezzel szemben négy já­rásunkban a Bratislava vidékiben, a dunaszerdahelyiben, a prievidzaiban és a Považská Bystrica-iban 3000 lite­ren felüli tejhasznosságot mutatnak ki tehenenként, örvendetes, hogy egyetlen olyan járásunk sincs, ahol 2200 literen aluli lenne a tehenek tej­hasznossága. Jó eredményt értünk el a hústermelésben is, mert a terme­lők több mint 90 ezer tonna keve­réktakarmánnyal kaptak többet a ter­ményforgalmi vállalatok raktáraiból, mint az előtte való esztendőben. Per­sze a választék nem mindig volt ki­elégítő. A termelés hatékonyságának növe­kedése hozzájárult a közgazdasági helyzet javulásához. A mezőgazdasági üzemek nyersjövedelme 837­ m­illió koronával, vagyis 11,5 százalékkal emelkedett. Ebbe persze a sok he­lyen túlméretezett melléküzemági ter­melés is nagyban besegített. A nyers jövedelem emelkedése Ke­let-Szlovákiában elérte a 17,4 száza­lékot, a humennéi, a prešovi, a rož­­stavai, a vranovi és a michalovcei­ já­rásokban pedig a 20 %-ot. Persze azt is el kell mondanunk, hogy a kelet­szlovákiai mezőgazdasági üzemek jö­vedelmének emelkedésében mintegy 75 %-ban a melléküzemági — nem mezőgazdasági — termelés járult hozzá. A kedvező pénzügyi helyzet követ­keztében a szövetkezeti dolgozók jó­(Folytatás a 2. oldalon.) \ 1

Next