Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-08 / 32. szám

Bratislava, 1970. augusztus 8. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 32. szám. Sok kárt okozott a szeszélyes időjárás Az emberek mindent megtettek a szem­veszteség csökkentéséért . A komáromi járás mezőgazdasági üzemei köztársaságunkban elsőként teljesítették a gabonafélék szerződé­ses eladását. Az állami irányterv 2794 vagon gabona felvásárlását tűzte ki, melyet a termelők 100,2 százalékra teljesítettek. Ezzel persze nem zárták le a gabona átadását, hanem a lehe­tőséghez mérten további gabona­­mennyiséget szállítanak a felvásárlók raktáraiba. Július 28-án elbeszélgettem a járási mezőgazdasági társulás igazgatójával, s akkor már 10 387 hektárról takarí­tották be a búzát, melynek átlagos hektárhozama — a kombájnoktól be­szállított állapotban — 29, a 7918 hektárról betakarított tavaszi árpa hektárhozama pedig 31,3 mázsa volt. Ez természetesen nem a végleges eredmény, mert az aratást csak né­hány nap múlva fejezték be. A járási irányító szerv tervében búzából 33, tavaszi árpából pedig 27,7 mázsa ter­­­méssel számolt hektáronként. Ebből látható, hogy az eredeti tervet aligha teljesíthetik. A társulás igazgatója megjegyezte, hogy a búzánál járási méretben mintegy 3,5—4 mázsás ter­méskieséssel számolnak hektáron­ként. Ha valaki azt kérdezné, hogy miért, a legegyszerűbb az lenne, ha a ked­vezőtlen időjárásra hivatkoznának. Természetesen ez is közrejátszott, de a nem kizárólagosan ez okozta. Ugyanis rendelkezésre álló vetőmagvak, vagyis a Mironovszkaja és a Berosz­­taja búzafajták, amelyekkel az előtte való esztendőkben szélsőséges ter­mészeti feltételek mellett is kiváló eredményeket értek el, a nálunk folytatott elégtelen fajtafenntartó te­vékenység következtében vesztettek biológiai értékükből. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy teljes biológiai értékű, esetleg új búzafajták vető­magját kellene beszerezni a Szovjet­unióból, s a jövőben többet kellene törődni fajtafenntartással. Ez pedig nem a termelő feladata. Az izsai szövetkezetben Nagy Lajos agronómus a gabonaféléknél történt nagyarányú károsodásról számolt be. Tavaszi árpából tisztított állapotban a 34 mázsás hektárhozamot értek el, tervezett 28 mázsával szemben. Azonban az átlag jobb is lehetett volna, ha a vihar és a több napig tartó esőzés a termést mintegy húsz százalékban meg nem károsítja. Be­szélgetésünk alkalmával a búza ara­tását még nem fejezték be, így nem mondhattak végleges eredményt. De a gabona szerződéses eladását már teljesítették, s az agronómus említet­te, hogy ha további károsodás nem következik be, a tervükbe előirány­zott termelési feladatot is teljesítik. Az agronómust az értékesített búza felvásárlási ára eléggé aggasztja. Igaz, hogy a hektoliter-súly nem olyan, mint az előző években, s ha nem kapnak kivételezést — mert hiszen a termelők nem hibásak ezért — úgy a pénzügyi tervet sem teljesíthetik. Az izsai szövetkezetben a gabona­félék betakarításával egyidejűleg a szalmát is gyorsan eltávolítják és a szalmaprések nyomában két lánctal­passal szántják a tarlót, hogy az utó­­vetemény számára megőrizzék a ned­vességet. A másodvetemény idén el­marad, mert az agronómus a vetést későnek találja. Ami az emberről való gondoskodást illeti, a szövetkezet szerződésileg biztosította a Jednota helyi vendéglő­jében a kombájnosok és a szalma­préseken dolgozók étkeztetését. Az emberek a napi háromszori étkezés­nél (reggel, délben és este) minden alkalommal másfél porció ételt és egy napra négy üveg sört kapnak. Az ebédet a szövetkezet mozgóbüfé­kocsija hordja a mezőre, a hűtött üveges sörrel együtt. Aki naponta négy üvegnél több sört fogyaszt, az a többletet saját pénzéért megvásá­rolhatja a büfésnél, kint a munka­helyeken. A szemveszteség megállapítását az agronómus, a gépesítő és a mezei csoport vezetője végzi. Aszerint fize­tik az idényprémiumot. Az agronómus elmondta, hogy a kombájn­ okozta veszteség soha nem haladta meg a megengedett két százalékot, de kombájnosok minden mázsa kicsépelt a gabonáért 52 fillér prémiumot kap­nak. Tóth András, a madari szövetkezet agronómusa, arról számolt be, hogy a búzánál mintegy 30 vagon termés­­kieséssel kell számolni. Érdekes, hogy dűlőnként és fajtánként különböző, 18—32 mázsás hektárátlagot értek el búzából. A Bezosztája például 18—19, a Mironovszkaja pedig 23—32 mázsás átlagot adott azokon a területeken, ahol július 28-ig elvégezték a csép­­lést. A csapadékszegény futóhomokos madári földektől nem is várhattak többet. Az árpa jobb termést adott a búzá­nál, mert 26,6 mázsás termésátlagot értek el. Kérdéses, hogy a takarmány­alapban hogyan pótolják a hiányt. Nagy szerencséje a szövetkezetnek, hogy 450 hektáron termel szemes­kukoricát. A tervben 36 mázsás szem­terméssel számoltak, de már jelenleg meg lehet állapítani, hogy a végered­mény legalább 40 mázsa lesz hektá­ronként, ha a növényt valamilyen elemi csapás nem károsítja. Bucsek János, a gépesítési csoport ökonómusa említette, hogy a gabona és a szalma betakarításánál dolgozók jó munkát végeztek, s így az alap­jutalmon kívül, prémiumot is kapnak. Ezenkívül a préseknél dolgozók 10, a tarlóhántásnál dolgozók pedig 4—5 korona idényprémiumban részesülnek hektáronként. Elmondta, hogy a kom­bájnosok versenyében Papp Ferenc tűnt ki a legjobban, aki SK—4-es kombájnjával 1400 mázsa gabonát csépelt ki. Bese Zoltán szalmaprésé­vel pedig 90 hektáron préselte be a szalmát. A versenyben a legkiválób­bak aratás után személyenként 500 korona különjutalomban részesülnek. -hai- A JÖVŐ ÉVI BŐ TERMÉS ALAPJA i Elegendő nagyhozamú gabonavetőmag A kombájnok zaja már sokhelyütt elcsitult. Katonás rendben sorakozó szalmakazlak, felhántott tarlók jel­zik: befejeződött a nagy munka. Mag­tárakban a gabona, ám ugyanekkor előtérbe került a jövő évi gazdag termés előfeltételeinek megteremtése. Ezek egyike a bő hozamú, elegendő vetőmag. Ilyen gondok közepette találtuk a Dunaszerdahelyi Terményfelvásárló Vállalat dolgozóit. Horváth József, a vetőmagosztály vezetője így ecsetelte a dolgot: — Közeleg az őszi vetőidény. Ez megnövekedett feladatok teljesítését sürgeti. Ugyanis eddig 170 vagon ve­tőmag elegendő volt, de járásunkban kibővül a búza vetésterülete olyan­­­nyira, hogy 154 vagon Bezosztása és 59 vagon Mironovi fajtájú vetőmag felvásárlásáról kell gondoskodnunk. Igen nagy előnyt jelentett számuk­ra, mármint a felvásárló vállalatéra, hogy a mezőgazdasági üzemek kitisz­títva szállították a gabonát a felvá­sárló telepekre. Több mint 200 vagon vetőmag fel­vásárlása, mintázása és pácolása bi­zony nem csekély feladat. A felvásár­­landó vetőmagtöbbletet úgy biztosítja a vállalat, hogy a szerződésbeni meg­állapodástól eltérően több vetőmagot átvesz a mezőgazdasági üzemektől. Például a nyárasdi, a vásárvámosi, az ekecsi, az újéleti és más szövetkeze­tek 10—7,5—5 vagonnal adnak szer­ződésen felül. Tisztelet, becsület ezen szövetkezetek vezetőinek, tagjainak! — Három évenként cserélik vető­magjukat a mezőgazdasági üzemek — újságolta Kovács Károly, a felvásárló vállalat agronómusa. — S két éven át a saját vetőmagkészletükből gaz­dálkodnak. Egy dolog okoz jóformán csak problémát: a pácolás. Vállala­tunk alkalmazottai nem szívesen vég­zik ezt a piszkos munkát. Hát bizony a pácolás nem éppen leányálom. Ám ezt is el kell végezni, halogatás nélkül. Mert hiszen várják a mezőgazdasági üzemek, köztük azok is, ahol különösebb rábeszélés nélkül is megértették, hogy elegendő nagy­hozamú vetőmag kell ahhoz, hogy a jövő évi bő termés alapjait már most lerakják. A két hét késedelem — ami az idén más évektől eltérően Csallóköz­ben is bekövetkezett a gabonabetaka­rítás kezdetét illetően — gyorsított ütemet diktál a vetőmagfelvásárlás, pácolás, mezőgazdasági üzemekbe szállítás szakaszán. — Komoly gondot okoz a zsákhiány — szólt gondterhelten a vetőmagosz­tály vezetője, Horváth elvtárs. — Húszezer zsák kellene. A Dvor Krá­­lové-i zsákgyártó üzem vezetői nyers­anyaghiányra hivatkoznak. Hasonló a helyzet a kukorica-vetőmag szárí­tásához szükséges szénnel is. Két év óta nem kapunk Ostí nad Labem-ből, holott igen nagy szükségünk lenne rá. Azt mondja a közmondás: „Ha só nincs, szamár is jó!“ Úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk. A kukorica­­csutkát használjuk a fűtéshez. A zsákgyártó üzem címére annyit: nem hisszük, hogy a nyersanyaghiány áthidalhatatlan. A mezőgazdasági üzemek nem ismernek lehetetlent. Találékonyságukkal leküzdik a nehéz­ségeket. A zsákgyár dolgozóira is ráférne egy kis leleményesség! (kovács) iliiiiiii Iltim il­i­um ' Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Hasznos találkozás A múlt hét végén ing. JÁN JANOVIC CSc. mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter meglátogatta a vágsellyei Duslo műtrágyagyárat. Az üzem vezető dolgozói kíséretében ing. MICHAL VÁZÁN igazgatóval az élen és BUVALA mérnök jelenlétében megtekintette a műtrágyagyár különböző ter­melési részlegeit. Többek közt a salétrom, a karbamid, az oxigén, a kau­­csuk előállító részleget és a műtrágyatároló helyiséget mutatták be a ked­ves vendégnek. A gyár megtekintése után szívélyes beszélgetésre került sor. A gyár szakemberei ing. M. OTIEPKA a műszaki fejlesztés, ing. O. GAŽÍK a tech­nikai szerviz és a minőségi osztály, ing. B. BICEK a termelési részleg veze­tője és J. DOČÁK, a műtrágyák technológusa részletesen ismertették azo­kat a problémákat, amelyek gátolják a termelés további növelését. Főleg azt taglalták, hogy meg kell teremteni az anyagi feltételeket a zavartalan üzemeltetéshez. Erre az állami hitel szükséges, mivel a mezőgazdasági üzemek általában időszakonként (kora tavasszal és ősz előtt) vásárolják meg a műtrágyát, s a gyárnak csak akkor van bevétele, de ugyanakkor a zavartalan termelés érdekében bizonyos befektetésekre állandó szükség van. Továbbá fölmerült még a foszforhiány is, ami főleg az elkövetkező években okozhat problémát, ha idejében nem találunk megoldást. Főleg a valuta okoz problémát, a kivitel és a kooperáció megoldatlan kérdése. A műtrágya minőségének kérdése is felvetődött, és főleg az értékelésre panaszkodtak a gyár szakemberei. Ugyanis a vasúti kocsi­hiány miatt a hosszan tartó tárolás következtében részben romlik a szemcsézett műtrá­gya minősége, és a megengedett 5,5—В százalék helyett 9 százalékra emel­kedik a porrészek aránya, így csak a III. minőségi osztályba sorolják. Ez a hiányosság a gyár szakemberei szerint csak szépséghibának számít. Jelenleg a minőség javítása a termelés rovására menne, ugyanakkor a mű­trágya hiánycikk. Ján Janovic miniszter megfontoltam reagált a felvetett problémákra. Azt javasolta, hogy a minisztérium és a gyár szakemberei közösen dolgozzák ki azt a javaslatot, amely a problémák megoldását tartalmazza. Ehhez sok­oldalú támogatást és segítséget ígért a miniszter. A vágsellyei Duslo egyébként az első félév tervfeladatait a műtrágya­­gyártásban 50,8 százalékra teljesítette (54 020 tonna műtrágyát állítottak elő). Ebből a salétrom 48,9 %, a karbamid 51 % (az állattenyésztés szá­mára is), az NPK tartalmú műtrágyák pedig 60 százalékot képeznek. Kép és szöveg: Kajtor Pál

Next