Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-21 / 47. szám

Szabad Föld­műves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Bratislava, 1970. november 21. Ara 1,— Kis XXI. évfolyam, 47. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A­­ gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Szocialista fejlődésünk nélkülözhetetlen előfeltétele a politikai és a szakmai felkészültség A szocialista társadalomban a mun­kaerő, tehát az ember nem csupán értékek létrehozója, hanem birtokosa a termelőeszközöknek és a kitermelt javaknak is. Ezért a mi viszonyaink között hatványozott formában jelent­kezik az a követelmény, hogy a mun­kaerőt, tehát az embert a népgazda­ság céltudatos és aktív fejlesztőjévé formáljuk. A szocialista társadalom­nak tehát egyik legfontosabb feladata gondoskodni a dolgozók politikai és szakmai fejlődéséről és arról, hogy mindenki a képességeinek legjobban megfelelő munkakörben dolgozzon. A termelőerők fejlesztésének jelen­legi feladatai, a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának a követel­ménye a termelésben és az irányítás szakaszán szakmailag felkészült em­bereket igényel. S kiindulva a mező­gazdaság sajátos jellegéből, a bioló­giai és természeti tényezők hatásából s abból, hogy törvényszerűen előtérbe került a mezőgazdasági technika és technológia racionalizálásának köve­telménye, arra a következtetésre ju­tunk, hogy a mezőgazdaság is szak­mailag felkészült, fizikailag és pszi­chológiailag kiegyensúlyozott dolgo­zókat igényel. Ez az előfeltétele an­nak, hogy a tudományos ismereteket a gyakorlatban, tehát a termelésben is gyümölcsöztetni tudjuk. Ezzel összefüggésben tudatosíta­nunk kell, hogy a technika gyors fej­lődéséhez viszonyítva elöregszenek az iskolában szerzett tudományos és műszaki ismeretek és szükségszerű követelményként jelentkezik a szak­ismeretek állandó gyarapítása, „fel­töltése“, főleg a gépesítők, az állat­­tenyésztési dolgozók és a vezető sze­mélyiségek, tehát azoknak az eseté­ben, akiktől a termelés helyes kon­cepciójának kialakítása és a prog­resszív módszerek mielőbbi meghono­sítása függ. Az alacsony színvonalú szakmai felkészültség az irányítás szakaszán eléggé gyakran helytelen döntésekhez és intézkedésekhez ve­zet, melyekből a társadalomnak és a szövetkezeti közösségeknek is káruk származik. Ezért a dolgozók politikai és szakmai neveléséről való gondos­kodás, a káderek megfontolt széthe­­lyezése és a vezető, irányító tényezők munkájának komplex és szakszerű értékelése a káderpolitikának szerves részét képezi. Az általános és a szakirányítással megbízott vezető dolgozókat alapos körültekintéssel, a képzettségük és képességük komplex ismeretében kell kiválasztani. Tehát lelkiismeretesen fel kell mérni szakmai felkészültsé­güket, az új, progresszív munkamód­szerekhez való viszonyukat, politikai téren szerzett tapasztalataikat, szer­vezőképességüket, a vezetésre ter­­mettségük jellegzetes vonását, erköl­csi profiljukat, jellembeli tulajdonsá­gaikat és politikai fejlettségük szín­vonalát tekintettel arra, hogy a párt és a társadalom által előirányzott fel­adatokat csak olyan vezető dolgozók képesek teljesíteni, akik minden te­kintetben pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek. E fontos kritériumok alapján megbízott vezető személyisé­gek, illetve szakemberek helytállását természetesen rendszeresen értékelni kell. Értékelésük legfőbb mércéjét a termelési eredmények és a termelés gazdaságosságának színvonala képezi. A szakképzett vezető dolgozók további fejlődéséről való következetes gon­doskodást sürgeti az a körülmény is, hogy jelenleg Szlovákia mezőgazdasá­gában 33 37B képesített szakember, ebből 6783 főiskolai képesítéssel ren­delkező vezető dolgozó működik. Ezek a szakemberek már napjainkig is so­kat tettek a mezőgazdaság fejlődé­séért és a jövőben is sokat várunk tőlük. Rendkívüli figyelmet kell szentelni az ifjúság fejlődésének. Ösztönözni kell arra, hogy szüntelenül gyarapít­sa szakismereteinek tárházát. Céltu­datos politikai nevelő munkával mi­előbb el kell érni, hogy a marxista­­leninista világnézet, amely a munká­hoz való szocialista viszonyban, vala­mint a kollektív és a társadalom irá­nyában tanúsított elmélyült felelős­ségben nyer gyakorlati kifejezést, a földműves ifjúságunk tényleges világ­nézetévé váljon. Ebből a célból a ne­velés, tehát a művelődés összes lehe­tőségeit ki kell használnunk és tuda­tosítanunk kell ifjúságunkkal, hogy a politikai és a szakismereteinek gya­rapítása sajátos érdeke. A jelen időszakban, amikor a poli­tikai és a társadalmi válság marad­ványainak teljes felszámolásáért küz­dünk, tudatosítanunk kell, hogy az össztársadalmi érdekeket kifejező pártpolitika realizálása a káderek színvonalától, erőfeszítésétől és fe­gyelmezettségétől, politikai fejlettsé­gétől, osztályöntudatuk gyakorlati ki­nyilatkoztatásától függ. Ezért a párt­­szervezetek ideológiai nevelő munká­jának főleg ezekre a kérdésekre kell összpontosulni. Amennyiben az ideo­lógiai nevelő munkát elhanyagoljuk, úgy lehetővé tesszük a jobboldali op­portunistáknak és revizionistáknak, hogy a dolgozók tudatát párt- és szo­cializmusellenes eszmékkel fertőzzék. A dolgozók politikai nevelésében tapasztalt fogyatékosságokból le kell vonnunk a tanulságot. Meg kell szív­lelnünk azt a lenini tanítást, mely szerint a társadalmi kérdések megol­dásában elsődleges szerepe van a politikai hozzáállásnak, tehát a poli­tikát úgy kell értelmezni, mint a tár­sadalmi tevékenység szintézisét. S mi­vel az ideológiai nevelő munkának felmérhetetlen jelentősége van a szo­cialista társadalom gazdasági és szo­ciális helyzetének alakulására, vala­mint a szocializmus és a kapitalizmus közötti éles ideológiai harc győzelmes fejlesztésére, minden pártszervezet­nek és népművelési intézménynek er­kölcsi kötelessége elősegíteni a dol­gozók politikai és szakmai fejlődését, szocialista öntudatuk elmélyülését és a szocialista társadalmunk érdekeit kifejező pártpolitika gyakorlati meg­valósulását szolgáló törekvések szé­leskörű kibontakoztatását. A CSKP jelenlegi politikája irányá­ban tanúsított teljes odaadás feltéte­lezi a marxizmus-leninizmus tanulmá­nyozását és ismeretét, valamint azt, hogy a marxizmus-leninizmus alap­eszméit helyesen értelmezzük, illetve alkalmazzuk a párt és a társadalmi feladatok megoldásában. Tapasztalataink, amelyek az 1968- ban kibontakozott veszélyes mérete­ket öltő eszmei zűrzavar átértékelése nyomán születtek, figyelmeztetnek arra is, hogy az ideológia frontján a szocializmus és a kapitalizmus kö­zött békés együttélés nem lehet. V. I. Lenin arra tanít, hogy a proletár ideo­lógia csak a burzsoá ideológiával foly­tatott megalkuvást nem tűrő harcban győzedelmeskedhet. A tények egész sora valóban azt igazolja, hogy a bur­zsoá világnézettel való megalkuvás nem kifizetődő, s minden esetben az osztályszempontok feladásához, eláru­lásához vezet. Ezért a tapasztalataink arra figyelmeztetnek minden becsüle­tes polgárt, hogy szüntelenül gyara­pítsa politikai ismereteit, hogy így tudatosítsa helyét és felelősségét a szocializmus építésében, s védelmez­ze, lelkiismeretes munkával gyarapít­sa szocialista vívmányainkat. A szocialista társadalom építésé­ben eltöltött huszonkét év alatt elért eredményeink meggyőzően bizonyít­ják szocialista utunk helyességét. Az elért eredményeink, valamint a mun­kások, a mezőgazdasági dolgozók és az értelmiségiek többségének politikai fejlettsége, elmélyült osztályöntudata biztosítéka annak, hogy a szocialista társadalom építésének útján a jövő­ben is példás eredményeket érünk el. Kiindulva abból, hogy a szocialista társadalom legfontosabb erkölcsi té­nyezője a becsületes munka, mint az anyagi javak forrása és a társadalom vagyonának gyarapítója, a CSKP meg­alakulásának 30. évfordulóját akkor ünnepeljük méltó keretek között, ha alkotó képességeink teljes kibonta­koztatása mellett részt veszünk a szo­cialista munkaversenyben. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar dolgozói a nehéz években is hi­tet tettek a szocializmus ügye mellett. A párt vezető szerepének aláásását, valamint a szocialista termelési vi­szonyok fokozatos felszámolását szol­gáló jobboldali opportunista és refor­mista törekvések a dolgozó paraszt­ság határozott ellenállásába ütköztek. Ezért meg vagyunk győződve arról, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari dolgozók becsülettel helytállnak a jövőben is. S ezt azzal is tanúsít­ják, hogy a művelődés különböző le­hetőségeinek maximális kihasználása nyomán szüntelenül gyarapítják poli­tikai és szakismereteiket, mint a jó munka, vagyis a társadalom gazdago­dásának és az egyén boldogulásának egyik legfontosabb előfeltételét. Ing. PAVOL MOLNÁR, az SZSZK MÉM termelési főosztályának igazgatója. .. A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI, melyeknek keretében hazánk lakossága jelentékeny részének módjában áll megismerkednie a szovjet kultúra gyöngyszemeivel, nagy jelentőséggel bírnak a szovjet néphez fűződő őszinte barátságunk elmélyülése­­ szempontjából is. Polgáraink tízezrei kerülnek közvetlen kapcsolatba­­ a szovjet emberekkel és meggyőződhetnek arról, hogy a szovjet embereket osztály érdekközösségen alapuló őszinte barát­ság fűzi hazánk népeihez. De egyben fényes bizonyságát látják annak is, hogy a legmerészebb igényeket is kielégítő szovjet kultúra a népek és nem­zetek barátságának elmélyülését, a kommunizmust építő szovjet nép alkotó munkáját tükrözi vissza.­­ Az esemény politikai és társadalmi jelentőségét jelzi az is, hogy a no­vember 12-i megnyitó ünnepségen mind Prágában, mind pedig Bratislavá­­ban részt vettek közéletünk vezető személyiségei is. Felvételünk az orosz énekkari kultúrát reprezentáló, vendégszereplő együttesről készült, a Bratislavai Filharmónia hangversenytermében. Megalakult ifjúságunk egységes szervezete, a Szocialista Ifjúsági Szövetség A jobboldali opportunisták veresé­gével, társadalmi életünk konszolidá­lódásának következményeként létre­jött a csehszlovákiai ifjúság egységes szervezete, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség. Ezzel lényegében lezárult az a veszélyekkel terhelt időszak, ami az ifjúsági mozgalomban az ifjúság szer­vezett szétforgácsoltságában, s e szét­­forgácsoltságból adódó , mestersé­gesen kiváltott és szított érdekellen­téteikben, eszmei zűrzavarban nyilvá­nult meg. Igaz ugyan, hogy a jobboldali op­portunisták által létrehozott és támo­gatott, letűnt szervezetek nem szerez­tek nagyobb tekintélyt a társadalom és az ifjúság köreiben, de ezzel szem­ben igaz az is, hogy a mesterségesen megosztott ifjúságot, illetve ifjúsá­gunknak egy részét a jobboldalnak sikerült megmérgeznie, nacionalizmus­sal és szovjetellenességgel párosuló tettekre ösztönöznie. A megalakult Szocialista Ifjúsági Szövetségnek éppen ezért eléggé bo­nyolult feladatokkal kell megbirkóz­nia. Egyrészt következetesen kell har­colnia az új módszereket alkalmazó jobboldali opportunisták és revizionis­ták bef­olyásának érvényesülése ellen, másrészt pedig olyan programot kell adnia az ifjúságnak, amely teljesen összhangban van pártunk marxista­­leninista politikájával, de ugyanakkor számol az ifjúság sajátos tulajdonsá­gaival, valamint a művelődési és szó­rakozási igényével is. A Szövetség alakuló konferenciáján elhangzott beszámolók és felszólalá­sok arra hagynak következtetni, hogy bizakodva nézhetünk a Szocialista Ifjúsági Szövetség fejlődése elé, mert olyan feladatokat vállalt magára, me­lyek teljesen összhangban vannak a CSKP által vezetett szocialista társa­dalmunk érdekeivel. Csak helyeselni lehet azt, hogy a megalakult Szövetség a tevékenysége politikai alapjának a párt programját tekinti, s hogy az ifjúság érdekeit azonosítja a hatalomgyakorló munkás­osztályunk érdekeivel. M­agától érte­tődik az is, hogy a megalakult SZDSZ tevékenységében elsősorban is a szo­cialista hazafiság és a proletár nem­zetköziség szellemének kell érvényt­­szerezni, tehát a szocialista társadal­munk egységének szilárdítása céljából meg kell valósítani a cseh és a szlo­vák, valamint a többi nemzetiségű fiatalok osztályelveken nyugvó egysé­gét. De ugyanakkor el kell mélyíteni ifjúságunk testvéri kapcsolatait a szo­cialista országok, első helyen persze a Szovjetunió ifjúságával. A SZISZ megalakításával kapcsola­tos előkészítő munka arra hagy követ­keztetni, hogy hazánk ifjúságának egységes szervezetében a csehszlová­kiai magyar nemzetiségű fiatalok, — köztünk a földműves ifjúság is — megtalálja helyét. Azt azonban tuda­tosítani kell, hogy az ifjúsági szerve­zet aktivitása elsősorban is az ifjúság­tól függ. Tehát a falusi ifjúságon mú­lik az, hogy a megalakult vagy a jö­vőben megalakuló alapszervezet ho­gyan teljesíti küldetését. Persze a fa­lusi pártszervezetek és az egységes földművesszövetkezetek is sokat segít­hetnek abban — s lényegében erköl­csi kötelességük elősegíteni —, hogy a SZISZ alapszervezetei az ifjúság szocialista nevelésének központjává, a fiatalság alkotó képességeinek ki­­bontakoztatóivá, tehát a szocialista embertípus formáióivá váljanak. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a SZISZ alakuló konferenciáján mondott beszédében részletesen foglalkozott a fiatalok feladataival. Többek között a következőket mondotta: “ A fiataloknak tiszta vizet kell önteniük a pohárba, és el kell távo­­lítaniuk mindazt a mérget, amivel a különféle opportunisták, jobboldaliak és szélhámosok a helyzettel visszaél­ve, mérgezték a viszonylag kevés ta­pasztalattal rendelkező fiatalok tuda­tát. Beszéde további részében a szocia­lista társadalmunk erkölcsi profilját elemezte és hangsúlyozta a követke­zőket: — ... nem elég alkotmányosan deklarálni, hogy nálunk már szocia­lizmus van, mert az emberek tudatá­ban a burzsoá előítéletek hosszú időn át élnek. Ezért az új nemzedék fel­készítését célzó harcban nagyon éle­sen kell küzdeni a burzsoá kispolgári előítéletek és erkölcsök ellen. Azt hi­szem, éppen a fiatalokhoz áll legkö­zelebb a fennkölt eszmékért, a nagy ideálokért folyó küzdelem, ezek kere­sése, nem pedig a földhöz tapadt igyekezet, hogy valamit maguknak harácsoljanak. De ha nem harcolnak a demoralizáló irányzatok ellen, ak­kor ezek a káros tulajdonságok be­hatolnak a dolgozók és az ifjúság so­raiba. Azt, hogy mennyire igaza van Hu­sák elvtársnak, sajnos, módunkban állt tapasztalni az elmúlt évek folya­mán is. A CSKP KB első titkára hangsúlyoz­ta többek között azt is, hogy a többi társadalmi szervezet és a gazdasági szervezetek tevékenységét is feltétle­nül össze kell hangolni az ifjú nem­zedék nevelésének érdekeivel. — Aki átgondolja az ifjú nemzedék nevelé­sének és előkészítésének kérdését — mondotta Husák elvtárs —, annak tu­datosítania kell, hogy nem jó gyár­igazgató az, aki nem fordít külön gondot a munkások és a műszaki szakemberek, az ifjú nemzedék elő­készítésére. Nem jó vezető az, aki nem törődik az ifjúság szervezetével és a fiatalokkal. Valamennyi párt-, társadalmi, állami és gazdasági szerv­ben érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy egészséges, eszmeileg szilárd, szakmailag jól előkészített nemzedék nőjön fel, amely sokkal jobban végzi majd munkáját, mint mi. Amennyiben mind az ifjúságunk, mind pedig az idősebb dolgozók meg­szívlelik a jó tanácsot, úgy a megala­kult Szocialista Ifjúsági Szövetség be­tölti majd a szocialista emberformáló küldetését. (pa)

Next