Szabad Ifjuság, 1951. április-június (2. évfolyam, 14-26. szám)

1951-04-06 / 14. szám

A hazafiság ad erőt új hőstettekre bátor határőreinknek „A felszabadult dolgozó nép hazafi­sága új erők forrása, mely­ből bőven meríthetünk, s mely, mint motor visz bennünket előre a jobb jövő felé.” (Rákosi Mátyás elvtárs kon­gresszusi beszédéből.) A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa rávilágított a dolgo­zókban kialakult új, hatalmas erő­forrásra, a szocialista hazafiságra. A hazaszeretet a munkásokat, dol­gozó parasztokat és értelmiségünket a termelés frontján új győzelmek kiharcolására lelkesíti. A hazaszeretet ragyogó megnyíl-A hazaszeretet valamennyiüket arra ösztönzi, hogy fokozzák szaktudá­sukat, megtanulják kiváló fegyve­reik kezelését. Arra, hogy megtanul­ják a szabályzatokat, amelyeknek segítségével felismerhetik az ellen­ség aljas módszereit és azzal szembehelyezhetik fejl­ettebb harci módszereinket. A hazaszeretet ékes tanúbizony­sága egyik államvédelmi egységünk vállalása. II. bajtárs kezdeményezés Az államvédelmi harcosok vérévé kezd válni Sztálin elvtárs bölcs mondása: „A múltban nem volt ha­zánk, nem is lehetett. De most, hogy megdöntöttük a kapitalizmust és a munkások vannak az államha­talomban, most van hazánk és vé­deni fogjuk függetlenségét." Ez az új hazaszeretet hatotta át Tóth államvédelmi határőr bajtár­sat, aki a közelmúltban egy titóista ügynököt fogott el. Ez a hazaszere­tet élt Tulecz bajtársban, aki a na­pokban, mint "határőr, szolgálatot vonulásai jelentkeznek nap, mint nap a határaink őrizetét végző bajtársak tetteiben is. Az államvédelmi szolgálat nagy követelményeket állít az ifjú harco­sok elé. Bajtársaink órák hosszat fekszenek hideg földön, lesállásban, vagy járőröznek mély sárban. Mé­gis szívesen vállalják a nehézsége­ket, az éjjeli szolgálatot, a jeges szélben, a szakadó esőben való éber őrködést is. A kongresszus ideje alatt egyetlen büntetlen határsértés sem történhetett. Egyetlenegy im­perialista ügynök sem tudott átha­tolni az államvédelmi határőrök acélos gyűrűjén.­sere az egység elvállalta, hogy a lövészet terén 99 százalékos lőered­­ményt érnek el. Száz bajtárs közül csupán egy volt, aki nem ért el megfelelő eredményt. Az ilyen har­cosok őrhelyeikre, a határra kike­rülve eredményesen tudják leküz­deni a provokáló ellenséget, a titó­­istákat. Ennek fontosságára Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi minisz­ter kongresszusi beszédében külö­nösképpen felhívta a figyelmet: látott el. Éjjel, szakadó esőben jár­­őröztek. Az árkok, vízmosások meg­teltek esővel. A nagy sötétben Tu­lecz bajtárs belecsúszott derékig egy vizesgödörbe. Ruhája, csizmája elázott. Mégis, arra kérte járőrpa­rancsnokát, hadd maradhasson kint járőrszolgálaton, nehogy ezalatt rés támadjon a határőrizetben. Tulecz bajtárs, a DISZ öntudatos tagja, ezen az éjszakán átfázva őrködött, de helytállt. Csak reggel, leváltáskor cserélt száraz ruhát. Ez a mély hazaszeretet eredményesebbé teszi az ellenséggel vívott har­cot, győzelemre lelkesíti a harcosokat. Nem tudnánk a Tito-banditák provokációit visszaverni, ha nem lobogna bajtársainkban magasan a hazaszeretet lángja. A hazaszeretet nemcsak határőreinknél nyilvánul meg ilyen szép példákkal. Mindjobban észrevehető ez a határkörzet hazafias lakos­ságánál is. A kongresszust követő napokban az egyik­­ termelőszövetkezeti dolgozó házába idegen ügynök hatolt be. Innen igyekezett volna tovább jutni az ország belső területe felé. Mezőfi Mihály feleségével és Szügyi elvtárs, a termelőszövetkezet tehe­nészbrigádjának tagjaival együtt megakadályozták az ügynököt gáz tervei végrehajtásában. Rövid ideig visszatartották, közben értesítették a határőröket, akik azután lefegy­verezték a banditát. Ez a forró hazaszeretet tette ké­pessé Gajdács Erzsébetet arra, hogy téli időben mezítláb szaladjon el a határőrökhöz, amikor au­tóista pribék szállt meg házukban. Hazájára, a dolgozók államára gondolt Szkala Simon, 8 holdas­­középparaszt, ami­kor ügyesen tőrbecsalt egy ügynö­köt. Enni adott neki, átengedte ágyát, hogy pihenjen, azután el­küldte szomszédját a határőrökért. Megérkezésükig­ fejszével a kezében állt őrt feleségével együtt az ajtó­nál.Ezek a hazafias tettek azt­ bizo­nyítják, hogy a haza védelmét úgy a fegyveres testületek harcosai, mint a termelésben helytálló dolgozók, dolgozó fiatalok személyes ügyük­nek, szívügyüknek tekintik. Az új magyar hazafiság fokozottabban megerősíti a béketábor magyar szakaszát. A „van hazánk, van mit védenünk" eszméje mind jobban belevésődik népünk, fiataljaink tu­datába és dicső tettekre lelkesíti őket az ellenség elleni harcban. ■ Szebelkó Imre Legyen az ifjúság a szabadságharcos munka motorja és lendítőereje Képek a Szabadságharcos Szövetség II. kongresszusáról Március 31-én, szombaton reggel zsú­folásig megtelt a MEMOSZ-székház nagyterme a Szabadságharcos Szövet­ség II. kongresszusára érkezett küldöt­tekkel és meghívottakkal. Pontban kilenc órakor Nógrádi Sán­dor elvtárs, a szövetség elnöke, nyi­totta meg a kongresszust. Száz és száz tenyér verődött lelkes tapsra, amikor Nógrádi elvtárs átadta a Párt Köz­ponti Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs üdvözletét a kongresszusnak. — A Párt és Rákosi elvtárs elvárja ettől a kongresszustól, hogy teljesértékű munkát végezzen — mondotta Nógrádi Sándor elvtárs —. A kongresszus te­remtse meg a feltételeit annak, hogy a szövetség valóban hatalmas, a nép által támogatott, sokszázezer dolgozót — közöttük elsősorban ifjút és nőt — magában foglaló tömegszervezetté vál­jon. Nógrádi elvtárs beszéde után viha­ros lelkesedés közepette választotta meg díszelnökségét a kongresszus, majd Kenéz István, elvtárs, a Magyar Sza­badságharcos Szövetség főtitkára tar­totta meg beszámolóját. ★ Fenn, az emeleten ül Brech Zsu­zsanna. A rákoshegyi KÖZÉRT-ben dolgozik, tegnap kapta a meghívót a kongresszusra. Piros kötöttkabátján bronzérem, lövészversenyen kapta, jó lóeredményéért. Kezében kis piros jegyzetfüzet, sebesen írja Kenéz elvtárs szavait: „Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka mo­torja és lendítő ereje. A nők tíz- és tízezreit hívjuk sorainkba a béke vé­delmére." Zsuzsa kétszer is aláhúzza az utolsó szavakat: „a béke védelmére igen, sok még a feladat saját munkahelyén is. Többen is járhatnának a szabad­ságharcos kiképzésre. Jóideig nem is tud másra figyelni, csak erre gondol. Aztán újra az elnöki emelvényre néz, oda, ahol Rákosi elvtárs arcképe áll és tudja: mikor visszatér, teljes erővel azon fog dolgozni, hogy minél többen lépjenek be a szabadságharcosok közé. ★ Kedves színfoltja a kongresszusnak, az első­­szünet. A legtöbben együtt maradnak, hogy beszélgessenek. Min­denkinek van valami mondanivalója. Nagy Lajos, a Rákosi Művek átkép­­zős esztergályosa, nemrég szerelt le az Államvédelmi Határőrség köteléké­ből. A határőrszolgálat nehéz szolgál­­­at és Nagy bajtárs éppen­­azt meséli el, hogyan feküdtek órák hosszat les­állásban, dermesztő hidegben, fegy­verrel a kézben. Nem is tudott átjönni a határon titóista, hogy megzavarja békés munkánkat. Nagy Lajos most az üzem egyik leg­jobb lövésze és a lövészkar oktatója. ★ Az emelvényen a DISZ Központi Vezetősége nevében Kádas István elv­társ beszél az ifjúság feladatairól a szabadságharcos munkában. A mun­kás- és dolgozó parasztfiataloknak minden ereiükkel erősíteniük kell a Szabadságharcos Szövetséget, ahol fia­talok tíz- és tízezrei sajátíthatják el mindazt, ami a béke és a haza megvé­déséhez szükséges. A Párt kritikája rávilágított a DISZ-nek ezen a terü­leten elkövetett hibáira is. Azóta fia­taljaink már jelentős eredményeket értek el a hibáik feltárása, meg­szünte­tése terén és a Szabadságharcos Szö­vetséggel együtt DISZ-szervezeteink hazájuk és a Szovjetunió iránti forró szeretetre, a béke harcos megvédésére nevelik fiataljainkat.★ Vasárnap reggel kezdődött meg a kongresszus második napja. Az első felszólaló Pavel Ciochirca román kül­dött volt. Egyszerű, baráti szavai után nagy tapstól kísérve lépett a szónoki emelvényre Szeczet Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas sztahanovista kovácsa. Amikor bejelentette, hogy az üzem szabadságharcosai fokozott munkatel­jesítménnyel üdvözlik a kongresszust, percekig zúgott a lelkes tapsvihar. Mindenki várta már ezt a percet... És mégis, amikor a kongresszus elnöke bejelenti, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot küld Rákosi Mátyás elvtárs­nak, egyemberként emelkedik fel száz és száz küldött. Kaposvári Géza és Kis Mária szolnokmegyei küldöttek feljegyzik a távirat szövegét, hogy a nagy tanító iránt érzett forró szeretet szavait az otthoniaknak is elmond­hassák. „Megfogadjuk, hogy a pártkon­gresszus határozatai szellemében a Párt vezetésével és a Párt útmutatá­sait követve végezzük munkánkat. Megfogadjuk, hogy hazánkat igazán szerető, az ellenséget gyűlölő, bátor, áldozatkész szabadságharcosok újabb tízezreivel erősítjük a Szovjetunió ve­zette hatalmas béketábor magyar sza­kaszát."★ Véget ért a Szabadságharcos Szövetség II. kongresszusa. Ke­mény munka és további nagy fel­adatok állnak a küldöttek előtt. Szá­mos szervezetben még gyengén dol­goznak a rádiós-, lövész- és motoros­körök. Gyakran felszínes és formális a politikai oktatás, magasabb színvo­nalra kell emelni a szövetség tagjai­nak szaktudását. A kongresszus kül­dötteinek hazatérve, sok felada­tott kell gyorsan és jól megolda­ndók. Nógrádi Sándor elvtárs záró­szavaiból a kongresszus minden részt­vevője erőt merített az elkövetkezendő munkához: „A kongresszus megmutatta az utat, amelyen haladva, a szövetség dolgozó népünk által szeretett, hatalmas tö­­megszervezetté fejlődhet. Legyenek a szövetség tagjai fáradhatatlan előhar­­cosai a szocializmus építésének az üzemekben, bányákban és mezőgazda­ságban egyaránt." A szünetben csoportokba verődve beszélgetnek a fiatal küldöttek. Szabadsághar­cosok valamennyien, az ország minden részéből jöttek, de közös a feladat egy a cél: a béke harcos megvédése. ELVÉGEZZÜK A 200 NORMÁL HOLD SZÁNTÁST, MÉG HA SOKAT IS ESETT AZ ESŐ MEGVALÓSUL FEGYVER­EKEN A DISZ­KV ÚTMUTATÁSA Már a múlt hónap elején kihúzattak a gépekkel a fegyverneki gépállomás traktoristái, de az esőzések miatt még­sem tudtak sokat végezni. A gépáll­ás nem szül jó munkaverseny-eredmé­­nyeket — tudják ezt az ifjúsági brigád tagjai és igyekeznek legyőzni a kedvezőtlen időjárást is. Állandóan kint tartózkodnak a gépeik mellett, hogy mihelyt egy napra kiderül, rög­tön begyújthassák a „Hofherr“-t. A rossz időt meg arra használják fel, hogy minél több területet biztosítsanak maguknak. A szerződéskötésben az elsők között áll a brigád: Kenderesen eddig 116 egyéni gazdálkodóhoz ígér­keztek el munkára.* A brigádvezető, Bozsó Ferenc bol­dogan újságolja: — Ha beáll a jó idő, annyi mun­kánk lesz, hogy minden erőgépünk egészen bizonyosan eléri azt a telje­sítményt, amit a DISZ Központi Veze­tősége tűzött a traktoristák elé: erő­gépenként a 200 normál hold szántás elvégzését. Sőt, talán ezt is túlszárnyal­juk, hisz a tszcs földjével együtt eddig már 856 holdra­ van szerződésünk. S munka közben is mindig jönnek hoz­zánk: „Nálam is volna egy hold szán­tás, ha erre jártok azt is elvégezhet­nétek ..Persze, az ilyen menetköz­ben adódó munkák akadályozzák a tervszerűséget, ezért is igyekezünk fel­­világosító munkával előre biztosítani a tavaszi munkát. A Központi Vezetőség útmutatását magukévá tették a fegyverneki ifjú­sági brigád tagjai. Bozsó elvtárs arról is beszámol, hogy minden brigádtag párosversenyben áll s azonkívül az ifjúsági brigád versenyre hívta ki a Molnár-brigádot. Elvállalták, hogy 115 százalékra teljesítik tervelőirány­zatukat, ötszázalékos üzemanyag­­csökkentést érnek el és 25 százalékra csökkentik az alkatrész-elhasználódást. A versenyszellem jó a brigádban. A kenderesi tszcs-ben „brigádtanyát"­ rendeztek be a fiatalok, a brigád­­vezető itt tartózkodik egész héten, innen irányítja a munkát. A brigád­­tanyán ott függ a falon a grafikon: melyik erőgép mennyi munkát végzett egy héten? A brigádvezető minden nap végiglátogatja a traktoristákat, ő is tájékoztatja a brigádtagokat a verseny állásáról.* A kétműszakos munka nem újság már a fegyvernekiek számára. Tavaly is így dolgoztak. Ezzel biztosítják a gép teljes kihasználását , így a trak­toristák munkabeosztása is jobb. A kétműszakos munkát elsősorban azért tudták bevezetni, mert igyekeztek a parasztfiatalok bevonásával felemelni a traktoristák létszámát. Jó munkájuk eredményeként 75 új traktorista állt most munkába. Csak a lányokban van még mindig hiány. Sokan félnek még a géptől. Pedig, ha tudnák, hogy pél­dául Petykó Erzsébet milyen kiválóan állta meg a helyét a traktorosok kö­zött, akkor bizonyosan nagyobb bátor­ságuk támadna az odavalósi paraszt­­lányoknak is a traktoros élethez! Elsősorban a nevelőmunka terén vár még sok feladat az ifjúsági bri­gádra és minden DISZ-tagra. Nem megy úgy a DISZ-munka a faluban, ahogy kellene? Segítsék jobban a területi szervezetet! Tartsanak a Pa­­rasztfiatalok számára előadásokat, kös­senek velük barátságot. Kevés lány jelentkezik traktoristának? Talán nincs elég leány a környéken? Elsősorban a gépállomás fiataljainak a feladata, hogy a lányokkal is megismertessék a gépet, hogy gondoskodjanak a trakto­risták utánpótlásáról. A DISZ Központi Vezetősége a traktoristák munkáját, feladatait is meghatározta. Az idő is javul már, ki­sütött a nap, szikkadnak a földek, most a traktorosokon a sor, hogy valóra váltsák a Központi Vezetőség útmutatását. K- J. 1951 április 6. A DISZ Központi Vezetőségének Intéző Bizottsága Ország Istvánt funkciójákó­ leváltotta és a DISZ-ből kizárta A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének Intéző Bizottsága Ország Istvánt, a nagyatádi járás DISZ-titkárát, funkciójából leváltotta és a DISZ-ből kizárta. ★ Ország István tavaly október végén került Nagyatádra, mint járási DISZ-titkár. Működése alatt a járás területén a DISZ-szervezetek állan­dóan gyengültek. Ez nem véletlenül történt. Ország magatartásával, zül­lött, erkölcstelen életmódjával a járási DISZ-bizottság tekintélyét­ lejá­ratta. A felsőbb szervek többször figyelmeztették, hogy változtasson magatartásán. Ország István nem fukarkodott az ígéretekkel. Nemrégi­ben azt vállalta, hogy Lábod községben segít a tszcs szervezésében. Több ízben ki is ment a községbe, de nem tszcs szervezésre, hanem kupecek társaságában részegre itta magát. A járás területén a fiatalok idegenkedtek a DISZ-bizottságtól, főleg Ország Istvántól, különösen azok, akik ismerték múltját és kupeckedő életmódját. Ország István ugyanis előzőleg Rinyabesenyő községben élt. A felszabadulás után beállt rendőrnek, de innen hamar kitették a szű­rét. Ezután édesanyja 22 hold földjén garázdálkodott, kupeckedett. Végül is otthagyta a községet, s tavaly tavasszal Gigébe költözött, majd ősszel, becsapva a Párt és a DISZ szerveit, a nagyatádi járás DISZ- titkára lett. Sokat lehetne még írni Ország István sokoldalú szélhámosságairól: arról, hogy párttagnak hazudta magát, arról, hogy meglopta szüleit, elsikkasztotta az ifjúsági szövetség pénzét . Tanulságos Ország István története. Tanulságos annál is inkább, mert a közeljövőben­­ kerül sor a DISZ középszerveinek megválasztá­sára. Fokozott éberségre, a káderek gondos kiválasztására figyelmez­tet. Minden DISZ-tag felelős azért, hogy a DISZ-választmányokba és bizottságokba, bárhogy kísérletezzék is az ellenség, Ország István-féle elemek ne kerülhessenek be.

Next