Szabad Ifjuság, 1956. április-június (7. évfolyam, 79-153. szám)

1956-04-01 / 79. szám

SZABAD IFJÚSÁG 1956. április 1. : —• Valami Jónás nevű alak­­keresett. Arra kért, hívd visz­­sza. Száma: 228—029. Hát ha nem akarsz „április bolondja" lenni, ne hívd vis­s­sza, mert 228—029 a budapesti állatkert száma, Jónás pedig mindenkori állatkerti vízilo­vunk család- és keresztneve. Paflagónia Ünneplése Vannak persze körmönfon­tabb és olykor országot, sőt világot megkacagtató április elsejei tréfák is. Ezek közül is kiemelkedik az az eset, amikor brit hatóságok Paflagónia ki­rályának és udvari emberei­nek kijáró tisztelettel fogadtak fantasztikus maskarába öltö­zött angol diákokat. A nemlé­tező királyság uralkodója és udvaroncai két napig élvezték a feléjük áradó hódolatot, amíg aztán jobbnak látták, ha gyorsan kereket oldanak. Ezt a tréfát ugyan nem ápri­lis elsejére „időzítették” a vi­dám angol diákok, de akinek mókán jár az esze, novem­berben is szeret nevetni — más kárán, tudatlanságán, os­tobaságán, hiszékenységén. De­ ugyanígy szélhámosok vagy éppensé­ggel gazfickók is min­dig akadnak, akik hasznot húznak abból, hogy sok em­bert lóvá lehet tenni. Mások viszont önzetlenül járatják bolondját a világgal, vagy csak érdekessé akarják tenni magukat „velük meg­esett” képtelen történetekkel, ismét mások pedig felizgatott képzeletük szüleményeivel szé­dítik áldozataikat. Mi másnak tulajdoníthatnók például azt, hogy az ó- és középkorban még „komoly elemek” is szen­tül hittek a hárpiák létezésé­ben. A hárpiák természetrajza Ma a női nem egyes képvi­selőit nevezzük hárpiáknak, körülbelül azokat, akikről al­kalomadtán mint boszorká­nyokról, szű­pirtyókról, banyák­ról, fúriákról, de legjobb eset­ben is mint kardos menyecs­kékről emlékezünk meg. He­­siodos görög költő — úgy 700 évvel időszámításunk előtt — maga sem volt valami nagy véleménnyel a hárpiákról, ezekről a madártestű, de női fejű lényekről. Vergilius latin költő azon­ban már kígyót-békát kiált rájuk: rikoltozásuk, szaguk és repülésük zaja egyszerűen ki­bírhatatlan. S­ rendkívül arcát­lanok. Nem is volt valamire­való görög vagy római tenge­rész, aki ne mesélgette volna, hogyan járta meg valahol és valamikor ezekkel a szörny­szülöttekkel, vagy hogyan járt túl az eszükön. Johannes Jonstomus német tudós még a 17. század dere­kán is hitt a hárpiák létezésé­ben, mert „A madarak termé­szetrajza” című könyvében „hiteles“ rajzukat is közli. Holtak életrekeltője Miként a hárpiákban, úgy az örök életet biztosító elixir­­ben is óriási tömegek hittek. Egy Mantaevinie nevű olasz szélhámos egy lépéssel tovább ment és a 16. században, mert drága pénzen vesztegetett kotyvalékáról azt hirdette Lyon francia városban, hogy záros határidőn belül még a holtakat is feltámasztja, ha néhány évnél nem régebben haltak meg. Be is jelentette, mikor kerül sor a holtak fel­­támasztására. A nagy nap előestéjén egy­más kezébe adták a kilincset Lyon jómódú polgárai Monta­­cinnie lakásán. — Atyám hat héttel ezelőtt halt meg — mondta az egyik — Dúsgazdag volt, de minden garast a fogához vert. Nagyon meggyűlne hát a bajom vele, ha most megtudná, hogy né­hány hét alatt 1000 aranyat költöttem el. Itt van neked is, 1000 arany, s hagyd őt pihenni haló poraiban. A következő ügyfél egy fia­talasszony volt. ■— Kérj, amit akarsz, csak ne támaszd fel volt férjemet — zokogta. — A múlt héten halt meg, s én tegnapelőtt hozzá is mentem ifjúkori szerelmem­hez, Andréhoz. S így tovább. Az éjjeli láto­gatók egyike másika attól tar­tott, hogy „drága halottunk” firtatni fogja, milyen ételtől, milyen italtól hunyt el olyan „tragikus hirtelenséggel” ... A város polgármestere és a tanácsurak már testületileg já­rultak Montaevim­e színe elé. — Nagy titkok tudója! — mondta esdeklő hangon a pol­gármester. — Könyörülj meg rajtun­k. Hivatali elődeink fel­támadása azt jelentené, hogy kicsöpennénk a hatalomból és újra sanyarú viszonyok közé­­kerülnénk. Mi hasznod lenne belőle? De hogy lásd, mennyire hiszünk természetfeletti hatal­madban, 5000 aranyat teszünk lábaid elé hitünk zálogául, s menj isten hírével. — Igen, igen — habozott Mantancinnie — de ha szó nélkül tovább állok, az embe­rek azt fogják mondani, hogy becsaptam őket, mert nem is tudom a holtaikat feltámasz­tani. — Mi majd hivatalos írással és a városunk nagy pecsétjével fogjuk igazolni, hogy tanúi vol­tunk csodatételeidnek Lyon város temetőjében — mondta türelmetlenül a polgármester. Montaevinie most már hiva­talos bizonylat oltalma alatt űzte tovább kisded játékait Lyontól Genováig. Az elfuserált „ember" A legnagyobb hamisítások egyikét 1953-ban leplezték le. Ezúttal embertani tudósokkal akarták bolondját járatni, s több mint négy évtizeden át sikerült is egész sereg nagy­nevű kutatót megtéveszteniök. Az eset előzményei 1912-ig nyúlnak vissza, amikor Daw­son angol ügyvéd, egy műked­velő őslénytani kutató és Smith Woodward hivatásos tu­dós egy koponyafészekből és majomszerű állkapocs-darab­ból álló leletet mutattak be a londoni Földtani Társulatban. Közölték, hogy a csontokat a dél-angliai Piltdown község határában ásták ki a föld alól. A lelet nagy figyelmet kel­tett, mert Woodward amellett kardoskodott, hogy Darwson „az első angol” maradványait és az emberiségnek egy új fa­ját fedezte fel. Az Epanthropus Dawsoni (Dawson hajnalem­bere) néven nyilvántartott lelet elbírálásában két részre sza­kadt a tudósok tábora. Sokan voltak — közöttük Lenhossék Mihály, a kiváló magyar ana­tómus is — akik kereken két­ségbevonták, hogy összetartozó csontdarabokr­ól volna szó. Három évvel ezelőtt aztán megcáfollhatatlanul kiderült, hogy Dawson az emberi kopo­nyát orangután - állkapocs­csal párosította össze, az állka­pocs szemfogát olajfestékkel színezte el, a koponyát pedig vasszulfáttal kezelte, hogy így a lelet­­hitelessége felől a két­ségeket elhárítsa. Számos más korszerű vizsgálómódszer is azt bizonyította, hogy a „lelet” nagy körültekintéssel előkészí­tett szemenszedett hamisít­vány. A tudománnyal, a tudással azonban nem lehet bolondját járatni: előb­b-utóbb a leg­­agyafúrtabb turpisságra is fényt vet. Gáspár László BoLoNdJA­­­VT ■ ''Akikig_______ WjáMit4k á vM¥e#( VIDÁM HÚSVÉT CSÚNYA LÁNY VIGYÁZAT!! ÁPRILIS 1! avagy, konjunktúra szüli a lovagot. — De értsd —~,d GD tó meg papa, áprilisi egész... tréfa — Jó vicc volt mi? . .. Egy szál csináltam az egészet... gyufával ■— És az öcsiké szintén öntözködni ment? — Jól behúzza az orvost... műfogsora van! Aztán megtréfáltam a bokszolót is... és azóta itt vagyok ... (Mikulka — Sajdik rajzai) ­ A NAP HÍREI Magyar—szovjet barátsági nap volt a Képzőművészeti Főiskolán szombaton. Délelőtt a főiskola vetítőjében a lenin­­grádi Ermitázsról és a szovjet múzeumokról készült filmeket, valamint a Rembrandt életét bemutató filmet tekintették meg a hallgatók. Délben ün­nepi hangversenyt rendeztek felszabadulásunk 11. évfor­dulója alkalmából. TELEKI BLANKÁRÓL ne­vezték el a zalaegerszegi ta­nítóképzőt. Szombaton az is­kola DISZ-szervezete, szülői munkaközössége és nevelő­testülete névadóünnepséget rendezett. Száznyolcvan volt partizánt tüntettek ki partizán-emlék­éremmel, szombaton délután. Tízezer forint értékű főnyere­ményt sorsolnak ki április 14-én, a Magyar Filatélia Vállalat bé­­lyegsorsi­á­tékán. Minél szebb tankönyvek ké­szítésére írt ki pályázatot a nyomdaipari dolgozók köré­ben az Oktatásügyi Miniszté­rium és a Tankönyvkiadó Vállalat. MUNKÁSMOZGALMI KI­ÁLLÍTÁS nyílt meg a Lenin körút 6. szám alatt az elmúlt 30 év munkásmozgalmának ke­rületi dokumentumaiból. Svédországba utazott vendég­­szereplésre Kiss Elemér, a Buda­pest Kávéház tánczenekarának vezetője és két zenésztársa. Az együttest hathón­apos vendégsze­replésre szerződtették. KÉPES KIADVÁNY jelent meg a Tanácsköztársaságról „A Magyar Tanácsköztársaság a dolgozó népért” címmel. Ny­ere­ménybe­tét,k­ö­n­y­v­so­r­so­l­á­st tartanak április 10-én Szegeden. KISIPARI KIÁLLÍTÁSSAL nyitja meg ismét kapuit Sop­ron egyik legszebb, legértéke­sebb műemlék-épülete, a híres lábasház. Komló bányászainak aján­dékát szombaton délelőtt Mo­hácson ünnepélyesen adták át­­az árvízkárosultaknak. Kar­­­cag termelőszövetkezeti város­­­­ból az árvízkárosultaknak­­ szánt ajándékokkal tizenkét ú­j tehergépkocsi indult útnak. ♦ Az Országos Cirkusz Vállalat ♦ igazgatóság­a közli, hogy techni­♦ kai orkokból a szovjet állami d­r. ♦Ikusz április 1-i mindkét előadása felmarad. A délutánra megváltott X jegyeiket a megváltás helyén, az testi előadás jegyeit a Fővárosi ♦ Nagycirkusz pénztáránál cserélik­­ be, vagy váltják vissza. 1. MAI KERESZTREJTVÉNYÜNK Tóth Árpád (1886—1928) költő szavaival üdvözöljük a mai na­pon szolgálatba lépő áprilist. Az idézet sorrendje: függ. 32.* függ. 51., vízsz. 29. és v*zs*. 1. sz. VÍZSZINTES: 13. Történelmi időszak. 14. Vörös-tengeri csa­torna. 15. Kétszeres felkiáltás. — 16. Főzésre, sütésre, világításra használják. 17 Az ilyen személy nem a társaság k­ed­vence. 19. ... . . harc lesz a végső.­­ 20. Mozi belseje 21. Tolna megyei község. 22. Távírón továbbít. 24. Forrasz­tó fém. 25. Hím állat. 26. Ju­goszláv város. 28. Kettősbetű. 34. Rózisa-hegyi név­ jele — kimond­va. 35. Harkály hangjainak egyike. 36. Ülőhely. 37. Állami jövedelem. 38. Állhatatos 41. Római 106. 43. Eldöntetlen *a sakkjátékban. 45. Századunk kor­szakalkotó találmánya. 46. Kerek szám — számjeggyel. 47. Régi c betű. 48. Parázs vita. 49. Sínszé­lek! 51. Hirtelen felfelé haladó. 60. Kilátásba helyezik. 62. ösz­­szeszűri a levet. 63. Kettősbetű. 64. Létező. 66. Római kettes. FÜGGŐLEGES: 1. Feleségről férjről származó rokon. 2. Szi­gorú paraneg. 3. Cipel ide. 4. Félig arra! 5. Sáv. 6. Szokás 7. Marad belőle. 8. Iskolatípus. 9. Ez fel — ellentétben. 10. Álló­víz 11. Angol nevelő. 12. Étel­ízesítő. 17. Tejes edények. 18. Diák. 21. Hegedűművészetünk egyik fiatal kiválósága. 23. Di­vatban levő. 25. Állati fegyver. 27 Vanzettit és öt hétévi fogva­­tartás után 1927-ben kivégezték Amerikában. Howard Fast róluk írta az „Amerikai legenda” című gyönyörű könyvét. 29. Szorosan mögé zárkózik. 30. Ran­gtávol­sá­gok. 31. Pénzköltés. 33. Klima­tikus üdülőhely Svájcban 37. Áb­­rázat. 39. Szellemi dolgozó. 40. Az­­ orosz nyelven. 42. Elektro­mos töltésű atom, vagy atomcso­port. 44. Nem először lát. 46. Ta­risznya. 52. Tessék, fogyassza! 53. Visszaérj 54 Van ilyen him­nusz te. 55. Eötvös Károly 56. Zenei mű rövidítése. 57. A fede­zet neve a labdarúgásban — an­gol szóval. 58. Pén­zügyi Tanács. 59 Személyére szintén. 61. Mi­ly­enségi jelző. 64. Magam. 65. Vigyázó. Figyelem! Az ő ég ő, illetőleg az ö és ő betű között nem te­szünk különbséget! A naponként megjelenő ke­resztre­jt­vénye­ket kizárólag szóra­koztatás céljából közöl­jük, nem díjazzuk, tehát azoknak megfej­tését ne küldjük be. SZÍNHÁZMŰSOR Április 1. vasárnap. Operaház: Diótörő (11). Párizs lángjai. Operai négyessorozat VI. és kombinált VI. és XIII. bérlet 3. előadás (7). — Erkel Színház: Traviata (11). Pill­angók­i­sasszony (7) — Nemzeti Színház: A tit­kárnő (13), Mirandolina. Szigets­­ég Rákos­i Sz.-bérlet 5. előadás (7). — Katona József Színház: Főbelövendők klubja (7). — Ma­dách Színház: Tévedések vígjá­téka (3). Éjjeli menedékhely. MK. XV. bérlet (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (3). Az ünnep első napja­ (7). — Magyar Néphadsereg­­ Színhá­za: A néma levente (13). Szent Johanna (7). — József Attila Szín­ház: Vándormadarak (3, 7). — Jó­zsef Attila Színház előadása e Rárkossi Művek Kultúr­otthonában: Nagymama (18), a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban: A kalóz (3, 7). — Fővárosi Operettszínházi Sza­badság, szerelem (m3)., Valahol délen (7). — Blaha Lujza Szín­ház: Balkezes bajnok (3), Mont­­martrei Ibolya (7). — Petőfi Szín­ház: Három szegény szabóle­gény (fii. 7). — Jókai Színház: A­Z igazgató úr n­evenapja (fii). Fenn az ernyő, nincsen kas (3). Törvényen kívül (7). — Déryné Színház: Szerelem komédiája (7). — Vidám Színpad: Csak egy evő­kanállal (3, 7). — Kis Színpad: Bukfenc (14, 18) — Állami Báb­színház: Hófehérke (11), Ander-*­sen mesék (3, 5). Pesti mesék (18). — Zeneakadémia: A Rádió Szimfonikus Zenekarának ifjú­sági Beethoven béri. 3. előadás (11). Csak a szépre emlékezem... (4). Orosz—szovjet est (8). — Bartók-terem: Április.. (4, 8). — Vidám Színpad: Mindent egy helyen (f4. f6. f9). — Budapest Varieté: f6, f9). Humor expressz: (f3.

Next