Szabad Magyarság, 1946 (5. évfolyam, 1-5. szám)
1946-01-01 / 1. szám
Nem vagyunk elfogultak, amikor azt mondjuk, hogy a demokratikus új Magyarországgal szembeni áramlat elsősorban a jobboldalról ered és hozzá nem is kizárólag a külföldön nem túlságosan nagyszámú magyar fasisztáktól, hanem az úgynevezett mérsékelt konzervatív vagy akárhányszor liberális rétegektől. A külföldi magyarság legjobbjainak, a magyar népet, Magyarországot szeretőknek azonban el kell követniök mindent, hogy ezt az új demokratikus Magyarország elleni aknamunkát megszüntessék és akkor, amikor a hazai kormányzat nélkülözés, szenvedés és önfeláldozás közepette egy esztendeje küzd, szinte emberfeletti erővel, hogy odahaza—egyelőre legalább—a puszta életlehetőséget megteremtse, akkor a külföldi kényelemben és jólétben élő magyarság ne ellentétek kiélezésében fecsérelje el erejét, de a hazaiak megsegítésében fogjon össze. 3. Világszerte fel lehet fedezni egy politikai áramlatot, melynek az a célja, hogy a háború által felszabadított népi erőket dezorganizálja, elsekélyesítse és nyomukban azt az állapotot állítsa helyre, mely a világháború kitörése előtt, 1939-ben uralkodott. Magyar viszonylatban ez annyit jelent, hogy újból vissza kell térni ahhoz a politikai kormányzathoz, mely 1919 és 1939 között virult, legfeljebb kikapcsolni belőle a fasizmusban túlságosan kompromittált politikusokat. Ez a politikai áramlat célkitűzését ahol lehet erőszakkal hajtja végre, ahol azonban nem lehet, ott az a módszere, hogy igyekszik megbomlasztani a népi erőket, a népi erőkön belül mindig a jobboldalon állókat támogatja, hogy aztán ezek kihasználásával ezek érdekeivel is ellentétben álló uralmat segítsen nyeregbe. Ügyeljünk nagyon, külföldi magyarok, mert ez az áramlat a mi sorainkban is dolgozik! Kövessünk el mindent, hogy lehetetlenné tegyük legcsekélyebb eredményességét, hogy ne kelljen szégyenkezve, lesütött fejjel állnunk otthoni honfitársaink előtt, ha számonkérik tőlünk magatartásunkat. A mai magyar kormányzat koalíciós alapon jött létre és elsősorban a német elnyomás alatt illegálisan küzdött Kisgazdapárt, Kommunistapárt és Szociáldemokratapárt képviselőiből áll. Az első kormányban részt vett még két tábornok is, akiknek érdemük volt, hogy a magyar honvédség egy része átállt a felszabadító Vörös Hadsereg mellé. Ebben a kormányzatban minden olyan elem és réteg képviselve van, amely részt vett az antifasiszta ellenállásban avagy csak érzelmeiben is antifasiszta volt. A külföldi magyarságnak tehát legelemibb kötelessége, hogy ezt a kormányzatot teljes egészében, úgy ahogyan van, magáénak ismerje el és tőle telhetően támogassa. Azonban annak a különös jelenségnek vagyunk tanúi, hogy—mint ahogyan már fentebb említettem—míg a baloldal legálisan e kormány mellé áll, addig az úgynevezett demokratikus jobboldal mindent elkövet, hogy a magyar demokrácia megteremtésének a kormányát diszkreditálja, ócsárolja. A baloldal legálisan elfogadta a kisgazdapártot, elfogadta a volt Horthy-tábornokokat, a jobboldal azonban csak bizonyos kritikával volt hajlandó elfogadni a szocialistákat, a kommunistákkal pedig sehogyan sem tudott megalkudni. Nem volt hajlandó tudomásul venni azt az egyszerű tényt, hogy Magyarország annyira romokban hever, olyan szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül, hogy népének csak legteljesebb, lege-