Szabad Művészet, 1947 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1947-02-03 / 1-2. szám

sorozatában is nehéz fel nem ismerni a XVI. századbeli Németország nagy mozgalmainak, a reformáció és parasztháborúk eszmevilágát. De még azokban az esetekben is, amikor ez az összefüggés nem ennyire nyilvánvaló, amikor nem olvasható le közvetlenül magából a kép vagy szobor témájából, akkor is mindig jelen van, egy kis el­mélyedéssel akkor is mindig kibogozható. A reneszánsz­ művészet pél­dául túlnyomórészt ugyanúgy a keresztény vallás gondolatköréből me­rítette témáit, mint a középkor festészete, szobrászata. És mégis: ha egy bizánci Istenanyát összehasonlítunk Raffael valamelyik Madon­nájával, azonnal szembetűnik a különbség, amely a kettő között van: szembetűnik az egyiknek szertartásos trónolásával, merev formáival, testetlen lebegésével, az egésznek valóságtól idegen aszkétizmusával szemben a másiknak húsból-vérből való eleven asszony és anya mi­volta. És e különbség mögött felismerhetjük a hűbéri kötöttségek el­vont rendszerén épülő középkor és az újkorral kifejlődő ipar, keres­kedelem eleven polgári nyüzsgése közötti ellentétet. Az igazi művészek munkája mindig együtthaladt a társadalmi DELACROIX. EUGENE: A szabadság vezeti a népet (Paris, Louvre) .

Next