Szabad Művészet, 1952 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

most szép, vonzó elrendezésben, min­denki számára megközelíthető módon, a nevelés didaktikus szempontjait is min­dig szem előtt tartva rendezték át az értékes gyűjteményeket. Sikerült meg­teremteni a múzeum és az élet közti eleven kapcsolatokat. A MMOK az or­szág kisebb és nagyobb városaiban szá­mos vándorkiállítást is rendezett, me­lyeken a magyar művészet klasszikus mestereinek szép gyűjteményét, a szov­jet képzőművészet remekműveinek re­produkcióit és a magyar karikatúra­­művészet legfrissebb alkotásait mu­tatta be. A MMOK­ 1951-ben 53 ván­dorkiállítást rendezett. Múzeumi keze­lésbe vették a pécsi Zsolnay-gyár ke­rámiai gyűjteményét. A Fővárosi Képtár 1951-ben nyitotta meg és állandó átrendezéssel tökélete­sítette „150 Év Magyar Képzőművé­szete” c. nagy kiállítását. Emellett szá­mos kisebb, de jelentős kiállítás meg­rendezésével is hozzájárult képzőművé­szeti kultúréletünk elevenné tételéhez. A kisebb kiállítások közül ki kell emelni a májusban rendezett Markó Károly Emlékkiállítást és a december­ben megnyitott Egry József kiállítást. A Képtár az év folyamán 35 vándor­kiállításon mutatta be a magyar fes­tészet haladó hagyományait, s több reprodukciós kiállítást rendezett a klasz­­szikus orosz festészet, a szovjet festé­szet és grafika remekműveiből stb. A Képtár népszerű előadássorozatának ke­retében az európai művészet történeté­vel s a tájképfestészet és a grafikus művészet történetével és problémáival foglalkozott. Az Országos Iparművészeti Múzeum is megnyitotta ez évben több, korsze­rűen átrendezett értékes gyűjteményét. A Múzeumban megindult az iparművé­sze­t-törénet kutatómunkaközö­s­g mun­kája is. Eredményes munkát végzett az 1951 januárjában megalakult Magyar Művé­szettörténeti Munkaközösség is, elő­készítve és megszervezve az utolsó 150 év magyar művészettörténetének a tu­dományosság haladó, korszerű szem­pontjai szerint való feldolgozását. 1951 március havában alakult meg a Népművészeti Intézet képzőművészeti szakosztálya. Az ország képzőművé­szeti tanfolyamainak elvi és szakmai irányítása is az Intézet hatáskörébe tartozik. 28 területi és kereken 50 üzemi iskola munkáját irányítja a Nép­művészeti Intézet. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége népszerűsítő szakosztályának megbízásából kiadta a szabadiskolák számára készített Művé­szeti Kiskönyvtár c. füzetsorozatot, mely az egyetemes művészettörténet anyagának korszerű és népszerű feldol­gozását tűzte célul maga elé. Az Inté­zet 1951-ben Dorogon, Debrecenben, Nagykőrösön, Cegléden, Kecskeméten, Tatabányán rendezett ankéttal egybe­kötött képzőművészeti kiállítást. A Népművelési Minisztérium képző­­művészeti osztálya, a Népművészeti Intézet, a Szakszervezeti Tanács, a Népművészeti Intézet és a Szövetség 1951 májusában rendezte meg a Képző­művészeti Tanfolyamok első országos értekezletét, melyen a Tanfolyamok fel­adatait és az oktatási kérdéseket vitat­ták meg az ország minden részéből összegyűlt tanfolyamvezetők. Ez az ér­tekezlet készítette elő a helyi és üzemi szabadiskolák átszervezését és az egy­séges tanmenet kidolgozását. Az elmúlt évben örvendetesen fellen­dült vidéki városainknak képzőművé­szeti élete is. A II. Magyar Képzőmű­vészeti Kiállítás megnyitása előtt Mis­kolc, Győr, Szeged, Nyíregyháza és Pécs művészei kü­ön helyi kiállításokat ren­deztek, melyeken az évi termés java munkáit mutatták be. A helyi művészekkel együtt ki­tűnően sikerült ankétokon tárgyalták meg a helyi kiállítások eredményeit és meg­mutatkozó hibáit. Megállapíthatjuk, hogy vidéken dolgozó képzőművészeink nagyrészben már felszámolták a fő­város és a vidék közti régi, egészség­bérén elszakadottságból következő pro­vinciális másodrangúság érzését és egyre eredményesebben vesznek részt fejlődő művészeti életünkben. 1951-ben megalakult Szövetségünk debreceni, győr-sopron megyei, miskolci, nyíregy­házi, pécsi, szegedi és szombathelyi munkacsoportja. (Beszámolónk befejező részét a jövő számban közöljük.)

Next