Szabad Művészet, 1952 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
most szép, vonzó elrendezésben, mindenki számára megközelíthető módon, a nevelés didaktikus szempontjait is mindig szem előtt tartva rendezték át az értékes gyűjteményeket. Sikerült megteremteni a múzeum és az élet közti eleven kapcsolatokat. A MMOK az ország kisebb és nagyobb városaiban számos vándorkiállítást is rendezett, melyeken a magyar művészet klasszikus mestereinek szép gyűjteményét, a szovjet képzőművészet remekműveinek reprodukcióit és a magyar karikatúraművészet legfrissebb alkotásait mutatta be. A MMOK 1951-ben 53 vándorkiállítást rendezett. Múzeumi kezelésbe vették a pécsi Zsolnay-gyár kerámiai gyűjteményét. A Fővárosi Képtár 1951-ben nyitotta meg és állandó átrendezéssel tökéletesítette „150 Év Magyar Képzőművészete” c. nagy kiállítását. Emellett számos kisebb, de jelentős kiállítás megrendezésével is hozzájárult képzőművészeti kultúréletünk elevenné tételéhez. A kisebb kiállítások közül ki kell emelni a májusban rendezett Markó Károly Emlékkiállítást és a decemberben megnyitott Egry József kiállítást. A Képtár az év folyamán 35 vándorkiállításon mutatta be a magyar festészet haladó hagyományait, s több reprodukciós kiállítást rendezett a klaszszikus orosz festészet, a szovjet festészet és grafika remekműveiből stb. A Képtár népszerű előadássorozatának keretében az európai művészet történetével s a tájképfestészet és a grafikus művészet történetével és problémáival foglalkozott. Az Országos Iparművészeti Múzeum is megnyitotta ez évben több, korszerűen átrendezett értékes gyűjteményét. A Múzeumban megindult az iparművészet-törénet kutatómunkaközösg munkája is. Eredményes munkát végzett az 1951 januárjában megalakult Magyar Művészettörténeti Munkaközösség is, előkészítve és megszervezve az utolsó 150 év magyar művészettörténetének a tudományosság haladó, korszerű szempontjai szerint való feldolgozását. 1951 március havában alakult meg a Népművészeti Intézet képzőművészeti szakosztálya. Az ország képzőművészeti tanfolyamainak elvi és szakmai irányítása is az Intézet hatáskörébe tartozik. 28 területi és kereken 50 üzemi iskola munkáját irányítja a Népművészeti Intézet. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége népszerűsítő szakosztályának megbízásából kiadta a szabadiskolák számára készített Művészeti Kiskönyvtár c. füzetsorozatot, mely az egyetemes művészettörténet anyagának korszerű és népszerű feldolgozását tűzte célul maga elé. Az Intézet 1951-ben Dorogon, Debrecenben, Nagykőrösön, Cegléden, Kecskeméten, Tatabányán rendezett ankéttal egybekötött képzőművészeti kiállítást. A Népművelési Minisztérium képzőművészeti osztálya, a Népművészeti Intézet, a Szakszervezeti Tanács, a Népművészeti Intézet és a Szövetség 1951 májusában rendezte meg a Képzőművészeti Tanfolyamok első országos értekezletét, melyen a Tanfolyamok feladatait és az oktatási kérdéseket vitatták meg az ország minden részéből összegyűlt tanfolyamvezetők. Ez az értekezlet készítette elő a helyi és üzemi szabadiskolák átszervezését és az egységes tanmenet kidolgozását. Az elmúlt évben örvendetesen fellendült vidéki városainknak képzőművészeti élete is. A II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás megnyitása előtt Miskolc, Győr, Szeged, Nyíregyháza és Pécs művészei küön helyi kiállításokat rendeztek, melyeken az évi termés java munkáit mutatták be. A helyi művészekkel együtt kitűnően sikerült ankétokon tárgyalták meg a helyi kiállítások eredményeit és megmutatkozó hibáit. Megállapíthatjuk, hogy vidéken dolgozó képzőművészeink nagyrészben már felszámolták a főváros és a vidék közti régi, egészségbérén elszakadottságból következő provinciális másodrangúság érzését és egyre eredményesebben vesznek részt fejlődő művészeti életünkben. 1951-ben megalakult Szövetségünk debreceni, győr-sopron megyei, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szegedi és szombathelyi munkacsoportja. (Beszámolónk befejező részét a jövő számban közöljük.)