Szabad száj, 1950 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1950-01-05 / 1. szám
— Nem baj, ha baj van ! Barátom, Jenő, hetvenéves és imád nyafogni. Amikor leguóbb találkoztam vele, szintén sírt. — Ez borzalmas. Ezt aztán már nem lehet kibírni! — zokogta — Mi a baj? — igyekeztem tisztázni a tényállást. — A lányom. És a vém. És mindenki. Iszonyú ez. — Hát bizony — igyekeztem részvétet szinlezni. — Nagy baj az, ha az embernek lánya van. Jenő dühösen legyint tét : — Dehogy baj. — Hát akkor? — Képzeld el, mindennap nánk ebédelek és legtöbbször ott is szoktam uzsonnázni. Új háztarási alka mázoktat vettek fel és fülem halálára, ezt mondja nekem a lány: — Az öregúrnak csak a már egyszer kifőzött zaccból szabad kávét csinálni. Ez a parancs. — Forogni kezdet velem a világ. — Hát ezt érdemeltem én, mint apa, aki mindenemet feláldoztam ezért a tányért. Ők megisszák a jó kávét és a zacc az enyém. Hát mit szólsz? Nem tudtam szóhoz jutni. Véletlenül ismertem Jenő lánya , a férjé is, tudtam róluk, hogy még idegeneknek is odaadják az ingüket, de ha már nincs ingük, hát szereznek egyet és azt adják oda. Csodálkoztam. Másnap találkozom a vejjel. Véletlenül Gyulának hívják. — Halom, záróból csinálok kávét az én Jenő barátomnak. Ronda dolog. Gyula nevetett: — Már három éve így van ez. Rossz a szíve a kis öregnek és az orvos meg illatja a babkávét. Mindenki tudja a házban, hogy csak zaccbó! szabad kávét főzni neki, mert az nem árt. És imádja Ha véletlenül el! Milyen igaza van! « n «A briglit a legtöbb 5 . helyen csak azért esi- i ■ nálák, hogy legyen és J » azért eszik, hogy fogy- ■ (Balogh páter) 5 se főzetet kap, panaszkodik, hogy rossz volt. Vigyázunk rá. Ez baj? Alig vártam, hogy újra találkozzak Jenőmmel. E mondtam neki a vejével folytatott beszélgetésemet, min nyomozásom eredményét. Jenő nagyon szomorú lett. — öregem, már sokat szidtak téged hőlem, de én mindig igyekeztelek megvédeni. Az emberek általában gonosznak tartanak, hogy tudd. Az embernek, vagyis nekem jólesik néha egy kicsi panaszkodni. Elvégre sírni csak szabad az embernek. Hát tehetek én arról, hogy nincs semmi bajom, hogy a családom jól bánik velem, hogy ilyen öreg létemre dolgozni tudok és megélek a fizetésemből? Mit tudod e, azzal a buta kis fejeddel, milyen jól esik az embernek jól kipanaszkodni magát! De veled aztán nem fogok szobáélni többé, te kétszínű, aljas frátert Irigyled tőlem azt a kis sírás is’ Pfujl Szegyesd magad! Királyhegyi Pál Onfimista virágkereskedő /IL ■m rTlTlTflfffíílki Hogy Budapesten néni fen sötét utca bogerünk, apafej, itt lassan kint mindenre fény derül. Egy nőversenyző képviseli a magyar színeket a moszkvai sakkversenyen. - Sarlesi kislány van a világon...? — Tudod, úgy kezdődött a dolog, hogy minden este magával vitte a mackót az ágyba... ______________________'$•**’*$_________________________ Szsibor vágyai, de fájok a szenátus tagjainak... — Segítség! Már az én fáklyámat is gyújtogatásra használják fel! Helyzetkép a fotó utolsó fordulójéról — Te jó Isten, mi van itt? — Semmi különös, csak minden a fejejére állt. Az, hogy a karácsonyfáról a vendégek lopják a szaloncukrot, de a papírt úgy hagyják a selyemzsinóron, mintha volna benne és így újév felé tizet is kibont az ember, amíg la.já tegye, amelyik nem üres. Ez azonban még a kisebbik baj, a nagyobb az, hogy némely helyeken mrga a házigazda a főcsóró és amikor azt mondja, parancsolj, előre röhög már a vendégen, mert nagyon jól tudja, hogy mind üres és mét? ő mondja magánkívül, hogy látod, ilyen vendégei vannak az embernek. Popa Pál karácsonyi szalonkavadász. aiaainin Haeaaitima Mért nem üt a bolond óra? — Miért vagy olyan ideges, Malvinkám? — Ne is kérdezd. Alaposan felhúzott valaki. m Mai számunkban ismét rajzos feladatot közlünk, de a megfejtését nem kell beküldeni. Hathetes rejtvény versenyünk tartama alatt heti jutalmakat nem adunk. Olvasóink elnézését kérjük, hogy a költözködés zűrzavarában két eredményhirdetést felcseréltünk. Most adjuk a „Gedeon és a narancshéj megfejtését és nyerteseit. A megfejtés: — Megnéztem a villanyórát! Jutalmat kapnak: Kovács Katalin, Békéscsaba, VI., Kálvin u. 36. (fényképezőgép), Hamar Viktor, Sashalom, Szabadság útja 1. (önborotvakészülék), Halász Géza Bp., Sztoczek u. 19. (fayence hamutartó). Szilveszterkor el lehet hinni... — Higyye el nekem Micike, amit mondok, ezt sohasem szoktam kormolni. _ ***** *-*r*<Fjrj'£’£'*S/r*r *m*. . - Elvek embere — Professzor úr, a kedves felesége szilveszterre egy kis babával ajándékozta meg. — Már karácsonykor megmondtam, hogy nem fogadok el ajándékot. Vigye vissza ! !&&BEIS új esszendőt? ! - PROFIT NEUJAHR! aaB&BBaaaaaaBBBBBaaasBSBBssaflBBasBaai Még jó, hogy a poén Melnesis lehtete... „12.000 részvevője volt eddig az üzem- céllövő versenyeknek.“ — Rémes, ez a Brc.no-duc edzéseit!... mindig tartja az Mielőtt tragédiámat elmesélném, előre kel bocsátanom, minidig nagy rajongója voltam a könynyed, bohókásónodasoknak. Az ember munka után hazament, kinyitotta a rádiót, kénye mesett elhelyezkedett és egész este röhögött azon, hogy valakinek pont éjjel féltizenkettőkor van kedve még gyorsan felszaladni az égbe és lehozni pár csillagot, vagy pedig a tenyerén hordani a hölgyet és úgy lesni parancsszavát, ami nem mindig kelemes, de feltétlenül pénzbe kerül. Ekkor, mint derült égből a villámcsapás, beütött a HALIHÓ. Egymásután több dalban jelentkezett és én most szégyen,pírtó égő arccal férfiasan bevallom, nem tudom mit jelent ez szó: HALIHÓ. Akármit csináltam, akárhogy elemeztem, nem tudtam rájönni, mit jelent. Vegyük például az első dalt: Három aranyásó ment a hegyek közt a vizezése . HALIHÓ az aranyért ... Ez eddig érthető. A három aranyásó men, a vízesés felé, a HALIHÓ pedig nem ment az arany,ért. A HALIHÓ tehát szintén aranyásó, aki sehogy sem akar a vízesés felé menni. Ö röglön az arany,ért megy. Már kezdtem megnyugodni, amikor egyszer csak azt hallom, hogy aszongya. Zökken a szekér, a bivy búsan megáll... utána pedig pár sorral, hogy: Rádgondook HALIHÓ... hát kiérem, kre szokott egy átlagférfi gondolni, miközben a bivaly búsan megáll? Világos, hogy kizárólag nőre. Tehát a EZÉRT NEM ADUNK ■ OKOT A MÉREGRE! ■ *A jó humor üdítő ital, ■ — a rossz vicc: méreg". ■ (A Tolstoj) 2 HALIHÓ nem aranyásó, hanem nő. De az is lehet, hogy két HALIHÓ van. Ezt az elméletet igazolta a harmadik dal amely így kezdődik: Vígan él a favágó ... stb. Ebben a dalban már úgy szerepel, hogy HALIHALIHÓ. Ezt már csak úgy tudom elképzelni, hogy az aranyásó HALIHÓ frigyre lépett a bivalyos HALIHÓ- val és addig zökkent a szekér, amíg megszületett ennek a frigynek gyűmiörse, a kis HALHALIHÓ, akinek gyenge volt a tüdeje és ezért esküdték a hegyekbe a favágók közé. Szóval a HALTHÓK egy családot képeznek. Végre megoldottam a rejtélyt. Most azt olvasom, hogy ezt a népszerű Halihó-családot kiirtják. Ha nem is nagy kér érte, az új évben mégis fel fogunk néha tárc közben sóhajtani. Hol van a tavalyi Halihó?! (Várnai)