Szabad Szó - La Libre Parole, 1937 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-02 / 1. szám
1937 aninaszágba csábítják « földmunkára », de sarum azután erőszakkal Spanyolországba mulatják őket (5)». Vagy arról beszéljünk talán, hogy levonte oktatók puhította Rajnissfickiknak mennyi pengő napidíjat ígérnek, ha « « fehér mórok » lealázó szerepében vállalkoznak a szabadság hóhér küldetésre? Ennyit a « vörös zsoldosság » legendájáról. Most hadd lássuk, mennyivel ellenállóbb függtelenségek idevágó történelem búvárkodása. Német maszlag és török áfium tegnap, vörös filmm ma, állapítják meg a rezsim egykázrahfurgolt sajtójának prímásai. Német maszlagés török áfium? Igen. Michelet-vel, a múlt század nagy francia történetírójával ismételhetjük: « Mi nyújtott biztonságot Németországnak? Nyilván az a védőfal, amit számára Magyarország élő fala jelentett, mely két ízben is — a tatár és a török ellen — megóvta a kereszténységet. Különös ország, ahol mindenki igazságosnak és magától érthetetlenek tartotta, hogy a harcmezőn haljon meg, mint Vödör... » S itt joggal csodálkozhatunk, hogy függ ellenségek agyonhallgatják a magyargyilkos német maszlag legszörnyűbb aratását, a világháborút és bölcs óvatossággal véka alá rejlik, hogy a Reichsführer spanyol kalandja jócskán szedi az áldozatokat a becsapott, halálból harcolt magyarból lett-fehér-mórok, a leventékből lett Franco-janicsárok soraiból is .A nyugati civilizáció és a kereszténység védelme a vörös veszedelem ellen » — régi jelige a francoügynökök újjá átmázolt halc cégérén. Ezzel hitegették valaha a napóleoni seregek ellen ugyancsak « önkéntes »,alopon talpraállított kisnemesi bandériumokat, ezzel küldték legutóbb a nagy vágóhídra a magyar munkás- és paraszttömegeket «« a cári önkényuralom és Kutyaszerbia ellen » és ezzel igazolták a muszka-, majd a románvezetést azok, akik mindig idegen érdekek védőpajzsa mögé bújva mentették korlátlan népkiszipolyozásuk « ezeréves jogát ». Mert ne tévedjünk: a sokat emelgetett « Nyugat » — konstruktiv népfenntartóink értelmezéseként a Lajtánál kezdődött és a Rajna innenső partjánál végződött. GERMANIA dik■álta mindenkor a magyar népsors törvényei , mi még sokkal bűnösebb kiszolgáltatottság A*71. az örök-Germánia vétót nem ttérő pa-rancsának van alávetve az a magyar nép, mely eddig még nem jutott túl NÉGY nagyvindlú, de elvetélt kísérleten, hogy szabadságát kivini önkezébe vegye sorsa irányítását (a Dózsa-féle parasztháború, a kuruc felkelés, 48 és a Kornmah). Az idők jele mégis, hogy függetlenségek vezércikket szenteltek a magyar milícia kérdésének. Fékeveszett dühükben még csak aut se vették számításba, hogy ez a támadás — visszájár, fordulva — nagyszerű ingyenreklám a magyar milíciának. Hogy tetté edzheti nem egy magyar dolgozó kikívánkozását a világszabadság madridi frontjára. Mert fájt nekik, nagyon fájt, hogy két teljes magyar század harcol Madrid alatt ugyanazért az ideálért, mely a Világos utáni magyar emigráció legjobbjait késztette arra, hogy fegyverrel kezükben a veszélyeztetett szabadság különböző arcvonalaira siessenek. Igen, a spanyol frontokon küzdő magyar milicisták hű folytatói és felelevenítői a magyar szabadságharcosok elévülhetetlen hagyományainak. S amikor páratlan hősiességgel szállnak szembe az ellenséggel, tudják, hogy: «... nemcsak a spanyol nép szabadságáért, de egyben Magyarország feltámadásáért, egy demokratikus, boldogabb magyar jövőért is harcolnak » s hogy « a csapás, ismely Francot éri, Hitler, Mussolini és Horthy véres diktatúráját is sújtja (6). » (5) Szabad Szó, 1936 dec. 26, a RÚNA jelentései alapján. (6) L. Figyelő cikkét a Sz. Sz. 1936 dec. 26-i számában. Újévi ütemet A francia karácsony emelkedett hangulatban zajlott le az idén: a mulatóhelyeken egymás hegyén-hátán emberek, és bőven folyt a szegény ember pezsgője, a « mousseux ». Első jele a messiásként várt « reprise »-nek, a gazdasági válság mélypontjából való kikászolódásnak — ahogyan egyes baloldali lapok beállítják ? Vagy csak tudatos menekülés a gondterhes jövő fantomja elől — ahogy a reakció egyes szóvivői kezelik ?... Akárhogyan is, a karácsonyi jelekből ítélve nagy lesz a vigasság újév napján, melyet a franciák « második réveillon »-nak neveznek. Hasonló tünetnek kell megmutatkoznia az emigrációs magyarság köreiben is. Bár itt más lesz a « vigasság » értelme. A Panthéontéri Mairie-ben, a Roubaix, Lyonban és másutt nagyszámban összegyűlő magyarok szolidaritásukat nyilvánítják soraikból kiszakadt testvéreikkel, akik a spanyol demokrácia és a világszabadság nagy ügyéért fogtak fegyvert. És egyben megünneplik nagy győzelmüket a sajtó frontján, mert az új SZABAD SZÓ az ő áldozatkészségük és fáradhatatlan munkájuk gyümölcse. Az új formájú lappal az emigrációban élő minden szabadságszerető és demokratikus gondolkozású magyar — politikai hovatartozandóságára való tekintet nélkül — az új kultúra, meggyőző szavát az érlelődő boldogabb korszak szuggesztív ígéretét kapja. Senkinek nincs jogában elzárkóznia a Szabad Szó elől ! Akikben mégoly halványan dereng is a magyar szabadsághagyományok emléke, azoknak is olvasóink széles táborában a helyük. Olvassátok, terjesszétek, támogassátok továbbra is lapotokat! Gyűjtsetek előfizetőket, szerezzetek hirdetőket, létesítsetek sajtóalapot! Tudósítsátok rendszeresen a lapos helyzetetekről s az eseményekről, melyeknek szemtanúi vagytok! Vigye ki a hétvégi posta minden magyarlakta helyre az új idők magyar igéjét, hogy valóra váljon kiadott jelszavunk: MINDEN FRANCIAORSZÁGI ÉS BELGIUMI MAGYAR ASZTALÁN OTT LEGYEN A SZABAD SZÓ! Előfizetési szelvény Alulírott kötelezem magam a Szabad Szó előfizetésére (1 évre 48.—, félévre 25.—, negyedévre 13.— francia frank) 1937 ________________________________-től és a lapért járó összeget (postautalványon vagy a csekkszámlául )a lap kiadóhivatalának: Bellemin, 177, rue Marcadet, Paris-18e eljuttatom. Név: ..................................................... Helység: ............................................. Département: ..................................... Ucca, házszám: ................................ *) Kérjük a nem megfelelő jelzést törölni Kivágni és eljuttatni a Szabad Szó administrációjának címére. Egy párisi magyar nő öngyilkos lett Megrendítő halálhírt kell közölnünk olvasóinkkal: Suta Ilona, Faragó elvtárs felesége, 42 éves, tíz év óta súlyos beteg, december 25- én karácsony napján délelőtt 10 órakor levetette magát az 5. emeletről és szörnyethalt. Faragó elvtársunknak és az elhunyt hozzátartozóinak ezútontolmácsoljuk őszinte részvétünket. RESTAURANT Mesanovits 23, me Moreau. Metro: Bastille. SZABAD SZÓ 1936 bérharcainak mérlege Az új év küszöbén, ha jóslásokba nem is bocsátkozunk, nagy általánosságban egyenleget vonhatunk az elmúlt hat hónap gazdasági küzdelmeiből. 1936 második fele a harc jegyében indult, mikor a francia munkásság és vele karöltve a bevándorolt munkások, megsokalva a kapitalista kizsákmányolás « túlkapásait », a sztrájk fegyveréhez folyamodtak, hogy megvédjék és feljavítsák életnívójukat. Az országos tömegmegmozdulás nyomása alatt a Blum-kormány kénytelen volt kormányzását a szociális törvények életbeléptetésével kezdeni, így született meg a szervezkedési szabadság törvényes elismerése, kollektív szerződés, fizetett szabadság, 40 órás munkahét, a tavasi szülkségrendeletek leépítése. Ezeket az előnyöket vívta ki a munkásosztály, melyeket nem szabad lekicsinyelnünk még akkor sem, ha emellett a Blurokormány többízben gyengeségének tanújelét adta. A szociális törvények hatását legjobban a gazdasági index-számok emelkedése igazolta. Ezek a számok október hóban 36%-kal haladták meg a szeptember havi indexet. Azonban nem szabad azt, hinnünk, hogy ezután majd hirtelen, nagyarányú fellendülés fog következni. A kapitalizmus haladásának vonalán lejátszódott folyamatban, a mai válság körforgásának mélypontján való túljulás korántsem jelenti, hogy komoly és tartós fellendülési folyamat váltja fel a depressziót. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy 1935 decemberével szemben 1936 december havában a gazdasági élet határozott javulás jeleit mutatta (ezt nemhazudtolja meg a drágasági hullám sem, ami a jelen esetben nagyrészt, mesterséges), s míg 1935-ben a munkanélküliek száma emelkedett, 1936 ugyanezen periódusában ezeknek a száma csökkent. Mármost a gazdasági élet további javulásának milyen perspektíváira van kilátás ? A fellendülést a könnyűipari és az élelmezési cikkek fogyasztásának növelésével lehet biztosítani. A fogyasztók tömegét pedig a munkásosztály képezi. Tehát a gazdasági élet fellendülése elsősorban a munkásosztály fogyasztóképességétől függ. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a Comité des Forges mindent elkövet a munkabérek vásárlóerejének csökkentésére, vagyis mesterségesen drágítja a fogyasztási cikkeket. A nordi ipartelepek munkásait ki akarja éheztetni, ugyanakkor a páriskerületi vasmunkások szakszervezete által benyújtott bérjavítási követelést visszautasította. Nyilvánvaló, hogy a Comité des Forges általános sztrájkot akar kiprovokálni, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt napokban a lapok már azt írták, hogy az általános vasassztrájk elkerülhetetlen. Világos, hogy a Comité des Forges a gazdasági élet javulását a maga számára akarja kiaknázni. Bár a nagylökések egyelőre szalutálják a fellendülést, újabb meghátrálásra akarva kényszeríteni a Blum kormányt, ők mér arra is készülnek, hogy a termelést tovább racionalizálják és ahelyett, hogy a tétlen karoknak munkát adjanak, csak növelni akarják a munkanélküliek seregét. Tehát az új év küszöbén nem szabad megfeledkeznünk a júniusi mozgalmak nagyszerű lendületéről, hanem folytatnunk kell a harcot a nordi munkások győzelméért. A nordi munkásokkal áll a harc a gazdasági élet fellendüléséért és a franciaországi dolgozók emberségesebb holnapjáért. Csomagakciónk sikere A párisi magyarok, ha nem is ünnepelhették valamennyien a karácsonyt fenyőfaillatos szobákban meleg kandallók tüzénél, elsősorban azok karácsonyára gondoltak, akik teljes kislunggal menetelnek. Spánia hepehupás országútjain. Akiknek karácsonyi énekéhez szűnni nem akaró ágyúszó és gépfegyverropogás szolgáltatta a kísérő zenét a szabadság madridi frontján. Az idő rövidsége ellenére, ezért koronázta olyan hatalmas siker a lapunk múlt heti felhívásában kiadott jelszót: AJÁNDÉKCSOMAGOT A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOKNAK! Páriskerület magyar dolgozói és humánus érzésű kismesterei lelkesen ragadták meg az alkalmat, hogy szeretetük és szolidaritásuk újabb példáját szolgáltassák azokkal a sorstársaikkal, a£ik soraikból kiszakadva halálmegvető bátorsággal harcolnak mindnyájunk közös ügyéért. Megragadó látvány volt, amikor a hétfő esti permanencián három órán keresztül jöttek-mentek a magyarok, hozták a csomagokat, szervezetek, bizottságok nevében és magánszemélyek részéről. A permanencia tizenegy órakor zárult le és addig NÉGY TELJES ZSÁK CSOMAG gyűlt össze. A magyar slkomité mindjárt másnap átadta a csomagokat a spanyol népet támogató nemzetközi kondiénak Madridba való továbbítás céljából. A szolidaritás ezen gyönyörű megnyilatkozásáért ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak akciónk sikeréhez. A Spanyol Népet Segítő Nemzetközi Komité Magyarnyelvű Albizottsága. Január 2. Karácsony a draneyi magyar iskolában A magyar kir. követség által pénzelt drancyi magyar iskolát csak gyéren látogatták a környékünkön élő magyar lakosok gyermekei az 1936. évien. Hiábavaló volt Tergina Irén nővér, pardon, misszionárius tanítónő erőlködése, a legdrágább édességekkel sem tudta rábírni pontosságra növendékeit, és így gyakran előfordult, hogy Tergina nővér két növendékével testesítette meg a draneyi Magyar Iskola szentháromságát... Az 1987 évre úgy igyekezett Tergina nővér növendékeket biztosítani a draneyi magyar iskola számára, hogy jóval karácsony előtt értékes ajándékokat osztott ki azok között, akik megígérték, hogy gyermekeiket a « magyar iskolába » járatják. Voltak olyanok is, akik arra hivatkozva, hogy nincsenek ráutalva, visszautasították. De Tergina kisaszszony szeretettől átszellemült arccal, angyali kedvességgel rájuk erőszakolta... A karácsonyi « szeretet »-adományok kiosztására Tergina nővér egész sereg gyereket mozgósított, olyanokat is, akik soha nem jártak magyar iskolába, még az sem volt baj, ha nem is volt épen magyar, csak gyerek legyek... Mert hiszen ott volt a tisztelendő lelkipásztor és más magas személyiségek is, « báránykák » kellettek tehát, mert hiszen tudjuk, hogy báránykák nélkül nincsen szükség Pásztorra... Pásztornőre, sőt még « acole »-ra-akolra sem... A Magyarországon sanyargatott népek gyermekeinek sok helyén hiányoznak az iskolák, a magyarországi barlanglakók gyermekeinek nemcsak a játék és meleg ruha hiányzik, de még a betévő falat kenyér is... a mi gyermekeink nem szenvednek olyan hiányt, mint az otthon nyomorgók gyermekei... Itt még a homeur-ök gyermekei is megkapták a phomeur-ök komitéjától karácsonyi játékaikat. A Magyar Iskola által kiosztott játékokat gyermekeink nagyrészben összegyűjtötték és átadták a nőkemité elnöknőjének a spanyol szabadságharcban elesettek árvát részére! Draneyi levelező.