Szabad Szó, 1944. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1944-11-04 / 1. szám

1944. november 4. E­LET­ E Haláljárta város lakosai vagyunk. Kényszerű elnémultságból, döbbenet a h­azságából alig ocsúdok. Riadtan jártat­­unk szemeink dúlt utcák romjain, iz­mainkban tapogatjuk a maradék erőt, akaratunkban keressük a régi feszült­séget Az anyagi élet romjain ott nehe­zedik egy halálosabb törmeléksúly: a lelki szétesés. Az imént még együvétar­tozó közösségi élet izekre szakadt Szét­bont az együttesség szokott rendje, mint gránáttól talált tetőszerkezet cse­répsorai. A közösségi élet szellemi­medre helyén a kínos tájékozatlanság és iránytalanság zavara. Képtelen hie­­delnekbe, oktalan reményekbe csap a megbolygatott élet De époly könnyű áldozata a csüggedésziek is. Most, mikor az demokrácia győzelme készül a kegye­lemdöfést megadni a fasizmus őrületé­nek, inkább mint valaha kell, hogy a tömegek töretlen lélekkel és töretlen sorokban várják az új élet közeledtét. Az igazak processziója induljon már félútra elébe az elvesztett és újra kiví­vott szabadság hozóinak. Nem elég a négyes sorok külső rendje. A lelkek glé­­dája az az erő, mely kifelé szabályos rendbe kényszeríti cselekdeteink és megmozdulásaink vonalát Az elmúlt négy esztendő példája megmutatta, hogy mit ér egy fegyverekre, meg csalfa ígé­retekre támaszkodó uralmi rendszer igyekezete. A tömegek életösztönének Szakadatlan harcában a közösségi lét természetes rendbe kéredzkedő jelensé­geit nem fojthatja el semmi mestersé­ges kényszerítés. Az uralkodó kormány­zati rendszer fizetett ágensei négy esz­tendőn keresztül görögtüzes komédiát játszottak e város és egész Erdély ma­gyarjaival Józan ítéletű emberk eszme­láttára emelték magasra a hazugság ol­tárát és kényszergettek jámbor egy­ügyű kéz leborulni ez előtt az oltár előtt. Nemzeti munkaközpont, családvédelmi mézesmadzag, a Dunamedencében ránk­váró vezérszerepet harsogó szólamok, tűz- és frontharcosi ceremóniák voltak ennek a kényszergetésnek az eszközei. Ha ezek nem hatottak, ott volt a rendőr, ha kellett, a csendőr. Négy évvel ezelőtt Erdély úgynevezett „felszabadítása” nagy ámulatunkra rendőr- és csendőr­megszállás volt Aki ezt látta idegen, csodálkozva kérdezhette magában: „Ho­gyan?” Hát a híres Erdély magyarjai csupa bűnözők, kik minden percben ké­pesek eladni vagy elkártyázni őseik örökségét ? Dehogy voltunk mi bűnözők! Huszonhétévi kisebbségi életben mindig megőrizte cselkedeteinek józanságát csendőr nélkül is magyar (»tudatunk. Csakhogy az uralkodó kormányzati rendszer ügynökei féltek, nehogy a hig­gadt erdélyi magyar lélek keresztezze a hitleri fascizmus leplezett számításait. Ugyanazok az ügynökök bőven meg­csapolták a hírverés hordóját. Újság, rádió, színház, mozi csak úgy ontották a hitleri propaganda szennyes levét Aki nem akart ebből a szennyes léből inni, vagy annak testet-lelket üdítő erejében hinni, gyors ítélettel kimondták róla, hogy rossz hazafi, vagy enyhébb esetek­ben azt, hogy buta. Huszonkét éves ki­sebbségi életünkben az erdélyi magyar­ság szellemi ereje a magyar szépiroda­lom új elindulását termtette meg, de a fascizmus négy évében népünket olyan könyvekkel és folyóiratokkal táplálták, melyeknek tartalma a nyomtatott betű örök szégyene. A közösen mívelt erdélyi talaj ihlető költjei hozta egymáshoz e föld ősi két fajtájának, a magyarnak és románnak népi lelkét. Az úri politika belerúgott ebbe a népi egyetértésbe s gyűlöletre uszította egymás ellen a haj­dani sorstestvéreket A jelen pillanat adottságában nem csodálkozom, hogy a kaotikus bizonytalanság félelme elural­kodott magukra maradt lelkeken. De minden félelmet leküzd az életösztön szívóssága, mely rendbe menti a fel­rúgott hangyaboly menthetőségeit. Az új élet küszöbén tömegek magukra ha­gyatottsága, az egybetartozás tudatának felmorzsolódása nagy felelősséget hárít azokra, kiket a sokaság vezetésére jelölt ki elhivatottságuk. Szeretnék az evan­géliumi köszöntéssel közeledni magyar testvéreimhez: „Sebesség nektek! Ne férjetek?” Hála az Ilfc­k Goodvisersnek, már nem repkednek tüzes gránát­ok haj­lékaink felett. A béke csendje védően ráborult fedeleinkre. Lehet élnünk, le­het dolgoznunk. A demokrácia világot elrendező gondja nem fog kifelejteni védettjei soraiból Maros­­vásárhely ma elinduló magyar napilapja a demokratikus újraéledés szolgálatát vállalta. Az élet jogának hirdetője kí­ván lenni. Első számának vezető cikké­nek szava is ezért: ÉLET. Ds. Antal­ff­y Endre Kolozs megye vezetői felkeresik a községeket Intézkedés történt a nemzetiség j­elentétek kiküszöbölésére Kiküldött munkatársunk látogatást tett a vármegyén. Az alispáni hivatalban lázas munka folyik. A vármegye vezetői és a tisztvi­selői kar azon fáradoznak, hogy a megye életét mielőbb rendes mederbe tereljék. A legelső teendő, mint megtudtuk, a községi köz­­igazgatás felállítása és a rendfenntartás megszervezése. A megye tisztviselői már vasárnaptól kezdve kiszállnak a falvakba, ahol bíróválasztást és községi tanácsválasztást tartanak. A nemzetiségi és vallási ellentéteket kiküszöbölik és a legszigorúbb demokratikus elv alapján járnak el. A legelső közigazgatási teendők ellátása közben a vármegye vezetői gondoskodnak Kolozsvár város ellátásáról is. Már az első kiszállások alkalmával intézkedések történtek élelmiszerek és ter­mények beszállítására vonatkozóan, úgyhogy Kolozsvár közellátása rövidesen biztosítva lesz. Az Egységes Szak­szervezetek szombati nagygyűlése Az Egységes Szakszervezetek e hó ne­gyedikén, délután négy órakor tartják meg a Kultúrpalota nagytermében nagy­gyűlésüket. E taggyűlésnek különös jelentőséget ad, hogy ez az első nyilvá­nos gyűlés 1927 óta. Kilencszázhuszon­­hétben ugyanis az Egységes Szakszer­vezetek temesvári kongresszusát betil­tották s ezzel illegalitásba szorították az Egységeseket. Örömünnepe tehát minden dolgozónak, amikor most szombaton „föld felett” tartja meg taggyűlését az Egységes Szakszervezetek. A taggyűlé­­­­sen a dolgozók minden rétegét érintő gazdasági kérdések kerülnek megvita­­ tásra. in nunoRinn A közölt vers Salamon Ernő verse. Salamon Ernő mind­­nyájunk ismerőse. Igaz költő módjára szavakkal akarta megfélemlíteni a fenevada­kat. Nem rajta múlott, hogy szavai pusztába kiáltó sza­vak maradtak az önkény­uralom idején. Azóta Sala­mon Ernő szelleme maga­san fennt, szabad mezőkön száguld. Elragadta a ha­lál, a távol Szovjetoroszország véráztatta földjében pihen a teste. De szelleme itt él kö­zöttünk, ismerősei, barátai között. Egyet akartunk: em­bernek, szabad embernek lenni. Költő volt, verse­kben jajongta bánatát és sóvá­rogta az igazabb jövőt. A kegyetlen Sors megosztotta attól, hogy ő, a protesárság hivatott énekese, megérje azt a pillanatot, mikor városá­ban először lóbálja a szél a szabadság lobogóját. E né­hány eml­keztető sor mind­nyájunk főhajtása szelleme előtt. Nem feledkeztünk meg róla, lélekben most is ve­lünk van. Üdvtelet ho*a*é~Gid­­or Ne ugassatok telepi kutyák, melengessetek most már gyári rétek, elmúlt a gyötrő ifjú szomjúság, s csavargásomból megtértem közétek. Köszöntlek rönktét! Nagy erdei fák hamvas húsa, kifosztottan az ágtól! Városinak oly idegen világ, k. rl° noyp/n monorlób­o nil,.nLíí]J Zengj cirkula, búgj gatter, holló, holló, perdülj le moszt, nyújtózz álmos anyagtár s­zerszámműhely, csengess és dúdolj rál Ezért jöttem vissza, a régi hangért ! Jó barátom, szeles barna mező, eső hozója, napfény hordozója, villámok ágya, ködökbenesző őszi tér, téli hó­jó ringatója fogadj jól! Kicsiny lakásunk üres, nem tud már rólam, ki gyermek fejemmel láttam halált és kínlódtam peres család közt korán s örök szerelemmel bújtam az Első friss mellére és egész Osztállyal kellett, hej, perelnem, de nem volt hiába a szenvedés: örök szerelmem lett első szerelmem. Csüggedt eső, novemberek vize, zúgj le az öreg, elkorhadt csatornán ! Mit nem mutathat tükör, semmise, ablaküveg, mutasd meg régi formám : kisírt szemem, végigsírt ifjúságom. A szív, idézd fel bús esték sorát, csapdosó láng fényét az égő fákon, az egyedüliség fanyar korát. A leselkedő betegséget, álmos és baráttalan délutánokat, szegény életem én velem bejárd most, sok szűk évemet, sok bő bajomat. Ne ugassatok telepi kutyák, melengessetek most már, gyári rétek, szegénység keblen nőtt szomorúság az engem sírni vissza, ü­közétek. Melengess gyár, fogadj szeles mező, dalolj citera, bús, szegény szívemnek, hadd sírja ki magát az érkező apai vállán a szegénytelepnek. SALAMON ERNŐ ! ­ A napi hírek e rovatában elsőnek arról adunk hírt, hogy Kolozsvárt megindult a Világosság című napi­lap, mint az erdélyi magyar dolgo­zók lapja. A lap annyi erő­t sugároz, vezércikkeiben annyi lendület van, hogy legszívesebben lenyomtatná át annak minden egyes sorát A VILÁGOSSÁG szerkesztői Balogh Edgár és Nagy István, akik a Vá­sárhelyi Találkozó szellemében veze­tik a lapot- Egy másik erdélyi lap­társunk a Brassóban megjelenő NÉPI EGYSÉG, mely a Romániai Magyar Népi Szövetség hivatalos lapja. Ar­ról is értesültünk, hogy a temesvári DÉLI HÍRLAP megújhodva, a ma­gyar dolgozók szellemében jelenik meg.­­ MEGALAKULT A MAGYAR DE­MOKRATA SZÖVETSÉG. Marosvásár­hely demokratikus erőinek összefogá­sával megalakult a Magyar Demokrata Szövetség. A Magyar Demokrata Szö­vetség a Kommunista Párttal legszoro­sabban együttműködve harcol a tiszta demokrácia diadaláért, emberi és népi jogainkért A lap holnapi száma rész­letesen ismertetni fogja a Magyar De­mokrata Szövetség célkitűzéseit A Szö­vetség helyiségében Széchenyi tér 23 szám alatt van, az első emeleten. Hivatalos idő délelőtt 9—12, délután 3—5-ig.­­ ISTENTISZTELETEK SORREND­JE. A reformátusoknál a Vártemplom­ban vasár- és ünnepnap nov. hó 11-ig istentisztelet délelőtt fél 10 órakor. No­vember 11-től minden vasár- és ün­nepnap délután 4 órakor istentisztelet A vártemplom vezető lelkipásztora Csiky József. A Szabadi úti imaház­ban minden vasár- és ünnepnap dél­előtt fél 10 órakor van istentisztelet A Fürst telepi imaházban vasár- és ün­nepnapokon délelőtt 11 órakor tartanak öten­ tis­­eletet. A Geo»« Dániel uerei templomban vasár- és ünnepnapokon délelőtt 11 órakor tartanak isten­tiszte­letet. Hétköznap minden reggel 8 óra­kor rövid istentiszteletet tartanak, min­dennap délután 4 órakor rövid isten­­tisztelet. Vezető lelkész Adorján Gá­bor. A Vállus­kuti imaháznál és az ONCsA telepen minden vasárnap dél­után 3 órakor tartanak istentiszteletet. — A Róm. Kathólikusoknál a Plébánia templomban hétköznaponként reggel fél 8 órakor van szentmise. Vasár- és ünnepnapokon délelőtt 8 órakor csen­desmise, délelőtt 10 órakor pedig nagy­­mise. Vezető lelkész Jaross Béla apát­­plébános. A barátok templomában hét­köznapokon reggel fél 8 órakor van szentmise. December hónapban reggel 7 órakor Rorate-misék. Vasár- és ün­nepnap reggel fél 8 órakor és délelőtt fél 11 órakor vannak szentmisék. Ve­zető lelkész: P. Vitális. — Az unitá­riusoknál vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor van istentisztelet. Vezető: Halmégyi János espp­- SZABADEGYETEM MAROSVÁ­SÁRHELYT. Egy marosvásárhelyi sza­badegyetem terve áll megvalósítás előtt. Marosvásárhely legjobb előadói fog­nak majd össze, hogy a haladó szel­lemű kunyvelet e városbak­ is megin­duljon. Reméljük, hogy egyik legk­öze­­lebbi számunkban már az előadóit ne­­veit, valamint az előadások he­tét és idejét is közölhettél.­­ TŰZ MAROSVÁSÁRHELYEH­­E hó 3-án délután a Szathmari-f£‘® pékségben tűz ütött ki. Egyelőre senki sem tud fel­világoss­ást adni arra vo­natkozólag, hogy mi okozhatta a tuz z°t. A helyi hatóságok áldozatos és odaad munkájának köszönhető, hoá*'. a tüzet sikerült eloltani. Ha emtő­­mádért nem, akkor csak az esenege^ tűz* k rövid uton való lokalizálásé®1 is szükséges volna a mielőbbi vizs^° gál­tatás. Szabad Szó HÍREK Magyar laptársaink .. szav­d Szó" Sutbad sajtó .

Next