Szabad Szó, 1945. június (2. évfolyam, 123-145. szám)

1945-06-01 / 123. szám

Péntek ■BL m­­úlyftilii­­m. sAb Ára 40 Lei ZABAD SZÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Maros­­vásárhely, Sztál­in-tér 41. Telefon: 50. DOLGOZÓK LAPJA Előfizetési árak: havonta 1000 lej, ne­gyedévre 3000 lej, félévre 6000 lej A moszkvai rádió , a román ipar termelésének fokozásáról Triesztben nyugodt a helyzet­­- Tokió központi negyedét teljesen elpusztították a repülőbombák MOSZKVA, május 30. Románia a demokratizálódás útján halad. Az ez év március 6-án megalakult Groza-kormány erélyesen hozzáfogott a fa­sizmus eltakarításához és az ország demokratizálásához. Életbe léptette az ag­rárreformot és földhöz juttatta azok jogos tulajdonosait, a földműveseket. A „Scanteia” című lap hangsúlyozta, hogy a parasztok, akik a föld gazdái let­tek, lelkesen hozzákezdettek a tavaszi munkálatokhoz. A bukaresti rádió pedig bejelentette, hogy a vetési munkálatokat az ország egész területén be­fejezték. Hozzáláttak az utak helyreállításához is. A gyárak és üzemek fo­kozták termelésüket. A „Románia Libera" című lap kiemelte, hogy az élelmi­­szeripar 60 százalékkal, a textilipar 50 százalékkal növelte termelését, a plo­­jesti petróleumipar pedig hatszor annyi petróleumot hozott forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. A demokrata Groza-kormány erélyes intézkedést tett a háborús bűnö­sök megbüntetésére. Nemrég ért véget az első csoportnak a pere. Huszon­kilenc háborús bűnöst halálraítéltek. Az ítéleteket az egész ország közvéle­ménye helyeselte. A „Románia Libera" ebből az alkalomból a következőket írja: „A bíróság ítéletét a nép nevében hozta, mely végképpen mer akar szabadulni a fasiszta és reakciós múlt hagyományaival.” A Moszkvában megjelenő szakszer­vezeti lap, a „Prut”, a romániai sza­bad szakszervezetek fellendüléséről ír. „Alig kilenc hónap telt el azóta, hogy Romániában visszaállították a legális szakszervezeteket. Rövid idő alatt jetlentékeny társa­dalmi erővé fejlődött ki a román szakszervezet, s ma mintegy 100 ezer tagot számlál Már­pedig Romániában a szervezett munkások és alkalmazottak száma a két világháború előtt is alig haladta meg a 250 ezret A román munkás­­osztálynak a demokrata román kor­mány fel­­­ét tömörült szakszervezeteket, létrehoznia. „Amerika nem fordíthat többé hátat a világnak“­ ­Newyork, május 30. Stettinius, Ame­­­rika külügyminisztere, tegnapelőtti Gan franciskói beszédében felvázolta Amerika további külpolitikáját. Az alábbi elgondolások azok, melyekhez Amerika külpolitikája igazodik: 1. A háború második szakasza során ki kell vívnunk a végső győzelmet Ja­pán felett és gondoskodnunk kell ar­ról, hogy Japán és Németország soha többé háborút ne kezdhessen. 2. Fenn kell tartanunk azt az együtt­működést és közös célkitűzést, mely fennállott azon nagy nemzetek között, melyek vállvetve küzdöttek ebben a háborúban. Az Egyesült Nemzetek ér­dekei kiterjednek a világ minden pontjára. Ha ezek az érdekek össze­ütközésbe kerülnének, a mi feladatunk, hogy közvetítsünk a vitás kérdésekben. Mindkét esetben a saját érdekünk, hogy megegyezés jöjjön létre és a nagyhatalmak közötti szolidaritást megóvják. 3. Szüntelenül törekdnü­nk kell arra, hogy maradéktalanul kivegyük részün­ket abból a munkából, melynek célja az, hogy megvalósítsuk a földön az igazság uralmát és tisztességes elbánást biztosítsunk minden nép számára, akár kicsi, akár nagy nép legyen is az. A hatalom sohasem válhat eszközzé, ha nincs összhangban az igazsággal. Mielőbb létre kell hoznunk az új nemzetközi jog írásbafoglalását. 4. Elő kell mozdítanunk olyan szo­ciális és gazdasági viszonyok létrejöt­tét, aminek következtében kialakul a békének kedvező új világrend. Az e célra alakuló szerveket állandóan fej­leszteni kell. Mi itt Amerikában sohasem fordít­hatunk hátat a világnak, mert annak egyik legfontosabb részei vagyunk. Ha önszántunkból nem vállaljuk a világ ügyeiben való részvételünket, akkor az önfenntartás brutális kényszere alatt kell majd vállalnunk. Előre kell vin­nünk a béke ügyét, hogy méltók lehes­sünk azokhoz, akik az életüket áldoz­ták ezért a távoli harcmezükön. Moszkva, május 30. San­ Franciskó­­ban a szovjet kiküldöttek részére ren­dezett gyűlésen Manuilszki, az ukrán küldöttség vezetője, ukrán nyelven a következőket mondotta: „Ez a gyűlés szimbóluma annak, hogy Amerika né­pei rokonszenvvel viseltetik országom népe iránt, mely oly sokat küzdött a fasiszták elleni háborúban. Amerika hős fiai együtt harcoltak a Vörös Had­sereg katonáival és együttesen szaba­dították fel az emberiséget a hitleriz­­mus rémségeitől. Minden katona tudja, hogy a harcmezőn­ fejlődik ki a leg­­meghittebb barátság. Népeink egysé­gét a háború utáni időszakra is fenn­tarthatjuk. A Szovjet­ Uniónak nagy­mennyiségű gépre van szüksége, Ame­rika viszont nem akar munkanélküli­séget, ezek a tények egészséges alapot szolgáltatnak gazdasági együttműködé­sünk számára. Most itt az ideje annak is, hogy helytállítsuk a népeink közötti kultúrkapcsolatokat is, melyek a há­ború következtében megszakadtak. Dolgozzunk együtt az emberi haladás hatályokat nem ismerő ügyében. Fárad­hatatlanul kell azon dolgoznunk, hogy az a hatalmas technika, melyet az em­beri lángelme megteremtett, ne a há­ború, hanem a­ népek boldogulásának és jólétének érdekét szolgálja,u­tosították. A gyárak és üzemek is meg- * indultak. Az operaház, színházak és mozik szintén működnek. A hatóságok most az ipar mielőbbi helyreállításán fáradoznak. A trieszti rádió szlovén és olasz nyelvű leadásokat közvetít. Bajorország közigazga­tási (T­ -C15ZEZE53 London, május 30. Bajorország meg­szállt amerikai területeinek közigazga­tási megszervezésével Friedrich Schäf­­fert bízták meg, akik a nácik rádielle­­nes tevékenysége miatt hosszú eszten­dőkön át rabságban tartottak. Az ő feladata lesz, hogy megtisztítsa a köz­­igazgatást a náci befolyástól. Észak- Németországban hasonlóképpen egyre több német fasisztaellenes személyt neveznek ki az angol és amerikai ha­tóságok közigazgatási állásokba. A legújabb jelentések szerint vala­mennyi szövetséges fogoly hazaérke­zett már. London, május 30. Az angol ameri­kai-szovjet ellenőrző küldöttség, mely a Dönitz-kormány feloszlatását végezte, tegnap befejezvén hivatását, feloszlott. A bizottság néhány tagja Flensburg­­ban maradt a német vezérkar okmá­nyainak tanulmányozására London, május 30. Truman elnök kü­lön követe, Joseph Davis, Londonban tegnap további tárgyalásokat folytatott Chumillel és Edennel. Harry Hopkins a szovjet fővárosban a visszatérő brit nagykövettel tárgyalt. LONDON, május 30. A múlt héten Tokió ellen végrehajtott légitámadások eredményeként a japán főváros szíve teljesen elpusztult. A pusztítás tétjét mutatja a város többi része is. Okamava szigetén heves harcok folynak a fő vé­delmi vonal mentén. Amerikai repülő erődök vasúti célpontokat támadtak Formozán és az indokínai partvidék mentén. London, május 30. Az angol alsó­házban Churchill tegnap bejelentette, hogy a brit birodalom és államközös­ség teljes vesztesége február 28 ig egy millió kétszázhuszonnyolcezer fő volt.. Ebből 307 ezer ember esett el. Ugyan­ezen idő alatt 65 ezer polgári személy halt meg és 230 ezer megsebesült. Az angol hajóállomány fele elveszett a háború folyamán, amelynek eddig csupán felét pótolta. Érdekes, hogy Amerika hatszor annyi hajót épített a háborúban, mint amennyit elvesztett. London, május 30. Eden angol kül­ügyminiszter az angol alsóházban teg­nap délután kijelentette, hogy Liba­nonban és Szíriában a helyzet komoly, Szíriába megérkezett az a francia meg­bízott, aki a végleges helyzetet tisztázó frak­cia feltételeket hozta. Groo amerikai helyettes külügyi ál­lamtitkár a következő jegyzékkel for­dult Franciaországhoz: „Az Egyesült Államok kormánya nyomatékosan, kéri a francia, libanoni és Szíriai kormányt, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, mely súlyosbíthatja a helyzetet a megoldás felé vezető úton." Bennet tábornagy, katonai kormányzó szerint a súlyos helyzet csupán félre­értés eredménye. Egyetlen franciának sem jutott volna eszébe, hogy beleavat­kozzék Szíria és Libanon ügyeibe. Szíria és Libanon kormánya az Egye­sült Nemzetek samfranciskói konferen­ciájához üzenettel fordult, melyben kifejtette, hogy Szíria és Libanon füg­getlensége veszélyben forog és az Egyesült Nemzetek segítségét kérte Kairóból érkezett jelentések szerint az egyiptomi kormány támogatja e kér­désben a szíriai és libanoni kormányt. London, május 30. A moszkvai török nagykövet hatheti törökországi tartóz­kodás után visszatért Moszkvába. Ezzel kapcsolatosan ismét előtérbe kerül egy török szovjet egyezmény megkötése Mint ismeretes, a Szovjet Unió nem­régiben felmondotta a régebben meg­kötött egyezményt. A Dardanellák el­lenőrzésének problémája is fontos sze­repet kap majd ebben az új szerző­dében. E kérdést a három nagyhatalom is le fogja tárgyalni. T­­­isztben nyugod a dí­jzat London, május 30. A trieszti vitában összefüggő tárgyalásokat tartanak Washingtonban, ahol Truman elnök fo­gadta Sukasics jugoszláv külügyminisz­tert. Hosszú és őszinte megbeszélést folytattak. Triesztben a helyzet álta­lában nyugodt. Továbbra is szilárd a barátság a jugoszláv és brit katonák között. Moszkva, május 30. A trieszti nem­zeti hatóságok a jugoszláv hadsereg segítségével erélyesen hozzákezdtek a város normális életének helyreállításá­hoz. Megindították a villamosközleke­dést, a víz- és vils­­­gáltatást biz­

Next