Szabad Szó, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)
1945-08-01 / 172. szám
HL évfolyam, 172. szám. Szerda Marosvásárhely, 1945 augusztus 1.Ára 40 női DOLGOZÓK LAPJA Vladescu Racoasa nemzetiségügyi miniszter nyilatkozott Marosvásárhelyen az iskolaépületek kérdéséről és az idegen állampolgárok ügyéről A hadapródiskola a magyar nyelvű orvosi egyetem otthona lesz MAROSVÁSÁRHELY, július 30. Hétfő délelőtt Segesvárról jövet Marosvásárhelyre érkezett Vladescu Racoasa nemzetiségügyi miniszter. A főispáni hivatalban értekezleten vett részt a miniszter, amelyen ott voltak a pártok, képviselet is. Jelen voltak az értekezleten Kurkó Gyárfás, a MNSZ országos elnöke Czikó Nándor miniszteri tanácsos és Balogh Edgár főszerkesztő, a MNSZ országos alelnöke. Az értekezleten az időszerű marostordamegyei problémákat beszélték meg. Vladescu Racoasa miniszter vázolta azt a nagy küzdelmet, amelyet a kormány az ország reakciós elemeivel vív. Kerte a pártok képviselőit, hogy egy emberként támogassák a kormányt felelősségteljes munkájában, mert a reakció az utóbbi hetekben kétségbeesett kis étletvket tett a kormány gazdasági intézkedéseinek akadályozására. Az angol választások bizonyára kihatássallesznek Európa országainak viszonyaira is s a miniszter reméli, hogy amiként Angliában vereséget szenvedett az angol reakció, úgy az európai népek reakciója, köztük a román reakció is, végkép vereséget fog szenvedni. Ezután a Magyar Népi Szövetség képviselője feltárta a miniszter előtt azokat a kérdéseket, amelyek a megye és a város jelenlegi problémáinak középpontjában állanak. A Magyar Népi Szövetség megbízottja kérte a minisztert, hasson oda, hogy az iskolák átadásával kapcsolatos rendelkezéseket függesszék fel, annál is inkább, mivel a Magyar Népi Szövetség lépéseket tett a kormánynál az iskolakérdés kedvező megoldására vonatkozólag. A miniszter megígérte, hogy az iskolák átadására vonatkozó renddelet mindaddig felfüggesztik, míg a kormány ebben a kérdésben ki nem mondja a döntő szót. Az idegen állampolgárok kiutasítás--val kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy a kiutasításokat a kormány mindaddig felfüggesztette, amíg az új állampolgársági törvény el nem készül. Aki el akar menni, az elmehet s annyi csomagot vihet magával, amennyit tud s a kormány megfelelő szállító eszközönél igyekszik rendelkezésükre bocsátani. A miniszter kijelentette, hogy az utóbbi hetekben olyan események történtek Maros-Torna vármegyében, amelyek nem egyeztethetők össze a demokratikus fejlődés gondolatával. Sajnálatos események is előfordultak, éppen ezért a belügyminiszter elhatározta, hogy kivizsgáltatja ezeket. Vladescu Racoasa miniszter Soós József polgármester kérésére ígéretet tett, hogy a kormány hozzájárul a villanytelep újjáépítésének költségeihez. A miniszter kijelentette még, hogy a hadapródiskok épülete a magyar nyelvű egyetem épületének tekintendő és az épület a létesítendő orvosi fakultás otthona lesz. Soós József polgármester az értekezlet végén örömmel állapította meg, hogy a nemzetiségügyi miniszter márciusi marosvásárhelyinyilatkozatától a mai napig eltelt idő alatt minden ténykedése és mai kijelentései is, akkori kitelentéseinek szellemében történt. Az értekezlet után a miniszter Kolozsvárra utazott. Mi A dunavirlgyi béke felejthetetlen ünnepe volt a segesvári Petőfi ünnepély mély kegyelettel adózott a nép a nagy szabadságharcos emlékének — Vladescu Racoasa és Zaroni miniszterek képviselték a kormányt Segesvár, július 30. Felemelt fejjel, büszkén menetelünk Segesvár utcáin, larka menet... olyan mint valami mosolygó virágerdő. Románok, magyarok, polgárok egymás mellett, nyolc nép lobogódíszében kegyelettel adóznak Petőfi Sándor emlékének, aki megmondotta, hogy az ő neve „örökkön él“. Este nyolc órakor a városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötte a felvonuló közönség. A Magyar Népi Szövetség elnökének, Kurkó Gyárfásnak vezetése mellett nemcsak a közeli népi szövetségi csoportok jelentek meg, felsorakozott Temesvár, Arad, Nagyenyed, Déva, Bukarest, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Nagyszeben, Marosvásárhely, Erzsébetváros, környékének magyarsága, valamint az Ekés Front hatalmas küldöttsége, amely az országos ünnepséget együttérző lelkes hangulatban tette magáévá. A kormány képviseletében Vladescu Racoasa nemzetiségi miniszter jelent meg, de ott volt a bolgár írók szövetségének titkára, Mladen Isaev és Elin Pepin, a bolgár-román kultúrtársaság elnöke, valamint a magyar írószövetség kiküldöttei: Kárpáti Aurél és Gergely Sándor. A műsoros estét Palogh Edgár, a Magyar Népi Szövetség közművelődési szakosztályának elnöke nyitotta meg. Büszkén mutatott a hősi halált halt nagy költő arcképére, amely mellett az ünnepi terem falát Sztálin generalisszimusz, Groza Péter miniszterelnök, Tiszt, marsall és Dimitrov arcképe ékesíti. Szívélyesen üdvözölte a nemzetiségügyi minisztert, valamint a bolgár és magyar bú vendégeket.— A szláv román-magyar egyesülés állmát neveljük a Petőfi napok alkalmával. A kolozsvári Józsa Béla Athenaeum feldeljes szavalókórusa után a tg.-jiui fogolytáborból néhány hét előtt szabadult Kacsó Sándor lép a közönség elé, amely meleg szeretettel üdvözli a neves írót. Kacsó a tiszta eszmék hőséről tartja előadását. (Beszédét vasárnapi számunkban közöltük.) A segesvári évforduló gyászát, minden magasztosságát Liszt hatalmas „Funeraille”,-jével, remek előadásban Halmos György zongoraművész tolmácsolta. Ezután Mladen Isaev bolgár író anyanyelvién lelkes beszédet tartott Petőfi Sándorról, akit a bolgár nép épp úgy, mint a Duna völgyében élő összes országok, népei szívébe zárt. Beszédét Elin Petin, a bolgár-román baráti szövetség elnöke román fordításban közvetítette. — Petőfi nemcsak a magyaroké, — mondotta Issaev — a mienk is, mert a világszabadság szent eszméjénél a lobogólelkű költője, aki a szabadságot csakis az egyetemes emberi szabadság politikai síkján tudja elképzelni. Ezért harcol és ezért esik el a segesvári csatában, amelynek felszabadító eredménye csak mért érkezett el hozzánk: Gergely Sándor a Magyar Írók Szövetségének kiküldöttje méltatja a nagy költő alkotó erejét és örömének ad kifejezést, hogy most, ezen az első szabad Petőfi ünnepen, eljöhetett Erdély földjére és baráti kezet szoríthatott a Dunamedencében élő népek képviselőivel, részese lehetett ennek a nagy történelmi pillanatnak, amely testvéri együttélésre szólítja fel a különböző nemzetiségű né ,pek fiait. „Egy gondolat bánt engemet“... a kitt... verset Petényi János kolozsvári színész mély átérzéssel, férfias erővel adja elő. Lőrincs Zsuzsa operaénekesnő Kodály-daloktal fokozza a közönség lelkesedését. Az estély második részét Markos Albert karnagy vezénylésével a Dermata énekkar nyitja Népi dalokat énekelnek: Papp József és Perényi János szavalata, Halmos György zongoraművész, Zsurka Péter hegedűművész Bartók Számai, végül pedig a székely viseletben felvonuló marosvásárhelyi állama,tanítóképző vegyeskarának Kodály díjai, valamint egy orosz népi dal kitűrró száma teszik felejthetetlenné a gyönyörű estét. A kórust Chilf Miklós, a marosvásárhelyi tanítóképző énektanára nemes művészettel vezényelte. Szerenád a várból Mint az áradat úgy hömpölygött ki a tömeg arivárpahána díszeméből, hogy meghallgassa azt a csodálatos szerenádot, amelyet a kolozsvári énekkarok és a Dermata fúvórzenekaraküldött fenntről a várból a nagy halott lelke után. Hallgatták áhítattal és gyönyörűséggel. Románok, magyarok, zsidó, bolgárok egyaránt, ft- csordultig tett a szíve az egész város lakosságán?!,, ahogy a hangok szálltak, belopóztak az ablakon és m°gímogatták a béke után vágyó sokat szenvedett népet. A szerenád után a kormány kiküldöttjei, a bolgár írók szövetségének képviselői, a budapesti vendégek és az ország különböző szervezeteinek képviseletében megjelentek a „Vörös csillaghoz” címlét. . vgj'déglftben iüt-k hankpetre " -. Három nyelvsát köszöntötték egymást méltatták .-V , Petőfi Sándort és testvéri jobbot nyújtottak egymásnak. Elhelyezik a kegyelet Koszorúit A Fehéregyháza felé vezető országúton hosszú sorokban kígyózik a kegyeletes közönség. Zászló alatt, népviseletben mecsetet úgyszólván Erdély minden vidékének összesereglett népe, a költő fehéregyházi sírja felé. Mintegy nyolcezer ember állja a tűző július végi nap ostromát. A költő sírja mellett, ott lobog az egymásra talált népek zászlója. Nemzeti viseletbe öltözött románok és székelyruhás ifjak állanak díszőre éget a sír előtt Minden frázisnál beszédesebben bizonyítja hogy Petőfi Sándorban a románság is a nagy szabadsághőst tiszteli. Az egyházak képviselői rövid imákat mondanak a sírnál és dr Tróján János fehéregyházi rom. kát plébános beszenteli Petőfi földi porhüvelyét. Egymás után helyezik el a síremléken kegyelet koszorúit. A helyi szervezetek, valamint Románia különböző vidékeinek magyarsága és vele együtt érző románsága így rója le háláját a világszabadság vértanúja iránt. Egész koszorú-erdő borítja a síremlék talapját Bukarest, Nagyvárad Nagyszeben, Harisfalva, Meggyes, Temesvár, UdvarhelyAn Marosvásárhely, Torda és Kolozsvár miokrsága és tömegszervezetei áldoztak a kön halhatatlan emléke előtt. Az egy hegy ülők némán, szívükben mély megilletödéssel atrcultak visszafelé a ségen-vári* sporttelep»rá.Végül láthatatlan zászlóerdőt visznek magukkal. Nyolc nemzet szín« testvéri egyetértésben sorakozik fel a hatalmas sportpályán. A hőség rekikenő, de ők „állmaik keménye«!» mozdulatlanul”... Felemelt fejjel, beeslet és szent akarattal. A tekintetükből ez ovasható: „Megbékülünk!* Az internáción«e melódiái mellett sorakozik rendbe a tarka csapat. Kurkó Gyárfás megnyitó beszéde Ezután Kurk Gyárfás, a MNSZ országos elnöke mondotta el megnyitó beszédét: " A Dunamedence békeszerető küldöttsége kegyelettel jött Petőfi Sándor sírjához. A világszabadság zászlaja, amelyet Petőfi lobogtatott meg, most annak a nemzetnek kezébenjjódi'lta meg a világot, amely nemzet egykori, cávizmus reakciós kp*bácsa alakt'vérbefojtotta a sabjid nemzetek harcát. Jfost étitek a+népnek adatott meg as a bátor lomshaw kegyelemdöféssel sárba tipor,pi_jy*A*tsiszta reakciót és diadalmas hadseregével a sszabadság eszméjét, a fiatal Petőfi vérrel festett vörös zászlaját az egész’ világon meglobogtassa, N. D. Cocea, a román írók üdvözletét tolmácsolta. — Románok és magyarok a múltban ellenségként néztünk farkasszemet egymással. Lelkiismeretlen vezetőink megmérgezték népeinket és egymásra uszították őket. Anaúlt hibáit jóváteszik azok, akik az igazi demokráciáért és a népek megbékéléséért küzdenek. Bizonyítsuk be, hogy tudunk egymással egymás mellett békességben élni, Petőfi le-gyen világító fáklyánk. A nemzetiségügyi miniszter beszél Vladescu Racoasa nemzetiségi miniszter lépett ezután a szószékre: — A magyar irodalomnak egyetlen alakja sincs olyan szorosan Erdélyhez kötve — mondotta — és egyik sem tartozik annyira a ma politikájához, mint Petőfi Sándor. A mai Románia a demokrácia szellemében épül újjá. Ezt a demokráciát azonban az összesség hathatós közreműködése nélkül nem tudnánk keresztül vinni. ■— Törekvésünk az, hogy országunk-