Szabad Szó, 1945. november (2. évfolyam, 245-268. szám)

1945-11-04 / 246. szám

V­ánAttix út. Marosvásárhely, 1945 november 4. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Maros­­vásárhely Sztáln-tér 4. Telefon 50. Felelős szerkesztő: KOVÁCS GYÖRGY Előfizetési árak: havonta 1000 Lei, negyedévre 3000 Lei félévre 1000 l,P» II. évfolyam. 246. szám. Ára 40 Lei Több gondol a lám nevelésére Minden háború után termé­szetes folyományaként a gyilkos és romboló ösztönök felszabadu­lásának, visszaesett az emberi­­­ség erkölcse. A kín közömbössé tette az egyént szenvedő ember­társa iránt. A nyomor ragado­zóvá és alattomossá, hazuggá az ösztönös védekezés, nagyravá­gyóvá a zavarosban való hálá­st*»« lehetősége, így áll ma is egymással szem­ben az ember, ő maga próbálja elrejteni igazi arcát s mások­ban keresi a hibát és gyöngesé­­get, mely által elvesztheti, vagy kihaszít­hatja azt. A városok népe, életkörülmé­nyei folytán rugalmasabb észjá­rású, könnyebben helyezkedik és alkalmazkodik az adott viszo­nyokhoz, mint a falu népe. Könnyebben ereszti át magát a társadalmi és politikai hullám­verések áramlatát s fordul a kedvező szelek irányába. A falu mindent kételkedéssel fogad, mivel száz eset közül kilencvenkilencszer tapasztalta, hogy becsapták és éppen azért, amit elfogad, azt igaznak, he­lyesnek véli, ragaszkodik hoz­zája. Ahol nem élnek nemzeti­ségek egymás között, nincs is baj emiatt, legfeljebb az urak­ban keresik a hibát Más a hely­zet, ha vegyesen laknak, ahol az urak mindig gondoskodtak ar­ról, hogy az általuk elkövetett hibákat mindkét részről úgy tüntessék fel, mintha az a má­sik nemzet rosszakarata folytán merült volna fel s míg a váro­son, papiroson, szellemi síkon folyik a harc, a falu erősebb eszközökkel keresi a maga iga­zát. A magyar, akibe azt­­nevelték iskolai tankönyveken és hang­szórós meseautók, bősz-hazafias szólamain át, hogy a román ala­­csonyabbrendű nálánál, ő maga pedig uralkodásra hivatott, el is hitte s akként állott szemben a vele egy sorson élő románnal és ezen az alapon szolgálja jóhisze­műen saját kárára a reakciót. Ugyanúgy a román földműves, akibe azt nevelték bele, hogy a magyar barbár, félvad, horda­ként jött erre a földre s erősza­kosan vette el a románok bir­tokát, amelyet román erény visz­­i a szerezni a bitorló idegentől, nehezen tudja elhinni az ellen­kezőjét. Az egyik oldalon magyar Er­déllyel mételyettek, másik olda­lon román Erdéllyel fűtötték a nemzeti öntudatot. Holott Er­dély akármelyik oldalhoz tarto­zott légyen, úgy volt és úgy lesz Erdély, ahogy van s ugyanúgy egyforma joga kell legyen min­denkinek, akinek ezen a földda­­rabon rendeltetett élnie. Egy nemzetnek sem lehet bűnül felró­ni létezését s nem lehet kiir­tani csak azért, mert más nyel­veit beszél és a fennmaradásá­hoz szükséges életfeltételekhez ragaszkodik. Aki mégis azt akarná tenni, saját nemzetének is növeli szenvedéseit. Idáig a falu népének azt hir­dették, hogy csak úgy élhet boldogan, ha mindenki mást kiirt maga körül. Ezt hirdeti ,java is a reakció. Byrnes amerikai külügyminiszter : Mindig rokon szén­vsztünk a Szovjet Uniónak azzal a po­ltiká­v­á / ›$ »tjgy vele szomszédom o­rszágokkal­­*a baráti együttműködést ép.isíti­ni Bukarest, november 2. Byr­­rnes amerikai külügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok soha sem fognak egy szovjetellenes államcsoportba belépni Nem áll szándékunk­ban más nemzeteknek szomszé­dos országaikkal való baráti együttműködését befolyásolná. — Mi mindig rokonszen­veztünk — mondotta — a Szovjet­ Uniónak azzal a politikájával, hogy szoros baráti együttműködést építsen ki a vele szomszé­dos országokkal. Tisztában vagyunk azokkal a különleges érdekekkel, ame­lyek a Szovjet­ Uniót fűzik ezekhez az országokhoz. Ezt az elvet el is ismertük, ami­dőn az illető ellenséges orszá­gok ellenőrzésére és megszál­lására vonatkozó terveket ki­dolgoztuk. Az bizonyos, hogy a Szovjet Unió ezekben az or­szágokban sohasem engedé­lyezhet semmiféle szovjetelle­nes politikát és Amerika soha sem csatlakozik szovjetellenes államcsoportokhoz. De Ameri­ka is bizton reméli, hogy a Szovjet­ Unió sem fog olyan országokkal, vagy ország­cso­portokkal együttműködni, amelyek az Egyesült Álla­mokkal szemben ellenséges politikát folytatnak. Truman elnök 12 pontjával kapcsolatban, a 2. és 3. pon­tokkal kapcsolatban Byrnes a következőket szögezte le: A mi hitvallásunk az, hogy a népeknek szabadoknak kell lenniök és jogukban áll megfelelő korményfor­mát választaniok. Mi szomszédainkkal kapcsola­tosan meg is valósítottuk ezt a hitvallást. A Szovjet­ Unió is kijelentette, hogy nem kí­vánja a szomszédos országok­ban a szovjet rendszert beve­zetni. Az azonban bizonyos, hogy az érdekszférákon és zó­nákon alapuló világbéke nem valósulhat meg. A béke fenn­tartását csak együttműködés útján lehet létrehozni. Ameri­ka jószomszédsági politikája a be nem avatkozásban nyil­vánul meg, nem tűrhetjük azonban a helyi zsarnokság elismerését. Az Egyesült Álla­mok azonban azt sem tűrheti, hogy a szomszédos államok szabadsága ellen mások össze­esküvést szőj­jenek. A Kommunista Párt a világbéke megvalósításáért harco Chivu Stóica és Emil Bodnaras beszédei Bukarest, november 2. (Rá­dió.) A Kommunista Párt poli­tikai vezérei, Chivu Stoica és Emil Bodnaras egy vidéki nép­­gyűlésen ismertették a párt és az egész ország politikai kérdé­seit. Miután rámutattak arra, hogy a Kommunista Párt meg­alakulásától kezdve a munkás­ság élén állott. Chivu Stoica hangsúlyozta, hogy a munkás­ság százai a börtönökből kisza­badulva azért harcoltak, hogy szebb életet biztosítsanak a mun­kásságnak. Sikerük elsősorban annak köszönhető, hogy megva­lósították a munkások egységét, a Munkás Egységfrontot és a széles népi rétegeikre támaszko­dó Országos Demokratikus Arc­vonalat, valamint a liberális párttal való együttműködést. Befejezésül az egységes munkás­párt megalakításának fontossá­gát hangoztatta. Emil Bodnaras arról a harcról beszélt, ame­lyért az egész világ népei küz­denek, a tartós béke megvalósí­tásáért. Ennek a békének a megvalósításáért folytat harcot a Kommunista Párt, mint ahogy a népek békéjéért folytatott harc élén a Szovjet­ Unió áll. A vasúti munkásság egység front szervezetei az elmúlt na­pokban nagygyűlést tartottak. A gyűlésen mintegy 7 ezer főnyi munkás és tisztviselő jelent meg A kommunista és szociáldemo­krata szónokok a munkásegy­­ségfront megszilárdítása mellett nyilvánították ki akaratukat, hogy ezen keresztül megvessék az egységes munkáspárt alap­jait. A halgatóság nagy lelke­sedéssel fogadta a pártmegbí­­zottak beszédeit. hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a TSZMSZ vasárnapi városi közgyűlése iránt Marosvásárhely, november 2. Mint már jelentettük, a Magyar Népi Szövetség marosvásárhe­­lyi tagozata vasárnap, folyó hó 4-én tartja alakuló közgyűlését. A közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik a Kéz­művelődési Ház­ban. Ugyancsak ezen a gyűlésen választják meg a helyi tagozat vezetőségét is. Marosvásárhely az a város, ahol a magyarság talán legna­gyobb arányszámban él, nyil­vánvaló tehát, hogy a MNSZ it­teni tagozata egyik legfontosabb tartópillére lesz az országos szervezetnek. A magyar nemzetiség érdeke, hogy mentői erősebb, mentői alaposabban megszervezett szer­vezettel vegyen részt abban az újjáépítő munkában, amit Euró­­paszerte s így Ro- nában is a fasizmus által hátrahagyott ro­mok eltakarítása céljából végez­nek. De érdeke a nemzetiségi magyarságnak az is, hogy szer­vezetten, fegyelmezetten, céljai biztos ismeretének birtokában vegye ki részét az ország demo­kratikus politikai rendszerének felépítésében, mert a demokrá­cia győzelme jelenti az erdélyi magyarság­­ egyenlődé A falu népe, aki hajnaltól­­vakulásig robotol, akinek egy hónapban egyszer, ha jut ke­zébe újság s legtöbb még azt sem olvassa el, képtelen tájéko­zódni a zajló politikai és társa­dalmi irányvonalak kavargásá­ban. Az új jelszavakat, a fasiszták által benevelt sovén-szemlélet alapján értelmezi s a szabadsá­got szabadosságra használja fel. A falu felé más értelme van a kimondott szónak, mint a váró­­felé, nagyobb a súlya, h az építőereje és sokkal * fokú lehet a rombol. Mint ahogyan nem 4 a fasizmus, ugye tudja, milyen for milyen célt s­krácia. Hiába hirdet­get, hogyha ellenkezője igazi demok." Változás a Radio Romania magyar adásában BUKAREST, nov. 2. A Radio Romania magyar órájának vezetősége lépése­ket tett annak érdekében, hogy a magyar rádióadáso­kat az erdélyi magyarság minél szélesebb rétegei hall­hassák. Ennek eredménye­képpen hétfőtől, november 5-ikétől kezdődőleg a Radio Romania 1875-ös hullám­hosszán az eddig délután öt órakor kezdődő adás helyett az adások hétköznapon­ként este 7 órakor lesznek. Attlee november 8-án indul Washingtonba London, november 2. Attlee angol miniszterelnök novem­ber 8-a után utazik az Egye­sült Államokba. Attlee kísére­tében egy tudományos kül­döttség is utazik, amelyet Henderson iparügyi mi­­iszter vezet. Elsüllyesztik a nagy japán hadihajókat Washington, november 2. Byrnes amerikai külügymi­niszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok el­süllyeszti a nagy japán hadihajókat. A kisebbeket arányosan szét­osztják a négy nagyhatalom között. A kereskedelmi flot­táról, valamint az olasz és német hajók további sorsáról nem történt semmiféle intéz­kedés. Zavargások Brazíliában Bukarest, november 2. Brazí­liában tovább tartanak a zavar­gások. Mint köztudomású, Var­gas elnök lemondott. A hatal­mat ideiglenesen a legfelsőbb semmitőszék vette át. Az Egye­sült Államok nagy érdeklődés­sel figyelik a braz­iai esemé­nyeket. Újabb eseményeket Bra­zília fővárosából még nem jelen­tettek, így a helyzet még telje­sen tisztázatlan. Az igazságügyi, repülésügyi és munkaügyi minisztereket letar­­bóztatták. intézményeinek biztosítását Marosvásárhely­en, munkások * t­ték a W * s e' né

Next