Szabad Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1946-01-02 / 1. szám
MAROSVÁSÁRHELY 1946 január 2. A c . o i ’é Nagyszabású talpözepkedést lepleztek le . Felelős szerkesztő: KOVÁCS GYÖRGY, szeri. III. pofftkattl ! AZ ÖRÖK makra jár, duruzsol, az idő szalad, a peresek, órák, napok, hónapok hol lassú cammogással, hol gyors villanással tovatűnnek s alig marad más belőlük az ember számára, mint a szomorú vagy vidám emlékezés. Minden esztendő hatalmas darabot farag le életünkből s amikor a múlt- I nap Megtisztult emléket idézünk szilveszteri harangszó és fáklyafény mellett, már készek is vagyunk felajzott izmokkal versenyfutásba lendülni a jövendő érdekében. Mit hagytunk magunk mögött egyenként a tovaszállott esztendőben? Sok gondot, sok hajt, sok küzdelmet A tavalyi hó szűzi fehérségét még vérözön áztatta pirossá, de elérkezett a demokratikus hadseregek győzelme. befejeződött a háború, melynek lidérce annyi esztendőn át nyomta a világ népeinek lel kezek voltak ezek a Epések, mint amikor halálos betegségének ágyából hosszú idő után felkel abeteg, bútordarabokat vagy más tárgyakat keres, ami ■ de megfogódzhasson, de alig akad valami a keze ügyébe. fis jaj, mennyi elrejtett tőr mered a lépésre szánt lábak elé, hogy sebet nyisson rajta! Az ipari termelés teljes mértékben a fasizmus háborús gépezetének szolgálatában állott még nem is olyan régen. De ennek a szolgálatnak megvolt a maga célja a tőke részéről. Busás profitot remélt szolgálataiért, ám a demokráciának a termelés terén való megvalósításával ennek a haszonnak természetes mértékre kell leszállítódnia tehát meg kell alkudnia a tőkének a hasznot illetőleg és meg kell szűnnie a dolgozó társadalmi rétegek borzalmas arányú kizsákmányoltságána, amit a fasizmus ~ gyáripar egyé nem hajlandósági demons hajlandó ciális igazház? Minő eszközt hadályokat grácia eszformájának megekanomy nagy lépésa felszabadult.rpoliban egymás fülébe súgott gondolatok gyökerében még él a múlt maradványa, áll és dolgozik közöttünk a maga gonosz, békétlenséget szító céljainak elérésben. Sokszor nyíltan színt vall, máskor titokban cselekszik. LÜZEI: tíz hónap telt el azóta, hogy Románia demokratikus kormányt kapott s ez a kormány hozzálátott a nehézségek leküzdéséhez, hozzálátott ahhoz, hogy megfékezze és letörje a tevékenységének útjában álló reakciót s utat vágjon ezáltal a nemzetiségi kérdés megnyugtató megoldásához is. Első lépés a nemzetiségi kérdés rendezése terén a teljes jogegyenlőség biztosítása, de a biztosításon túl annak gyakorlati megvalósulása. Ennek a gyakorlati valóra váltásnak azonban ma még igen sok akadálya van, éppen a reakció részéről. Az állami hivatalokban még így is sokan ülnek azok közül a régi reakciós elemek közül, akiknek nemzetiségpolitikai elképzelései közismertek. Ezek a reakciós elemek lépten-nyomon akadályokat gördítenek a nemzetiségi kérdés sokszor negyed vagy ötödrangú darabkáinak megoldása elé is és olyan kegyetlen malomkövet jelentenek az erdélyi magyarság hétköznapi élete fölött, aminek elmozdítására feltétlenül szövetkeznie kell a román és magyar demokratikus erőknek. Politikai vonatkozásban a nemzetiségi kérdés a demokráciának - az Adülesz-sarka, melyre tosan célozgat nyilaival a résen kell lennie a reokráciának azért, hogy ebet ne kaphasson ton, a nemzetiséginak pedig azért, erdélyi magyarságól van szó. Ők ezt az egyetlen érezzük hétköznapi, erdélyi magyarok, akik józanul és okosan, higgadtan és bölcsen, a nacionalizmus természetes értelmezésében akarjuk megőrizni mindazt, amit magyarságunk jelent s akarjuk fejleszteni azokat az értékeket, amelyek nemzeti hagyományaink közül értékesek nemcsak a magunk, hanem az egész emberiség számára. Nem csak a román reakció őrzi napjainkat és kényszerít minket küzdelembe jogaink védelmében. A másik malomkő, amelynek elmozdítására szintén ki kell fejtenünk erőnket, a sorainkban megbújt reakció. Ez a nemzetiségi reakció igaz, hogy nem tud annyira visszaélni helyzetével, mint az, amelyik az államhatalom árnyékából puffogtat pisztolygolyókat a nemzetiség és a demokratikus célkitűzésű országvezet® felé, de alkalmas arra, hogy hangulatot teremtsen, lelkeket szédítsen és egész tömegeket vonjon el , becsületes, békés termelő munkától s lelki zűrzavart, hangulati bizonytalanságot idézzen elő sorainkban. Küzdenünk, harcolnunk kell ellene békességünk megóvása érdekében s nem szabad szemünk elől tévesztenünk a reánk köszöntő újesztendőben sem, hogy a végső cél, amiért románok és magyarok, akár többségeit alkotunk egy állam keretében, akár számbelileg kisebb alkotóelemei vagyunk egy államnak, a végső cél a jövőért folyó küzdelemben nem kizárólag mi, egy nemzet vagy egy nemzetiség vagyunk, hanem mindnyájan, akiket egymás mellé, egymás közé rendelt a dimavölgyi sors. Csupa kis és középnagyságú népek, akik tegnap még nem ismertük fel közös sorsunkat, közös bajainkat közös problémáinké, s az imperializmus vad és ostoba vágyálmait melengettük keblünkben egymás iránt. TEGNAP még legjobb*- jaink látták az egymás mellé rendeltség parancsát s azokat a lehetőségeket, melyek ebből a parancsból származtak. Ma már — a népek őszinte akaratából — kormányzati program lett a békülés, egymás megértése, megbecsülése, egymás jogának tiszteletben tartása. Újból reménység evőre szitála a dunavölgyi kisnépek földjén A népérdekek igazi harcosainak képzeletében egy nagy dunavölgyi szövetség körvonalai bontakoznak ki a köznapi politika ködéből. Érezzük, hogy ismét sorsdöntő fordulóhoz érkezett történelmünk. Itt van ismét az alkalmas pillanat, hogy közös ügyeinket egymás között becsületesen és őszintén elintézzük. Igen, ez az új esztendő, minden reménység szerint, a békét fogja elhozni a középeurópai népeknek, mint legnagyobb* ajandenot, mint Leo ZeSo eredményét az évszázados szenvedéseknek. A békét. De milyen békét ? Nem mindegy nekünk, hogy milyen lesz ez a béke, mely nem szabad semmiféle elintézetlen kérdést hagyjon el/s együttélő dunavölgyi népek között. Nem szabad lehetőséget hagynia arra, hogy a gyűlölködés, a sovinizmus valahol is rést üthessen népeink életében. Nekünk, legyünk bár magyarok, románok, jugoszlávok vagy más népei a Duna tájának, végleges béke kell, olyan elvek érvényesítése, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a népek egymás mellett, egymás megbecsülésben és szeretetében s ne egymás ellen, egymás szabadságinak veszélyeztetésére törekedjenek, fejlődjenek, gyarapodjanak. A haladó demokrácia vonalára akarjuk beállítaniéletünket s ennek az eszmének kétéi hiányzására akarjuk bízni sorsunkat. Két malomkő között írta Kovács György 45106 Groza ír miniszterelnök évi szózata a hadsereghez JARE&r. december S1. Dr. Groza Péter miniszterelnök hadsereg Szarni című dragjain az alábbi újévi szózatot intézte a hadsereg tagjaihoz: sztek! Altisztek! Katonák! Az Újév küszöbén a magam és kormányom nevében honti szavon, a demokratikus Románia hős védőihez. Legyetek büszkék arra, hogy Unió hadseregének oldalán az igazi cél szolgálatában állottatok. A ti áldozatkészségetek !Unió segítsége által lehetővé tette, hog legyőzzétek a fasizmust és felszabadítótbeliséget. Nektek köszönhető, hogy végrehattuk a földreformot. Remélem, térnek haza és a hadseregben maradtabbra is * nép védelmezői lesen kivánnak mindannyiatoknak* k az a» ’ **a besc. w 3 *ze^