Szabad Szó, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1946-02-01 / 25. szám
SZABAD SZÓ Az állami költségvetés 20 százaléka a földmívelésügyi szolgálatában BUKAREST, január 30. 1934— 44 között a földművelésügyi minisztérium költségvetése az állami összköltségvetés 3 százalékát sem tette ki, sőt némelykor mindössze egy százalékát. Mi sem mutatja ennél jobban az állam földművelésügyi politikájának elégtelen és komolytalan voltát. A földművelésügyi minisztériumnak nevetséges összegek álltak csak rendelkezésére, ugyanakkor, amikor más tárcák hatalmas öszszegeket költöttek el haszontalan célokra. Ez is magyarázza többek között, hogy húsz év alatt miért nem lehetett felszámolni az 1921 évi földreformból származó kötelezettségeket, ami végül is a konverzióhoz vezetett. Ez volt a múlt és lássuk most milyen kérdések foglalkoztatják a földművelésügyi kormányzatot. Elkészült már az év első hónapjaira a mezőgazdasági gépközpontok megszervezésének terve. A tavaszi vetési csatára készen áll a szükséges hajtóanyag és vetőmag. Ugyanakkor más kérdéseket is meg kell oldani, mint az állami mintagazdaságok megszervezése, az állatállomány növelése, a zöldség és gyümölcsfélék ipari értékesítése és a mezőgazdasági oktatás újjászervezése. Mindez befektetéseket, hozzáértő személyzetet, tehát nagy anyagi lehetőségeket igényel. A földművelésügy hatalmas jelentőségét, illetve annak elismerését mutatja, hogy az április elsején kezdődő új költségvetési évben valószínűleg az egész állami költségvetés 20 százaléka, a földművelésügyi tárca költségeinek fedezésére fog szolgálni. Luka László cikke Hatieganu Emil nyilatkozatáról Luka Laszlo, az ODRF országos főtitkára a ,,Scuateiau Legutóbbi számában „Hatieganu Emil nyilatkozata körul'' címmel foglalkozott azokkal a kijelentésekkel, amelyeket a nemzeti parasztpárt tárcáknélküli minisztere tett. Cikkében többek között a következőket írja: Szokásunk, hogy az embereket ne szavaik, hanem tetteik után ítéljük meg. Vannak politikusok, akik máskép gondolkodnak, máskép beszélnek és megint máskép cselekszenek. Maniu Gyula kétségtelenül nagy mestere a gondolatok elrejtésének és a világ szavakkal való félrevezetésének. Mindennek ellenére Hatieganu Emil sajtónyilatkozatában, amelyben kétségtelenül vezérének gondolatait fejti ki, nem sikerült elrejtenie az erdélyi magyar nép elleni soviniszta mérgét. Nem hagyhatjuk, hogy a román közvélemény tévedésbe essék Erdély kérdésében, sem pedig, hogy az erdélyi magyarok megszédüljenek Maniu pártja ,,nagylelkű és megbocsátó érzelmeitől“. Nem véletlen, hogy a maniuista párt Hatieganu által tett nyilatkozat® majdnem kizárólag Erdéllyel és Magyarországgal foglalkozik. A Hatieganu nyilatkozat nem egyéb, mint az igazság meghamisítása és sovinista dühre való izgatás a magyar nemzetiség ellen. Csupán a románoknak a magyar uralom négy éve alatti szen- A régeni Thurku-féle vendéglőben minden szombaton este NAGY DISZNÓ,V.4US VACSORA Kitűnő tekes borok, elsőrendű zene. A n. é. közönség szives pártfogását kéri: PAPP ISTVAN vendéglős Régen, Reszel u. 6 ■"> ■ Rehlich—Vereby : Szövettani Kiss: Rendszeres és tájanatómiát Bénák. Élettant és egy élettani jegyzetet keresünk megvételre. Ajánlatokat a kiadóba. zz interizmek védéseiről beszélni s nem említeni az Antonescu féle fasiszta-légionista uralom alatt a magyarok szenvedéseit, nem vezethet a két nép kibékülésére. Hatieganu miután nyilatkozatában meismétli az 1918 évi gyulafehérvári demokratikus határozatokat, amelyekről azonban Maniu és csoportja teljesen megfeledkezett, azt állítja, hogy ma a magyarok Erdélyben kivételes helyzetnek örvendenek a románokká szemben. A Maniu csoportnak nem tetszik, hogy a Groza kormány valóban alkalmazkodik a demokrácia elveihez? A maniuisták azzal védekeznek, hogy 1911 és 1940 között csupán három évig kormányoztak, s ,,így nem volt elég idejük a demokrácia tartós alapjainak lefektetésére“. De elég volt a három év az egységes szakszervezetek feloszlatására, Lupény és Grivicára, a börtönök demokrata és antifasiszta harcosokkal való megtöltésére. Igaz, hogy a volt Magyar Párt vezetőségének jórésze bűnrészest a bűnös bécsi hitlerista döntésben de ezek az urak Maniu munkatársai voltak a múltban, a MADOSZ ellen és ma munkatársai a Magyar Népi Szövetség ellen, amely nem akar sem a magyar, sem a román reakció eszköze lenni. Ezután megemlékezik Luka László azokról a kapcsolatokról amelyeket Maniu a magyar reakciós körökkel tart fenn, majd megkérdezi, hogyan akarja Maniu jóvátenni azokat a hibákat, amelyek Erdélynek a dicsőséges felszabadító Vörös Hadsereg és a román hadsereg általi felszabadítása után történtek. A szárazajtai események — írja—, amikor ártatlan magyar parasztokat fejeztek be közepi, módra a Maniu gárdisták s az egresi gyilkosságok te rablások még élénk emlékezetében élnek a magyar népnek. Célzatos, ellenséges te hasonlóképpen magyarellenes izgatás az az állítás is, hogy a magyarok együttéreznek a magyar háborús bűnösökkel s azokkal a hóhérokkal, akik a négy év alatt románok halálát és szenvedéseit okozták. Magyar és román fasiszták, a román és magyar nép hóhérai felelősek Északerdélyben a románok, Délerdélyben a magyarok ellen elkövetett bűnökért. Egyenlően kell igazságot osztani egész Erdélyben mindkét nép részére, s ezt Groza Péter demokratikus ■mrmanya fogja elvégezni , nem Maniu Gyula. Újrakezdeni a vitát az erdélyi magyarok t a románok között, ellenségeskedést szítani a két ország te két nép között, ismétán periodista kalandot, a nemzeti függetlenség s az annyi áldozattal megszerzett szabadságok elvesztését jelentené. Maniu és csoportja reakciós politikájával nem tudja biztosítani a román népre a nemzetiségek békés együttélését, nem tudja felvirágoztatni Erdélyt és az ország többi részeit. Ezt csak a demokráciának a fasiszta maradványok és a reakciós csoportok feletti végleges megszilárdulása biztosíthatja. .irta : Polgár IstvánNAP, MINT NAP hallani igaztalan vádakat a magyarság legbecsesebb kincséről, szellemi értékeiről, irodalmáról, művészetéről, tudományos életéről s annak múltjáról. Olyan áldásokat kockáztatnak meg, hogy a magyar nem kultúrnép, semmi köze sincs az európai szellem nagy eredményeihez, úgy élt Európa közepén, hogy leperegtek róla a századokon végigringó nagy szellemi eszmények. Hogy tudománya, irodalma silány, s csak mámoros agyak koholmánya az egész magyar kultúra. A MAGYAR tragikus sorsú nép és történelme során soksor állt már veszélyes szakadék szélén. Vezetői sokszr tévedtek s nagy történelmi kudarcokról számolnak be históriánk lapjai. Számtalan esetben idegen érdekek képviselői s nem a nép érdekeit szem előtt tartó vezetők irányították ennek a népnek sorsát. Sokszor voltunk hazug fikciók, délibábok kergetői. De egy nemzet értékét elsősorban kultúrája jelenti, igen vékony réteg, amely magában hordozza a műveltséget, épít és alkot. formát ad a formátlanságnak, kifejd egy öntudatlan közösség alvóálmait, vágyait. Tudatot ad népe szenvedései kultúra és magyarság nak. Ez a néhány művész, tudós, gondolkozó a nemzet lelkiismerete. Ők a nép Jeremiásai. A magyarságnak mindig volt egy minőségileg kiváló rétege, mely a mindenkori európai szellemet közvetítette, mely alázatos hívévé vált a legmagasztosabb emberi ideáloknak, — igy minden magyar alkotás az európai szellemi ősanyától fogamzik. A magyarság legjobbjai mindig büszkén vallották magukat magyarságukban európainak. Széchenyi egy nemzettel akarta megajándékozni az emberiséget s Kölcsey csodálatos sorokban fogalmazza meg azt a magyar hazafiságot, mely a legeszményibb nemzetköziség is egyben. Szellemi életünk valamennyi hajthatatlanja sub specie eternitatis nézte népe sorsát és büszkén vallotta magát Európa gyermekének. Szellemi élgárdánknak ez az alapvető magatartása már az Árpádkorban elkezdődött és tartani fog az idők végezetéig. Könyves Katonán, III. Béla már egy kialakult európai tudat légkörében élnek AZ AZ EURÓPAI élmény mlég csak fokozódik az Anjouk alatt. A magyar humanizmus és renaissance a mátyási kultúrparadicsom mi egyéb, ha nem a magyar szellem szintézise Európával? A speciálisan nyugati költői termék, a trubadúr költészet egy vándorló magyar báróban, Balassa Bálintban csúcsosodik ki és alkot halhatatlant. Várjon a reformáció, az újkor e nagy társadalmi és erkölcsi forradalma terjeszkedhetett volna-e olyan futótűzként a magyarság soraiban, ha félszemünk nem nyugatra kacsint? Példát példára halmozhatnék, nevek és adatok százaival bizonyíthatnám állításaim igazát. De néhány jellemző példa is elég, hogy hitet adjon szavaimnak. A francia felvilágosodás gondolatköre, a francia racionalizmus már az 1770 es években kultúrát és társadalmat formáló erővé változott Magyarországon tüdőbajos diákok és vidéki kastélyok magányában élő széplelkek hajoltak lázasan az új evangéliumok fölé. A lidermeier és rokokó, az európai szellem e kissé mesterkélt stílus törekvése egy magyar zseniben, Csokonayban kap mélyen egyetemes és mélyen emberi hitelt. Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi és annyian mások néznek a napfényes nyugati tájak felé örök nosztaligától tzetve a fény után, Európa után. Vidéki tanárkák francia verseket fordítanak, angol regényekről írnak értekezéseket, Európa ott él bennük, a szívükben, akár Szakolcán, akár Máramarosszigeten, vagy Szabadkán tör rájuk az alkonyat. Az A VÉGZETES európaszellem legjellemzőbb sajátsága a magyar kultúrának s aki azt tagadja, tájékozatlanságát fitogtatja. Eddig a magyar szellem sajátos magatartásáról beszéltem, arról a viszonyról, ami a magyarságot Európához köti. Költészetünk tragédiája, hogy legnagyobbjaink életműve aligha fordítható le idegen nyelvekre. Mert milyen furcsán, groteszkül hathat — mondjuk franciául — ez a megdöbbentő Vörösmarty idézet: "az emberfaj sármany jogoaemeny", vagy Ady utolérhetetlen egyéni nyelvi remeklései remény Zsigmond, Jókai, Arany János, Katona, Madách, Krúdy, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, József Attila, Juhász Gyula, Babits Mihály élete, mind-mind oly értéke az egyetemes európai irodalomnak, mely nélkül az egy színnel szegényebb, egy árnyalattal halványabb, egy ízzel ízetlenebb lenne. A7 ÉRZŐMŰVESZETÜNK négyet alkotója az európai festészet óriásai közé tartozik, közülük Szinnyei Merse megelőzte korát és hamarább volt ún preszionista, mint Monet, Manet, Sisley és Pizzaro. Új lökést, ösztönzést adott az európai zenének Bartók és Kodály. És beszélhetnék a magyar tudomány kimagasló alakjairól a Kőrösi-Csoma Sándorokról, a Hot gat Karkus e.h Ilymn Jánosról, Kempelen Farkasokról, a Vámbéliekről, az Afrika kutató 2*hiyról, Teleki Pálról, Korányi Frigyesről, Szentgyörgyi Albertről és annyi más nagy magyar tudósról, aki új ösvényeket csapott a tudományban, megbecsülést szerezve a magyar gondolkodásnak. IM8 február 1 64 millió dollárra vásárolt anyagokat NEW YORK, január 30. Hivatalosan jelentik, hogy az UNRRA 64 millió dollár értékben vásárolt különböző anyagokat az amerikai hadsereg megmaradt te felesleges készleteiből az európai segélyakcm céljaira. Azt is jelentették, hogy az UNRRA rövidesen orvosi bizottságot küld Magyarországra a nemi bajok megszüntetésének kivizsgálása céljából. az UNRRA februárban kerül forgalomba az új 25 ezer lejes ezüstérme BUKAREST, jan. 30. Lapjelentések szerint az állami pénzverdében megkezték a 25 ezer tejes új ezüstérmék verését. A kormány a kibocsátandó ezüstérmék értékét 30 milliárd lejben állapította meg. Az új pénz verése három hónapon keresztül tart s havonként 10—10 milliárd értékű érme készül el a tervek szerint. Az új pénzt az elkészülés arányában februártól kezdve hozzák forgalomba. Február 15-ig meghosszabbították az adóvallomások benyújtásának határidejét BUKAREST, január 30. A pénzügyminisztérium az összes adónyilatkozatok beadásának határidejét február 15-ig meghosszabbította. Itt írjuk meg hogy a munkaügyi miniszter a munkakönyvek beszerzésének határidejéül március 1-ét jelölte meg. RITZ fest. tisztitványai ÜZEM s Ritz-telep Üzletek: Bolyai-Petőfi-terü let 76 177 647 Február VÁROSI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK Hagy aisaris Hálja a Kunarpaista nagytermében Jegyek a bál előtti napon és a bál napján a skulturpalota pénztáránál válthatók este 12 órakor