Szabad Szó, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1946-02-01 / 25. szám

SZABAD SZÓ Az állami költségvetés 20 százaléka a földmívelésügyi szolgálatában BUKAREST, január 30. 1934— 44 között a földművelésügyi mi­nisztérium költségvetése az álla­mi összköltségvetés 3 százalékát sem tette ki, sőt némelykor mind­össze egy százalékát. Mi sem mutatja ennél jobban az állam földművelésügyi politikájának elégtelen és komolytalan voltát. A­ földművelésügyi minisztérium­nak nevetséges összegek álltak csak rendelkezésére, ugyanakkor, amikor más tárcák hatalmas ösz­szegeket költöttek el haszontalan célokra. Ez is magyarázza többek között, hogy húsz év alatt miért nem lehetett felszámolni az 1921 évi földreformból származó köte­lezettségeket, ami végül is a kon­verzióhoz vezetett. Ez volt a múlt és lássuk most milyen kérdések foglalkoztatják a földművelésügyi kormányzatot. Elkészült már az év első hó­napjaira a mezőgazdasági gép­központok megszervezésének ter­ve. A tavaszi vetési csatára ké­szen áll a szükséges hajtóanyag és vetőmag. Ugyanakkor más kérdéseket is meg kell oldani, mint az állami mintagazdaságok megszer­vezése, az állatállomány növelése, a zöldség és gyümölcs­­félék ipari értékesítése és a me­zőgazdasági oktatás újjászerve­zése. Mindez befektetéseket, hoz­záértő személyzetet, tehát nagy anyagi lehetőségeket igényel. A földművelésügy hatalmas je­lentőségét, illetve annak elismeré­sét mutatja, hogy az április else­jén kezdődő új költségvetési év­ben valószínűleg az egész állami költségvetés 20 százaléka, a föld­művelésügyi tárca költségeinek fedezésére fog szolgálni. Luka László cikke Hatieganu Emil nyilatkozatáról Luka Laszlo, az ODR­F országos főtitkára a ,,Scua­­teiau Legutóbbi számában „Hatieganu Emil nyilatko­zata körul'' címmel foglal­kozott azokkal a kijelenté­sekkel, amelyeket a nem­­zeti­ parasztpárt tár­cáknél­küli minisztere tett. Cikké­ben többek között a követ­kezőket írja: Szokásunk, hogy az embereket ne szavaik, hanem tetteik után ítéljük meg. Vannak politikusok, akik máskép gondolkodnak, más­kép beszélnek és megint máskép cselekszenek. Maniu Gyula kétség­telenül nagy mestere a gondolatok elrejtésének és a világ szavakkal való félrevezetésének. Mindennek ellenére Hatieganu Emil sajtónyi­latkozatában, amelyben kétségte­lenül vezérének gondolatait fejti ki, nem sikerült elrejtenie az er­­­délyi magyar nép elleni sovinisz­ta mérgét. Nem hagyhatjuk, hogy a román közvélemény tévedésbe essék Er­dély kérdésében, sem pedig, hogy az erdélyi magyarok megszédülje­nek Maniu pártja ,,nagylelkű és megbocsátó érzelmeitől“. Nem vé­letlen, hogy a maniuista párt Ha­tieganu által tett nyilatkozat® majdnem kizárólag Erdéllyel és Magyarországgal foglalkozik. A Hatieganu nyilatkozat nem egyéb, mint az igazság meghami­sítása és sovinista dühre való iz­gatás a magyar nemzetiség ellen. Csupán a románoknak a ma­gyar uralom négy éve alatti szen- A régeni Thurku-féle vendéglőben minden szombaton este NAGY DISZNÓ,V.4US VACSORA Kitűnő tekes borok, elsőrendű zene. A n. é. közönség szives pártfogását kéri: PAPP ISTV­AN vendéglős Régen, Reszel u. 6 ■"> ■ Rehlich—Vereby : Szövettani Kiss: Rendszeres és tájanatómiát Bénák. Élettant és egy élettani jegyzetet keresünk megvételre. Ajánlato­kat a kiadóba. zz interizm­ek védéseiről beszélni s nem említeni az Antonescu féle fasiszta-légio­­nista uralom alatt a magyarok szenvedéseit, nem vezethet a két nép kibékülésére. Hatieganu miután nyilatkozatá­ba­n meismétli az 1918 évi gyula­fehérvári demokratikus határoza­tokat, amelyekről azonban Maniu és csoportja teljesen megfeledke­zett, azt állítja, hogy ma a ma­gyarok Erdélyben kivételes hely­zetnek örvendenek a románokká szemben. A Maniu csoportnak nem tetszik, hogy a Groza kor­mány valóban alkalmazkodik a demokrácia elveihez? A maniuis­­ták azzal védekeznek, hogy 1911 és 1940 között csupán három évig kormányoztak, s ,,így nem volt elég idejük a demokrácia tartós alapjainak lefektetésére“. De elég volt a három év az egységes szakszervezetek feloszla­tására, Lupény és Grivicára, a börtönök demokrata és antifa­siszta harcosokkal való megtölté­sére. Igaz, hogy a volt Magyar Párt vezetőségének jórésze bűnrészest a bűnös bécsi hitlerista döntésben de ezek az urak Maniu munkatár­sai voltak a múltban, a MADOSZ ellen és ma munkatársai a Ma­gyar Népi Szövetség ellen, amely nem akar sem a magyar, sem a román reakció eszköze lenni. Ezután megemlékezik Luka László azokról a kapcsolatokról amelyeket Maniu a magyar reak­ciós körökkel tart fenn, majd megkérdezi, hogyan akarja Maniu jóvátenni azokat a hibákat, ame­lyek Erdélynek a dicsőséges fel­szabadító Vörös Hadsereg és a román hadsereg általi felszabadí­tása után történtek. A szárazajtai események — írja—, amikor ártatlan magyar parasztokat fejeztek be közepi, módra a Maniu gárdisták s az egresi gyilkosságok te rablások még élénk emlékezetében élnek a magyar népnek. Célzatos, ellenséges te hasonló­képpen magyar­ellenes izgatás az az állítás is, hogy a magyarok együttéreznek a magyar háborús bűnösökkel s azokkal a hóhérok­kal, akik a négy év alatt romá­nok halálát és szenvedéseit okoz­ták. Magyar és román fasiszták, a román és magyar nép hóhérai fe­lelősek Északerdélyben a romá­nok, Délerdélyben a magyarok el­len elkövetett bűnökért. Egyenlően kell igazságot osztani egész Er­délyben mindkét nép részére, s ezt Groza Péter demokratikus ■mrmanya fogja elvégezni , nem Maniu Gyula. Újrakezdeni a vitát az erdélyi magyarok t a románok között, el­lenségeskedést szítani a két or­szág te két nép között, ismét­án period­ista kalandot, a nemzeti függetlenség s az annyi áldozat­tal megszerzett szabadságok el­vesztését jelentené. Maniu és csoportja reakciós politikájával nem tudja biztosíta­ni a román nép­re a nemzetiségek békés együttélését, nem tudja fel­virágoztatni Erdélyt és az ország többi részeit. Ezt csak a demo­kráciának a fasiszta maradványok és a reakciós csoportok feletti végleges megszilárdulása biztosít­hatja. .irta : Polgár IstvánN­AP, MINT NAP hallani igaztalan vádakat a ma­gyarság legbecsesebb kincséről, szellemi értékeiről, irodalmáról, művészetéről, tudományos életé­ről s annak múltjáról. Olyan áld­ásokat kockáztatnak meg, hogy a magyar nem kultúr­nép, semmi köze sincs az európai szellem nagy eredményeihez, úgy élt Európa közepén, hogy leperegtek róla a századokon végigringó nagy szellemi eszmények. Hogy tudománya, irodalma silány, s csak mámoros agyak koholmá­nya az egész magyar kultúra. A MAGYAR tragikus sorsú nép és történelme során sok­sor állt már veszélyes sza­kadék szélén. Vezetői soksz­r tévedtek s nagy történelmi ku­darcokról számolnak be histó­riánk lapjai. Számtalan esetben idegen érdekek képviselői s nem a nép érdekeit szem előtt tartó vezetők irányították ennek a népnek sorsát. Sokszor voltunk hazug fikciók, délibábok kerge­tői. De egy nemzet értékét első­sorban kultúrája jelenti, igen vékony réteg, amely magában hordozza a műveltséget, épít és alkot. formát ad a formátlan­ságnak, kifejd­ egy öntudatlan közösség alvó­­álmait, vágyait. Tudatot ad népe szenvedései­ kultúra és magyarság nak. Ez a néhány művész, tu­dós, gondolkozó a nemzet lelki­­ismerete. Ők a nép Jeremiásai. A magyarságnak mindig volt egy minőségileg kiváló rétege, mely a mindenkori európai szel­lemet közvetítette, mely aláza­tos hívévé vált a legmagaszto­­sabb emberi ideáloknak, — igy minden magyar alkotás az európai szellemi ősanyától fo­­gamzik. A magyarság legjobb­jai mindig büszkén vallották magukat magyarságukban euró­painak. Széchenyi egy nemzettel akarta megajándékozni az em­beriséget s Kölcsey csodálatos sorokban fogalmazza meg azt a magyar hazafiságot, mely a leg­eszményibb nemzetköziség is egyben. Szellemi életünk valamennyi hajthatatlanja sub specie eter­­nitatis nézte népe sorsát és büszkén vallotta magát Európa gyermekének. Szellemi élgár­dánknak ez az alapvető maga­tartása már az Árpádkorban elkezdődött és tartani fog az idők végezetéig. Könyves Katonán, III. Béla már egy kialakult európai tudat légkörében élnek A­Z AZ EURÓPAI élmény mlég csak fokozódik az An­jouk alatt. A magyar humaniz­mus és renaissance a mátyási kultúrparadicsom mi egyéb, ha nem a magyar szellem szintézise Európával? A speciálisan nyu­gati költői termék, a trubadúr költészet egy vándorló magyar báróban, Balassa Bálintban csúcsosodik ki és alkot halha­tatlant. Várjon a reformáció, az újkor e nagy társadalmi és er­kölcsi forradalma terjeszkedhe­­tett volna-e olyan futótűzként a magyarság soraiban, ha félsze­münk nem nyugatra kacsint? Példát példára halmozhatnék, nevek és adatok százaival bizo­nyíthatnám állításaim igazát. De néhány jellemző példa is elég, hogy hitet adjon szavaim­nak. A francia felvilágosodás gondolatköre, a francia raciona­lizmus már az 1770 es években kultúrát és társadalmat formáló erővé változott Magyarországon tüdőbajos diákok és vidéki kas­télyok magányában élő széplel­­kek hajoltak lázasan az új evan­géliumok fölé. A lidermeier és rokokó, az európai szellem e kis­sé mesterkélt stílus­ törekvése egy magyar zseniben, Csokonay­­ban kap mélyen egyetemes és mélyen emberi hitelt. Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi és annyian mások néznek a napfényes nyu­gati tájak felé örök nosz­taligá­tól tzetve a fény után, Európa után. Vidé­ki tanárkák francia verseket fordítanak, angol regé­nyekről írnak értekezéseket, Eu­rópa ott él bennük, a szívükben, akár Szakolcán, akár Márama­­rosszigeten, vagy Szabadkán tör rájuk az alkonyat. A­z A VÉGZETES európasze­­llem legjellemzőbb saját­sága a magyar kultúrának s aki azt tagadja, tájékozatlanságát fi­togtatja. Eddig a magyar szellem sajá­tos magatartásáról beszél­tem, arról a viszonyról, ami a ma­gyarságot Európához köti. Költészetünk tragédiája, hogy legnagyobbjaink életműve aligha fordítható le idegen nyelvekre. Mert milyen furcsán, groteszkül hathat — mondjuk franciául — ez a megdöbbentő Vörösmarty idézet: "az emberfaj sár­many jog­oa­emeny", vagy Ady utolérhe­tetlen egyéni nyelvi remeklései remény Zsigmond, Jókai, Arany János, Katona, Madách, Krúdy, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, József Attila, Juhász Gyula, Ba­bits Mihály élete, mind-mind oly értéke az egyetemes európai irodalomnak, mely nélkül az egy színnel szegényebb, egy árnya­lattal halványabb, egy ízzel ízet­­lenebb lenne. A7 ÉRZŐMŰ­VESZETÜNK négy­­et alkotója az európai fes­tészet óriásai közé tartozik, kö­zülük Szinnyei Merse megelőzte korát és hamarább volt ún preszionista, mint Monet, Manet, Sisley és Pizzaro. Új lökést, ösztönzést adott az európai zenének Bartók és Ko­dály. És beszélhetnék a magyar tudomány kimagasló alakjairól a Kőrösi-Csoma Sándorokról, a Hot gat Ka­rkus e.­­h Ilymn Jánosról, Kem­pelen Farkasokról, a Vám­béliekről, az Afrika kutató 2*­­hiyról, Teleki Pálról, Korányi Frigyesről, Szentgyörgyi Albert­ről és annyi más nagy magyar tudósról, aki új ösvényeket csa­pott a tudományban, megbecsül­­ést szerezve a magyar gondol­kodásnak. IM8 február 1 64 millió dollárra vásárolt anyagokat NEW­ YORK, január 30. Hiva­talosan jelentik, hogy az UNRRA 64 millió dollár értékben vásárolt különböző anyagokat az amerikai hadsereg megmaradt te felesleges készleteiből az európai segélyak­cm céljaira. Azt is jelentették, hogy az UNRRA rövidesen orvosi bizottságot küld Magyarországra a nemi bajok megszüntetésének ki­­vizsgálása céljából. az UNRRA februárban kerül forgalomba az új 25 ezer lejes ezüstérme BUKAREST, jan. 30. Lapjelen­­tések szerint az állami pénzver­dében megkezték a 25 ezer tejes új ezüstérmék verését. A kor­mány a kibocsátandó ezüstérmék értékét 30 milliárd lejben állapí­totta meg. Az új pénz verése há­rom hónapon keresztül tart s ha­vonként 10—10 milliárd értékű érme készül el a tervek szerint. Az új pénzt az elkészülés arányá­ban februártól kezdve hozzák for­galomba. Február 15-ig meghosszabbították az adóvallomások benyújtásának határidejét BUKAREST, január 30. A pénz­ügyminisztérium az összes adó­nyilatkozatok beadásának határ­idejét február 15-ig meghosszabbí­totta. Itt írjuk meg hogy a munka­ügyi miniszter a munkakönyvek beszerzésének határidejéül március 1-ét jelölte meg. RITZ fest. tisztit­­ványai ÜZEM s Ritz-telep Üzletek: Bolyai­-Petőfi-terü let 76 177 647 Február VÁROSI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK Hagy aisaris Hálja a Kun­arpaista nagytermében Jegyek a bál előtti napon és a bál napján a skulturpalota pénztáránál válthatók este 12 órakor

Next