Szabad Szó, 1946. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1946-03-01 / 49. szám

Kiknek kell a CASEI-nál jelentkezniük 7 SZABAD 1946 március L MARCS VÁSÁRHELY / Felelős szerkesztő: KOVACh ui uttíj­­ PÉNTEK *11­ ?*-folyam­ .? Íny Vigyázzatok, mi még itt vagyunk! irta : Kovács G­y­örgy A HIRDETŐ OSZLOP és a fa- ■ lak sokmindent elbírnak. Valamikor, az elnyomatás évei­ben, a fasizmus alatt is a falun igen jó szövetségesei voltak a szabadságmozgalmaknak. Azok­ra pingáltuk fel jelszavamnál, melyeiknek eltüntetésére valósá­gos mozgósítást kellett eszkö­­zölnie az akkori rendőrségnek. A falak szerepe a politikai küz­delmekben nemcsak hagyomá­nyos, de bizonyos ertekkel is bír. Tegnap is így volt, ma is így van. Szövetségeseink a falak, azonban segenkezet nyújtanak ellenségeinknek is. Legutóbb a Bratianu-féle libe­rális párt plakátjai kerültek ki Marosvásárhelyen a hirdetőosz­lopokra és falakra. A plakát szövege a szokásos csábító mon­datokat tartalmazza, ígéreteket, melyek csak a hatalomra jutás célját szolgálják, ennek meg­történte után pedig ismét kez­dődne az, amit a nagytőke érde­keinek járszalagján mozgó poli­tikai játék, a dolgozók kizsák­­mányolása, elnyomása és sza­badságjogainak megvonása .Je­gyében csinált pár évvel ezelőtt, de félbe kellett hagyni a néptö­­megek politikai felszabadulása következtében. Ha sikerülne a dolgozó népet visszataszítani a­­ jogfosztottságba, akkor valóban folytatódna tovább a pokoli já­ték a mi bőrünkre, talán kegyet­lenebb változatokkal tarkítva, min a múltban volt. A MAROSVÁSÁRHELYi, illet­­ve marostorda megyei liberá­lis párt plakátjait két fénykép díszíti. Egyik a Bratuinu Dinué. Tudjuk, mit jelent ez a név or­szágos viszonylatban. Olyan po­litikai pártnak a tevékenységét és célkitűzéseit megjegyzi a le­tűnt idők nagy kapitalista di­nasztiájának, a Bratianuk hír­hedt politikai trösztjének mai letéteményese, utódja és folyta­tója, amelyik párt a múltban is legfőbb őre volt mindannak, ami a romániai dolgozó tömegekkel történt. Ez a párt valamikor magát az államhatalmat jelen­tette. Az államhatalom viszont a föl­des urak és gyárosok uralmát, a dolgozó nép millióinak rabszol­ga sorsban tartását biztosította. Az a finánckapitalizmus és a gyáriparnak az a része, mely anyagi fedezetül nemcsak Bra­tianuék mögött áll ma is, hanem megszabja és irányítja politikai tevékenységüket, egyik okozója annak a rengeteg gazdasági ne­hézségnek, amelyekkel a demo­kratikus kormány és az ország dolgozó tömegei emberfeletti csatát folytatnak, hogy közös erővel kiépíthesék a nép szabad, demokratikus országát, az urak, a kiváltságosak, a kevesek haza­­erővel kiépíthessék a nép szabad­­ságára alapozott boldog hazáját Románia dolgozóinak. Másik fénykép, melyik a Bra­tianu-féle liberális párt maros­vásárhelyi plakátján díszeleg, a párt egyik helyi vezetőjét ábrá­zolja. Ismerős­ére valamikor mélyen beleavatkozott az az em­ber, akinek arcképe felkerült a hirdetőoszlopokra, ennek a vá­rosnak életébe gazdasági és poli­tikai vonatkozásban egyaránt. Nem csoda, hogy hüledező képű bámészkodók tolonganak a pla­kát előtt, egyesek szemüveget tesznek, alaposan szemügyre ve­szik a plakátot, utána elteszik pápaszemüket, megcsóválják fe­jüket és megdörzsölik a szemü­ket. Hát lehetséges ez? Lehet­séges az, hogy Marosvásárhelyen hirdető oszlopokra és falakra ki­kerülhetett mégegyszer a Dandea Emil dr. arcképe? Létezik olyan politkai vakmerőség, amelyik vállalni merte ezt a provokációt a város lakosságával szembeni I MaLMaS olvasmány volna, ha Dandea Emil egykori marosvásárhelyi polgármestert be akarnék most mutatni e vá­ros és e megye lakosságának. Igen jól ismerjük múltját. Saj­nos, olyan cselekmények fűződ­nek egykori tevékenységéhez, amelyeket akkor sem tudnánk elfelejteni, ha két vagy három emberélet végigélésével ajándé­kozott volna meg a sors. A se­bek, amiket ő ütött ennek a vár­­­osnak demokratikus gondolko­zást­ lakosságán, — többek kö­zött egykori kisebbségüldöző vá­­rospolitkájával — sohasem gyó­gyulhatnak be annyira, hogy fel ne szakadjanak, ha Dandea ün­neplőbe öltözött, kis nyírott ba­jusszal ékesített fizikai lénye reánk tekint egy fényképről. Igen jól emlékezünk mindarra, aminek elkövetése, véghezvitele ennek a fizikai lénynek létezésé­hez fűződik. Emlékezünk a ma­gyar tisztviselőknek a városi hivatalokból történt kihajigálá­­sára, a városi közigazgatás csak­nem tökéletes magyartalaní­tásá­ra olyan városban, melynek túl­nyomó többségét vitathatatlanul magyar lakosok teszik. Ez a ma­­gyartal állítási folyamat, amit olyan ördögi szívóssággal és megrögzött következetességgel hajtott végre Dandea Emu, csak a legelvakultabb sovinizmusból táplálkozhatott, mögötte, mint legfontosabb indíték, a legva­dabb nemzetgyűlölet fűtötte a milliók életét emészteni kész borzalmas kazánt. Gyermekein­ket még utcaseprőkké tenni sem engedte Dandea ebben a város­ban! Meg kell állatnunk pillanatra ennél a plakátnál... M­ÍG MI gyűrkőzve és elszán­tan harcolunk a dunavöl­­gyi népek békéjéért, megérté­séért, közös szabadságáért s a demokrácia oldalán fegyver­társi szövetségben az igazi ro­­m­án demokratikus erőkkel — mindent elkövetünk, hogy so­rainkból száműzzük annak a fer­tőzésnek maradványait, amelyek a vérfürdők rendezésében mu­tatkozó imperial­izmus karjai­ba szédíthetik ismét a Duna­­völgy népeit, — addig Dan­dea Emil megjelenik a hir­detőoszlopokon, reánk mosolyog szelíden, mintha alakja szeplőt­­lenül alana politkai életünk múltjában és csendesen figyel­­meztet minket: vigyázzatok, én még itt vagyok, mi még itt va­gyunk! Igen, a reakció haszon­lesői, a hatalomra sóvárgó nagy­tőke zsoldos legényei, akik titok­zatos mozdulatokkal gomolygat­­ják a politikai élet fortyogó üstjéből felszálló gőzt, hogy ez­zel elködösítsék a nép­tömegek előtt a felszabadulás útjait, még itt vannak közöttünk. Akik vállvetve harcolunk de­mokráciánk megerősödéséért, mi tudtuk és tudjuk, hogy Dandea Emi társaival együtt még itt van. Tervszerű küzdelmet foly­tatunk politikai érvényesülésük legyőzésére. De várjon tudják-e közülünk, magyarok közül azok, akik akár politikai szűklátókö­­rűségük következtében, akár előnyös osztályhelyzetük utenza­szenése érdekében a reakció alattomos fegyvereivel próbál­nak rendet vágni a magyar nép háború és szenvedés dúlta rét­jén ? Számoltak-e a Dandea Emi­lek jelenlétével azok a magya­rok, akik a román „történelmi“ pártok felé próbálnak összeköt­tetést kiépíteni a politikai élet fö­ldalatti kanalizálásával ? IGYELMEZTETJÜK a mi erdélyi magyar demokrá­ciánk ellenségeit, de figyelmez­tetjük azt az ellenzéket is, amely unosuntalan hangoztatja belső­ségességét és jóindulatát: vi­­gyá­zanak, mert politkai terjedéseikkel a Dandea En. eszközei lesznek. Eszközét szik ezeknek az uraknak (a köztük éledező reakciónak)­­ egész magyar népe­. Vigyá­nak, mert a „történelmi“ pár­tokkal Dandea Emilt és társait kapják a nyakukba! Mint ahogy a másik „történelmi“ párttól már a közelmúltban megkaptuk azt a megyefőnököt, aki „születésénél fogva demokratának­ vallotta ugyan magát, de ez egyáltalán nem jelentett emberi vagy erköl­csi gátlást számára, amikor szé­kely parasztok ezreinek­­v­ur­colásáról volt szó. .. Egyhangúan tiltakoznak a világ szabadságszerető népei Frankó rémuralma ellen A francia kormány valószínűleg szakít Frankó Spanyol­­országával . Lezárj­an a francia-spanyol Határt Továbbra is tesznn a Helyzet lágyítómban LUMKIA, február 27. Egy­re szélesebb hullámokat ver Garcia és kilenc társának jg. végzése. A legújabb londoni jelentések szerint a brit kül­ügyminiszter két táviratot is intézett M­agybritannia madri­di nagykövetéhez, amelyben tetszett tetta, hogy szerezzen be sürgős értesüléseket arról, hogy milyen okok indították Frankot arra az elhatározásra, hogy elrendelje Garcia és tár­­sainak kivégzését A brit alsóházban újra fel­vetik a spanyol kérdést és a kormány részéről a szabadsá­­gon lévő Bevin helyett Noel Baker ismerteti a kormány álláspontját A francia r­i inti­g­rstor tanárt elhatározta, hogy a francia— spanyol határon megszüntet minden átmenő forgalmat Az Egyesült Államok és Nagybri­tannia figyelmét a francia kor­mány felhívta arra a veszély­re, amelyet Spanyolország je­lenleg a biztonság szempont­jainák jelent A francia minisz­tertanács szerdán pont a Fran­kóval való szakítás kérdése nem. A francia kommunista párt a legerélyesebben köve­teli a Frankóval való diplo­máciai kapcsolatok azonnali megszakítását. Lehet, hogy a francia kormány nem is várja meg, amíg az angol és ame­rikai kormány dönt e kérdés­ben, hanem elsőként megsza­kítja a diplomáciai viszonyt Franko Spanyolországával. Spanyolországban madridi jelentések szerint belpolitikai viszálykodások törtek ki. A hatóságok Franko ellenes ösz­­szeesküvést lepleztek le. Bar­celonában újabb 3­­szabadság­­harcost végeztek ki, akik részt­vettek a francia felszabadító naporubait, de fogságba itg a németek kiszolgáltatták őket frankónak. A legújabb érte­sülések szerint még 4 szabad­ságharcost végeztetett ki franko, FAKIS, február 11. Kedden este J'ansban harmincezer em­ber vett részt a Kommunusta­tart, a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezetek által rendezett közös nagygyűlésen. A résztvevők lelkesen megtap­solták a „Szakítani Frankó­val !” határozatot. A gyűlés közben Frankónak akasztófán lógó életnagyságú bábját hor­dozták szét a teremben. Bidault francia külügymi­niszter részletes megbeszélést folytatott a bel­közlekedés és posta­ügyi miniszterekkel, hogy végleges formába öntse a fran­­cia—spanyol határ lezárásából eredő kérdéseket. Egyiptom még mindig to­rong Kairó, február 27. Kairóban a külsőleges nyugalom ellenére a helyzet még mindig feszült. A diákok azzal fenyegetőznek, hogy szent háborút fognak in­dítani Anglia ellen. Egyes be­avatott körök véleménye szerint a diákság és munkásság tünte­tése a földalatti tevékenység el­­harapódzásához és állandó sza­botázsakcióra fog vezetni. Kedden a diákság és munkás­ság képviselői küldöttséget me­nesztették a miniszterelnökhöz és a kairói szovjet követhez s kérték, hogy Egyiptom vala­mennyi pártját egyesítsék a nemzet érdekében. Szidki pasa, miniszterelnök kijelentene, hogy jelenleg a legfontosabb a rend fenntartása. A miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy „erősíteni akarom Egyiptom kapcsolatait Angliával szemben, de ezt nem lehet megcserekenni, ha Egyiptom érdekeit másod­sorban veszik csak figyelembe“. A kairói angol követség meg­cáfolta az egyiptomi kormány válaszát, amely azt hangoztatta, hogy a zavargások kezdeménye­zéséért az angolokat terheli a felelősség. Llord Edison az angol alsóház­­ban bejelentette, hogy az egyip­tomi kormány kész az angol jegyzékben kért követelések tel­jesítésére, a bűnösöket megbün­teti, hajlandó kártérítést nyúj­tani az okozott károkért és biz­tosítja a zavargások megszűnte-Moszkva, február 27. Az „iz­­vesztija" vezércikkben foglalko­zik azzal a kinevezéssel, amely Sztálin generalisszimuszt a Szov­jet­ Unió öszes fegyveres erőinek parancsnokává nevezte ki. A lap hangsúlyozza, hogy ennek a ren­deletnek a hatása rendkívül nagy. „Fegyveres erőink — írja a GENF, február 71. a protes­táns és ortodox egyházi vezetők genfi értekezletének hétfői ülé­sén felszólítottak minden nemze­tet, hogy egyetlen családként él­lap — Sztálin generalisszimusz vezetésével tovább fejlődnek, hogy elriasszák a szovjet fi­a ellenségeit és megvédjék népán és a világ békéjét. A szovjet mindent elkövet, hogy a Vörös Hadsereg ne szenvedjen semmi­ben sem hiányt s a legké”-“­Ő­rabb fegyverekkel legyen ti­zelve.“ fenek­es jegyzéket intézték nagyhatalomhoz. Az üzenet fékezteti a világot arra a esélyre, amely az atomerő szabadításával járhat és ha­j­nalra. február 27. Szidki pasa, Egyiptom miniszterelnöke kije­lentette, hogy az egyiptomi kor­mány az Egyesült Nemzetekhez fordul, ha a helyzet még jobban kiéleződik. Akkor is e lépéshez folyamodnak, ha az angol— egyiptomi szerződés felülvizsgá­lásánál a tárgyalások nem foly­­nak kellő eredménnyel. tését. Az Íz veszti­ja Sztálin generalisszimusz álneve**seriu A genfi egyházi értekezlet üzenete a nagynata mna­­­hoz

Next