Szabad Szó, 1946. május (3. évfolyam, 98-122. szám)

1946-05-02 / 99. szám

♦ Szabadságharcos nagyapáink zászlaja alatt Írta: Nemes József K­ÖSZÖNTÜNK május el­seje! Köszöntjü­k a dolgozók har­cát, melyben megszülettél. Titeket üdvözlünk régi harco­sok, kik a munkásság nemzet­közi összefogásának első szó­szólói voltatok. Unokáitok köszöntése fon örök koszorút homlokotokra. A ti áldozatkészségetek elhoz­ta nekünk a megvalósulást. Bismarck rendőr legényei, Hitler gyilkosai nem tudták a mártírok kiontott vérével el­oltani a tüzet, amit a dolgo­zók szívében gyújtottak. A sötétségben, melyet a világra borítottak még jobban világí­tott a szabadság fáklyája. Vi­lágít most is, mutatja az utat. Május elseje zászlajára hár­­om célkitűzés van lángoló betűkkel felírva: béke, új­jáépítés, demokrácia. Egy évvel a második vlág­­háború után, a Vörös Hadse­regnek a német, olasz, japán fasizmus felett aratott törtét Beírni győzelme után, sok kis és nagy nép felszabadulása ellenére még mindig nem be­szélhetünk igazi békéről. A fasizmus katonai ereje megsemmisült. Csak katonai ereje semmisült meg, fészkeit a demokrácia még nem tudta eltiporni. Franco Spanyolor­szágában ezreket börtönöznek be, háláiba küldik a munkás­­mozgalom vezetőit. A men©­­költ nácik atombomba kiísér­­letek­kel ijesztgetik a világot, Görögországban még a halot­takat is leszavazta­tják a de­mokrácia ellen, nem szabad­dultak ki még börtöneikből a görög partizánok. Indonéziá­ban, Indiában, Palesztinában. Egyiptomban gépfegyverek ropognak, tankok szántanak véres barázdát. Argentínában üdülnek a nácik, s a népel­­lenes mongalnakat hátulról irányítják. A világ reakciósai nem tud­nak belenyugodni, hogy sok elnyomott n­ép felszabadult zsarnokságuk alól A legkap­­zsibb és legkövérebb angol és amerikai tőkések, Churchival az élükön, ellenségei a szabad­ságnak. Ürügyet keresnek a beavatkozásra, a demokratikus fejlődés meggátolására. Min­denütt akadnak Maniuk és Bratiarmik, a­k készek őket kiszolgálni, eladni az országok függetlenségét, hogy biztosít­hassák a kizsákmányolás jo­gát. A MEDDIG ember a mási­kat kizsákmányolhatja, egyik nép gazdagjai más né­peket elnyomhatnak, a világ békéje nincs biztosítva. A békét csak a szabadság eszméjének fejlődése, a sza­­badság megvalósulása hozhat­ja el az emberiségnek, a világ meggyötört, megtizedelt né­peinek. A béke őre a nép kén, hogy legyen. Ez csak úgy valósít­ható meg, ha minden ország­ban a nép szava döntő a kor­mányokban. Ezért kell demo­kratikus szabadságjogainkat kifej­lesztenünk. Szabadságjogok nélkül nincs béke, nincs újjáépítés. Május elsejének égő tüze romokat világít meg egész Európában. Romok között nem fakadhat jólét, csak azok­­újjáépítése nyomán. Ezért a dolgozók és minden becsületes ember feladata az, hogy fiatal demokráciánkat erősítve, hozzájáruljon a tar­tós, igazi béke megteremtésé­hez, segítsen iparunkat, ter­melésünket minden módon fejleszteni. Fel kel kutatni minden nyersanyagot, azt észszerűen beosztani, hogy minden iparágban elérjük azt, amit textiliparban, ahol a szovjet gyapot segítségével már elértük, a gyárosok 8— 10 napja hivatalos áron kínál­ják portékájukat s nemsokára már azon alul is. A többtermelés útja bizto­síthatja csak a dolgozók, a nép életszínvonalának emelé­sét, a vásárlóerő növekedését, nem pedig a bérek és az árak licitálása, ami a biztos inflá­­cóhoz vezet. Ezen pedig csak a nagytőkések és nagybanko­sok keresnének. S­­OKKAL több kezdemé­­­­nyezésre, lendületre van szükség. Ma minden mellék­­terméket is kell használni. Ellenőrizni kell azt, hogy a szabotáló gyárosok ne tud­ják a nyersanyagbeszerzés elhanyagolásával az üzemeket leállítani. A grivitai és löpé­­nyi dolgozók példája kell, hogy mutassa az utat. ők ma háborús izgatás, sovinizmus, faj­gyűlölet, a politikai provokációk,­­ szervezetű­ munkások és földosztó-­­ bizottságok elleni terrortámadások. a munkásság igazi harcosai, akik május elseje szellemét megértették, valóra váltották azzal, hogy sokkal többet termelnek az eddiginél. Földhöz juttatott parasztsá­gunknak azzal adhatjuk a legnagyobb segítséget, ha gon­doskodásunkat nemcsak sza­vakban, de olcsó árucikkek­ben is kifejezzük. Eke, boro­na, kapa, kasza kell a föld megműveléséhez. Mezőgaz­dasági gépállomások kellenek az ország minden sarkában, mert igásállatállományunk ke­vés, így teremthet és így kell, hogy teremtsen tartós szö­vetséget a város és falu. Ipari életünk újjáépítése, és szövetkezeti életünk kifej­lesztése biztosíthatja csak a spekulánsok elleni harc ered­ményét. A nép­­vámszedőinek el kell tűrnn­ok közösségünk­ből. E feladatok megvalósítás­­ával kel fiatal demokrá­ciánknak választási küzdelem­re kelnie a reakció erőivel, veszélyes útján, hatodnak. Ezek a­­ csoportok úgy kel, mint külpoli­tikai téren a sötét mű­ felélesz­tését célozzák. Ez a harc dönti el évtizedek­re sorsunkat. Mi győzni fogunk Manau­­val, Bratianuval szemben. Mellettük állanak a kisajá­­tított földek birtokosai, a há­borús gazdagok, a megma­radt fasiszták, a sötétség és elnyomás erői. Ők­­ vissza ki­váltják a múltat, a gyűlöle­tet, az éhséget, a háborút. A mi táborunk a Munkái­­♦egységfront nagy tábora, szellemi és fizikai dolgozók, kisiparosok, kiskereskedők, a földhözjutott parasztság, ma­ga a nép.­­I­I HARCOLUNK a bé­­kéért, a szabadságért, jólétért és boldogságért. Az élet mindig győz a halál felett. Éjszkát nappal követ telet a tavasz. Szabadsághar­cos nagyapáink zászlaját ma­gasra emeljük. Áldásunkat hozza a tavaszi napsugár. És mi legyőzve a sötétség erőit átlépünk a szabadság és fény országába. A román nép szorosan áll a Groza kormány mögött. A kor­mány Románia összes demokra­tikus erőinek támogatását élvezi s ezek között első helyet foglalják el a román munkások. A dolgozók seregszemléjén büszkeséggel is megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a demokratikus szabadságaik rendszerében a romániai szerve­zett munkásság le nem győzhető erőt jelent. Igazi szabadságot és jólétet akarnak a dolgozók Gheorghe-Dej május elsejei vezércikke A Scanteiaban Gheorghiu-Dej a Román Kommunista Párt főtit­kára, kisélekedésügyi miniszter ,május 4 ünnep és harci nap­­ rímen irt május elsejei vezércik­ket. Cikke bevezetőjében megálla­pítja, hogy hagyománya az ön­tudatos munkásságnak, hogy május 1-én nemcsak, mint ün­nepnapot tekinti, hanem mint se­regszemléjét a dolgozók harci ere­jének.­­A fasizmus megdöntése után a dolgozó emberiség igazi szabadságot és jólétet akar Május 1-én világszerte a dolgozók milliói nyilvánítják ki ezt az akaratukat. Megállapítja ezután, hogy a fiatal román demokráciának meg kell küzdenie az ország újjáépíté­­se és súlyos gazdasági nehézségek legyőzésének hatalmas feladatá­val. Mindezeket a nehézségeket csak nhéz poétikával­ le­het legyőzni, amely kiterjed a termelés támogatására, a dolgozó tömbek életszükségleteinek idelé­­gítésére, a magánkezdeményezés bátorítására, az árupiac és hitel szabályozásával az egészségtelen gazdasági jelenségek erélyes le­küzdésére és az áruzsora, gazda­sági szabotázs és adócsalás elleni küzdelemre Ez csak egyik része azoknak a kérdéseknek, amelyeket a demokratikus erőknek a gazda­sági helyzet jobbrafordu­sa érde­kében meg kell oldaniuk. Az újjáépítés, a demokrácia megerősítése és az ország virág­zása és haladása, biztosítása, cél­kitűzései érdekében a román de­mokráciának a választásokon vég­legesen le kel küzdenie­ a Martin és Bratianu körül csoportosult reakciót. Érvek elérése feltétlenül szükséges, hogy még erősebbé te­gyék a jelenlegi demokratikus rendszert s biztosítsák a néptöme­gek jólétét. Szükséges ez azért is, mert a történelmi csoportok poli­tikájukban a szovietexenessca. a / / / / / Éljen május ó­ra dolgozók nemzetközi együttműködésének napja Ara 200 lei 1946 május 2. MA­ROS V­ÁS­ÁR­HELY Felelős szerkesztői KOVÁCS GYÖRGY CSÜTÖRTÖK HL évfolyam, 99. szám. A május 2-i hivatalos lapban jelenik meg az új költségvetés és az pénzügyi törvények BUKAREST, április 30. A mi­­n­iezter­elnökségen miniszterközi értekezletet tartottak Groza mi­niszterelnök vezetésével. Az érté­kes­le­ten az 1945—46. évi költség­­vetést tárgyalták meg. Közölték, hogy a Szovjet­tunió kormánya értesítette a román kormányt, miszerint­ a fegyver­szüneti feltételek alkalmazásában új és jelentős teszállításokhoz já­rult hozzá. Ennek köszönhetően a költség­vetés 5700 milliárd leje* végös­szegé* le­­iet szállítani. Emiatt a költségvetésnek a miniszterta­nács általi helybenhagyása kése­delmet szenved. A pénzügyminisz­térium szakértői újabb számítá­sokat végeznek és beterjesztik a költségvetés új végösszegét. Való­­szint, hogy az éj feölségvetést kedden terjeszti Alexandriai pénz­ügyi álamtitkár a mínierperte­­nács ebé­­lás új község esetén már jva 1-én lép életbe. A méjm­i ünnep miatt e költs­égvetési vény szövege a május 1-i Hiva­talos Lapban jelenik meg. A kiségvetéssel egyidejűlét jelennek meg az egyenes és köz­vetett adókra vonatkozó új tör­vények. Ezek a törvények is május 1-én lépnek éetbe- Öt óra hosszat tárgyalták hétfőn a belügyminiszterek az olasz gyarmatok kérdését Az Egyesült Államok 25 évre tervezik Németország ellenőrzését PARIS, április 30. A külügy­miniszterek értekezlete hétfőn tartotta eddigi leghosszabb ülé­sét. A külügyminiszterek öt óra hosszat tanácskoztak. Behatóan foglalkoztak az olasz gyarma­tok kérdésével, de még nem jutottak végleges megállapo­dásra. Byrnes amerikai külügy­miniszter azt javasolta, hogy az olasz gyarmatok ügyeiben az Egyesült Nemzetek Szervezete­­állítaott fal 10 évre gyámsági intézményt, orrnak szemütött tartásával, hogy után ezek a gyarmatok önmaguk rendelkez­zenek további sorsuk felett, tehát gyakorolják önrendelke­zési jogukét. Franciaország azt javasolta, hogy engedjék meg Olaszországnak a gyarmatok feletti felügyeletet, de az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ellenőrzése mellett. A Szovjet­ Unió azt javasolta, hogy Tri­politanát a négy hatalom kép­­viselőiből álló tanácsadóbizott­­ság igazgassa, amelynek feje orosz lenne, Cirenaikát szintén, de itt a vezető angol, vagy amerikai lenne. Bevon hivatko­zott arra, hogy egész Olaszafri­­kát angol fegyverek szabadítot­ták fel is Angliának milyen érdekei fűződnek ezzel kapcso­latban a Földközi tengerhez. Bevin azt ajánlotta, hogy Tri­­politania és Ctrenajka egyetlen független állammá egyesüljön.

Next