Szabad Szó, 1946. június (3. évfolyam, 123-146. szám)
1946-06-02 / 123. szám
mfi júniusa. 30 ezer főnyi tömeg búcsúztatta az Amerikát elhagyó Hja Ehrenburgot Gromako tiltakozott a háborús uszítók aknamunkája ellen Newyork, május 31. Több, mint 30 ezer ember vett részt az Amerikai Szovjet Társaság newyorki ünnepségén, amelyen 13 Amerikában tartózkodott Hja Ehrenburg és Konstantin Simonon szovjet újságírókat búcsúztatták. A búcsúünnepségen sok szovjet és amerikai közéleti férfiú szólalt fel. Felszólalt Marrate, az amerikai szakszervezeti szövetség elnöke. Thomas szenátor a két ország azonos célkitűzéseire hívta fel a figyelmet Dante, Amerika volt moszkvai nagykövete nagyhatású beszédében kijelentette, hogy csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió együttműködése biztosítja az igazi békét. A szovjet újságírók felszólalásukban hangsúlyozták a szovjet nép barátságát amerikai dolgozótestvéreik iránt Leírhatatlan lelkesedést okoztak Hja Ehrenburg következő szavai: — Élénk emlékezetemben él, hogy 1942 sötét napjaiban a szovjet tüzérség egyik tisztje a következő vezényszót mondotta., hazánkért, Jugoszláviáért, Párásért, Amerikáért és a szabadságért,, Tűz!“ Az ágyuk azóta elhallgattak, de az emberiségért vívott harc továbbfolyik és a mai időkben így alkalmaznám a szovjet tüzértiszt vezényszavát: „Az emberiség jólétéért, gyermekeink jövőjéért és a szabadszágért, tűz a fasizmusra.“ Hja Ehrenburg után Gromiko, a Szovjet Uniónak a biztonsági tanácsba delegált kiküldöttje felemelte szavát a háborús algírők aknamunkája ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének életrehívása óta azt mutatják a fejlemények, hogy nincs minden rendben a szervezeten belül. Bizonyos országok részéről arra látszik hajlandóság, hogy a béke és biztonság rovására vezető szerepet vigyenek a szervezetben. A földkerekség nagy többsége épp úgy gyűlöli a háborús uszítókat, mint a háborút. A szovjet nép az első csatasorban fog állni a békéért és biztonságért folyó küzdelemben, mint ahogy azt a múltban is tette. Az országok közötti kapcsolatok lesznek a legfontosabb tényezői a jövőbeni politikai kapcsolatok alakulásának. Az Egyesült Nemzeteknek kell felelősséget vállalniuk a világ népeinek jövőbeni sorsáért, amely népek megborzadnak még a háború lehetőségének gondolatától is. III. h. u. 6 órakor a Mol Kallnpalotában Salamon Béla . ______ .» Követeljük az ítélet végrehajtását Antonescun és társain! ___________Mindenki legyen ott a Városháza előtti népgyűlésen! Ä 'ÄÄSSÄ 'Marx Káw‘vköM u'sás'a Ifprosväsdrfrely, majus 31. 1115 fénnyel és külsőségek között Ünnepelte Marosvásárhely lakossága a szabadságért életüket adott hősök napját. Reggel hét órakor a hadsereg, a hatóságok, a pártok és a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzták a város felszabadítóiért hősi halált halt szovjet és román katonák sírjait. Fél kilenckor az összes felekezetik templomaiban ünnepi istentisztelet volt. A görögkeleti, görög katolikus, római katolikus, református és zsidó templomokban megtartott istentiszteleten megjelentek a hadsereg és a hatóságok képviselői is. Féltízkor az egyes templomokban összegyűlt közönség kivonult saját felekezetének temetőjébe. Mindenki elvitte a temetőbe kegyeletének jelét, egy-egy szál virág formájában. A temetőbe® megjelent a szakszervezeteknek, a pártoknak, a hadseregnek és a papádgmn egy-egy küldöttsége. A temetői gyászünnepség egyperces néma megemlékezéssel kezdődött. A felekezetek papjai rövid ima után beszentelték a hősi halottak sírjait, majd egy szónak ismertette a hősök napjának mai jelentőségét. Tizenkét órakor a hadsereg díszszázada feszes vigyázban elvonult a görög katolikus és görög keleti temetők előtt. Délután hat órakor a Kultúrpalota nagytermében ünnepség volt a hősök emlékezetére. Az Ünnepség egy perces megemlékezéssel kezdődött, utána a vadászezred zenekara eljátszotta a királyhimnuszt és a szovjethimnuszt, majd Noviczky őrnagy tartotta meg ünnepi beszédét, melyben méltatta a hősök napja jelentőségét, hangoztatva, hogy ha jobb, emberibb életet akarunk, tartós békét és rettegés nélküli hétköznapokat, akkor azoknak a szelleme vezérelje cselekedeteinket, akik félelmet nem ismerve, élet akit áldozták értünk, vtainkért, egy emberibb világért. A román nyelven megirtott beszédet Apercáth Ibolya fordította magyarra. Ifjabb Petruca román szavalata után Metz Piroska orgonaszáma következett. Szabó Zoltán elszavalta Petőfi örökbecsű költeményét, az „Egy gondolat hant engemet”. Bob József a Munkásegységfront nevében beszélt, előbb románul, majd magyarul. — A szabadság vértanúi nélkül ma aligha lehetnénk emberek és szabadok — mondotta. A mártírok nélkül újra szolgaság és elnyomatás várna a népekre. Illő tehát, hogy ezen a napon mindazok, akik életben maradtak, meghajtsák az emlékezés lobogóját az értünk, gyermekeinkért életüket pónajándékozók előtt. Nyilvánosságra hozták a választójogi törvénytervezetet Patmniisst Igazságügy miniszter: Minden polgár elmondhatja véleményét a tervezetről Bukarest, május 31. Patrascanu igazságügyminiszter sajtófogadást rendezett, amely alkalommal átnyújtotta a sajtó képviselőinek a választójogi törvénytervezet szövegét. Az igazságügyminiszter a következőket mondott» * sajt« képviselői előttis. A szerves egészet alkotó két választójogi törvényrendelet célja teljes egészében átszervezni az ország eddigi választójogi rendszerét. A most nyilvánosságra hozott törvénytervezetetaz igazságügyminisztérium többi hónapos munka után és gazdag anyagfeldolgozásával készítette el A törvénytervezet elejétől végig következetes legyen, a legszélesebb körű és legdemokratikusabb választójogi elvek alkalmazásával. •1— A tervezet vezetőelveit már a múlt év októberében a Kommunista Párt országos kongreszszusán, valamint több nyilatkozatban is kifejtettem. Többek között ilyen vezetőelvek a szenátus megszüntetése, a választójog kiterjesztése a nőkre és ifjakra, valamint az aránylagosség alkalmazása. Szükségesnek tartom, hogy a törvénytervezetet, tekintettel annak jelentőségére, a nyilvánosság előtt is megvitassuk, tehát nemcsak a politikai szervezetek és képviselőik, hanem egyes állampolgár elmondhatja a véleményét a tervezetről, s javaslatokat tehet a végleges törvény szövegével kapcsolatban. Minden véleményt, vajrt javaslatot meghallgatunk. Nemcsak nyárjuk, hanem meg is kívánjuk, hogy minél szélesebb vita alakuljon ki a törvény körül, hogy az igazi néphangulat nyilvánuljon meg az ország jövendő törvényhozó testületének megalkotására vonatkozó törvénynél — fejezte be nyilatkozatát Patrascanu igazságügyminiszter. A Kamphausenek és a Hamsemanok, a rajnai felvilágosodott polgárság képviselőinek a lapja, a „Reinische Zeitung“ Marx Károlyt szerződteti szerkesztőül. Ettől a pillanattól kezdve meggyűlik a baja a cenzornak Cikkeket húz ki, oldalakat törül, de a megmaradt rész még mindig teljesen elegendő ahhoz, hogy felháborítsa arosz reakciósokat. — A lap— írja a Schwarse Kreuz“ — eddig nem hallott hangon merészeli támadni mindazt, ami szent városunk, államunk és hazánk polgárságának. újat húz a hatóságokkal, támadja a csendőrséget és fel se veszi a magas kormány meg-megújuló intelmeit. A cenzorok egész seregét fogyasztja el az új szerkesztő míg végül betiltják a lapot. De nem sokáig. 1818 június 11-én Marx a munkástömegekre támaszkodva megindítja a „Neue Reinische Zeitung“-ot, amely hangélességben, gerinces magatartásban és a proletariátus érdekeinek merész és öntudatos védelmében, felülmúlja elődjét. Marx ennek a lapnak a hasábjain szögezi le álláspontját a munkásság és a munkáltatók közötti ellentét kérdéseiben. A lap Kölnben jelenik meg a junker öntudat és a nemesi osztálygőg katonasággal bőven megrakott székhelyén. Nincs olyan nap, amikor a felfuvalkodott nemesi származású tisztek és az öszszeszabdalt arcú, ivástól élt butult bandákba verődött diákok botrányokat ne rendeznének a lap magatartása miatt. Marx azonban nem enged. Nap nap után írja remekül fogalmazott, maróan éles és megdönthetetlen érvelésű cikkeit, amelyek a reakció minden dühöngése ellenére is megjelennek és erkölcsi alapot és támaszt nyújtanak a fiatal munkásmozgalomnak 1819 májusában, tehát 11 hónappal a lap első számának megjelenése után, a porosz államcsíny sikeres befejezése után, végre elég erősnek érzi magát az egyesült reakció, hogy leszámoljon félelmes ellenfelével. Betiltják a lapot, amely május 19-én jelenik meg utoljára a vörös szedéssel. Ezelőtt közel száz évvel ugyanazon eszközökkel igyekezett elfojtani a munkásöntudatot a reakció, aminővel a hitlerbérencek dolgoztak. A Neue Reinische Zeitungot betiltották ugyan, de Marx szelleme az öntudatos munkás, paraszt és haladó gondolkozású értelmiség összefogásában nemhogy elpusztítható nem volt, hanem ma már — ereje kiteljesedésében — a végső ütéseket méri a múltból ittmaradt mai ellenségeire: a reakció méregkeverőire, a sovinizmus népbutító fenegyerekeire. MEGSZŰNIK A SZENÁTUS, VÁLASZTÓJOG A NŐKNEK, IFJAKNAK ÉS KATONÁKNAK A választójogi törvénytervezet két részből áll: egyik a nemzetgyűlés megszervezésére vonatkozik, a másik pedig a választásokra. Az első törvény kimondja, hogy a nemzetgyűlés a törvényhozási hatalmat gyakorolja. A nemzetgyűlés tagjai egyetlen törvényhozó szervet alkotnak, a képviselőházat. A törvényhozó hatalmat a király és a képviselők közösen gyakorolják. A törvénykezdeményezés joga a királyé, a képviselőház tagjaié, valamint a minisztertanács felhatalmazására, minden miniszter. Csak olyan törvényt lehet szentesítés végett a király elé terjeszteni, amit a képviselőház megvitatott és megszavazott. A képviselőket a legalább 19. évüket betöltött román állampolgárok választják. Képviselőnek választható minden 23. életévét betöltött, Romániában lakó állampolgár. A nőknek szavazati joguk van s ugyanúgy választhatók, mint a férfiak. A tényleges katonák, valamint az időlegesen katonai szolgálatot teljesítők és a köztisztviselők szavazati joggal rendelkeznek és megválaszthatók. A tervezet szerint méltatlanok úgy a választójog gyakorlására, mint a választhatóság szempontjából a közönséges bűncselekmények miatti elítéltek, valamint a következők: a háborús bűntettek miatt elítéltek, a jelen törvényben szabályozott választójogi vétségek miatt elítéltek, a politikai jogaik elvesztésére ítéltek, azok, akik 1940 szeptember 0. és 1944 augusztus 28. között miniszteri, államtitkári, minisztériumi főtitkári, vagy megyefőnöki tisztséget töltöttek be, azok, akik tagjai voltak a Volksbundnak, akiket a tisztogatási törvények alapján határozatlan időre eltiltották foglalkozásuktól. Minden egyes megye egyegy választási körzetet alkot. A tervezet szerint a megyék minden 110 ezer lakos után egy-egy képviselőt választástak. A fennmaradó rész amennyiben meghaladja a húszezret, további egy képviselőt választanak, a kisebb maradványokat nem veszik figyelembe. Rendelkezéseket tartalmaza tervezet a választási névjegyzék összeállításáról, a választási igazolványokról, a választási irodákról, a központi választási bizottságról, a jelölések benyújtásának módjáról, a szavazókörzetek megszervezéséről, a szavazólapokról, a választás lefolyásának módjáról, a mandátumok szétosztásáról s a mandátumok igazolásáról. A tervezet büntetéseket ír elő azok ellen, akik megsértik a választójogi törvény valamelyik intézkedését. A Magyar Népi Szövetség aranylabdélutánjain. 4 óraig a Székely Kioszkban ZENE, TIIMCI, BUFPE, ITALOK I Kfm d. u. 6 órakor a liu Kultúrpalotában Salamon Béla SZABAD SZÓ