Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 147-171. szám)
1946-07-04 / 148. szám
Július 15 az állampolgársági jelentkezés utolsó határideje _razor m MAROSVARAK.» , ■ ------ . - Xfr SOMOS CTOROZ 111. fanulv.n. 148._,tom. A reakció zsoldjában álló banditák példátlan kegyetlenséggel meggyilkolták a székely nép egyik szabadságharcosát Lemossák a gyalázatot a világ előtt a székely nép tömegei Amitt lapunk hasábjain megírtuk, vasárnap a székelyudvarhelyi MNSZ népgyűlést kisfejéd reakcis csoport igyekezett megzavarni, amit azonban a gyűlésen megjelent sokezerfőnyi Naptömeg megfékezett és visszavert. A szerencsétlen félrevezetettek, akik beálltak az előjogaiktól megfosztott urak és volt fasiszta magyar vezetők bérenceinek, szembe találták magukat a székely nép demokratikus egységével és vereséget szenvedve, visszavonulni kényszerültek meghiúsult akciójuk után. A demokratikus harcos csoportok fegyelmezettsége következtében nem volt olyan következménye a székelyudvarhelyi reakciós kísérletnek, amely áldozatot követett volna. Amint utólag beérkezett jelentésekből kiderült, a reakció Székelyudvarhelyre összepontoztatta ugyan erejét, de a félrevezetett és magyar népharcosok ellen felbujtatott csoportok a környékbeli községekben is szervezkedni próbáltak, összeverődtek s elvakítottságuk eredménye egymagyar szabadságharcos meggyilkolása, galád és hitvány módon történt megöletése lett. Az áldozat Balázs-Pál 31 éves lóvét ex géplakatos és műszerész, aki az ottani Magyar Népi Szövetség, titkára és jegyzője volt. Nem volt elég a fasiszta hóhérok nép és nemzetellenes politikája következtében, kiorvtott tengernyi magyar vér, a fasiszta uraink által háborúba kényszerített sokezernyi magyar kisélet kioltása, most újabb áldozatokat követel a néptől közöttünk maradt gonosz és népellenes szellemük. Már nemcsak vak és gyülölséget szító propagandájukkal igyekeznek újabb tragédiáikba, újabb szenvedésekbe beletaszítani a magyar népet, — míg ők alattomosan meghúzódnak a háttérben és uralmuk visszaszerzésére alkalmas pillanatot lesik, — hanem gyilkosságra is vetemednek. Az erdélyi magyar demokrácia, a mögötte felsorakozó hatalmas tömegekkel, a népszabadságért küzd, a népek felszabadulásáért és ezzel együtt az erdélyi magyar néprétegek egy érv fogságáért, szabadságáért, jobb és emberibb holnapjáért. Akik meggyilkolták Balázs Pált és akik felbujtották a gyilkosság elkövetőit, ezt a szabadságharcot igyekeztek hátbadöfni. Kockára tették az erdélyimagyar nép sorsát, beszennyezték becsületünket a világ szabadságszerető népei előtt, olyan jövőt igyekeznek előkészíteni számunkra, amilyent a huszonkét esztendős kisebbségi sorsban, majd a háború borzalmai és szenvedései közepette megkóstoltunk. Balázs Pál meghalt. Hősi halált halt a magyar népért és az Erdélyben együttélő népek boldogabb holnapjáért. Szabadságharcos fegyvertársunkat gyászoljuk halálában és ugyanakkor fogadalmat teszünk sírjánál. „ Életünk kockáztatásával sem fogjuk megengedni, hogy a pokol ördögei még egyszer kezükbe vegyék sorsunk irányítását és szenvedések mérhetetlen tömegét zúdítsák a népre." Esküszünk, hogy fiatalon elesett hős szabadságharcos bajtársunk halála nem volt hiábavaló, hanem abból a népért folyó küzdelemnek az eddiginél is elszántabb tüze fog lágyulni sorainkban. A zászló alatt, amelyet elvetemült gyilkosok kiütöttek Balázs Pál kezéből , amelynek vásznán a Magyar Népi Szövetség, egyetlen demokratikus, mindent átfogó magyar nemzetiségi szervezetünk neve fénylett, ez alatt a zászló alatt egységesen felsorakozunk a demokráciáért s benne nemzetiségi egyenjogúságunkért folytatott küzdelmünkre A zászlót tartó kéz élettelenné vált a háláiban. De helyette újabb és újabb kezek százezrei nyúlnak a lobogó után. Ezt a zászlót, a demokrácia zászlaját nem sikerült porbatiporni a yv *i/λ n i)nai£» t»laxot&'chilff gyilkosaira és meggyalázóira követelt halált, hanem — amint Kurkó Gyárfás is megmondotta Székelyudvarhelyen, — ki fogjuk irtani még a magját is a reakciónak, a soraink között megrekedt és gyilkosságra iskapható fasizmusnak! □rvgyilkosokvegeinek Balázs Fallal Székelyudvarhely, július 2. Balázs Pál meggyilkolására vonatkozólag az alábbi jelentések érkeztek szerkesztőségünkhöz: Balázs Pál Székelyudvarhelyem tartózkodott ahonnan szombat délután családi ügyeinek rendezése céljából az udvarhely megyei Lövéte községbe utazott haza. Noha Lövétén titkára és jegyzője volt a Magyar Népi Szövetségnek, az országos nagygyűlésen nem vehetett részt, érthető érdeklődéssel kísérte azonban magyar demokrata harcos társainak munkáját. Ez az érdeklődés és együttérzés vitte ki Lövétén vasárnap délután a Székelyudvarhelyről érkező autóbusz megállójához, hogy a székely anyavárosban végzett munka felől érdeklődjék az utasoktól. Lövéte község a reakció és fasiszta uszítás által félrevezetett szerencsétlen emberei egész vasárnap a kocsmában ittak és botoe pohár mellett, alkoholtól toe&omomürtt. tenaümzmkedtek és merényleteket agyattak ki a Székelyudvarhelyről hazaérkező magyarok ellen, akik éjt nappá téve, kemény munkával és súlyos gondok között keresték az erdélyi magyarság által járható életutakat és a nemzetiségünkre nehezedő súlyos problémák megoldási lehetőségeit. Balázst, amint az autóbusz megállóhoz közeledett, egy gyilkosságra felajzott kisebb banda megállította. A reakciós uszítás banditáinak egyike arcul ütötte a kiszemelt áldozatot, majd többen reárohantak, földreteperték és több késszúrás ■ sal megölték. Jellemző, hogy a demokrácia nyílt, bátor és elszánt harcosát a támadó gonosz hóhérok késszúrásai hátulról érték! Balázs a hátára kapott számtalan seb következtében kiszenvedett. Az elvetemült politikai rablógyilkosok azzal, hogy meggyilkolták Balázs Pál MNSZ titkárt, karapitsen elégítették ki hofiszúvágyukat s főleg nem azokat az állatinál is sötétebb ösztönöket, amik gyilkosságra vitték őket. A meggyilkolt embernek ezután elvágták a nyakát, majd testét lábbal összetaposták. Hogy milyen embertelen lelkiség uralkodik az ilyen gyilkosságra aljasodott néphóhérokban, arra élénk fényt vet a falubeli szemtanuk vallomása. Ezek a tanuk azt mondják, hogy a védtelen szabadságharcos meggyilkolása és holttestének meggyalázása után a székely nép fejére egész világ előtt szégyent hozó gyilkos banditák, — miként az évezredekkel ezelőtt élt vadembereknél vagy a legsötétebb afrikai törzseknél, a húsevő kannibáloknál szokásos, — a holttestet körültáncolták és azután nagy vigasság közepette vacsoráztak és mulattak. A székely nép hírnevén esett szégyenletes foltot le fogja mosni magáról a szabadságért küzdő nép sokszázezernyi tömege. Nemcsak Bajász, Pál bitang Ez volt Balázs Pál Lövéte, július 2. Meggyilkolt szabadságharcos társunk mindössze 31 éves volt, felesége és egy kisgyermeke maradt özvegyem és árván a banditák véres cselekedete következtében. 1915 január 12-én született az udvarhely megyei Oklánd járás Lövéte községében. Foglalkozása és tanult mesterséges géplakatos és műszerész, tehát egyik tagja az erdélyi magyar nép dolgozó tömegének. Földműves édesapját régebben elvesztette. Tehát meggyilkolt társunk a földműves rétegből származott munkás volt, meggyilkolása egyaránt merénylet Erdély magyar földművessége és munkássága ellen! A lövétei egyeszerű földműves, Balázs Pál édesapja, rendkívül vallásos érzületű ember volt és egyik elöljárója a lövétei római katolikus egyháznak. Balázs nyolc testvére közül egyiket papi pályára neveltette édesapja, ki azonban vallásos érzülete mellett meggyőződéses demokrata volt s fiát is becsületes, népért küzdeni és áldozatot hozni tudó szellemben nevelte. Balázs Pálnak már egész fiatal korában apja révén alkata nyílt megismerkedni a legszebb és legértékesebb magyar szabadságverseikkel, Petőfi gyönyörű versein ált. De ezen kívül is sokat olvasott és tanult, hogy szellemi érdeklődését a szegényes falusi körülmények között kielégítse. Elemi iskoláinak elvégzése után tanornénak állt be, majd — miután felszabadult — Brassóba ment munkát vállalni. Ez 1934-ben történt Abban az időben, a nagytőke által előidézett munkanélküliség következtében Brassóban nem tudott elhelyez-kedni és kénytelen volt Gyimecre költözni nővéréhez, Máriához. itt kapcsolódott be abba a földalatti mozgalomba, mely a nép felszabadulásáért, munkáért és kenyérért küzdött. Munkatársa volt Balázs József, akivel a Gyimesvölgyben járták a falvakat ■ igyekeztek felvilágosítani a népet elnyomatása ésszegénysége okairól s szervezték sazt a demokratikus élcsapatot, mely később, a fasizmus leveretése után. ■ a MLADOSZ-ból a Magyar Nép ; l§^tséggé,^^g§t^aeia gyarság egyetemes demokratikus szervezetévé szélesedett. Három községben fejtett ki rendkívül tevékeny és elszánt munkát az ott élő magyar nép érdekében Balázs Pál. A községek lakosságára ránehezedett a reakciós államhatalom komisz nyomása, mérhetetlen szegénységben élt a nép, tűzzel-vassal hajtották be az ádlót, igénybevéve a reakció rendelkezésére álló karhatalmi közegeket, a csendőrséget is. A nép elkeseredése tetőfokra hágott s Balázs Pál felvilágosító munkájának volt az eredménye, hogy ezekben, a gyimesi falvakban szervezetten is megnyilvánulhatott a nép elégedetlensége és elkeseredése. Ilyen előzmények után történt, hogy egyik hétfői napon 1934-ben a három gyimesvölgyi község lakossága egységesen és szervezetten felvonult, a községháza elé s erélyes hangot adott elkeseredésének, azit pillanatnyilag az adósérelmek s a még ehhez járuló külön kisebbségi elnyomatás idézett elő. A reak- ciós államaparátus hóhér-pillérei nyomban működésbe léptek s a gyimesvölgyi tüntetést letar- tóztatások követték A hatósági fellépése kissé nyomasztólag hatottan, szépen megindult a szabadságos izgalomra, a népmozgalom vezetőinek letartóztatásán és megkínzásán át történt megfélemlítés azonban nem érte el hatását, mert a letartóztatottakat a törvényszéki tárgyalás után sikerült, szabadlábra helyeztetni. A MADOSZ már akkor is együtt dolgozott a többi demokratikus pártokba tömörült erőkkel, így a Kommunista^ Párttal is szövérts&gbe® volt s a gyimesvölgyi akcióit is .együtt©^ sen szervezték és folytiatták le. Balázst, Pált tevékeny ^tagja volt a Kommunistaa Pártnak márabban azidőben szeradagjajia aradt a legutóbbi időkig, munkáját azonban, maft demokrácia nemzeti-ségixvonalán, a Magyar Népi Szövetségben fejtette ki. Agyimesvölgyiakciófutárt hazakerült Lövétére, ahonnan bevonult katonának. Katonái szolgálati idejének letöltése után ismét Brassóban dolgozik, majd többizben behívják katonai szdíjgárlatra. döntés . j££g|