Szabad Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)
1946-09-01 / 197. szám
A MHSZ ifjúsága a földműves, munkás és értelmiségi ifjúság szövetsége! Ara 200* 1946 szeptember 1. MAROSVÁSÁRHELY Felelős szerkesztő : KOVÁCS GYÖRGY VASÁRNAP új évfolyam, 197. szám. Heves vita a görög kérdésben a békeértekezlet teljes ülésén Újabb hadifogolycsoportok érkeztek az országba Kurkó Gyárfás beszéde a MMSZ országos ifjúsági kongresszusán ■ ■ .. . ' ‘ . tj w , , * / . . ; A demokrácia nagy küzdelmében kivételes szerep vár a fiatalság lendületére, hitére „Az, hogy ma van MNSZ, a tegnapi fiatalságnak köszönhető 41 Hűség a néphez, minden érő a demokrácia szolgálatába n --------------------------------------------- Csütörtök délelőtt a Kultúrpalota nagytermében ünnepélyes keretek közt nyílt meg a romániai magyar ifjúság első országos kongresszusa. A Kultúrpalota nagytermét feldíszítették enre az alkalomra. Vörös, román, magyar zászló hirdeti, hogy itt valóban a megbékélésről, egymásra találásról van szó. Petőfi, Groza Péter, Kurkó Gyárfás jól ismert arca tekint a megjelent többszáz hivatalos kiküldöttre és vendégre. Létücs Endre, a marostordavármegyei MNSZ ifjúsági szervezetének nevében nyitotta meg a nagygyűlést. Üdvözöte az ország minden részéről összesereglett magyar ifjúságot és a megjelent vendégeket. — Büszkék vagyunk — mondta,, — hogy Marosvásárhelyen tarthatjuk meg azt a nagygyűlést, amely az ifjúság életében minden bizonnyal sorsfordulót fog eredményezni. Békességet, munkát, jobb életet akarunk, ez az álmunk, valamennyi magyar ifjú álma. Az üdvözletek Márton Sándor alispán az akadályozott Mera Antal főispán helyett a vármegye részéről üdvözölte a megjelenteket. — Kívánom, hogy a kongreszszus eredményes munkát végezzen, a kiküldöttek lélekben megerősödve, akaratban megacélosodva hagyják el Marosvásárhelyt, azt a Marosvásárhelyt, mely nem egy szellemi mozgalomnak volt szülővárosa. Petruca Ionita alpolgármester a város üdvözletét hozta. — Nemcsak a város nevében üdvözlöm az ifjúságot — mondotta, — nemcsak hivatalos miőségemben, hanem úgy is, mint a ifjúság barátja. Bot. Silviu tanfelügyelő, a demokratikus pártok tömbje nevében először románul szólott az ifjúsághoz, hangoztatva, hogy sajnálja, hogy nem tud elég jól magyarul, de mivel tudja, hogy a lélekhez legőszintébben csak a hallgató nyelvén lehet szólani, magyar beszédre tért át. — Harcoljatok egy olyan Romániáért, — hangoztatta, — ahol minden egyes polgár embernek, egyenlőnek szabadnak érezheti magát. Váll.l látok a rátok váró munkát, ment tévedés nak — kezdte beszédét az országos elnök. — Ifjúsági mozgalmunk, mint minden más nehézkesen indult el. — A demokrácia legerősebb két oszlopa az ifjúság és női társadalmunk. Most mind a kettővel egészséges pontra jutottunk, a magyar ifjúság és a magyar nők saját nemzetiségi anyaszervezetünkbe tömörülnek, a MNSZ-be. Ez nem elkülönült jelert a más nemzetiségűektől. Azt jelenti, hogy komoly szövetségeseket tudunk magunknak nyerni teljes egyenlőség alapján minden szempontból. Ha öntudatos, harcos, bátor ifjúságunk van, amely fegyelmezett és erős szervezetbe tartozik, akkor az egyenlőség alapján, függetlenségünk fenntartásával szövetségre léphetünk az ország hasonló demokrata ifjúságával és mint az ország egységes demokratikus ifjúsága megkereshetjük a külföld demokrata ifjúságának Comsa főhadnagy, a demokratikus román hadsereg meleg üdvözletét hozta a gyűlés résztvevőinek. Hibátlan magyar beszéde a hallgatóság soraiban nagy lelkesedést váltott ki. Perezután Pál Árpád, a MNSZ Országos Központi Ifjúsági Bizottságának kiküldötte emelkedett szólásra. — Az Országi® Központ meleg üdvözletét hozom az első szabad kongresszus alkalmával — kezdte beszédét. — Ennek a kongresszusnak azért kivételes a jelentősége, mert munkaindító jellege van. Sajnos, nem dicsekedhetünk nagy eredményekkel, már megoldódott problémákkal, legyet azonban feltétlenül magunkkal hoztunk, lelkesedésünket, építeni akarásunkat, lendületünket és munkakedvünket, és ez adomány kezdetnek nagyon biztató. Fáklyákként villanak szemünkbe történelmünk, irodalmunk nagyjai, akiknek a neve számunkra nemcsak név, hanem sokkal több: tartalom, követendő út, életünket, felfogásunkat, magatartásunkat meghatározó erő. Budai Nagy Antaltól, Dózsától, Rákóczin, Petőfin, Adyn,ózsef Attilán és Veres Péteren keresztül minden név, minden eszme egyet sugall: vigyázzatok, egyetek hűségesek népetekhez. — Mi is ezt akarjuk. Hűségesek lenni a néphez, minden erőnket a népi demokrácia megvalósításának szolgálatába állítani. Jobb, emberibb, demokratikusabb és magyarabb életet akarunk, dolgozni, építeni, alkotni szeretnénk, őszintén és becsületesen akarjuk a demokráciát, mert tudjuk, hogy a teljes demokrácia csak teljes szabadsággal és jogegyenlőséggel lehetséges. Tökéletes demokrácia baráti kezét. Ez történt napjainkban. Létrejött az ifjú ország ifjúságának a szövetsége és létrejött a világ demokrata ifjúságának a szövetsége. Az ifjas nagy éröme — Az, hogy ma van egy MNSZ, a tegnapi ifjúságnak köszönhető. Ezelőtt 14 évvel, mikor a MNSZ alapja létrejött, úgy nézett ki, minthagyermekjáték lett volna; fiatal, 18—20 éves ifjak ültek össze és hozták létre azt a mozgalmat, amely ma egy hatalmas nemzeti szervezetté nőtte ki magát: fiatal munkások, falusi ifjak, iparosok és diákocskák. Az ifjak érdeme ez, és nem az öregeké. Az öregek ellene voltak annak idején ennek a mozgalomnak, mert az ifjak el akarták buktatni azt a fásult vezetőséget, amely nem törődött az ifjúsággal. Ezelőtt két évvel érett meg az a mag, amely most annyira megerősödött, annyira kiterjedt a munkája, csak egyenlő felek, csak barátok között elképzelhető. Itt akarunk élni Erdélyben és nagy elődeink példájához híven, össze akarjuk kapcsolni a magyarság nagy tömbjét a románság nagy tömbjével. Szerepünk a híd szerepe, tehát nehéz vagy szerep. Két dologra kezd adóan figyelnünk: tartani apcsolatot az egyetemes magyarsággal, érezni, hogy egy nagy magyar egység alkotórészei vagyok, de ugyanakkor meg akarjuk teremteni a barátságot, az igazi, az őszinte kapcsolatot a velünk élő román néppel. Ez a feladat nehéz, tehát, fiataloknak való. A demokrácia jóvoltából iskoláink vannak, ahol magyarul tanulhatunk. Ezeket az iskolákat a mi nemzedékünknek, kell erkölcsi, szellemi tartalommal megtöltenie. Nem akarunk többet a néptől távolálló, annak gondjai-bajai iránt közömbös álértelmiséget látni. Nem esünk egyoldalúságba, a szellem mellett a gazdasági élet fontosságát hirdetjük, ezért népünk élén jó szövetkezeti vezetőket akarunk látni,, olyan szakembereket, akik természetadta adottságukkal meg tudták teremteni jövőnk alapfeltételeit. A kongresszus feladásai — A kongresszus elején vegyük számba legfontosabb feladatainkat. Az eddigi tapasztalatok azt tanítják, hogy egy üdítőbb, virágzóbb, egészségesebb jövő kialakításához feltétlenül szükséges tudnunk egymásról, ms . p Mái terveinkről, elképzeléseinkről, erőfeszítéseinkről, ezért szükség van egy ifjúsági folyóiratra, mely hivatva lenne megmutatni azokat a problémákat, amelyek országosan közösek, égé® népünket érintők. Ezen a kongresszuson kell közművelődési és gazdsaági feladatainkat is leszögeznünk. Virágzó népfőiskolákat, könyvtárakat akarunk a legeldugottabb és legkisebb helyeken is. Lüktetést, mozgalmasságot, eleven életet akarunk munkánkba vinni. Közös magatartást kell kialakítanunk. Nagy kérdéseink vázolása mellett a megoldás útját is meg kell találnunk. Ezek tehát a tennivalók, ezeket akarjuk megoldani a márciusi ifjak szellemében. Azt szeretném, ha a kongresszus belátná összejövetelünk fontosságát, azt a sok munkát, amit nekünk törik-szabad el kell végeznünk. Szeretném, ha azzal a tudattal mehetnénk el innen, hogy érdemes volt találkozni, mert egymást megismertük, sikerült azt a közös utat megtalálni, amelyen közösen és bizakodva indulhatunk meg boldogabb jövőnk felé, volna azt hinni, hogy ma már céhig tapsolták éltetve a románnincs harcra szükség. Igenis , magyar testvériséget, harcolni kell, ifjúnak és felnőtt- " Ezután Nichiti, a demokratinek egyaránt. Harcolni kell nek- kus ifjúság országos szövtségének is, magyar ifjúságnak, hogy nek kiküldötte a román ifjúság as áhítozott teljes jogegyérde- üdvözletét tolmácssolta. Amiben séget kivívhassa a nemzetiségi Petőfi, Ady, Balcescu hitt, a magyarság, nagy álom mintha kezdene való-kus ifjúság országos szövtségének kiküldötte a román ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Amiben Petőfi, Ady, Balcescu hitt, a nagy álom mintha kezdene valósággá válni. A gyűlölet és ellenségeskedés helyett a megértés szelleme kezz uralkodni a lelkeken. Mikor a teremben felhangzott a román-magyar megbékélést éltető kiáltás, valamennyi résztvevő a legnagyobb lelkesedéssel visszhangozta tovább a names jelszót. Lelkesedés, építő akarat, lendület, munkakedv Kurkó Gyárfás beszél az ifjúsághoz Elsietik a hadsereg szónokát A székely fővárosban összeemelkedett szólásra, gyűlt magyar ifjúság péntek d. ! — A MNSZ tegnapi ifjas üdv. 3 órakor folytatta tanácskövezletüket küldik a ma ifjúságázásait. Elsőnek Lőrincz László központi ifjúsági bizottsági tag beszélt, aki részletesen ismertette a MNSZ ifjúságának két éves küzdelmét. Részletes beszámolójában foglalkozott az ifjúság megoldott és megoldásra váró kérdéseivel majd javasolta hogy a kongresszus válassza meg díszelnökül a szövetséges nagyhatalmak vezetőit, élükön Sztálin vezértábornaggyal, valamint dr. Groza Péter minszterelnököt és Kurkó Gyárfást, az MNSZ országos elnökét. Az ifjúság perceken át tartó lelkes tüntetéssel fogadta el a javaslatot. Ezután Mag András ifjúsági vezető tartott beszédet. Mag András beszéde közepette érkezett meg a terembe Kurkó Gyárfás, az MNSZ országos elnöke, akit a megjelentek tomboló lelkesedéssel fogadták. Az ifjúsági előadók után KurkóGyárfás országos elnök