Szabad Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)

1946-09-01 / 197. szám

Ä MHSZ ifjúsága a líldmiíves, munkás és érlelmfséoi ifjúi ág szövetsége! Ara 200 i* 1946 szeptember 1. MAROSVÁSÁRHELY Felelős szerkesztő : KOVÁCS GYÖRGY VASÁRNAP ül évfolyam, 197. szám. Heves vita a görög kérdésben a békeértekezlet teljes ülésén 9 ---------------------------------------------­Újabb hadifogolycsoportok érkeztek az országba KurkóGyárfás beszéde a MMSZ országos if/úsági kongresszusán ■ ■ .. . ' ‘ . tj w , , * / . . ; A demokrácia nagy küzdelmében ki?éleles szerep Tár a fiatalság lendületére, hitére „Az, hogy ma van MNSZ, a tegnapi fiatalságnak köszönhető41 Hűség a néphez, minden erű a demokrácia szolgálatába Csütörtök délelőtt a Kultúrpa­lota nagytermében ünnepélyes keretek közt nyílt meg a romá­niai magyar ifjúság első orszá­gos kongresszusa. A Kultúrpalo­ta nagytermét feldíszítették enre aa ^alkalomra. Vörös, román, magyar zászló hirdeti, hogy itt valóban’ megbékélésről, ©gymás- rataiálásról van szó. Petőfi, Groza Péter, Kurkó Gyárfás jól ismert arca tekint a megje­lent többszáz hivatalos kikül­döttre és vendégre. Sétücs Endre, a marostorda- vármegyei MNSZ ifjúsági szer­vezetének nevében nyitotta meg a nagygyűlést, Üdvözöte az or­szág minden részéről összesereg- iett magyar ifjúságot és a meg­jelent vendégeket, — Büszkék vagyunk — mond­ta,, — hogy Marosvásárhelyen tarthatjuk meg azt a nagygyű­lést, amely az ifjúság életében minden bizonnyal sorsfordulót fog eredményezni. Békességet, munkát, jobb életet akarunk, ez az álmunk, valamennyi magyar ifjú álma. Az üdvözletek Márton Sándor alispán az akadályozott Mer a Antal főispán helyett a vármegye részéről üd­vözölte a megjelenteket. — Kívánom, hogy á kongresz- szus eredményes munkát végez­zen, a kiküldöttek lélekben meg­erősödve, akaratban megacélo- sodva hagyják el Marosvásár helyt, azt a Marósvásárhelyt, meíy nem egy szellemi mozga­lomnak volt szülővárosa. Petruca Ionita alpolgármester a város üdvözletét hozta. — Nemcsak a város nevében üdvözlöm az ifjúságot — mon­dotta, — nemcsak hivatalos mi­őeégemben, hanem úgy is, mint r - ifjúság barátja. Bot. Silviu tanfelügyelő, a demokratikus pártok tömbje ne­vében először románul szólott as if júsághoz, hangoztatva, hogv sajnálja, hogy nem tud elég jól mar-varul, de mivel tudja, hogy a lélekhez legőszintébbén csak a hallgató nyelvén lehet szólani. magyár beszédre tért át. — Harcoljatok egy olyan Ro­mániáért, — hangoztatta, — ahol minden egyes polgár em­bernek, egyenlőnek szabadnak érezheti magát. Váll.) iátok a rá­tok váró munkát, ment tévedés volna azt hinni, hogy ma már céhig tapsolták éltetve a román- nincs harcra szükség. Igenis , magyar testvériséget, harcolni kell, ifjúnak és felnőtt- ' Ezután Nichiti, a demokrati- nek egyaránt. Harcolni kell nek- kus ifjúság országos szövtségé- tek is, magyar ifjúságnak, hogy nek kiküldötte a román ifjúság as áhítozott teljes jogegyérdö- üdvözletét tolmácisölta. Amiben séget kivívhassa a nemzetiségi Petőfi, Ady, Baicescu hitt, a magyarság. nagy álom mintha kezdene való­Elftetik a hadsereg szónokát Comsa főhadnagy, a demokra­tikus román hadsereg meleg üd­vözletét hozta a gyűlés résztve­vőinek. Hibátlan magyar be­széde a hallgatóság soraiban nagy lelkesedést váltott ki. Per­kus ifjúság országos szövtségé- nek kiküldötte a román ifjúság üdvözletét tolmaebölta. Amiben Petőfi, Ady, Baicescu hitt, a nagy álom mintha kezdene való­sággá válni. A gyűlölet és ellen­ségeskedés helyett a megértés szelleme kesd uralkodni a lelke­ken. Mikor a teremben felhangzott a román-magyar megbékélést éltető kiáltás, valamennyi részt­vevő a legnagyobb lelkesedéssel visszhangozta tovább a names jelszót. Lelkesedés, építő akarat, lendület, munkakedv Ezután Pál Árpád, a MNSZ Országos Központi Ifjúsági Bi­zottságának kiküldötte emelke­dett szólásra. — Az Országi® Központ me­leg üdvözletét hozom az első szabad kongresszus alkalmával — kezdte beszédét. —- Ennek a kongresszusnak azért kivételes a jelentősége, mert. muníkaindító jellege van. Sajnos, nem dicse­kedhetünk nagy eredményekkel, már megoldódott problémákkal, legyet azonban feltétlenül ma­gunkkal hoztunk, lelkesedésünket, építeni akarásunkat, lendületün­ket és munkakedvünket, és ez adomány kezdetnek nagyon biz­tató. Fáklyákként villának sze­münkbe történelmünk, irodal­munk nagyjai, akiknek a neve számunkra nemcsak név, hanem sokkal több: tartalom, követen­dő út, életünket, felfogásunkat, magatartásunkat meghatározó erő. Budai Nagy Antaltól, Dó­zsától, Rákóczin, Petőfin, Adyn. >zsef Attilán és Veres Péteren keresztül minden név, minden eszme egyet sugall: vigyázzatok, ? gyetek hűségesek népetekhez. — Mi is ezt akarjuk. Hűsé­gesek lenni a néphez, minden erőnket a népi demokrácia meg­valósításának szolgálatába állí­tani. Jobb, emberibb, demokra­tikusabb és magyarabb életet akarunk, dolgozni, építeni, al­kotni szeretnénk, őszintén és be­csületesen akarjuk a demokrá­ciát. mert tudjuk, hogy a teljes demokrácia csak teljes szabad­sággal és jogegyenlőséggel le­hetséges, Tökéletes demokrácia csak egyenlő felek, csak barátok között elképzelhető. Itt akarunk élni Erdélyben és nagy elődeink példájához híven, össze akarjuk kapcsolni a magyarság nagy tömbjét a románság nagy tömb­jével. Szerepünk a híd szerepe, tehát nehéz vagy szerep. Két do­logra ke ö'dadóan figyelnünk: tartani a pcsolatot az egyete­mes magyarsággal, érezni, hogy egy nagy magyar egység alkotó­részei vagyuk, de ugyanakkor meg akarjuk teremteni a barát­ságot, az igazi, az őszinte kap­csolatot a velünk élő román néppel. Ez a feladat nehéz, tehát, fiataloknak való. A demokrácia jóvoltából iskoláink vannak, ahol magyarul tanulhatunk. Ezeket az iskolákat a mi nemzedékünk­nek, kell erkölcsi, szellemi tarta­lommal megtöltenie. Nem aka­runk többet a néptől távolálló, annak gondjai-bajai iránt kö­zömbös álértelmiséget látni. Nem esünk egyoldalúságba, a szel­lem mellett a gazdasági élet fontosságát hirdetjük, ezért né­pünk élén jó szövetkezeti veze­tőket akarunk látni,, olyan szak­embereket, akik természetadta adottságukkal megtudták terem* tení jövőnk alapfeltételeit. A kongresszus feladásai — A kongresszus elején ve­gyük számba legfontosabb fel* adatainkat. Az eddigi tapaszta­latok azt tanítják, hogy egy üdí­tőbb, virágzóbb, egészségesebb jövő kialakításához feltétlenül szükséges tudnunk egymásról, > f £ p 1 M • r terveinkről, elképzeléseinkről, erőfeszítéseinkről, ezért szükség van egy ifjúsági folyóiratra, mely hivatva lenne megmutatni azokat a problémákat, amelyek országosan közösek, égé®! né­pünket érintők. Ezen a kongres­szuson kell közművelődési és gazdsaági feladatainkat is leszö­geznünk, Virágzó népfőiskolá­kat, könyvtárakat akarunk a legeldugottabb és legkisebb he­lyeken is. Lüktetést, mozgal­masságot, eleven életet akarunk munkánkba vinni. Közös maga­tartást kell kialakítanunk. Nagy kérdéseink vázolása mellett a megoldás útját is meg kell ta­lálnunk. Ezek tehát a tennivalók, ezeket alkarjuk megoldani a márciusi ifjak szellemében. Azt szeretném, ha a kongresszus be­látná összejövetelünk fontossá­gát, azt a sok munkát, amit ne­künk törik-szakad el kell végez­nünk, Szeretném, ha azzal a tu­dattal mehetnénk el innen, hogy érdemes volt találkozni, mert egymást megismertük, sikerült azt a közös utat megtalálni, ame­lyen közösen és bizakodva indul hatunk meg boldogabb jövőnk felé. Kurkó Gyárfás beszél az if/ásághoz A székely fővárosban össze- emelkedett szólásra, gyűlt magyar ifjúság péntek d. ! — A MNSZ tegnapi ifjai üd­u. 3 órakor folytatta tanácsko- vözletüket küldik a ma ifjúságá­zásait. Elsőnek Lőrincz László központi ifjúsági bizottsági tag beszélt, aki részletesen ismer­tette a MNSZ ifjúságának két éves küzdelmét. Részletes beszá­molójában foglalkozott az ifjú­ság megoldott és megoldásra váró kérdéseivel majd javasolta hogy a kongresszus válassza meg díszelnökül a szövetséges nagyhatalmak vezetőit, élükön Sztálin vezértábornaggyal, vala­mint dr. Groza Péter minszter­ein ökot és Kurkó Gyárfást, a& MNSZ országos elnökéi. Az if­júság perceken át tartó lelkes tüntetéssel fogadta el a javasla­tot. m Ezután Mag András ifjúsági v ~zető tartott beszédet. Mag András beszéde közepette érke­zett meg a terembe Kurkó Gyár­fás, az MNSZ országos elnöke, akit a megjelentek tomboló le' kesedéssel fogadták. Az ifjúsági előadók után Kurkó .Gyárfás országos elnök nah — kezdte beszédét az orszá­gos elnök. — Ifjúsági mozgal­munk. mint minden más nehéz­kesen indult el. — A demokrácia legerősebb két oszlopa az ifjúság és női tár­sadalmunk, Most mind a kettő­vel egészséges pontra jutottunk, a magyar ifjúság és a magyar nők saját nemzetiségi anyaszer­vezetünkbe tömörülnek: a MNSZ-be. Ez nem elkülönést je­l..rt a más nemzetiségüektől. Azt jelenti, hogy komoly szö­vetségeseket tudunk magunknak nyerni teljes egyenlőség alapján minden szempontból. Ha öntu­datos, harcos, bátor ifjúságunk van, amely fegyelmezett és erős szervezetbe tartozik, akkor az egyenlőség alapján, függetlensé­günk fenntartásával szövetség­re léphetünk az ország hasonló demokrata ifjúságával és mint az ország egységes demokrati­kus ifjúsága megkereshetjük a külföld demokrata ifjúságának baráti kezét. Ez történt nap­jainkban: Létrejött az if jú or szág if júságának a szövetsége és létrejött a világ demokrata ifjú­ságának a szövetsége. Az ilia's na^y érc! me — Az. hogy ma van egy MNSZ, a tegnapi ifjúságnak kö­szönhető. Ezelőtt 14 évvel, mi­kor a MNSZ alapja létrejött, úgy nézett ki, mintha .gyermek játék lett volna; fiatal, 18—20 éves ifjak ültek össze és hozták létre azt a mozgalmat, amely ma egy hatalmas nemzeti szervezet­té nőtte ki magát: fiatal mun kások, falusi ifjak, iparosok és diákocskák. Az ifjak érdeme eí. és nem az öregeké: Az öregek ellene voltak annakidején ennék a mozgalomnak, mert az ifjak el akarták buktatni azt a fásult vezetőséget, amely nem törődött az ifjúsággal. Ezelőtt két évvel érett meg az a mag, amely most annyira > megerősödött, annyira kiterjedt a munkája. }

Next

/
Thumbnails
Contents