Szabad Szó, 1946. október (3. évfolyam, 223-248. szám)
1946-10-03 / 224. szám
SZABAD SZÓ - t Bukarestből jelentik. Még ezen a héten kinevezik a köztisztviselőket az új törvény alapján besoroló bizottságokat. A bizottságokban helyet kapnak az egyes közintézmények szakszervezeteinek képviselői is. A besorolási munkálatok két hónapot vesznek igénybe, amely idő alatt a köztisztviselők a 70 százalékos fizetéspótlékot kapják. Kinevezik a köztisztviselőket besoroló bizottságokat Október 3-án tárgyalják az Antonescu-kormány volt tagjainak háborús bűnügyét Bukarestből jelenti az Agerpress. A minisztertanács jóváhagyta Antonescu népáruló kormánya alábbi tagjainak bíróság elé állítását: Gancicov volt pénzügyminiszter, Sichitiu tábornok, volt földművelésügyi miniszter, Marian ugyancsak földművelésügyi miniszter, Ion Fintescu volt nemzetgazdaságügyi mniszter, M. Vulcanescu, A. Marcu, Jienescu tábornok, Stavri Ghiou, C. I. Constantin tábornok, I. C. Petrescu, Z. Iliescu tábornok, I. D. Erescu, Gheron Netta, O. Vladescu, I. Arbore és I. Sova tábornokok, T. Strihan. A háborús bűnösök ügyének tárgyalása október 3-án kezdődik. 300 milliárd lejes hitelkeret a szárazsági Motta vidékét részén Bukarestből jelentik. A pénzügyminisztérium törvényrendelettervezetet készített, amelyben 300 milliárd lejes hitelkeretet engedélyeznek a földművelés.sági sujtótta megyék részértügyi minisztériumnak a száraztörténő gabonagyűrés,illatvásárlásra. l fogták a maroshézi hegységek banditakirályát Zbanka Petru maroshévízi lakos 1940-ben a katonaság elől átszökött az Ókirályságba. Ott azonban, ahelyett, hogy tisztességes munkával kereste volna meg kenyerét, rablóbandát alakított és egyre másra követte el a betöréseket. 1943 októberében a havasokon keresztül, két társával együtt ismét megjelent Maroshéviz környékén és ettől a pillanattól kezdve a havasi pásztorokat, vadőröket, erdészeket rémületben tartotta a feletív, vérzett banda, így többek között megtámadták Szabó József maroshévízi vadőrt, aki védekezni «■j*ninwnap-j»e*--e:Ballagsm?ifit.,i igyekezett, de a banditák leütötték, megkötözték és fegyverrel kényszeritettk, hogy lakására vezesse őket. Ideérkezve Szabó Józsefnek végig kellett néznie, amint Zbanka és két társa teljesen kifosztotta lakását és ő magát is kirabolta. Több kisebb nagyobb lopás és betörés után Wrobovszky Sztaniszló Maroshévíz kerületi erdőfügyelőt lepték meg hivatalos körútja alkalmával. Két rabló kézi gépfegyverekkel sakkban tartotta az erdőfelügyel őt, Zbanka pedig kifosztotta. Tettük elkövetése után behatoltak az erdőfelügyelő lakására, hozzátartozóit a lakás egyik szobájába terelték, majd a lakást teljesen kifosztották. A hosszas nyomozás után Zbanka Petrut sikerült a csendőrségnek elfognia, két társának, akiknek nevét nem tudják, nyoma veszett. Az elfogott banditát átadták az ügyészségnek, ahol úton állás, rablás, betörés és lopás miatt emeltek ellene vádat, míg tiltott fegyverviselés miatt a kolozsvári hadbíróság fog felette ítélkezni. itijavítják a fázipatetiksi Bukarestből jelentik. Pénzügyminiszteri rendelései felhatalmazták a megyei és községi hitelintézetet, hogy a postatakarékpénztárnál ötévi lejáratra 6 százalékos kamat mellett 3 milliárd lej kölcsönt vegyen fel. A kölcsön összegét a különböző városi épületek és közüzemek háborús sérüléseinek helyrehozatalára fordítják. ebele/Angyal Regény ára írta. Oogyi László (30. Esti megint elhallgatott, valamiféle fűszálat csippintett a fogai közé és morzsolgatta. Közben tásztakék szemével néhányszor Andrásra nézett, aki némább volt, mint a halál. Egyedül a fa beszélt, a karcsú juharra suttogott vallomást a beszédes mindenségnek. Esti nagyon jól tudta, hogy Andrásnak a némaságában emésztő belső láz lobog; nagyon jól tudta, hogy Andrást gyötrő kérdések tépik; nagyon jól tudta, hogy ha egyszer megmozdul, akkor szerencsétlenség árad majd mozdulatából. — Szabadon hagytad, — mondta csendesen és kiköpte a megrágott fűszálat — Nagyon szabadon hagytad. Mindig egyedül volt. Az nagy baj, András. Ilyen embernek ártok a magány. Miért adtál neki oly sok időt, hogy gondolkozzék? Nagyon szabadvolt — Mint valami szép madár, — mormogta András. Csendes, elfojtott sírás volt ebben a mondatban. Esti ebből világosan megértette, hogy András nagyon szereti Marikát. Ki fogja megváltoztatni Andrást? Bizonyára nincs olyan hatalom a földön. Dehát nem ugyanez a helyzet Marillánál? Miért is ismerték meg egymást. De egyáltalán milyen felsőbb erő vezeti az emberek érzéseit? Van valami terv, valami elrendelés, valami határozott törvény abban, hogy megismerik, megszeretni, aztán meggyűlölik egymást? Vagy csak véletlen az egész? A véletlen áldozatai vagyunk? Ó, szerencsétlenek, emberek! Mi jó van abban, hogy állandóan jót akarunk, noha képtelenek vagyunk a jó felfogására és a boldogságra? Estit nagyon elgyötörték ezek a kérdések, csak nehezen tudott a beszélgetésbe visszakapcsolódni. — Aztán a sok töprengésnek elhatározás lett a vége, — mondta. — Elhatároztam, hogy magamhoz veszem a gyermeket •— Az enyémet? — Igen, András. — Az én gyermekemet? Soha! Nagyon megsajnáltam szegényt. Neked mit mondjak? Martijának mit mondjak? Hiszen ti felnőttek vagytok, ti a magatok életét élitek! Én titeket nem tudlak megváltoztatni. Ti majd megfutjátok a kimért utat. De a gyermek sokszor hozzám menekül... Én tudom, hogy így nem jó, hogy a gyermek belepusztul... Hát én ezt nem akarom. Nekem van hat gyermekem, a hetedik nem lesz gond. Én nagyon szeretem a gyermeket, András. András most megmozdult, lassan felült és nehézkes mozdulattal lesimította szétkuszált haját, sztár nesen szembenézett Estivel. — Te Esti! Hallgatom, András. - Becsületes ember az a segéd? Esti sokáig hallgatott, aztán nyugodt - tiszta hangon válaszolt. — Nem. András csendesen visszafeküdt. - Nem becsületes ember, mormogta. - Beszéltem a pappal is, András. (Folytatjuk) BOLYAI KÖNYVKIADÓ IZÉP IRODALMI KÖNYVEI Kovács György: Boszorkány A szűkké és korszerűtlenné vált középeurópai paraszti életformába kirobbanó tragédia regénye. A székely faluban pusztító emberi szenvedélyek drámai harca. Kacsó Sándor: hagy ide Az emberfürdető, népélenes kisebbségi sors élményét vetíti az utaso elé e kötetnek csákóén minden novellája. Az erdélyi novella-irodalom legszebb gyöngyszemei. Jékely Zoltán. IttAuen mu lande Két remekbefaagott kisregény tartalmaz a kötet. Egyik a kalotaszegi nepese’,őt eleveníti meg másik csehovi eszközökkel rajzolja egy kisgyermek életének néhány gyötrő hónapját. Kovács György: Minyszt a völgyből Magyar fiú és román leány, szerelmének története ez a rerény, de rámuat arra is hogy a román és magyar nép viszonyiban hová vihet még az a suttog, amelynek megengedtük, hogy sorsunkat irányítsa De Gaulle az alkotmány javaslat ellen Párisból jelenti a Tass iroda. De Gaulle tábornok hétfőn Epínalban beszédet mondott amelyben szembehelyezkedett a nemzetgyűlés által elfogadott alkotmány javaslattal. De Gaulle kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet parancsolóan követel. 1946 október 3. A bukaresti magyar misszió közleménye a Magyarországra való utazással kapcsolatban A bukaresti magyar missziótól kaptuk az alábbi sorokat. A közlemény egy, a nagyváradi JJJ Élet No. napilapban megjelent cikkel CH kapcsolatban s a kérdés közérdekü voltára való tekintettel kértek fel bennünket is közreadására. Miután augusztus hó 10-től kezdődően idegen állampolgárok Romániából Magyarországra, vagy Magyarországon át, az addigi rendszerrel ellentétben csak a Magyar Delegáció vízumával ellátott útlevéllel utazhatnak, szükséges volt ezt a körülményt az érdekeltek tudomására hozni. A Delegáció tehát ebből a célból közleményt tett közzé, amely szóról-szóra így hangzott: „A bukaresti Magyar Delegáció (Str. G. Cantacuzinno 65) az érdekeltek tudomására hozza, hogy 1940 augusztus 10-től kezdve csak e Delegáció utazási vízumával ellátott útlevelekkel lehet Romániából Magyarországra, vagy Magyarországon keresztül utazni. A Magyar Delegáció viukrot csak oly személyek részére állít ki, akiknek az illetékes román hatóságok a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság jóváhagyásának számát és időpontját is feltűntető kiutazási engedélyt már megadták“. ’ A Delegáció a fenti közleményt a bukaresti román lapoknak közvetlenül küldte meg, míg pokhoz való eljuttatására a MHSZ annak az erdélyi magyarnyelvű labukaresti irodáját kérte fel. A fenti szövegből világosan látható, hogy sem kivándorlásról, sem Magyarországra való áttelepülésrül a közvéleményben szó sem volt. A fentemlített közleményen örül a magyar Delegáció a lapokhoz semmiféle hirdetményt, vagy közleményt nem juttatott el. A közlemény annak idején az összes bukaresti lapokban szórólszóra jelent meg, míg az erdélyi magyar nyelvű lapok azt némileg megváltoztatott alakban közölték. Egyes erdélyi lapok, így a ,,Népi nőén a közleményt összeolvasztották bizonyos további, más forrásokból beszerzett közlésekkel is, amelyekben többek közt arról is szó volt, hogy hogyan kell eljárniok azoknak, akik az országot végleg elhagyni kívánják. A cikkből nem tűnt ki, hogy ezek az utóbbi közlések nem a bukaresti Magyar Delegációtól származnak. A közlemény eme részéhez, valamint ahhoz, hogy közléseit ezekkel mintegy ö összeolvasztották, a Magyar Delegációnak természetesen semmi köze sem volt. Ha ebből bizonyos következmények származtak, úgy ezért a felelősséget a Delegáció önmagától elhárítani kénytelen. A Delegáció mindenkor hangoztatott álláspontja az, hogy az erdélyi magyarság lehetőleg ne hagyja el szülőföldjét, hanem a román demokrácia által adott kereteken belül igyekezzék boldogulását megtalálni. Álláspontjának a Delegáció úgy hivatalos utasításra, mint legjobb meggyőződése alapján is számtalanszor kifejezést adott és minden esetben közölte a nála kitelepülési szándékkal megjelenőkkel azt is, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az Erdélyből odatelepülni kívánókat befogadja-A Magyar Delegációnak ez az álláspontja mindenki előtt ismeretes lehet, aki vett magának anyi fáradságot, hogy nála eziránt érdeklődjék. A cikk írója azonban ebben a súlyos kérdésben még annyit sem tartott szükségesnek, hogy a Delegáció kommünikéjének pontos szövegét akár a Népi Szövetség útján, akár pedig a bukaresti román sajtótól magának megszerezze. De még ha mindezt mellőzve, legalább az erdélyi magyar sajtóban megjelent szöveget kereste volna elő, abból is meggyőződhetett volna arról, hogy a Delegáció csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a margyes erdelyi lapok, így a ,,iNepi ” hogy Franciaországban erős Egység“ folyó évi augusztus hó határ átlépéséhez augusztus közponi hatalmat szervezzenek. § 10-i száma is sajnos ezen tuimé- 10-től kezdve magyar vizum -*- — ■■ szükséges, tehát a Delegáció ki- ,. 11 -------------•— ---------------—-■ nők, nők. I Eju H , I L fejezetten azt akarta elkerülni, I sitii H Éi »ESI, JSZtit, Ványai , I hogy egyesek vízum nélkül kisé.11 mii aanau r--Tfrtn«fflrk fizeljék meg a határ átlépését, így ÜZEM Riu-telep hu Ttflt 76 $ ötpercnyi munkával megállapít . Bolyai u. / H 177 I hátta volna, hogy a Delegációm üzletek petőfi tér *■ IIII» ^47 | vonatkozó állításai mind valótla