Szabad Szó, 1947. május (4. évfolyam, 98-120. szám)

1947-05-01 / 98. szám

1917 május 1, maros vásárhely Felelős sseriteszíö : KOVÁCS GYÖHQÍ gwjwag^iiw." .g*1 -aaaww »r'"— ftx" 7 9 CSÜ'Í oRTöK IV. évfolyam, 98. szám. TITO MARSALL NYILATKOZATA & -New s Chronicle munkatársa na k Belgrádiéi 'jelentik: Tito mar- j sail a napokban a küíügyminisz- Vt^rhalyeties jelenlétében fogadta Kenneth Sayerst, a londoni New Chronicle munkatársát, A beszél­getés során több kérdést intézett Tito maisadhoz, aki a következő válaszokat- adta: — Amikor nálunk Anglia, yagy Amerika politikájáról van szó, olyankor soha sem a népre, ha­nem -csak a hivatalos körökre gondolunk, amelyek már több mint egy éve nehézségeket tá­masztanak nekünk, — Véleménye szerint mi az oka az angolok meg nem értésének? — Bár figyelemmel kísérem po­litikai fejlődésüket, nem ismerem közelebbről a viszonyokat. Csak általánosságban beszélhetek erről. Nevezetesen arról, hogy Angliá­ban sokkal többet foglalkoznak a nemzetközi problémákkal és sok­kal kevesebbet a belső kérdések­kel, Ez általános jelenség a nyu­gati országokban- Építés és a nép lelki mozgósítása erőfeszítések végzésére — ez maguknál nem lé­tezik, Itt-ott akadnak kísérletek, például Franciaországban, de mindez kevés, mert ezek a kísér­letek felülről jönnek és nem áléi­ról. 1 —» Mi azonban nem várunk. Rávetettük magunkat az építésre, mintha 100 vagy 200 évig béke lenne, hozzáláttunk, hogy kijavít­suk, ami elpusztult és sikerült felkeltenünk a nép érdeklődését. Ez nagyon sokat jelent, habár na- ,gyon nagy nehézségeink vannak. Az élelmezés kérdésével kap­csolatban ezt mondotta: — Tavaly nagy szárazság ural­kodott nálunk, aminek következ­tében hiány mutatkozik az embe­ri és állati táplálékban. Paraszt­jaink, nehogy állataik elhullja­nak, kezdték nagyban vágni. Ezt nem akadályozhattuk meg, mert takarmányunk nem volt és minek megtiltani a vágást, ha ez az ál­latok elhullására vezet? A ju­goszláv, külkereskedelmi minisz­térium az én megkérdezésem és az fén beleegyezésem nélkül bizonyos mennyiségű sovány sertést akart kiszállítani, hogy segítsen a pa­rasztokon, akik el akarták adni állataikat. A külkereskedelmi mi­nisztérium kivitt kisebb mennyi­ségű Sovány sertést. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy nálunk még el is hullottak állatok, továb­bá azt, hogy a sovány sorté9 nem nagy jelentőségű az élelmezés szempontjából, érthető, hegy nem llett volna nagy kár, ha több ilyen ’állatot is kivittek volna, mert en­nek ellenében is vásároltunk vol­na valamit, amire szükségünk ivan. Kormányunk azonban nem adott engedélyi: erre a kivitelre esem és így azoknak, akik ezt el­követték, viselniük kell a követ­kezményeket, mert az ilyen eljá­rásokat megcáfolják a hivatalos «nyilatkozatokat ,és kormányunk politikáját. Természetes, hogy ez laz ügy nem maradhatott titok­ban. Nem is veit szó titokról, sőt jazok sem akarták eltitkolni, akik (fezt a külkereskedelmi miniszté- Iriumban elrendelték, de nem gon­dolták eléggé át, hogy külföldön, Iha Jugoszláviáról van szó, min­ijeién apróságon fennakadnak és jtneg akarják akadályozni, hogy megkapja amire joga van és hogy [minden gesztusát propagandára ’használják fel. Olvastam,, hogy emiatt a sertések kivitele miatt a külföldi sajtó egy részében nagy „izgulom“ támadt, ezzel kapcso­latban fantasztikus kombináció­kat csináltak és csinálnak. Ná­lunk azonban senkinek, a Szeme sem rebben. A mi parasztunk ugyanis tudja, mi történik az ál­lattal és nem venné rossznéven, ha eladnánk az éhenveszicsre ítélt állatokat. Éppen ez ráutalja azonban, hogy ellenségeink alig i várnak minden legkisebb dolog- I ra, hogy meghurcoljanak bennün- | két. A külkereskedelmi miniszté­riumnak ez a hibája is alkalmai szolgált erre ellenfeleinknek. Azt hiszem azonban, hogy itt is mel­léfognak. Belföldi következmé­nyekről szó sem lehet és bizonyá­ra nem lesz visszhangja külföl­dön sem a becsület» embereknél. Az ellenséges propagandának nem segít még az a sajtókonferencia sem, amelyet ezzel kapcsolatban nyomban az eset után megtartott John Cubott, az amerikai nagy- követség, ügyvivője. — A jugoszláv elhurcolt szemé­lyekkel kapcsolatban kormányunk poliikája az, hogy lehetőleg visz- Bzatérjenek menekültjeink az or­szágba. .Egy részük. már .vissza is tért. Ennek a kérdésnek a rende­zésénél azonban nagy nehézségek­kel 1 találkoznunk Különösen az an g-ol—amerikai katonai szervek meglehetősen kedveznek a1, velünk szemben ellenséges menekült, ele­meknek. Nem engedik meg- az el­hurcolt személyek szabad akara­tuk nyilvánítását a szabad dön­tést, hogy visszatérjenek hazá­jukba. Ugyanilyen nehéz, sőt ti­lalmas embereinek számára, hogy oda ellátogassanak. Közben ezek­ben a különböző táborokban pro­paganda folyik, hogy állítólag ül­dözik .a hazatérőket. Ez természe­tesen nem igaz. Közkegyelemben részesült mindenki és semmi baja sem lesz annak, akinek nem véres a keze. Akiket azonban sűlyos véres tettek terhelnek, azoknak felelniük kell. Ezek azok, akik saját kezűleg- gyilkoltak, rabol­tak, míg azok, akik fegyverrel a kézben hareolak a fronton, ke­gyelem alá esnek és ellenük sem­miféle eljárás sem indul. Ugyan­így vonatkozik a közkegyelem azokra is, akik a polgári liaíósá- I goknál teljesítettek szolgálatot a megszállók alatt. Egyszóval mind a félrevezetettek, mindazok, akik tudatlanságból vagy más okból még talán meggyőződésből is el­lenünk voltak és küllőidre mene­kültek, de nera követtek el véres bűntetteket, közkegyelemben ré­szesülnek. — Ismeretes, hogy ezreket bo­csátottunk szabadon, akik sokkal súlyosakban vétettek, mint azok, akik külföldön vannak. Most is nagyon sokat bocsátottunk el a fogházakból. Naponta kiengednek embereket, akik büntetésük két­harmadánál kevesebbet töltöttek csupán ki, de mi elengedjük a hátralékos büntetésüket. Nem áll érdekünkben benntartani azt, akiről látjuk, hogy félrevezették. Nein folytatunk bosszúálló politi­kát, esek olyat, amelyről úgy véljük, hogy az ország és a nép érdekében áll. — Ebben a háborúban — mon­dotta végül Tito marsall — kis 01­1 szögünk 1,200.000 katonát adott a legjobb elit alpesi csapatokhoz. Ebből SüP.OOQ glesttv MairstiOLÜl nyilatkozata, aa „MJ Idői«.** cllslce &. moszkvai ©rtelcezlefcröl NEW-YORKBÓL JELENTIK: Marshall amerikai külügyminisz­ter rádióbeszédet intézett az amerikai néphez la moszkvai érte­kezletről„ Beszédében megállapí­totta, hogy a négy nagyhatalom között o, 'moszkvai értekezletek nem sikeridt megegyezést létesí­teni. A Szovjet-Unió javaslatot ■tett központi géniét kormány alakítására, ez a kormány teljes ellenőrzést gyakorolt volna egész Németországban és kötelezte vol­na magát arra, hogy az ország termelésének nagyrészét jóvátétel címén a szövetségeiknek adja át. Ez a javaslat oz Egyesült Álla­mok véleménye szerint belátha­tatlan időre szükségessé tenné, hogy Amerika támogassa Német­országot és káros hatással volna Európa gazdasági helyzetére• Sztálin gmeralisszimussztil foly­tatott beszélgetésével kapcsolat­ban Marshall kijelentet te, hogy Sztálin generalisszimusz az álta­lános kérdésekben elérhetőnek vé­li a megegyezést, így a német le­fegyverzés, * politikai átszervezés, gazdasági újjáépítés, továbbá a jóvátétel kérdésében, Marshall külügyminiszter ezzel szemben a beszélgetés alkalmával rámuta­tott arra, bogy nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni ezeknél a kérdéseknél sem az időt, sem a politikai tényezőket. — A háború utáni elrendezés sokkal lassúbb ütemben történik, mint vártuk — mondotta Mars. hall, máj rámutatott arra, hogy a nehézségek ellenére nagyobb előrehaladás történt a moszfenat értekezleten, mint az általában hiszik. A tárgyaló felek világosat} körvonalazták álláspontjukat a ez hozzájárult az ellentetek kikü szöböléséhez. Marshall szerint-a leggyorsab­ban rendezhető problémák a né­met szénkérdés, 3 behozatal és kivitel, Németország üj gazdasági és politikai átszervezése, valamint a jóvátétel kérdése. ITír^a-enda kérdésekkel Eogialbozott első ülésén az ENSZ rendkívüli közgyűlése NSU)-Yorkból jelentik: Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének rend­kívüli közgyűlése hétfőn ny::t meg. Az első ülésen csupán ügy­rendi kérdésekkel foglalkoztak, A közgyűlés a következő aleinöko- ket választotta meg: Gromiko ’ szovjet, Cadogan angol. Parody francia és Naítali ecquadori ki­küldöttet, Ezenkívül összeállítot­ták a politikai, munkaügyi és szerkesztőbizottságot. A szociális bizottság egyik elnöke egyiptomi, a gyámságié svéd, a költségveté­sié lengyel, a törvényelőkészítő bizottságé hondurasi kiküldött leit. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése érdemleges ülését a palesztinai kérdéssel kap­csolatban a jelentések szerint kedden délután kezdte meg. Az „Uj Idők“ az angolszászok moszkvai magatar iásár ól Moszkvából jelentik: A „No­vo je Vremja“ (Üj Idők) című moszkvai hetilap részletesen fog­lalkozik a külügyminiszteri érte­kezleten felmerült nehézségekkel, A lap megállapítja, hogy a ne­hézségeket az angolszászoknak a Szövetségesek közös megállapodá­saival szembeni magatartása okoz­ta. Az angolszászok különösen a potsdami egyezményt támadták. Azt mondották, hogy ez a szerző­dés nehézkes és ködös, ugyanak­kor pedig szemrehányást tettek a Szovjet-Uniónak, hogy makacsul ragaszkodik annak minden betű­jéhez. Ezenkívül az angolszászok, nemcsak a jaltai, teheráni és potsdami egyezményt támadták, hanem szembeszegültek az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ál­lásfoglalásával i>. Természeteden ez az állásfoglalás rendkívül ve­szélyes a nemzetközi béke egyen­súlya szempontjából. Különösen megnyilvánul ez a göröa—török MOSZKVÁBÓL jelentik: A szovjet nép nagy előkészületeket I tesz üí: idei május elseje meg- I ünneplésére. A Vörös-téren fel- \á Hit ott díszemelvényen már el­helyezték Lenin és Sztálin arc­képét, a zászlókat és kiragasz­Madridból jelentik: A „Szabad 3tpanyo3 ország“ Jbnevezésü (tit­kos rádióállomás jelentés© sze­rint egész Spanyolországban példátlan terrorhullám indult meg a spanyol faliangista ha­tóságok részéről. A terrorhül- lámnak mái- eddig is számos ál­dozata van a demokratikus mozgalom tagjai közül. Április , 7.-én Madridban hét kemmunis­to .5000 lei segítséggel kapcsolatos amerikai javaslatnál. Már a németországi angolszász övezetek egységesítése is ellentétes a pcPsdami határoza­tokkal, amely kifejezetten Német­ország gazdasági egységesítése meliett foglalt állást. Ezt köveire 1 az angolszászok újabb kísérlete, a mely a lengyel—német határkér­dés revíziójának gondolatában nyilvánult meg és a Szovjet-Unió­val szemben a német jóvátétellel kapcsolatos magatartás. Az an­golszászok nem hajlandók a né­met folyótermelésből jóvátételt teljesíteni a Szovjet-Unió részere és ezt a tényt szembeállítják Né­metország ipari kérdésével. A Szovjet-Unió hozzájárult a német ipari termelés színvonala emelésé­hez, de ragaszkodik ugyanakkor Németország gazdaságának és iparának négyhatalmi ellenőrzé­séhez — fejezi he cikkét a moszkvai lap. tották a kommunista várt felhí­vását. A moszkvai rádió a má­jus elsejei ünnepségekkel kap­csolatban felhívta a Szovjet­unió népeit, hogy törekedjenek a háború utáni második ötéves terv megvalósítására. ta párti agot kivégeztek, hármat pedig Valenciában öltek meg. Kivégezték Griadó Cáni és Gar­cia ismert demokrata harcoso­kat is. Letartóztatták az orszá­gos szakszervezeti tanács főtit­kárát, a kommunista párt, vala­mint a titkos szervezetek több tagját. Bilbaóban és Barceloná­ban a munkásság sztrájkkal til- a kivégzések, és ulefar­tózfátásck eitlen. A' munkásság ugyanekkor béremelést és jobb élelmiszerellátást - .-kért ä kor. mánytóL. 3@vm megbeszélése a varsói állomáson Varsóból 'jeleni Hit Mialatt, Bevin angol külügyminiszter a brit küldöttség kulönvonata a varsói állomáson tartózkodót?:, Moselcvszkij lengyel külügymi­niszter felkeresve Bevin külügy­minisztert, hosszas megbeszélést folytatott vele. Folytatódnak a szovjet.angol tárgyalások ( Moszkvából jelentik: 'Á szovjeí J külügyminisztérium most tanul­mányozza a brit—szovjet szövet­ségi szerződést. A szovjet külügy­minisztérium az új brit javaslat tanulmányozása után rövidesen közli az angol kormánnyal, hogy mikorra kívánja kitűzni a tárgya­lások folytatásának időpontját. Nincs szó a tárgyalások elhalaszt tásáról, annál kevéabbé, mert a legutóbbi tárgyalások egy héttel ezelőtt történtek meg és máris felmerült a legközelebbi tárgyald- ' \,i időpontjának kijelölése. Thor ez a német kérdésről Parisból jelentik* Maurice Thcrez. á francia kommunista párt főtitkára, hétfőn beszédet mondott, amelyben kijelentette,, hogy a német kérdéssel kapcso­latban a szovjet álláspont sok­kal közelebb áll a francia állás­ponthoz, mint á többi államoké Meg kell tisztítani az osztrák rendőr­séget Bécsböl jelentik:. Áh demokra* tikus osztrák. sajtó ruegerösítet­Májas í-i előkészületek a Szovjet-Unióban Magyarország lel vételét kérte az ENSZ-be Nevoyorlcból jelentik: Az Egye. ira hozta, hogy be kell várnia, sült Nemzetek főtitkársága kö- jmíg a magyar békeszerződést zölte a.magyar kormány ápr.22-i Lláiró államok ü békeszerződést sült Nemzetek tagjai közé való | ratifvkaltak es csak azután fog- felvételét. A főtitkárság Magyar |lalkozliatnak érdemben Magyar- ország kormányának tudomása-lország kormányának kérésevei. Újabb tcrrorSmllám Spanyolországban

Next

/
Thumbnails
Contents