Szabad Szó, 1948. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1948-04-01 / 75. szám
licit kapung 1. i r. Kiosztják a pont könyveket ! BUKARESTBŐL JELENTIK: Az ipar és kereskedelem Ogyi minisztérima itazH, hogy * Sí PM?*ijena-?zei'í .^«nyvecske további három hónapig, vagyis ez év júliusig érvév ~lu f.n.CA, pontrendszerű könyvecskéik vanak a meglévő szelvények ei. harisnyát é^' órnT cc^eret vásárolhatják meg: szövetet, selymet, cipót, fontottárut^ ^ lílmU\h?l készült méter C3 árut március 30 ától kezdve csakis az új bevásárlási évek szelvényei alapján lehet vásárolni. Az új pontkönyvek kiosztása a napokban országszerte megkezdődik. .»■■■■ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— „ Hinta lipfeneméltó a nioszavisések logaloak isss inzinitása Magyarország covikai és kezeléti vezetői nyilatkoznak a Román Nepköztársasag alkotmánytervezetéről A román alkotmánytervezet nagyszerű vívmányai érthetőn érdeklődést keltettek a magyar,rrszági közéletben. Politikusok, művészek, írók egyaránt fgyelemmel tanulmányozták a Humán Népköztársaság alkotmánytervezetét. A magyarországi közélet vezető személyiségeihez kérdést intéztünk, miként vélekednek az alkotmányról DINNYÉS LAJOS maagyar miniszterelnök a következőket mondotta az alkotmánytervezetről: — Alaposan áttanulmányozta-e a Román Népköztársaság alkotmánytervezetét. Ez az alkotmány mélán illeszkedik be a dél- kelet európai népi demokráciák, mint Jugoszlávia és Bulgária alkotmányainak sorába, amelyek a népi demokratikus rendszer alaptörvényeit és elveit fektetik le Ezzel az alkotmánytervezettel a Román Népköztársaság az áttörök sorába lépett és eza hárommal a magyar nép nevében születettel köszöntöm a* irati román népet* SZAKASITS ÁRPÁD miniszterelnökhelyettes így nyilatkozott: — Nagy örömömre szolgált a Román Népköztársaság alkotmánytervezetének tanulmányozása. Ennek az alkotmánynak a jelentősége nem a szavakban, hanem az elért eredményekben van. Az alkotmánytervezet elveti a polgári demokrácia avult fogalmait s a polgári jog helyébe és fölébe helyezi a népjogot. Az állami tulajdonon kívül, amely a Román Népköztársaságban a nép tulajdona, alkotmányosan ismeri el a szövetkezeti tulajdont és a magánszemélyek tulajdonát is. Az emberi jogok új deklarációja Kelet fényében ragyog fel újra. Üdvözlöm a Román Népköztársaság alkotmányát, mint a népi demokrácia kifejezőjét. ERDEI FERENC, a nemzeti parasztpárt alelnöke a következőket mondotta— Az új román alkotmány élénk kifejezője azon elveknek, amelyek Keleteurópa népi demokráciáiban mind világosannm és általánosabban érvényesülnek. Ezek az elvek az első pillanatra hasonlítanak azokhoz az elvekhez, amelyek a francia forradalmat követő pogári liberális alkotmányban iglaktoznak. A különbség azonban nyilvánvaló és óriási. Míg a liberális alkotmányokban az emberi jogok inenarasztként foglaltak helyet, miután megfelelő gazasági elvek nulla csatlakoztak hozzájuk, adelig a népi demokrácia alkotmányában az alapvető gazdasági jogok is benne foglaltatnak, amelyek ténylegesen is biztosíták hatályúságukat. Az új román alkotmánybap különösen figyelemreméltó az általános emberi és gazdasági jogok deklarálása mellett a románsággal együttélő nemzetiségek jogainak tejes biztosnása s a lelkiismereti és vallásozatadság következetes érvényesítése. Mi magyarok különösen méltányoltuk azt, hogy a két népnek a régi rendszerek által elrontott LUKACS az ismert szellemi értkész és flozófus a következőket mondotta: — A Román Népköztársaság alkotmánytervezete világosan mutatja a népi demokrácia elvi különbségét a polgári demokrretától. A szabadság itt nem csak elvont jogformula, hanem a dolgozó nép életrornáinak valóságos átalakulása az igazi szabadság irányában. A dumotraeia minden meggyőződött hívének tehát különös örömmel kell ül viszonyában most az alkotmány is megalapozza a kölcsönös magbecsülest és testvériseget. Egészben véve a román alkotmánytervezet, éppúgy, mint Jugoszlávia korábbi és Bulgária anarégi hasonló alkotmánya, alkalmas arra, hogy a magyar démok Acia különös figyelemre mél.aa**. GYÖRGY, vözölnie a Román Népköztárs*ság alkotmányát. Különösen »11 ezrank, magyar demokratákra, akik világgá*!iájuk, mennyire alkalmas az új alkotmány arra, ha*, végre felszámntjuk azokat az ellentéteket, amelyeket a régi malkodó osztályok teremtettek a magyar és román nép között. Meggyőződésem, hogy az új alkotmány nagy lépést jelent előre -a két nép végleges megbékélése és testvéri együttműködése irányában Csütörtöktől közöljük kGoyvaKctfjiift aysriesgmsK bevet Könyvakciónk sorsolását megejtettük. Csütörtöki számunkban kezdjük közölni a nyertesek neveit és a nyert könyvek címét. A könyvek a nevek közlésének sorrendjébe kiadóhivatalunkban átvehetők. Utat és lát javított meg Székelyszenmstván lakossága Székelyszentistvánról jelenti levelezőnk. A városi munkásság által kezdeményezett gybéries munka örvendetes hatását érezteti Maros Torda megye falusi titkossága között. A falvak dolgozó népe tudatára ébredt az ország újjáépítésének fontosságára és ezt a maga kérései között szintén lelkesen és odaadással végzi. Legutóbb a Maros-Torda megyebeli Székelyszentistván község lakossága vonul ki, hogy önkéétes munkával haználhatatan hídjait és útszakaszait meg a vitán. Székelyszenistváni dolgozó földművessége, összefogva a helybeli iparosokkal és értelmiségekkel végreahajtotta százszázalékig az útjavításoknál vállalt önkéntes munkát. Ez alkalommal a Székelyszentistván és Csákfava közötti dűlőutat javították meg. Ez alatt az idő alatt a községben lakó fafaragó szakembereik, a határban lévő egyik hidat javították meg, mely közekedési szempontból igen fontos. A székelyszentistváni lakosság példája — remélhetőleg — a megye többi falvainak dolgozó népére is serkentőleg fog hatni. Péter Viktor A kismarosoknak kell több forgalmi adókönyvet vezetniök 1948 április elseje után a frgalmi adót csak a félgyértmények után kell fizetni, ennek következtében a kisiparosokra nézve nem kötelező a forgalmi adókönyv további vezetése. A pénzügyi hatóságok utasították alárendelt közegeiket, hogy ezér intézkedés értelmében járjanak el A gazdasági újjáépítés és pénzstabilizáció bizottsága tározatáiak értelmében minden kisiparos, kinek adóaapja nem halmtja meg , ötszázezer lejt, közigazgatási úton kérheti adójának felülvizsgálását, még akkor is, ha a megadóztatás óta több mint három hónap telt el. A pénzügyminisztérium ha ározatárak értelmében kisiparosnak számítanak mindazok, akik csak saját készítményeiket árusítják ■diliéivé kben ás nem rüdeike/ek ,van is üzletbelyi cég stít. % „legosztoa“ céli írta Kovács György Fiatal Román Népköztársaságunk megerősítésén és felvirágoztatásán, lakóinak jobb létén dolgozó tömegeknek harcukra, reménységikre és fáradhetatra lelkes munkájukra örvendetes feeletet adtak a március 28-iki választások. Ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a dolgozó nép széles rétegei soha nem tapasztalt lelkesedéssel, Népköztársaságunk ügyet és Alkotmiszervezetünket magunkénak érezve vonultak fel az urnák elé és az öntudatra ébredt dogozó tömegek erejének roppant sodrával vitték győzelemre a Népi Demokrácia Frontiját De a vászítások félre nem magyarázható feeletet adtak Népköztársságunk els-naégri szétszórt csoportjának. Félreérthetetlenül megmutatták, cokik, hogy országunk dolgozó népei keményen, széttörhetetlenül összefogtak s ebből az öszszefogásból további harcokkal és még az eddignél is megfeszítetttebb munkával feléntjük azt, amit dékik tűzött célul Alkotmányterrvezetünk is. Az ország fejlődése a népi demokrácia útján ezzel újabb lendületet vett. Az urnák melletti hittevés bizonyságot szogáltatott arra is, hogy Románia népei százszázalékosan magukénak érzik nemcsak a belső rendszerépítésre vonatkozó feladatokat, hanem azt a külpolitikai irányvonalat is, amit demokrata kormányunk következetesen rep észte épít Ennek a külpolitikai irányvonalunk célja világos és ugyanúgy félre nem magyarázható, mint a belső építésre vonatkozó célkitűzések: a népek békéjének e.o.,álai& -az imperializmussal szemben , ha kell, ennek a békének menőg hése bármi körülmények között, nagy barátunkra és szomszédunkra, a népek békéjéért élén harcoló Szovjetunió roppant erejére támaszkodva — a saját is a demokratikus fejlődés útján ugyancsak előre menetelő többi szomszédaink erőin kívül A jóhiszemű kétkedőket és gyenge hitűeket ugyancsak meg kellett, hogy győzze a tegnapelőtti választás arról, hogy semmi okuk a borúlátásra és hietlenkedésre a demokratikus fejlődés további kibontakozását illetőleg. A népek ellenségei, ha jelentkeznek is itt-ott ügyesen leplező álarc mögé rejtőzve vagy megtévesztő hírveréssel kísérletezve, erejük immár annyira csökkent, hogy győzelmet soha nem ünnepel bennek a munkásság, dogozó földművesség és értelmiség harcos összefogása fölött Azt a gyűlöletet, melyet tegnap még az együttlakó népek között próbáltak elhinteni a népek munkájának vámszedői, s mely kenyerük egyik „legizesebb“ falatját tette, immár sohasem tudják beleplántálni a román és magyar nép lelkébe. Ezen a hitvány, gonosz tevékenységen immár soha senki nem fogja bankó-,akkal megtörni zsebét és kizsákmányolni a két nép dolgozóit, vagy elnyomni egyik vagy másik népet. Ezekben a kérdésekben is kimondta a végső nemet az ország román és magyar dolgozó népe azzal is, hogy öntudatosan felsorakozott a választásokon a Népi Demokrácia Frontja mellett és megnyitotta szavazataival az új alkotmány megvalósítésainek út A mostani választás a demokratikus pártok és szervezetek három éves megfeszített küzdelmének és népnevelő, felvilágosító munkájának hata'-.ms árédményeit mutatta meg. Kivették ebből a munkából és üww-hő részüket az összes olyan pártok és szervezetek, a melyek vóban a nép fel snelésén, emberibb, jobb sorsának megteremtésén iparkodnak Kivette részét a nemzetiségi magyar dolgozó nép átfogó szervezete, a Magyar Népi Szövetség, ki a román dolgozó parasztság nagy pártja, az ElAs Front vagy az értelmiségiek pártja, a Nemzeti Néppárt; viszont tudnunk kell, hogy munkában és harcban élen mindig tíz ország munkássága járt, előbb a Román Kommunista, majd a Román Munkáspártban fejlődőé fel osztálykarcos elszántsággal és öntudattal. Ennek a három éves harcnak és mirkának ereénvyeit nem- csak a számok mutatják, hol mennyi honpolgár szavazott le és ütötte rá a pecsétet a Napoláré. A választás külső körülményei éppen olyas beszéde tanúi az eredményeknek, mái maga a lényeg, a szavazatok arányszáma. Ezek közül a külsőségük közül kell vennünk azt az önkénytelen fegyelmet, mely a néptömegek magatartását jellemezte a választások aktusában. (Természetesen ez volt a karhatalom a választásokat, hogy adott esetben meggátolhassa szándékukban azokat az esetig jelentkező elemneke, akik a választások tisztaságát, a polgárok véleménynyilvánítási szabadságát gátolni, bet mocskolni próbálták volna. Az urnák elé járuló tömegek azonban éppen belülről, meggyőződésükből önként fakadó magtartásukkal feleslegessé tették a karhatalmim jelenlétét.) Fel kell figyelnünk azután a késő körülméinek közül arra a jelenségre, hogy — bár ez a választás mostang soha nem tapasztalt tömegmozgalmat idézett elő, úgyhogy történelmünkivén példátlaan nagy mérleg-jvegű szavazatot adtak le az ország lakosai, — ennek ellenére az urnák e ott alig kellett várakozni. Tehát Népköztársaságunk illetékes szervei meg tudták szervezni a p disztások technikai lebonyolíását, noha erre aránylag ke* * ne állt rendelkezésükre. Népköztársaságunknak tehát nemcsak olyan tartalmat tudtak adni az új Akotmánnyl azok az erők, amelyek létrehozták, hogy ezt fenáílás nélkül magáénak vallhassa az országnak minden dogozója nemzetiségre való tekintet nélkül, hanem — a vállasztásas, technikai keresztül vitelének bizonysága szerint — új államszervezetünk a régi államformát alaposat megszégyenítő szervezőké, perségisnek is bizonyult És ki kell hangsúlyoznunk végül még egy külső választási megnyalvánnást, mely politikai nevelőmunkánk és a reáketó elleni harcaink eredményeit tartalmi szempontból éke sem tárta a megfigyelők elé. Románok és magyarok által vegyes -a lakott vidékeken a két nép soraiból kikerülő földműves szavazók közösen vonultak fel az urnák elé leadni szavazatukat. Megosztották még a nála juhit is egymással a testvériség kihangsúlyozása céljából. S amikor ezt a testvéri egymásra találást olvassuk a híradásokból és halljuk a közvetlen szemtanuk szájából, minden igazán demokratikus embernek az eredményes munka utáni megelégedéssel kell visszavonkodnia azokra a nem is olyan régi időkre, amikor a magyar és román soviniszta úri uszítók által félrevezetett egyesek vegyő lakosságú falvainkban a másik nemzetiséghez tartozók emberi érzéseibe durván tapostak béva és brutális cselekedetekre ragadtatták magukat Ma már ezeket a jelenségeket azok a megnyilvánulások vállottak fe , amelyeknek tegék®* (Folytatása u 5%. d vil—Ji