Szabad Szó, 1948. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1948-04-01 / 75. szám

a. Nyolc Kuomintang hadosztályt semmisített meg a kínai felszabadító hadsereg NANKINGBÓL JELENTIK. Március hó folyamán a kínai szépfelszabadíó hadsereg meg­ •tem­isíette a Kuomintang kor­mány nyolc hadonllját és G­­L-beszállását. Felszabadítót ezredét. Megtámadták Csang­nak olyan kerületet, amelynek Klipek g. hadseregének 1ő­ 6 millió lakosa van. Marshell B, azzal Ilymn teli! — köve­tlte egy amerikai képviselő Wemsforkból jelentik. A mosz­kvai rádió newyorki tudósítója közölte, hogy Coudsen közt­g pangpárti képviselő kijelentését, melyet a külügyi bizottságban tett. Coudsen kijelentette, hogy Marshall külügyminiszt­erne­k azonnal távoznia kell az Egye­­eüti Államok külügyminiszteri miséből, mert az Egyesült Áll­tr­ások külpolitikáját tapasztalt és polkészi-t politikusnak kell ve­­zetnie. Már­pedig Marshal erre a célra neon felel meg. Marshall tapasztalatlanságunk és politi­ki tájékozatlanságának tudható be a moszkvai értekezlet ere­d­­ménytlensége és a Palesztin kérdésben megváltoztatott ame­rikai politika is. A képviselő ezután utalt arrra, hogy Marshall határozatlan em­ber, cselekedeteit nem számít­ja ki és a reakciósok hangulata után megy.­­ Ahhoz, hogy a háborút el lehessen kerülni, feltétlenül sz­­k­ségességes, hogy Marshall meg­felelő embernek, adja át helyét, s rondot is. — Lehet, hogy ír’ jó katona, de diplomá­­t íren teljesen tehetségtelen, Amerika külpolitikájának irá­nyítása két dilletáns, Truman és Marshall kezében van — állapí­totta meg a köztársasági képvi­selő. Wallace az amerikai polgárjogok megsértéséről WaryorkSSl jelentik: Wallace a amerikai elnökjelölt legutóbbi nylatkozatában azzal vádolta­­meg az Egyesült Államok kor toknyát, hogy megsérti az ameri­kai nép polgárjogait. Az ameri­kai kormánynak ez a tevékeny­­séga kifejezésre jut abban is, WIT üldözi a Wallacet támogat erőket Bizonyítékul Wallace megemlítette, hogy az am­mk­ki külügyminisztéri­um nem akart útlevelet adni Jordánnak, Wallace pártja tagjának, akit az indonéz bizottság titkárává neveztek ki. A külügyminiszté­rium azzal indokolta a kánom­­­adását, hogy Jordán szarkert­­ője volt Wallace ,,Sz­vjet Ázsia küldetése“ című könyvének. Az Egyesült Államok külügymini­z­tériumára jellemző, hogy ké­sőbb, mikor az induét bizott­­ság tagjai már elutaztak New­­yorkból, kiállította Jordán útle­­velét. TOGLIATTI: Az olasz dolgozók szervezetterelnek mint valaha Rómából jelentik. A Messager­ közli Togliattinak az Olasz Kom­munist­a Párt főtitkárának nyi­latkozatát az olasz választások várható eredményéről. Togliatti kijelentette, hogy a Népfrontba tömörült olasz dolgozók ma már sokkal szervezettebbek, mint ezelőtt voltak. Az újságírók felt­tett kérdésére, hogy milyen ha­tása volt a Népfrontba­ tömörült erőkre a Trieszt ügyében tett­­ háromhatalmi lépés, Togliatti kijelentette, hogy az végső fo­kon kedvező irányban hatott Páriából jelentik. A moszkvai rádió a franciaországi helyzet­tel foglalkozva utalt arra, hogy a francia kormány hivatalnokai és képviselői az arany középút legendájával és szólamaival tel­jesen megtévesztik a francia né­­­et. Ezek az elemek el akarják sietni, hogy f­­ranciaország nyu­gat és kelet között az egyensúly fenntartásának fontos tényezője, a francia imperialisták most m­ár nyíltan a nyugati blokk mögé álltak. Már odáig mentett. (Folytatás a 5-ik oldalról.) febb jellemzője az egymással nótáját is megosztó rom­án és magyar földmives vidám ölel­kezése a közös harccal szerzett közös javak birtokbavételének telepén. A sovinizmus szellemének baktériumtelepet szétverte tál­­paink dolgozó népe. Így ez az akadály is végleg eitlinőb°n van abból az útból, mely az együttlakó népek feemelkedése felé vezet fiatal Népköztársasá­Egyébként Itó­mában kedden nyílt meg a Demokratikus Népfront há­romnapos érte­kezlete. Ezen az ülésen meg­vitatják a De­­mokrtikus Nép­front kormá­nyá­nak gaz­dasági­ munka-hogy nemcsak az angolszász nagytőkésekkel, hanem a német monopolistákkal is szövetségre léptek. Teljesen feladták Fran­ciaország függetlenségének esz­méjét. A francia külpolitika irá­nyítását ismét a kétszáz család vette át A francia reakciósok már addig mentek, hogy nem­csak Franc­ia­országot állították az angolszász imperialisták szolgálatába, hanem a gyarmato­kat is bérbe adták az am­erik­ai háborús gya­j­toga­tóknak kato­­nai támaszpont létesítése céljá­t tervet, valamint a termelés üte­mének jelentékeny és veszélyes csökkenését, a munkanélváliság kérdésért, valamint a költ­ségve­­tési hiány és bankjegyforgalom emelkedésével kap­csolatos kér­déseket. Az értekezlet tájékoz­­tatni fogna­; az olaszokat a Mar­­shall tervben való részvétel vég­zetes következményeiről és fel­tárja a teljes igazságot ebben a kérdésben.­ból. Ilyen a mostani francia kormány külpolitikája, ame­l teljesen az am­erikai monopolis­ták és pénzügyi oligarchák érde­keit szolgálja. Ez a politik­a természetesen figyelmen kív­ül hagyja a francia nép törekvésiti és nemzeti érd­ekeit. A francia reakciósoknak, az angolszász im­perial­istákkal közösen­ folyt­a­tott háborús uszítóplitikája ellenére a francia nép folytatja harcát függetlenségéért és szabadságá­nak kivívásáért — állapítja meg a moszkvai rádió. a Népfrontra, . • * * ** *“* . . . . * *•» ’ értesíti tagjait, W V I ^ 1 1 i teetailvet kező szabadi gyarmatáruk kaphatók nagyon olcsó áron : rizs, babkávé, citrom,­­ szemes bors Ezenkívül f­a minőségű , | borotvapenge | Az oklahomai diákok Oklahomábam, az Egyesült Államok egyik államában, né­ger diákoknak az a meg­o­csáthatal­an ötletük támadt, hogy ez egyetem előadásait látogassák. A bűnös cseleke­detet, amely «wfc «* emberi egyenlőség téveszméje alp­ján keletkezhetett, csakhamar elérte az igazdgszolgált­ás sújtó kezet­es oklahomai egyetem tanár kara a nége­reket kitiltotta ez előadások­ról. Az eset így véglegesen intéződött célrul a­­világhí­rű­ amerikai demokrácia szo­kásai alapján, ha az egyetem fehér diákjai nem vállaltak volna közösséget néger tár­saikkal, akik — szerintük — éppes úgy emberek, mint ők, — a fehér diákok. És m­iután Amerika a Szabadság-szobor, a trösztök és a Marshal terv mellett még alkotmánnyal is rendelkezik, a fehér diákok az alkotmány cikkelyei kö­zül bátorkodtak kikeresni azt, amely az emberi egyen­lőségről szól. Az amerikai al­kotmány szóban forgó szaka­sza, a 14-es, az Egyesült Á­lamok összes polgárai százrá­ra, fajra való tekintet nélkül egyenlő jogokat biztosít. A diákok nem sokat této­váztak. A törvények törvé­nyéből lemásolták a hírhedt 14-ik pontot és azt nyílt ut­cán ünnepél­yesen elégették, tiltakozva így a négereknek is biztosított jogok megsze­gése ellen. Az elégetésből nyert hamut viszont tiszte­letük egyidejű biztosítója mellett elküldöt­téle Truman elnöknek. Mit szólt Truman elnek, amikor a bok­tévia megkapta, nem tudjuk. Az is lehetséges, hogy él ISOÁt foglalva Amerika legintimebb belügyivel, — mint példád a görög-s­panyol—cda**— kínai—török reakciós kor­­mányoknak adandó segítség­­gel, — nem is mSOaUn figye­lemre, így maradt örök HM­­S3 oklufi­nad egyetem fehér diákjainak leptlere odaadó válasz. Egynltalúban rum­­á­tok azonban az a különbség, amely a polgári alkotmányok között fennáll. A népi demo­krácia alkotmánya — és­­itt vizsgáljuk meg elsősorban a román Népi Demokrácia Frontjának , alkotmányt*tn zei­ t — a széles dolgozó tö­megek t­rvénykön­yve. Ez az alkotmány méta a hazug ezó, a csalfa ígéretek alkotmánya, hanem a népi vívmányok , jogok biztosítója. Ez nem *s­zedsd márképpen, mert *3 alkotmánytervezet 3* ik szakasza az ÖUsjahatalmt# a néptől származtatja a né­pért. Amíg azonban a nym­gati demokrácia felisgokrá­­ban is alkotmány szépa pa­pírra vetett holt bele marad, addig a Román népköztár­saságban az egytettélő nemze­­tiségeknek a román néppel egyenlő jogaik vannak. A külön­bség nyilvánvaló. Az ígéret és a megvalósí­tás nagy küzdelmében az ameri­kai alkotmány gyakorlati al­kelmazám­b faji üldözések­ben is megnyilvánul, míg kar Zilfi’ h­ím az együttélő népek­­­olrog jövőjének előkészítője. o­ r Kiált liliti, a nsikos iisaii Jakossi, 12 ezernyi „feketenies“ realisto az ispgríatist isgszállás a fiffi Triesztver­ De Gasperi kormánya a napokban hivatalosan közölte Amerikával, Angliával és Franciaországgal, hogy elfo­gadja javaslatukat, amely sze­rint Triesztet vissza kívánják csatolni Olaszországhoz. A belyreszerződések határo­zatait lábbal tipró nyugati hatalmak mikor ismét felve­tették a trieszti kérdést és átlátszó kortesfogással az olasz nép megszédítésére tere­­skednek, nemcsak e világbékét veszélyeztetik, hanem olyan aljas politikai fogást akarnak alkalmazni, amilyent a mün­cheni "eseten" kívül keveset Hogy milyen állapotok van-­­ nak­ a „szövetségesek" által megszállt Triesztben, azt meg­tudhajuk néhány külföldi lap trieszti tudósítójának cikké­ből, akik egyhangúan úgy be­szélnek a „szabad" városról, mint a „Made in U. S. A. fal­iratú árukkal agyonboldogított amerikai gyarmatról, ahol hiába próbálják értékesíteni a környék termelői élelmisze­reiket, mert azokat az ameri­kai konzervek által okozott konkurencia miatt, elhelyezni, illetve eladni képtelenek. Trieszt városban és a kikötő­ben élő nagyszámú munkás tömegek nem jutnak friss éle­l­miszerekhez, mert az angol­­amerikai hatóságok gondos­kodnak arról, hogy tönkretévi a helyi piacot, az amerikai drága konzervek felvásárlásá­ra kényszerítsék a lakosságot, jegyzett fel a történelem. Amikor Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kijeleli, hogy a trieszti kér­dést csakis egy demokratikus és független olasz kormány tudja megoldani a jugoszláv kormánnyal együttműködve,­­ amikor ezt a tényt Marshall Bevin és Bidault is nagyon jól ismerve, mégis mindent elkövetnek, hogy megakadá­lyozás a két nép közötti bé­kés kiegyezés lehetőségét, el­­árulják, hogy céljuk nem a népek közötti béke megterem­­tése, hanem a világ népeinek egymással szembeállítása. Az angolszász hatóságok meg­­akadályozók, hogy a parasztok friss termékeket hozzanak be a városba s így Triesztben képtelenség egy pohár valódi tejet találni és a vendéglők­ben is a csal, tejporból készült híg földtyöt szolgálnak fel. A piac amerikai monopoli­­zálásán kívül egyéb olyan je­lenségekkel is lehet találkozni Triesztben, ami rávilágít az amerikai szellemre. Trieszti szemtanúk leírása szerint, a város Via Carducci elnevezé­sű főutcáján lévő nemi gon­dozó előtt, olyan sűrű sorony­ban álldogáltak egy délelőtt 03 amerikai katonák, hogy az utca forgalmát v­al­ósággal megbénították. A trieszti lakosok keserű mosollyal állapítottá­k meg, hogy az amerikai vendém­ nem csak .Ajándákíte«±s_^»_' 1 is.­­ "% kjr AZ „AGYON BOLDO­GÍTOTT" TRIESZT .

Next