Szabad Szó, 1948. május (5. évfolyam, 100-123. szám)

1948-05-01 / 100. szám

um május I. A Román Népköztársaságban az állam támogatást nyújt valamennyi dolgozónak, hogy megvédje őket a kizsákmányo­lástól és felemelje életszínvonalukat! fi hetipiacon is éreztette hatását a kormány k­riszifili rendelete any­arisszák­ra A csütörtöki hetipiakcon­ már a kora reggeli órákban hatalmas méretű felhozatal mutatkozott. A termelők nagymennyiségű árut hroztak fel a piacra. Hamar elterjedt a piacon a termelők között a kormány nagymértékű árleszállításának hoztak fel a termelők a görög, keleti és görögkatolkus húsvéti ünnepekre való tekintettek Piac­nyitáskor a tyúktojás darabjáért 10 lejt, kacsatojás darabjáért pe­dig 12 lejt kértek. Később, a már fent erősítet okokból kez­dett morzsolódni a tojás ára. P éra felé 0 és 8 tej vollt a tojás 5 rá, később pedig már 7 tejért is tehetett venni Feltűnő jelen* g­­ejt, hogy a kínálat messze meghaladt e fájásban a kérésié- Lei. Ami a tejet és tejtermékeke* IV »’ti 18 tejre Szállt át 4 as éra i­s piaczáráskor literenként 16— 15 tejes ér alakult ki Tejfel ls* * c SO—100 lej volt. Kil­tűnő jelenség volt az, hogy híre. Csoportok alakultak, az új­ Ságból olvasták egymásnak az árakat és hamarosan kezdtek lefelé morzsolódni az árak. Mai kilenc órára is jelentékeny ár­esést lehetett észlelni, később pedig az á­rk mérsékeltek vol­tak. » túró taijesen elitül a piacról. Ezzel szemben nagymennyiségű­­sajtot híztak fel a termelők ki­­ónkánti 150 lejre keedoárer­, míy később 120 lejre esett le Már többször­­ánalláttunk annak szükségességére, hogy a piacot meg kell tiazhiav» */ ly«m elemektől, akik a termelő fogyasztó közé állva, megdrá­gítják a Hsg érát. A mostani csütörtöki hetipiacon is igen sok nem terrmtő árusítóit iksz. tetc. Ugyanez 60 a kukoricalisztA­ ifi, amelynek Jite- éért 800 lejt kértek. A TAVASZI ZÖLDSÉGFÉLÉK igen nagy keresletnek örvend­tek. Áruk, amely piacnyitáskor elég magas volt, hama­rosan ki­egyenlítődött. Mártis api caou-.ó­­jóéi* piacnyitáskor 5 tejt kértek, de u illarosan 3, majd 2 lent süllyedt az ára Spenót k .^rj W—13 lej, sóska csomója 3, majd 2 lej volt. A zöldhagyma árát­­ártották; csomója 5—6 lej volt és csak piaczáráskor esett le 4 lejre. A hollandi zöldhagy­ma csomójáért 6 és 7 tej* is .A körteti A fejes saláta, darabja 5—6 tej volt, apraja 4—5 lej. Tavalyi zöldségfélék iránt nem volt túl nagy kereslet. Krumpli vékájáért CO lejt lér­­tek, de lehetett alkudni Sárga, répa és petrezselyem, egészsé­ges jól 1. .élt, darabja 3—é eg volt, félt retek darabja 3—1 fej, zei­er nagy 5 lej, ajtaja S lej. Kaja­rábé darabja 4—5 lej volt, Hssym&nfiyiféyriai tojást Mit végeztek el máris 1-i munkavállalásaiktól a marosvásárheyi üzemek dolgozói? 19 ruhát küldöt­t a Szováb­a üdülő görög gyermekeknek a Ruházati Munkások Szövetkezete Néhány hónappal ezelőtt köl­tözött át a ruházati alkalmazot­tak „Szaruinta“ termeő­szövet­kezete a Sztálin térről a Kos­suth Lajos és Szent György ut­ca parkán lévő öreg házba. A lépcsőhöz faláról három óriási freskó alak néz le ránk, mikor belépünk a múlt század­ban épített előcsarnokba. A há­­rom a­ak az ipar, földra í­velés és kereskedelem képviselte. Nem nehéz kitalálni — az alakok lát­tán — hogy ebben az épületben valamikor pénzintézet va£y ke­reskedelmi víz­e at „dolgozha­tott". Varrójep zakatu, első csalta ! Szerény tábla jelzi, hogy most szabók é® szabó’sők varrógépe zakatol, oldja csattog a fi ágas és barátságos termekben, ahol a m­utibadi haszonért folyt, nem egészen kifogástalan eszközök­kel a harc. A szabók termelő szöveszrese­­tének egyik ügyvezetőjével, Nagy József szabómesterrel be­­szé­­élünk. — Hány tagja van a szövetke­zetnek? — A szövetkezet négy osztá­lyán összesen 57-en dolgozunk. A 8 tanuló kivételével mindenki a szövetkezet tagja — mondja az ügyvezető, majd így folytat­ta : __A szövetkezetnek férfi es pő­­ruha szabászata is van- A férfi szabászatnak külön kon­fekció osztálya s a női szabá­szat angol és francia osztálya idilön-ku ön működi! — Kik vezetik az egyes osztá­lyoikat ? — A férfiszhibaszatot HtUfiZ“ Dénes, a konfekciópaztélyt lyolkat ‘ József, az angol női szabászatot Váradi László, a francia női az... nászai ot Tojss Józsefné vezeti. — Mit termeltek az utolsó hó­napban? — kérdezzük Azonnal megkapjuk a vinasz­t — A férfiszabászaton március 10-től a mai napig több mint 10 darab öltönyt készítettünk rendé­­s után. A konfekció osz­tályon 150 darab öltöny készült. Az angol szabászaton 110 darab kosztüm és kabát, a francia uta_ 14 let JG13& — Érdekes, — mondja N­agy József ügyvezető, hogy a ké­­­­nyes ízlésű polgár*­ megrendelők miután mega­lkult szövetkeze­­g­tünk, olyan ki­döntéseket lejt­t­tek, hog­y ezután neu ütemek a­­ szövetkezetbe tömörült régi sza­­r itemestereknél varratni, mivel ^ a szövetkezetbe^ nem készith­et-­­ nek jó ruhákat“. Hogy ez a fel­­t tevés mennyire alaptalan és r rosszindulatu volt, mi sem bizo­­a nyit­ja jobban, mint az, hogy ma­­ ismét nálunk varratnak a egké- r nyesi ’ib ízlésű régi megrendelő-­­­ink is és nagyon meg vannak elégedve a szö­vet kezet­­ben ké­­­ szült ruhákkal ! — Mi mindannyian arra to- £ rekszünk, hogy elsőrendű mnhár­­­kát készítsünk, a lehető kgjutá­­s nyocább áron és azt szeretnénk,­­ ha a dolgozó tömegek minél na­­­­gyo­­b sizámban keresnének fel mű­helyeinkben.­­ Mialatt végigjárjuk a szövet­kezet munkatermeit, ahol a jó­­g kedvű férfiak és nők szorgalma,­r­san dolgoznak, vezetőnk meg­ a mutogatja­tt szöveken él­ei­ ké-­­­szült pompás női és férfiruhá­­­­k?­ A fogasokon a tavi«' női s­zíva'szilek tarka tömege sora­­r­kozik, szebbnél-szebb kusztu-­­ ajók, kabátok, ruhák, bánza,on pedur annak ellenére, hogy a tavaszi hónapokban min­dig kevesebb a mók­a, b0 darab­bunnát készítettül — Kik dolgoztatnak « enomsai nézetben? — Megrendelőink nagy száza­léka a polgárságból kerül ki, azonban szép számban keresnek fel az utóbbi időkben a dolgozó osztályok tagjai is, különösen a munkásnők, a muriba Apró szövet ka­bátkákat mu­tatnak. — Ezeket a Sz.,várán iidű­lő görög gyerm­ekeek számára készí­tettük rohammunkával, — mondja Nagy József, majd el­meséli, hogy a szövetkezet tagjai május­­ tiszte előre felajánlott munkavállalásaiknak már sieget tettek és elszállításra vár 19 da­­rab gyermekruha, melynek anyagát a kereskedők ajándé­kozták, a szabók szövetkezeté­nek dolgo­z­ói pedig megvarrták a gyem­kek számára. — Ezenkivül, mondja veze­tőnk. — 7 darab inget szabtunk ki a görög gyermekek számára, és több mint 60 darab zászlót készítettünk a szervezetek ré­szére. Árainkat 5 százalkkal leszámlottuk és a termelést nap nap után fokozzuk. — Milyen a szövetkezet tag­jainak szervezeti élete . Szakszervezeti csoportunk gyűlésein kívül hetenként üze­mi értekezleteket tartunk, ahol az üzemmel kapcso­ltos összes kérd­ést-b­et megtárgyaljuk. A napokban labdarúgó csapatot szerveztünk és május 1-én össze­mérjük erőnket a K­özés szakszer­vezet dolgozóival. Eröss Attila % 9 Arfoaxál Bitásefe Népköztársaságunk kormánya­­ legújabb intézkedésével nagyirat­o­nyit árleszállítást rendelt el s a 1 a dolgozóknak, — magán és ál-­­­lami alkalmazottaknak — május­­­ elsejével tetemes fizetési előleg­­ nyújtását. A nagyfontosságú a kormányrendelet első pontja a­z vasút és telefondíjszabás, a föld­gáz, kőszén, gyapot kötött a áruk, gyógyszerész* cikkek, hírlapok árának lényeges leszál­­­litását mondotta ki tőbek sözól , míg a határozat második poltja a magán és állam­i alkalmazott­ak számára 1—7 fizetési esz te- ' íyig 2000 lejt, a 7—12 fizetési osztályig pedig 2500 lej előleget í­r elő. Az intézkedés, mely a dolgozók , és csakis a dogozó nép érdekeit , szolgálja, az ország gazdasági­­ felemelkedésének s ezáltal a dol­­­gozó rétegek életszínvonala eme- 1 lésének egyik legbiztosabb jele­­ és kifejezője. Ezt tudják és árv • zik is a dolgozók milliói Tud­ják, hogy a demokratikus rend-­­ szer demokratikus kormánya , csakis ez ő érdekeiket szolgálja. ? A kormány egymás után vált- ' lja valóm a dolgozók vágyát s ; akaratát kifej­ező terveit. Egy- j ,itán n'-áji dőltek meg a sötétben ! bujkáló s itt-ott Jelczinre me- ¡•a részkedő reakció galád és rom- i­bolú célzatos hírverései. így dől- ■ tek meg a rosszindulatú hirve­­j raknék a választások alkalonival 1 szárnyr» eres-atett rágalmai £• váltak ürees szópuffogává, ami­bol a kormány nemhogy vigsra vonta volna, hanem fenntar­t­­­j­ta, sőt újabb intézkedő,mivel­­ rég tovább tanítotte a gazdaság, természetű m­egszontásokat, ami­vel jelentős mértékben emelte a dolgozók életszínvonalát. A kor­­mány mosta­ni intézkedése pedig ugyanakkor, amikor azt a dol­gozó tömegek nagy örömmel és megeléged­ssel vették tudomásul, a kormány és a nép ellenségeire egyenesen bombaként hamit. Megdőltek hamis hírveréseik, minden gonosz tervezgetésük. Mind­ere számítottak, csak erre nem. A kétkedők, ez inga­dozók pedig egy hatalmas lökést , megnyugta­tó indítást kaptak,­­ hogy feltétel nélkül csatlakozza­nak a hívők, a bizakodók, a min ., den nehézségen és küzdelmes­­ keresztül a nagyszerű fel­emel- e ^ kedésig előretörő dolgozó milliók í, egységes csatasorába.­­ így széles­ül egyre jobban és erősödik az új világot építő g a­­ boldogságot és békét akarók­­ fronti®, így szaporodnak ír g­a­n hittel és törhetetlen kitartássá? * munkáik is munkás kezek és t gondolkodó koponyák így válik t mind szélesebb és szélesebb kör- s­ben, egy mindent átfogó és át- s járó legyőzhetetlen hitté és z meggyőződéssé, amit a munka­ osztály, földműves rétegek s ve­­lük menetelő dolgozó kis ember­­ek és haladó értelmiségiek ré­gen tudnak és­ hisznek, hogy mienk az ország, mienk a föld, a hallom, magunknak dolgoz­zun­k. Községi, járási, megyei és én­szöges viszonylatban eddig tel­jesen ismeretlen, nagyszerű megvalósításoknak, munkalendü­­letnek és alkotásoknak vagyunk szemtanúi Egy forrongó üzemű.vé vált ez az ország. Munkaverse­­nyek, önkéntes munkák eredmé­nyeit figyeli lázasan az ország népe. Ki nyer, ki viszi el a győ­zelmi verseny zászlót? Melyik község, járás, megye vagy or­szágrész földműves népe termel többet és jobbat? Ez izgatja ma az országot. S a munka, a versenyek nyomán új élet fakad. Nagyobb darab kenyér, robo­nka és cipő, olcsóbb villany­áram, földgáz és kőszén, jobb egészség és több kultúra, keve­sebb gond és nagyobb öröm. Va­lóra vált a kormány, demokrati­kus rendszerünk egyik újabb jelszava: több termelés — több kenyér — jobb életi Ebben fej­­,zik a kormány április 28- ren­­delkezésének egyik legnagyobb ereje és fontossága, ami újabb lökést ad a dolgozó milliók mun­ka és hám vágyának, csak így -f­őre! SK­üHÁS HEn MŰSOR: Április 30. péntek, 8 órakor Vízözön. Bérle­tszünet. Sorozat­szám 217. Május 1. szombat. 9 órakor­ Vízözön. Munkáselőadás. Je­­lT ok a színház pénztáránál Május 2. vasárnap 5 órakor Vízözön Bérletszünet. Sorszám 213.­­ Május 2. vasárnap 9 órákon Vízözön. Bérletszünet. Sorozai» szám 219. Május 3. hétfő 5 ó­rakor. F’te­óz­ön. Sorozatszám 220. Május 3. hétfő 8 órakor Fte*­őzön. Sorozatszám 221» Wyu» jfff. !.»'*■• ■vnr 0­'­.' .i*cv* vwy.T.jqwu ».»IL-THW»— A KÉPZETT SZAKÁCSOK ál KASZÁRNYÁK KONYHÁIBAN. A nemzetvédelem­ miniszteriuns iktonaszakács-képző iskolát álll­­tott fel, amelyben a leendő ka­­tonaszakácsokat oktatják az izl­­­es és tápláló eledelek készíté­­sére. A cél az, hogy minden ka­szárnyában képzett szakács va»^ k v?..,fy jí A Dem­­okrata Zsidó Népközösség a gettózás negyedik évfordulója alkalmával 1948 május hó 4-án, kedden reggel 9 órakor a Kultúrpalota nagytermében tart, melyre úgy az összes zsidó testvéreit, mint a város minden demokrata polgárát ezúton hívja meg. A gyászünnepély után a volt gettó területén, a városi téglagyárban gyászistentisztelet lesz. Díjtalan helymutató jegyek a Kultúrpalotá­ban megtartandó gyászünnepélyre a Népközös­ség titkárságánál, Sztálin-tér 45., a jelentkezés sorrendjében válthatók ki.

Next