Szabad Szó, 1948. június (5. évfolyam, 126-148. szám)
1948-06-02 / 126. szám
jsmin« 2. "rar PTfku - T iri TtM-T.TTUUJllJ„„jw Tán©áwaij dalával bevonult a falu a városba Népi művelődésünk forró ünnepe volt a vasárnapi megyei Petőfi-verseny Megalakult Bartók Béla Dalosszövetség marosi serügete a VáSárhara megalakult Marosvásárhelyen a Bartók Béla Országos Dalosszövetség alsó döntőjét is de ugyanezen a napon tartották meg a Petőfi-versenyek marostorda megyei Liffe 10!h közgyűlés, a délutáni verseny és az esti ünnepi bemutató falusi és városi 70atalmas tömegeinek mozgósítsává változott. Földműves színjátszók dalosok és dacosok száza, jöttek be Vásárhelyre ,( dolgozó ezrek fogadták őket. i a ij város ellentétet valóság-., at mesterségesen növelték a kizsákmányoló osz- ^ yoban Napköztársaságban és a tőkés uralom alól felszabadult népek országaiban ° ^szélesebb néprétegek műveltségéből születik újjá. Éjinek e forradalmi átu.as,nak nagyszerű fegyverévé váltak Petőfi-versenyeink. Földművesek mutatták be műészeti kincseiket s ezekben mind jobban érvényesül a „formájában nemzeti, tartalmában szociális művészet jellege. Á a vasárnapi események jelentőségét növelte Vance a Zeno és Harry Brauner jelenléte. ... ymarii,fPköztársaság művészeti életének hivatalos irányítói felszólalásaikban bizonyságot ők arról, hogy a dolgozók kormánya milyen jelentőséget tulajdonít az együttélő nemzetiségek közös fejlődésének. Uj da!ov£zövfttstg — (ij útakot) Mindannyian jól emlékszünk a régi romániai magyar dalosszövetség munkájára. Tudjuk, hogy „úria úrhatnám"* műkedvelők mit énekeltettek városi és falusi dalosainkkal. Jellegtelen, rmmdornyakban, íztelen és szagtalan zenei fércműveket adtak dalárdáinknak, romantikus semmiségekről énekeltek dallamtalan zenei mütyürkéket dalosaink. A dalos. követséget uraló kevesek zárták el, (amíg tudták) az ajtót Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei forradalma előtt, gáncsolták az új zenei mondanivaló, a paraszttömegek zenei értékeinek népszerűsítését. De ~»k a felelősek karnagyaink zensei műveltségének elmaradottságáért és rossz irányba való ‘■«jeléséért is. Néhány lelkes művész, iskolai dalárdák és munkáskarok harcoltak ezeknek az uraknak tehetségtelensége, uralom vágya és önzése ellen, de a végső győzelmet csak az az idő hozhatta el, amikor a népi demokráciában ténylegesen a nép került uralomra , a zenei közéletről is levakarhatta az~" reakciót őrzőket A Magyar Népi Szövetség at. vette a Dalosszövetség ügyeinek intézését és hamarosan létrehozta a Bartók Béla Dalosszövetséget. Ennek a feladata lesz most már új beállítottságú karnagyaink nevelése, új kottaanyag előteremtése s tömegeink énekes kedvének szervezett formában való hasznosítása. A szövetség alsó marosi kerülete vasárnap délelőtt tíz órakor tartotta alakuló közgyűlését a MNF’ Batalin Bérházában. A gyűlést Kiss Elek országos karnagy vezette. Farkass János megyei közművelődési felelős ismertette a szövetség megyei szervezésének ügyét. A MNSz országos központja nevében Kenyeres Pál országgyűlési képviselő szólalt fel. A Beszédebsen megmagyarázta azt, hogy a népzene számunkra nem az ősiség ápolását jelenti, hanem a széles paraszti réterétegek zenei műveltségéből akarjuk újjáteremteni egész népünk zenei műveltségét. Ez a munkánk feltétlenül a román—magyar testvériség ápolásához vezet, hiszen népzenénk rokonsága egymás értékeinek megbecsülését még magától értetődőbbé teszi. Ezalatt érkezett meg a közgyűlésre Vancea Zeno, a tájékoztatási és művészetügyi minisztérium újonnan kinevezett vezérigazgatója, népköztársaságunk zenei életének hivatalos vezetője és Harry Brauner népművészeti főfelügyelő. Vancea Zeno tolmácsolta Octiav Livezeanu tájékoztatás és művészetügyi miniszter üdvözletét, köszöntötte a Bartók Béla Dalosszövetséget és ígéretet tett a magyar kottaanyag kiadására. Harry Brauner a magyar dalosok és tánccsoportok részételét jelentette be a szeptemberi centetriáris ünnepségeken Bukarestben. A nagy tetszéssel fogatlan bejelentések után Kostják Imre, a darógszövetség országos főtitkára bejelentette, hogy hamarosan karnagyképző iskolát nyitnak. Adorjáni Zoltán igazgató-tanító kérésére felhívták zeneszerzőinket, hogy írjanak magyar motívumokból épülő dallamokat a meglévő egyházi , szövegekre. Havadtői Imre javaslatát is elfogadták, amely az elemi iskolások kórusainak megszervezését szorgalmazza. A közgyűlés végül üdvözölte Lincze Ofiu minisztert és tiltakozott a görögországi moraafasiszta terror ellen, így folyt le a Bartók Ibda Dalosszövetség marosi alsó kerületének alakuló gyűlése. Hiszszük, hogy a meginduló munka megsokszorozza falusi kórusaink számát , éneklő földműveseink most már saját dallamaikkal köszönthetik az épülő új világot. ík daloSs£ö^ts4s v'$z$toSég$ A jelölőbizottság beterjesztésére a közgyűlés megválasztotta a Bartók Béla Dalosszövetség marosi alsó kerületének vezetőségét. Elnök: Verese Károly, ügyvezető elnök: Kiss Elek, titkár: Hagy Gyula, akelnökök: Csopán Ödön, Demeter Albert, Fáj? Károly, Liteczki Károly, pénztárnok: Rónán Lajos, jegyző: Mohlár Dénes, kerületi karnagy: Csíki László. Borzássy Balázst megbízták a szeptemberi országos dalosverseny rendezésével. A választások után Klára József tartott kül- és belpolitikai beszámolót -------- -- -SjíL |& c$&r*$ös?gö!ö $5 a Csokonai Délután három órakor kezdődött el a megyei Petőfi versenyek döntője. A MNSz főtéri szabadtéri színpada körül hatalmas nézősereg gyűlt össze, nagy részét még a hat óra felé szemerkélni kezdő eső riasztotta el A színpadon egymásután vonutak fel a színjátszó csoportok, a táncosok és a két árva dalárda. (Be bizonyítja, h°gy trü igen gyors szükség volt Bartók Béla Dalosszövetségre, hiszen énekkaraink ügye legsürgősebb művészeti tennivalót) A színpad előtt foglal helyet a bíráóbizottság. Kenyeres Pál országgyűlési képviselő mellett Marosvásárhely legjobb néps művészeti szakemberei ülnek. Azután a közönség: gyermekek, munkások, pocárok és a résztvevő falusiak. Senki sem bánta meg, aki elment oda vasárnap délután. Eddig is láttunk már falusi művész. .-..porokit. Behozták a falusiakat, mutogatták őket. Aki legragyogóbb mutatványt „produkálta“, aki a legjobban kivetkezett valóságok természetéből és legjobban megfelelt annak az elképzelésnek, amit az úri romantika teremtett a parasztról, az volt régebb a legügyesebb. Ezek a csoportok más céllal és más szándékkal jöttek erre a versenyre. A színjátszó csoportok Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné című komédiáját, Kiss Jenő Fehér emberét, Tömörkényi Barlanglakóit, Bocskói Új gazdák című darabját Az új egy felvonásosok nagyszerűen beválnak, a falusi színjátszók megértik a mondanivalóit s egyformán hat Tömörkényi társadalmi grand guignolja, Kiss Jenő borzongató realizmusa és Bocskai politikai szatírája. Volt azonban még valami, int mindenkinek külön örömöt okozott. Felfedeztük, ki tudja hányadszor, egy régi politikai irót, aki olyan időszerű mondanivalóval állót elő, mintha egy mai pályázatra írná darabját. Csokonai csatolódik a Karnyónéban uralkodó vilájával A debreceni diák ízes mérge önti el a társadalmi képt s a költő játékában ítélkezni is mer, nemcsak nevettet. De milyen izt kap ez a régi nyeelv és ez a régi humor a paraszt színjátszók szájául Hamisítatlan „marosmenti’' •tájszólásban mondják a szöveget Lipitylatty „kiszimatolja a csal. Idt’ a hős „megbasszulja magát“, sis megérzik falusi játékosaink a költő játékos kedvét is. Minden szó, minden csufsás célba talál. A tüdőhajba fojtott debreceni szegény diák komédiája úgy hat Marosvásrhelyen 1988-ban, mintha nem is egy évszázad pora alól ásták volna ki A közönség Kacag, együtt mozog a szereplőkkel. Nézzük az arcokat. A gimnazista, a szabó mester, a munkás, a falusi legény, a bíró, az egyetemi tanár együtt kacagnak, így csak a legnagyobb írók, az elnyomottak örök énekesei tudnak htni. A bírálóbizottságnak nehéz dolga volt. Alig lehetett eldönteni, hogy melyik tánccsoport, vagy melyik szán játszó gárda jobb. Véged meghozták a döntést, de az eredményt csak este közölték, addig a falusi csoportok egymás között vitatták meg a tábottakat és hallottakat Este azután alig lehetett bejutni a Közművelődési Ház nagy teamébe. A páholyokban a demokratikus pártok és szervezetek küldöttei foglaltak helyet. A bemutatón igazán ünnepi hangulatunk támadt Mind a két karzat úgy tele volt, hogy fel a mennyezetig egyetlen emberendót látott a színpadra lépő falusi csoport. Eljöttek a város dolgom magyarjai, itt voltak román testvéreink képviselői is. Várták a falusi dolgozók bemutakozását. Egy egy utánzat után felviharzott a taps, valóságos bizonyságaképpen a város és falusi dolgozók egységének. A műsor kezdetén az Internnacionálét énekelte a vajai énekkar. Vancea Zeno és Harry Brauner beszédet mondtak, melyeket lapunk holnapi számában közlünk. A tájékoztatási és művészetügyi minisztérium két vezető tisztviselőjének jelenléte és felszólalása a Román népköztársaságban megvalósult román—magyar testvériségnek, az együttés a népek egyenlőségének és a fejlődés lehetőségeinek bizonyítéka' adta. Azután megkezdődött a műsor. Porfelhőt vertek a táncosok, együtt kacagott a tömeg Csokonaival, vagy együtt érezte az igazságot az egy felvonásotok hőseivel. Színes forgatagban vonult el szemünk előtt mindannak legjobb erdménye, amit az idén télen megvalósítottak falusi csoportjaink. Négy órát tartott a pergő, jól rendezett műsor és mégis mindenki helyén maradt. Végre sor került ez eredményhirdetésre. A színjátszóverseny győztesei a szonátáink lettek, akik kétségtelenül a legfelkészültebbek voltak és a Legtehát mégesebb gárdával jöttek. 2. lett a pftyn együttes a Gsokanai darab medivés, játékos bemutatásával. 3. a nyárádszeredai csoport, akik technikailag többet nyílítottak a pókaiaknál, de illetőségük is több volt, negyedük Vajdísszentiány és Csávás. A szoodiiai csoport a sz®frfendcs hatalmas serlegét nyerte. A táncversenyt a sárpatfluktak nyerték. Megérdemelten, az ő teljesítményük volt a leglendületesebb és a legtermészetesebb. Második Sóziárad, harmadik Selye, negyedik kamadadras, ötödik Pasco. Versenyen kívül indultak a panktiak is. A bacbamadarasiak lemaradásának mesterkélt, urizáló táncbeállításuk az oka. A két énekkar közül a vajas bizonyult jobbnak. A díjakat Kenyeres Pál képképviselő, az országos MNSz központ kiküldöttje osztotta ki ő figyelmeztette a versenyzőket és a közönséget, a Petőfi versenyek jelentőségére. Míg a vilzágban az imperialisták háborúra gyújtogatnak, addig nálunk az újjáépítés csatája folyik s a népek most már békésen táncolják táncaikat, énekük énekeiket s olyan darabokban gyönyörködnek, melyek igazán a dolgozók nevét szolgálják. Ez a Petőfi-verseny olyan tanulságos volt és annyi örömet okozott, hogy apa vésyi a június 20—29-i országos döntőt, melyet szinténVarosvásárhelyen rendeznek meg. Kotyor András Szemérmetlen játszma a A gondolkozó ember előtt mind megdöbbentőbb vlágvnsággal bontakozik ki az imperialisták palesztint játékának tiszta képe. A gondolkozó emeer ugyanis emlékezik. Emlékei pedig ügyei ínesebbé teszik arra, hogy a nyugati imperialisták azt a kizsákmányoló politikát folytatják nagyobb arányokban, amit a gyarmatszerző évszázadokban a ,,perlol Anglia'’ politikájának neveztek. Szomorúan tanulságos az egészben pedig az, hogy ezt a rablópolitikát a „szabadságot" hazudó Amerika nagytőkései vezetik egyfelől, másfelől olyan angolok, akik szociáldemokratának nevezik magukat. Bevinék paesztinai cselszövése elképzel, betétienül szennyes képet fest a jobolali munkásárulók politikai erkölcséről, végleg leleplezi őket. Ezek a munkájárulók nemcsak meghunyászkodtak a nagytőke előtt, de kizsákmányoló politikájának és háborús, gyarmatosító külpolitikájának folytatását is vállalták, átvéve nagytőkés uraik eddigi gyakorlatát. Tudjuk ugyanis, hogy a Közelkelettel kapcsolatban húsz év alatt Anglia három olyan szerződéstkötött, amelyben teljesen ellentétes kötelezettségeket vállalt. Fat-fát ígért az araboknak és a zsidónak egyaránt, hogy az után semmit se tartson meg. Mikor azután Anglia mandátuma lejáróban volt Palesztina felett elkezdődött a furcsa játék, amely azonban a Közelkelet lakói számára rettenetes valóság Az Egyesült Nemzetek Szövet-»»,, gében kimikitév. Palesztina felosztását arab és zsidó állami a. Ez a határozat Anglia ellenke •■.‘sével született meg. Nemsoká- I ra Amerika is nyíltan megtáma. 1ta az ENSz habrozatát, két égben ■ enta Palesztina felosztásának j 'gossságát és új határozatot követelt. Ez bátorított fel Angliát arra, hogy nyiltan az arabok pártjára álljon. Megkezdődött az arabok felfegyverzése s az arab irrredenta támogatása mellett német hadifoglyokat, lengyel emigránsokat, szóval kipróbált fasisztékát és angol teszteket bocsátotttak az arabok rendelkezésére. Igaz, hogy az utolsó pillanatban Truman visszakozott, hirtelen elismerte a szabad zsidó állam, Izrael függetlenségét. Ez ikonban csak az elnök választási fogása, Anglia teljesen Amerika anyagi függőségében él. Truman engedélye nélkül lehetetlen volna ilyen paksstinai politikát folytatnia. A „figura** egyszerű. Palesztinát kettéosztották, azután Ararka megsegítette az araborcat, ezzel arab zsidó táborát robbantott ki s addig húzzák az ügyet, ki örüljön annyi arab és zsidó vén,be, mennyibe kerül, míg a gén Anglia helyébe beül Amrába. Mert Palesztina fontos terület. Itt éri el a mosezuni olajvazeték a Földközi tengert, ez a középázsiai utak tengeri átrakódó helye és..- ez pedig fontos Ároskának: innen lehetne megközelteni délről a Szovjetuniót Ezért játszanak szemérmetlett és következem politikai játékot az amerikai nagyőkések és az angol munkásárulók Palesszinában. A sötét körképpel szembeni pedig egyra tisztábban és világosabban áll a Szovjetunió békepolitikája. Ez a következetes magatartás nem változott az éveit folyamán. Az Egyesült Nemzetik Szövetségében itt a Szovjetunió őrködik afölött, hogy a palesztinai kérdésben ne lehessen teljesen kompromitálni a kisnépek revénységét az élethez való jogukba. A Szovjetunió ragaszkodik Palesztina kettéosztásához S hiszi, hogy a nagytőkés idegen érdekek eltávolításával szabadon élhet egymás mellett az arab és a zsidó állam. ..) 3 M—BB1 —Hmmm hhhh—mimí