Szabad Szó, 1948. június (5. évfolyam, 126-148. szám)

1948-06-02 / 126. szám

jsm­i­n« 2. "rar PTfk­u - T iri TtM-T.TTUUJllJ„„jw Tán©áwaij dalával b­evonult a falu a városba Népi művelődésünk forró ünnepe volt a vasárnapi megyei Petőfi-verseny Megalakult­­ Bartók Béla Dalosszövetség m­arosi s­erü­gete a VáSárhara megalakult Marosvásárhelyen a Bartók Béla Országos Dalosszövetség alsó döntőjét is d­­­e­­ ugyanezen a napon tartották meg a Petőfi-versenyek marostorda megyei Liffe 10!h közgyűlés, a délutáni verseny és az esti ünnepi bemutató falusi és városi 7­0a­talmas tömegeinek mozgósít­sává változott. Földműves színjátszók dalosok és dacosok száza, jöttek be Vásárhelyre­­ ,(­ dolgozó ezrek fogadták őket. i a ij város ellentétet valóság-., at mesterségesen növelték a kizsákmányoló osz- ^ yob­an Nap­köztársaság­ban és a tőkés uralom alól felszabadult népek országaiban ° ^szélesebb néprétegek műveltségéből születik újjá. Éjinek e forradalmi át­­u.as,nak­ nagyszerű fegyverévé váltak Petőfi-versenyeink. Földművesek mutatták be mű­­észeti kincseiket s ezekben mind jobban érvényesül a „formájában nemzeti, tartalmában szociális művészet jellege. Á­ a vasárnapi események jelentőségét növelte Vance a Zeno és Harry Brauner jelenléte. ... ymari­i,f­Pköztársaság művészeti életének hivatalos irányítói felszólalásaikban bizonyságot ők arról, hogy a dolgozók kormánya milyen jelentőséget tulajdonít az együttélő nemzeti­­ségek közös fejlődésének. Uj da!ov£zövfttstg — (ij útakot) Mindannyian jól emlékszünk a régi romániai magyar dalos­­szövetség munkájára. Tudjuk, hogy „úri­­a úrhatnám"* mű­kedvelők mit énekeltettek vá­rosi és falusi dalosai­nk­kal. Jel­legtelen, rmmdornya­kban, íz­telen és szagtalan zenei férc­­műveket adtak dalárdáinknak, romantikus semmiségekről éne­keltek dallamtalan zenei mü­tyür­kéket dalosaink. A dalos. k­övetséget uraló kevesek zár­ták el, (amíg tudták) az ajtót Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei forradalma előtt, gán­csolták az új zenei mondani­való, a paraszttömegek zenei értékeinek népszerűsítését. De ~»k a felelősek karnagyaink ze­nsei műveltségének elmaradott­­ságáért és rossz irányba való ‘■«jeléséért is. Néhány lelkes művész, isko­lai dalárdák és munkáskarok harcoltak ezeknek az uraknak tehetségtelensége, uralom vá­gya és önzése ellen, de a végső győzelmet csak az az idő hoz­hatta el, amikor a népi demo­kráciában ténylegesen a nép került uralomra , a zenei köz­életről is levakarhatta a­z~"­ reakciót őrzőket A Magyar Népi Szövetség at­. vette a Dalosszövetség ügyeinek intézését és hamarosan létre­hozta a Bartók Béla Dalosszö­­vetséget. Ennek a feladata lesz most már új beállítottságú kar­nagyaink nevelése, új kotta­anyag előteremtése s tömegeink énekes kedvének szervezett for­mában való hasznosítása. A szövetség alsó marosi ke­rülete vasárnap délelőtt tíz óra­kor tartotta alakuló közgyűlé­sét a MNF’ Batalin Bér­­­házában. A gyűlést Kiss Elek országos karnagy vezette. Far­kass János megyei közművelődési felelős ismertette a szövetség megyei szervezésének ügyét. A MNSz országos központja nevében Kenyere­s Pál ország­­gyűlési képviselő szólalt fel. A Beszédebsen megmagyarázta azt, hogy a népzene számunkra nem az ősiség ápolását jelenti, hanem a széles paraszti réte­­rétegek zenei műveltségéből akarjuk újjá­teremteni egész népünk zenei műveltségét. Ez a munkánk feltétlenül a ro­mán—magyar testvériség ápo­lásához vezet, hiszen népze­nénk rokonsága egymás érté­keinek megbecsülését még ma­­gától értetődőbbé teszi. Ezalatt érkezett meg a köz­gyűlésre Vancea Zeno, a tájé­koztatási és művészet­ügyi mi­nisztérium újonnan kinevezett vezérigazgatója, népköztársa­ságunk zenei életének hivata­los vezetője és Harry Brauner népművészeti főfelügyelő. Vancea Zeno tolmácsolta Oct­iav Livezeanu tájékoztatás és művészetügyi miniszter üdvöz­letét, köszöntötte a Bartók Béla Dalosszövetséget és ígéretet tett a magyar kottaanyag kiadásá­ra. Harry Brauner a magyar dalosok és tánccsoportok rész­ételét jelentette be a szeptem­beri centetriáris ünnepségeken Bukarestben. A nagy tetszéssel fogatlan bejelentések után Kost­ják Im­re, a darógszövetség országos főtitkára bejelentette, hogy ha­marosan karnagyképző iskolát nyitnak. Adorjáni Zoltán igaz­gató-tanító kérésére felhívták zeneszerzőinket, hogy írjanak magyar motívumokból épülő dallamokat a meglévő egyházi , szövegekre. Havadtői Imre ja­vaslatát is elfogadták, amely az elemi iskolások kórusainak megszervezését szorgalmazza. A közgyűlés végül üdvözölte Lincze Ofiu minisztert és tiltako­zott a görögországi m­oraa­­fasiszta terror ellen, így folyt le a Bartók Ibd­a Dalosszövetség marosi alsó ke­rületének alakuló gyűlése. Hisz­­szük, hogy a meginduló mun­ka megsokszorozza falusi kó­rusaink számát , éneklő föld­műveseink most már saját dal­lamaikkal köszönthetik az épü­lő­ új világot. ík daloSs£ö^ts4s v'$z$toSég$ A jelölőbizottság beterjesz­­t­és­ére a közgyűlés megválasz­totta a Bartók Béla Dalosszö­­vetség marosi alsó kerületének vezetőségét. Elnök: Verese Károly, ügyvezető elnök: Kiss Elek, titkár: Hagy Gyula, ak­­el­nök­ök: Csopán Ödön, Deme­ter Albert, Fáj? Károly, Liteczki Károly, pénztárnok: Rónán Lajos, jegyző: Mohlár Dénes, kerületi karnagy: Csíki László. Borzássy Balázst megbízták a szeptemberi országos dalos­verseny rendezésével. A választások után Klára József tartott kül- és belpoliti­­kai beszámolót -------- -- -SjíL |& c$&r*$ös?gö!ö $5 a Csokonai Délután három órakor kez­dődött el a megyei Petőfi ver­senyek döntője. A MNSz főtéri szabadtéri színpada körül ha­­talm­as nézősereg gyűlt össze, nagy részét még a hat óra felé szemerkélni kezdő eső riasztotta el A színpadon egymásután vo­­nu­tak fel a szín­játszó csopor­tok, a táncosok és a két árva dalárda. (Be bizonyítja, h°gy trü igen gyors szükség vol­t Bartók Béla Dalosszövetségre, hiszen énekkaraink ügye leg­sürgősebb művészeti tennivalót) A színpad előtt foglal helyet a bírá­óbizottság. Kenyeres Pál országgyűlési képviselő mel­lett Marosvásárhely legjobb néps művészeti szakemberei ül­nek. Azután a közönség: gyer­mekek, munkások, po­cárok és a résztvevő falusiak. Senki sem bánta meg, aki elment oda vasárnap délután. Eddig is láttunk már falusi művész. .-..p­o­rok­it. Behozták a falusiakat, mutogatták őket. Aki l­eg­ragyogóbb mutatványt „produkálta“, aki a legjobban kivetkezett valóságok termé­szetéből és legjobban megfelelt annak az elképzelésnek, amit az úri romantika teremtett a­ parasztról, az volt régebb a leg­ügyesebb. Ezek a csoportok más céllal és más szándékkal jöttek erre a versenyre. A színjátszó cso­portok Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné című komédiáját, Kiss Jenő Fehér emberét, Tö­mörkényi Barlanglakóit, Bocs­­kói Új gazdák című darabját Az új egy felvon­ásosok nagy­szerűen beválnak, a falusi szín­játszók megértik a mondaniva­lóit s egyformán hat Tömörké­nyi társadalmi grand guignolja, Kiss Jenő borzongató realizmu­sa és Bocskai politikai szatí­rája. Volt azonban még valami, i­nt mindenkinek külön örömöt oko­zott. Felfedeztük, ki tudja hányadszor, egy régi politikai irót, aki olyan időszerű monda­nivalóval állót elő, m­intha egy mai pályázatra­­ írná darabját. Csokonai csatolódik a Karnyóné­­ban uralkodó vilájával A deb­receni diák ízes mérge önti el a társadalmi képt s a költő játé­kában ítélkezni is mer, nemcsak nevettet. De milyen izt kap ez a régi nyeelv és ez a régi humor a paraszt színjátszók szájául Hamisítatlan „marosmenti’' •tájszólásban mondják a szöveget Lipitylatty „kiszimatolja a csal. Idt’­ a hős „megbasszulja ma­gát“, sis megérzik falusi játéko­saink a költő játékos kedvét is. Minden szó, minden csufsás célba talál. A tüdőhajba fojtott debreceni szegény diák komé­diája úgy hat Marosvásrhelyen 1988-ban, mintha nem is egy év­század pora alól ásták volna ki A közönség Kacag, együtt mo­zog a szereplőkkel. Nézzük az­ arcokat. A gimnazista, a szabó mester, a munkás, a falusi le­gény, a bíró, az egyetemi tanár együtt kacagnak, így csak a leg­nagyobb írók, az elnyomottak örök énekesei tudnak h­­tni. A bírálóbizottságnak nehéz dolga volt. Alig lehetett eldön­teni, hogy melyik tánccsoport,­­­­ vagy melyik szán játszó gárda jobb. Véged meghozták a döntést, d­e az eredményt csak este közöl­ték, addig a falusi csoportok egy­más között vitatták meg a tá­bottakat és hallottakat Este azután alig lehetett be­jutni a Közművelődési Ház nagy teamébe. A páholyokban a de­mokratikus pártok és szerveze­tek küldöttei foglaltak helyet. A bemutatón igazán ünnepi han­gulatunk támadt Mind a két karzat úgy tele volt, hogy fel a mennyezetig egyetlen emberen­­dót látott a színpadra lépő falusi csoport. Eljöttek a város dolgom magyarjai, itt voltak ro­mán testvéreink képviselői is. Várták a falusi dolgozók bemuta­kozását. Egy egy utánzat után felviharzott a taps, valósá­gos bizonyságaképpen a város é­s falusi dolgozók egységének. A műsor kezdetén az Intern­nacionálét énekelte a vajai énekkar. Vancea Zeno és Harry Brauner beszédet mondtak, melyeket lapunk holnapi szá­mában közlünk. A tájékozta­tási és művészetügyi miniszté­rium két vezető tisztviselőjé­nek jelenléte és felszólalása a Román népköztársaságban meg­valósult román—magyar test­vériségnek, az együttés a népek egyenlőségének és a fejlődés lehetőségeinek bizonyítéka'­ adta. Azután megkezdődött a mű­sor. Porfelhőt vertek a tánco­sok, együtt kacagott a tömeg Csokonaival, vagy együtt érez­te az igazságot az egy felvoná­sotok hőseivel. Színes forga­tagban vonult el szemünk előtt mindannak legjobb erdménye, amit az idén télen megvalósí­tottak falusi csoportjaink. Négy órát tartott a pergő, jól rendezett műsor és mégis min­denki helyén maradt. Végre sor került ez eredményhirdetésre. A színjátszóverseny győzte­sei a szonátáink lettek, akik kétségtelenül a legfelkészülteb­bek voltak és a Legtehát mégesebb gárdával jöttek. 2. lett a pftyn együttes a Gsokanai darab medi­vés, játékos bemutatásával. 3. a nyárádszeredai csoport, akik technikailag többet nyílí­­tottak a pókai­aknál, de illető­ségük is több volt, negyedük V­ajdísszenti­ány és Csávás. A szoodiiai csoport a sz®frfendcs hatalmas serlegét nyerte. A táncversenyt a sárpatflu­ktak nyerték. Megérdemelten, az ő teljesítményük volt a leg­lendületesebb és a legtermé­szetesebb. Második Sóziárad, harmadik Selye, negyedik kamadadras, ötödik Pasco. Ver­senyen kívül indultak a pank­­tiak is. A bacbamadarasiak le­maradásának mesterkélt, uri­­záló táncbeállításuk az oka. A két énekkar közül a vajas bizonyult jobbnak. A díjakat Kenyeres Pál kép­­képviselő, az országos MNSz központ kiküldöttje osztotta ki ő figyelmeztette a verseny­zőket és a közönséget, a Petőfi versenyek jelentőségére. Míg a vilzágban az imperialisták há­borúra gyújtogatnak, addig ná­lunk az újjáépítés csatája fo­­lyik s a népek most már béké­sen táncolják táncaikat, ének­ük énekeiket s olyan darabok­­ban gyönyörködnek, melyek igazán a dolgozók nevét szol­gál­ják. Ez a Petőfi-verseny olyan tanulságos volt és annyi örö­­met okozott, hogy apa vés­­yi­ a június 20—29-i országos dön­tőt, melyet szintén­­Varos­vá­sár­­helyen rendeznek meg. Kotyor András Szemérmetlen játszm­a a A gondolkozó ember előtt mind megdöbbentőbb vlágvnsággal bontakozik ki az imperialisták palesztint játék­ának t­iszta képe. A gondolkozó emeer ugyanis emlékezik. Em­lékei pedig ügyei ínesebbé teszik a­rra, hogy a nyu­gati imperialisták azt a kizsák­mányoló politikát folytatják na­gyobb arányokban, amit a gyar­­matszerző évszázadokban a ,,per­­l­ol Anglia'’ politikájának nevez­tek. Szomorúan tanulságos az egészben pedig az, hogy ezt a rablópolitikát a „szabadságot"­ hazudó Amerika nagytőkései ve­zetik egy­felől, másfelől olyan angolok, akik szociáldemokratá­­nak neve­zik m­agukat. Bevinék pa­esztinai cselszövése elképzel, betétien­ül szennyes képet fest a jobo­lali munkásárulók politik­ai erkölcséről, végleg leleplezi őket. Ezek a munká­járulók nemcsak meghunyászkodtak a nagytőke előtt, de kizsákmányoló politiká­jának és háborús, gyarmatosító külpolitikájának folytatását is vállalták, átvéve nagytőkés uraik eddigi gyakorlatát. Tudjuk ugyanis, hogy a Közel­­kelettel kapcsolatban húsz év alatt Anglia három olyan szer­ződést­­kötött, amelyben teljesen ellentétes kötelezettségeket vál­lalt. Fat-fát ígért az araboknak és a zsidónak egyaránt, hogy az után semmit se tartson meg. Mikor azután Anglia mandá­tuma lejáróban volt Palesztina felett elkezdődött a furcsa já­ték, amely azonban a Közelkel­et lakói s­zámára rettenetes valóság Az Egyesült Nemzetek Szövet-»»,, gében kimikitév. Palesztina fel­osztását arab és zsidó állami a. Ez a határozat Anglia ellenke •■.‘sével született meg. Nemsoká- I ra Amerika is nyíltan megtáma. 1­­ta az ENSz hab­rozatát, két égbe­n ■ enta Palesztina felosztásának j 'gossságát és új határozatot kö­vetelt. Ez bátorított fel Angliát a­rra, hogy nyiltan az arabok párt­jára álljon. Megkezdődött az ara­­bok felfegyverzése s az arab irr­redenta támogatása mellett né­met hadifoglyok­at, lengyel em­ig­­ránsokat, szóval kipróbált fasiszt­­ékát és angol teszteket bocsátott­tak az arabok rendelkezésére. Igaz, hogy az utolsó pillanat­­ban Truman visszakozott, hir­te­­len elismerte a szabad zsidó ál­lam, Izrael függetlenségét. Ez ikonban csak az elnök választási fogása, Anglia teljesen Amerika anyagi függőségében él. Truman engedélye nélkül lehetetlen vol­na ilyen pak­sstinai politikát folytatnia. A „figura** egyszerű. Paleszti­nát kettéosztották, azután Arar­­k­a megsegítette az araborcat, ez­zel arab zsidó táborát robbantott ki s addig húzzák az ügyet, ki ö­rüljön annyi arab és zsidó vén,­be, mennyibe kerül, míg a gén Anglia helyébe beül Am­­­­rába. Mert Palesztina fontos terü­let. Itt­ éri el a mosezuni olajva­­zeték a Földközi tengert, ez a középázsiai utak tengeri átrakó­­dó helye és..- ez pedig fontos Áros­kának: innen lehetne megköze­l­teni délről a Szovjetuniót Ezért játszanak szemérmetlett és következe­m politikai játé­kot az amerikai nagyőkések és az angol munkásárulók Palesszi­nában. A sötét körképpel szembeni pe­­dig egyra tiszt­ábban és világo­­sabban áll a Szovjetunió béke­po­litikája. Ez a következetes ma­gatartás nem változott az éveit folyamán. Az Egyesült Nemzetik Szövetségében itt a Szovjetunió őr­ködik afölött, hogy a palesztinai kérdésben ne lehessen teljesen kompromitálni a kisnépek re­­vénységét az élethez való jo­gukba. A Szovjetunió ragaszko­­dik Palesztina kettéosztásához S hiszi, hogy a nagytőkés idegen érdekek eltávolításával szaba­don élhet egymás mellett az arab és a zsidó állam. ..) 3 M—BB1 —Hmmm hhhh—mimí

Next