Szabad Szó, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-183. szám)

1948-08-01 / 175. szám

MAROSVÁSÁRHELY, 1948 augusztus 1, Felelős szerkesztő: KOVÁCS GYÖRGY ÄRA -4 lej Beszerzési kölcsönt kapnak a nyugaijasok V. évfolyam 175. Szám. VASÄf<NAP A magyar dolgozók az osztályharcban A romániai dolgozó magy ír nép nemzetiségi szervezete leg­magasabb szerve Csíkszeredán július 25—25 én megtartott két­napos értekezletén újból határ r zott kifejezést nyert, — « ezt? ha lehet még jobban aláhúzta a kétnapos értekezletet bezáró nagy népgvülés, — hogy a dolgosé magyarság a Román Munkáspárt tál az eddiginél is gzoro&abb szövetségben vállalja a szociá.iz- mus megvalósításáért folyó küz­delmet. Nemcsak az öntudaté- Babb rétegek, hanem dolgozó né; pünk mind szélesebb tömegei döbbennek rá, hogy a gzociáliz- mus építése, illegve az azért fo lyff küzdelem, a kiéleződött ogz tályharc jegyében zajlik le. A* is egyre tisztábban áll dolgozó tömegeink élő t — éppen a Ro­mán Munkáspárt központi veze­tőségének, valamint a. Tájékoz a- Iroda nagyionto^ágú határozat iának fényében, — hogy az osz­tály harc a cTolnrozó nép teljes fel azabadítását ég felemelkedését jelenti minden fajta elnyomás és kizsákmányolás alól. De azzal is tisztában van dol­gozó földművességiink, hogy har­ca csak a munkásosztály irányítá­sával nyerhet győzelmes befeje­zést, mert tudja, hogy a munka« osztály birtokában van mind azoknak az erőknek és adottsá­goknak, amelyekkel sikeresen gzá-no'hatja fel 4 régi kizsák­mányoló társadalmat s teremthe­ti meg az új szocialista társadal­mat. Csak természetes, hogy a MNSz, mint a magvar dolgozó földmű- vesgég nemzetiségi szervezete, nem térhet ki az osztály harc vál lalása elől, mert ez nem keveseb bet. jelentene, mint szembeszállni a fejlődéssel» szembeszállni * szervezetet alkotó dolgozó töme­gek legszentebb érdekeivel. Fel kell ismerni falvaink mélyén (így marostnegvei viszonyla ban is) a sistergő osztályharc jellegzetessé­geit. Oda kell állnia a dolgozó föl című vess égnek a falvak kizsák­mányoló elemei ellen vívott harc első soraiba. A MNSz csikszei-edai értekezle te joggal szegezte le, — a helyes önbirálat útját járva, — hogy « romániai magyar dolgozók nem­zetiségi szervezete „eddigi politi­kai tevékenységében tévesen vagy elhailgataa az ősz ályharc kérőé sét, vagy pedig kitért az elől, hogy nyílt és egyenes felelelet adjon reá“. Legnagyobb hiba itt valóban az volt, hogy a dolgozó tö­megek nem ismerték az og s- tál-vharc mibenjését, pedig há tukoj érezték ennek a harc­nak teljes súlyát. Nem vo1*- tak tisztiában a magyar dolgozó tömegek azzal, hogy az osztály- harc nem valami úi keletű do log, hanem azóta létezik, amióta emberi kizsákmányolás dühöng a földön. így történhetett meg aztán, hogy a reakció — a ma­gyar reakció is — Iáivá népi de mokráciánk egyre gyorsuló fejlő dését a gzocia]izmus felé, alatto­mos támadásba ment át, úgy az oszcájyharc-ot vezető és fokozó munkásosztály, mint a vele szö­vetségben levő MNSz ellen is, a hamis rágalmak özönét! zúdWa demokratikus szervezeteinkre, úgy állí otta be az állandóan lese.-* lévő reakció az osz ólyliarc té­nyét. mint népi demokráciánk újkeletű találmányát s azl a ma gyár reakció még megtoldotta azzal, hogy «z Oßzlälvharc sem­mi más, mint * legkíméletlenebb ^testvérharc-M Csikmegye egyes községeiben hintette «J east a hiedelmet a magyar reakció otta­ni ügynökei révén, olyan helye­ken, ahol a „legharmonikusabb‘_‘ testvériségben dolgozik a falusi kizsákmányolók hada az egyhá ■ zi reakcióval. Nos, had lássuk« hogyan is ál» lünk ezzel a „testvérharccal“, lerögzítve ezt székelyföldi, nem­különben ma rostorda megyei yi szonylatban. Azt mondottuk, hogy az osztály harcot a munkásosztály vívja a vele szövetségben levő dolgozó földművességgél. Érdeke a közép földmű vességnek is fel­zárkózni ebbe a harciszöveiségbe. Annak a rétegnek is tehát, amely saját és családtagjai keze mun ká <áyal keresi meg kenyerét. Amely harcol, küzd és kínlódik a felemelkedésért, gyermekei jobb jövőjéért. S mit eredménye­zett ez a harc, ez a kínlódás ? Ál • Jandó és fokozott lemorzsolódás, nemcsak-a szegény, de még a kö­zép réve gü földműveseknél, az úgynevezett (kisgazdáknál is. Jobb sorsukat ezek a rétegek is csak a falvak kizsákmányoló ele­meinek felszámolásával biztosít hatják, mely elemeiknek nem csak elsőbb ma is az a törekvésük, hogy a terheker rávarrják é sze gén> ég középrétegii földművé sekre. Lapunk minapi számában s*4 ■ mohunk be a kibédi esetről, ah>l a község bíró, a gazdaság} elől járó ég időközi bizottságba be­húzódott módos gazdák a gabo nabegyüjtéssel járó terheket ma­gukról elhárítva a szegény föld művesekre akarják rávarrni. Váj­jon testvérharc volte a gzegénV fők’mű vesség jogos felháborodá­sa és tiltakozása? Toldajag, és Mezős zentandrás községben ugyancsak a községi bírók és más zsirosgazdák Szintén a sze­gény földművesekre próbálták rávarrni a terhek tetemes régzét. A szegény dolgozó nép mindent elsepró felviharzása ez ellen a gálád és bűnös eljferás ellen, vaj jón szintén testvérharc ? De 1 s- 9onló „testvérharc“ folyt le Ma darason és Sámsond feketén is, a reakció nagy bánatára. Ennek a „teeitvérharcnak“ a megnyilvá nulá&aj voltak egyes zsirospa raszti származás« jegyzők ég koz ségi titkárok mesterkedése, ami­ről ugyancsak a szegény földmú- vesség rántotta le a leplet. A „testvérharc“ egyik legjellemzőbb megnyilatkozása Fejér Pál, rád nóti rcform&ius egperes eseti, aki 15.5 hektár egyházi termő­földből csak 9 hektárt vallott be. hogy helyette, majd a szegény földművesek viseljék a terheket, hogv aztán papi talárban, szent kenetességgel hirdethesse a „min den magyart egy táborba“ lejárt reakcióst jelszavát. Nem, kedves tisztelete« úr, a dolgozó népnek az ilyen testvériségből énnm elege volt. De nem kevésbé szembetűnő az osztálvharc jellegzetessége a mindennapi élet más területén is. Nézzük a gyapjubeszolgáliatást.- Most lepleztük le a nvórádgzere dai járásbeli egyes zsirosparass, tok mesterkedéseit, nemkülönben a velük egy követ fújó jegyzők bűnszövetkezetét, akik sehogysem akarták megérteni, hogy jegyzői állás ide, jegyzői áljás oda. a törvény mé<ds csak törvény, s akinek juha van, mint volt ezek­nek a gazdáknak és jegyző urak­nak, a kötelező gyapjú kvóiát bizony be kell adniok, éppen a Folcosoctllc a gahoii^issg^Iiités illeme A begyűjtő bizottságok általában ót végzik munká/ukat Bukarestből jelentik: A föld­művelésügyi minisztérium hely zetjelentése szerint * legutóbbi héten országos viszonylatban az őszi búzát 83 százalékban, *z az őszi rozsot 99 százalékban, őszi árpát 66 százalékban le^ aratták. Az azóta eltelt napok­ban valószínűleg a még lábon álló további őszi gabonaneműe­ket is learatták, úgy, hogy az aratási munkálatok ebben a tekintetben befejezettnek te­kinthetők­éi megyében már nyári tarló szántást is végeztek, 278-515 hektárnyi területen. A cséplés is sok helyütt meg­indult, s ezzel egyidejűleg a ga- bonabegyüjtés. Az ország kii_ lönböző részeiből érkezett je­lentések szerint a begyűjtés ndnd fokozottabb mérték­ben folyik. Napról nagy­ra nagyobb gabonamennyisé­gek kerülnek raktárba. A be­gyűjtő bizottságok, amelyeket öntudatosan támogatnak az ön tudatos földművesek, általában jól végzik munkájukat 17 millió le] értéta 47 ezer inkéntss lunkariapol teljesítenek Marss-Iirda lakosai az ipépüés érdekében A m*rostordamegyei gazda­sági újjáépítési bizottság a na­pokban tette közzé április, má­jus és június hónapokban, a megye területén önkéntes mun Iákkal elvégzett újjáépítési munkálatok és megvalósítások eredményét. Eszerint három hónap alatt Maros-Torda megyében újjá­építettek 3580 kilométernyi utat, megjavítottak 161.370 ki­lométernyi útszakaszt, építettek 41 teljesen új hidat, kijavítot. tak 71 megrongálódott nagyobb hidat, építettek 252 kisebb hi­dat, elültettek 26.021 darab gyümölcs csemetét, megművel- hetővé tettek eddig teljesen használhatatlan 7 hektárnyi te­rületet, megjavítottak 200 hek­tárnyi rossz termésű területet megtisztítottak 2527 hektár le­gelőt. Ezenkívül ástak 30 új ku tat, kijavítottak 61_et, megjaví tottak 5 iskolát, egy egészség­házat, 2 népfürdőt, építettek 1 új községházát, megjavították 17 községháza épületét, teljesen rendbet-ettek 3 községi istállót, egy kultúrházat, egy templomot és építettek 3 kultúrházat, míg három kultúrháznak az anya­gát összegyűjtötték ugyancsak közmunkával. Ezeken _ kívül még sok kisebb jelentőségű és közérdekű építkezéseket és ja­vításokat végeztek az elmúlt három hónap alatt. Összesítve: az elvégzett ön­kéntes munkák 47.905 munka­napot, 385.400 munkaórát te*B nek ki. A járművek által elvég, zett munkaórák száma 133.707. Az elvégzett munkák összérté­ke 17,300.936. ti íolűmnnkás szakszervezet tagjai a falisi ifiiáénitési Biankák élén i—--------- --------­dolgozó nép érdekében. Hasonlóin cselekedett egy régeni 28 juhval rendelkező lakos is, aki, hogy kijáísz« a törvény rendelkezései*’, saját juhaiti másokra Íratta át. Amíg a szegény juhos gazdbk ijívokezíek eledet tenni a törvény előírásainak, addig a módos ea/ dák, nem tagadva meg régi feL fogásokat és srondolkozásmódju - ka*-, akár gäfjonafelesleg beadá sáról. akár gyap jubeszo]<ráUalás ról van szó, úsrv szabotáltak, il­letve úgy szabotálnának, «hogy tudnának saját önző érdekükben vaL Marossárpatakon önkéntes munkával megtisztítottak egy 200 holdas legelőt, kiástak 2600 méter átszeli árkot és kijavitot tak 2600 méter olyan útsza­kaszt, amely eddig teljesen jár hatatlan volt. Teremi Község­ben 900 méter útszakaszt, ugyanennyi árkot és 2 községi hidat javítottak meg. Újfalu­ban 1200 méter útszakaszt, ugyanennyi utszéli árkot és 3 hidat, Lukailencfalván 3 hidat, 2000 méter ut?2akaszt es ugyan ennyi sáncot ja-wtoU-ak meg. Itt kell megemlítenünk, hogy az ilencfalvi körjegyző minden támogatást megad a földmunká sok szakszervezetének és ő maga i* kiveszi részét a roham, munkából. Backamadaras községben 2600 méter útszakaszt, ugyanennyi s a dolgozó szegény tömegek ro­vására. S ha ez ellen az évszázn dokon keresztül becsapott szegény rétegek fel merik emelni hangju­kat h az arányos teher viselését követelik demokratikus kormány zab rendszerünk szellemében, rög tön testvérharcról keseregnek. Nem testvér, osz'álvharc ez s bogy ki győz ebben a harcban, az nem vi*ás A dől srozoké lesz a srvő- zelem. akik a RMP vezetésével- } irányításával biz osan haladó "' előre a szocializmus felé. fíábosi Tamás I I átmenti árkot és 3 hidat javí­tottak ki, illetve építettek újjá rohammunkával a földmunká­sok szakszervezetének lelkes tagjai. Az eddig végzett mun­kából megállapítható, hogy a marosi akójáráshoz tartozó köz ségek közül Backamadarason van a legjobban kiépített föld­munkás szakszervezet, mely­nek vezetősége szigorúan őrkö­dik a földmunkások érdeke! felett. Harasztkerék községben mint egy 260 holdból álló legelő te. rüíetet takarítottak ki roham­munkával. Megjavítottak 3000 méter útszakaszt, ugyanennyi utszéli árkot és újjáépítettek 4 községi hidat. A marosi felsőjárásban »z udvarfalvi csoport végzi a leg­jobb munkát. Szervezetük jő! kiépített és önálló munkát végez. Az osztályharc a köz­ségben mind inkább kiéleződik. A kulákság, az udvarfalvi es­peressel az élen, mindent elkö­vet, hogy a fejlődésnek indult szervezetet szétzüllessze. A föld munkások éberségén ikonban minden mesterkedésiT ■ ma<*- hiusul. A mindinkább öntud tosulő dolgozó földművesek és föld­munkások lelkes munkával ve­szik ki részüket a közösségi munkából és fokozzák a harcot a zsíros parasztok ellen. A Romániai Magyar Népi Szövetség napilapja Míg a kulákság a renűszei ellen izgat és rémhíreket tér jeszt, addig a földmunkás szak szervezetekbe tömörült dolgyzc falusi réteg megfeszített erőve veszi ki részét a közérdekű ét újjáépítési munkálatokból. Maro« Torda megye falvaibő egymásután futnak be a jelen tések a rohammunkával meg i valósított eredményekről a föld munkások szervezetéhez. A je ienfősekből kitűnik, hogy Ga íambod községben a szakszer­vezeti tagok a törpebirtokosok kai karöltve teljesen ujááépi- tettek 3 hidat, 2000 méter út­szakaszt és megástak 1500 mé. tér utszéli árkot. Udvarfalva községben ugyancsak 3 hidat, 1200 mé ernyi községi útsza­kaszt és 1600 méter vízlevezető 1 árkot kés.zitettsV rohamrrunká

Next

/
Thumbnails
Contents