Népujság, 1948. november (5. évfolyam, 254-278. szám)
1948-11-01 / 254. szám
A ROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG SZÉKELYFÖLDI Száz kilóig szabadon szállítható a búza és búzaliszt Gépedet kapnak a falusi szövetkezetek Tua postai* pisilla la papisnumi Dif. Gsa. PIT No. 2033—104S,ED Hétfő, ly4b november 1 hra 4 lej V. évfolyam 254. szám Fögyellenségünk és szabadságuk biztositéka Kit e*8 mérkőzésének vagyunk ■*n»c**ír tanúi, hanem a d«nokratk.B® rendszerben csefekvő réeuvevői le a világ politikai frontján. Egyik «* amerikai v«z® lé* inedou r*g«du*a körmeit !A Világ do Soló népei felsunyajtó kupchanzjuu* cidié, mely rend* őrbutok !* c*ezidór«zurouyofc rogiuMMr«! t*p jfciMi a nyugati államokban a dolgozó nép «zabad* •ágharcát. (null élükön a nau:aká#v**Uulya}, liléivé annak «L harca» pártjainak, a kommunái« (• munka* partiknak vezetékével vívnak a* el-iyolua* ás uiAskmányolaa ellen. Ugyanazok a ragadozó kormok reexklisek a függ*1» lenyégüket ukkí«tC*Ő életformába építő kelet európai szabad népek tc-K hogy ezeknek szabadnását és függetlenségét «Rabolják. A világ dolgáról egy« hatalmasabb tömegekben aorakodnak fel a kiaeákmápyoláe sík ni kü** delemben, a népi demokráciák-' ban pedig • i.c*eségeS »zűrjét hadeer^r győzelme következtében felszabadult népek minden eszköz»«! igyekednek megvédeni függetlenségüket *e e»^Lad*ágokat Az imperialisták ia igen jól tudják, hogy a népek függetlenségének és szabadságának legfőbb védelmezője S betai más Szovjetunió, mely saját népei szabadságának és függetlenségének, a szocializmusnak védelme. Séfjén keresztül legfőbb öne a népi demokráciák kis népei függetlenségének és szabadságának is és hatalmas biztositéka az imperialiata-kapitklieia orságoséban a dolgozó tömegek által firtatott sabadsághorc Sikerének is. Ezeknek a tényeknek a felismerésékol"ako®tntta tel Népkös- Barságunk dolgosok is a Szovjetunió mellé abban a harcban, mely az imperialisták elnvouló tőrük vésd ellen folyik, ennek a ténynek felismerése áitotta c*atasorba országunk minden öntudatos dolgozóját, hogy megvédelmezze a Szovjetunió vezetése melett a békét é* *zen át azt a függetlenséget és szabadságot, amelynek a Szovjet hadsereg győzelmei révén birtokosává lett min den olyan nép, amelynek országát nem más, hanem a hős iwves hadsereg szabadította fel a fasja, mus gyűlölt igájából. A népi demokráciák s közt tök Népköztársaságunk népeinek függetlenségét és Szabadságát tehát elsősorban az a győz® sem biztosította, amit a hatalmas Szovjetunió roppant áldozatok árán a fasizmus fölött ara tott. A Szovjetunió törekvéseit, mely a Miét népei szabadságonak megvédelmezésiben és az elnyomott népek felszabadításában rejlik, fényesen kiabnyította az a körülmény, hogy a Szovjet hadsereg által felszabadított országunkból a győzelenek Szovjetunió, miután innen saját vér áldozatával elűzte az elnyomókat és gyűlölt megszállókat, nemcsak nem kívánt magának egyetlen talpalatnyit sem, hanem visszaadta Romániának n®o ka* a területeket, amelyeket a fasiszta erőszak, a bécsi döntés ragadott el tőle. A nagy és erős Szovjetunió a fasi*mua fölött «tatot: győe*. lesn, a honvédő háború befejezés a páán ja wind— körülmények között védelmére k«hiki* népek függetlenségének és szabadságának, amit az imperialista tataiénak különböző m®».erkedésekkel és fenyegetőzésekkel igyekeznek meg emn%»iteni Hogy milyen következtésen é* «•dárdán áll nagy támogatóik, a szovjetunió a kis népek függetenülésének és «aaLacaágábon, véceüneben, azt bizonyították már a párisi béketárgyalások. Itt, amikor a jóvátétel kérdéséről volt «*a • Szovjetunió «a első pillanattól kezdve lemondott a Román látói neki járó jóvátétel négyötöd részéről. Bár a hu«*i»ták román és nu««»ar eguUcSai hatalma« károkat okottak a háború folyamán a Szovjet népnek és hüségek en közreműködtek a barbár nácik rombolásaiban, — a Szovjetunió ezzel a nagylelkű engedménnyel igyekezett jelletőséget adni a faaiszla járomból szabadult román népnek, hogy minél előbb unáépidiflSZe független wabad hazáját, léttel »zömben az amerikaiak és angolok olyan jóvátételi követelé®rkk«t léptek fel amelybe* Semmi jogcímük nem volt, hiszen az ő országaikban a román hadsereg semmiféle romboRBH nem vilt végin* A Szovjetunió vinszaverte » béket árgyalázva est az ImperiabSU ki«eil»toC mely országunk újjá épitését akarta meggátolni és hazánk dolgozó népeit újra az Imperial*Lák »«olyanágáb« kényszeriteni gazdaaági kiszolgáltatottságunk át tál. Ugyanezt a következett« harcot folytatta az impertaHetű elnyomás” törekvések elen a Szovjetunió minden nemzetközi ének,«alétén. 1945 júniuus—augusztusában a három nagyhatalom penadui értekezetén a Szovjetuniónkkal került bevétetni a zárónyilasi kőzetbe, hogy Romániát felve,gyék a* Egyesült Nenjek bXerveneteba. L’gytt».zak vis*zaverlssttük a Szovjetunió hatalmas erejére támaszkodva* **t a kiserejet, mely a* imperialista hatalmak r.Uttól a belgrádi Duna értekezleten nyilvánult meg és célja az volt, hogy a Dunát elrabolja a dunai népektől e a Duna hajózatban a maguk imperialista politikáját valótatsák meg, mint a múltban. De nemcsak a diplomácia frontján tapaszttaltuk » háború befejezées után le a Szovjetunió következetes, hajlinhabitán maga artását a népek függetlenségének és szabadságának védelmében. A Szovjetunió gazdaságii eK I» »éri tseffíinkre ijedett, hogy flletetlen»«£nk«t ne csak megtarthansuk, hanem emberibb életünket is felépíthessük. Míg a* imperialista hatalmak országunk gazdasági]«« nehéz hó-lapjaiban megkísérti ék gazdaségi, hátbarántadással fel-vásárolni országunk függtttenégától dolgozó népünk szabadságát, addig a Szovjetunió olyan segkséget nyújtott nekünk, ami lehetővé tette gazdasági érteink megjavulását, teg. netiendsb «3*dasít.i kérdéseink megoldás át, élet*n vonalunk eme!é«?t. Az a»rotie*kánu»ok alul végzett 1500 millió dollárt kitevő rombolások megfizetésiből 1200 milLó dollárt eleredett • *rov* jet kormány Romániának, majd igy megállapított 300 milló dollár jóvátétel fizetésében is több •*ör nyújtott óriási kedvezményeket, majd újabb öa,*ezek megrfszelését engedte el nekünk. Ennek a nagylelkű magatartásnak következtében a háborús jóvátétel fistése nem jessit tér hét országunknak. Emlékeznünk ke]] arra is, hogy a Szovjetunióból behotopdl nélkül gazdasági életünk hereáilitása lehetesen lett venn* Mindezért nem keltett e]le::azorpálta*á«ul f ü g^e-.l'C-n.S'í g d n,k ás ss&badsá- kunk feladásiával fizetnünk, mert najja az a rendszer a sxociáliimjiS, amelyen a Szovjetunió felépült, éppen a kiz&ákmányolás megszűnte ését és a népek egye * fogusújrínak, nem®ti Szabadságának memn’ali)«itását szolgálja minden esjével a napy Szovjetunió határain kivül is. Románia minden dolgozó népe tintán látja bár már a StorjMume ált«i Wytatottt követk®■ete« politika irányát ming minden dolgozó nap «zabadad«át (* tm minden oltól« függetlennék« népein,«» én a* elnyomott népeknek huzáim»« erkölcsi és politikai támogatásával s egítségére siiet, hogy Szabadságukat és függetlenségüket kivivhassák zsarnokaikkal, elnyomóikkal szemben. Ma romániai nemzetisé® magyarok »■ vi]6«o»an látjuk ma már, hogy felszabadulásunk mak, neaiw .régi egyenjogúsagunknak döntő forrása a dicsőséges Szovjet hadseregnek a f'«izmus fölött arató *t gyurít roe. Ennek a győzelemnek köszönhetjük, hogy mesregentünk kisebb» g len-ít é* mait egyenlő jogú állampolgárok be*állhatunk ország'm'rti felépítésének munkájába és szabadságunk védelmében felsorakozunk mi is — összefogva a román népi demokraikus erőkkel — abban a küzdelemben, mdv a Szovjetunió vea.-tése mellett a pének *»had«égéért é* függetke»égéért világ»i rte folyik .Tudatá ban vagyunk «nyak, hogy a Szovjet hadsereg győzelme nyitotta meg « fKiszabadulást a román népi demokratikus «rők, előtt, hogy azok élükön a Román Munkáspárttal — követve a nagy Szovjetunió példáját — felszámolják a sovinizmust és egyéb reakció« törekvéseket, minek következtébe® megvalósult. az együttélő nemz«ti«evek) jogegyenlősei. Amikor nemzeti* aiSi egyen jogi,nálunk aiegor-| tak a* együttélő nemzetiségek zése érdekében is harcot folytatu’ik a magyar nenzetiségű cA«elveik? ’ség é* annak egyik fegyvere, a «ovinizmu« ellen; | tudjuk, hogy ennek a harcnak «ikerét csak egyetlen ut biztosithatja, a »ocializmuS feLé »•ut, fimel you a munka«.osztály élharcos pártja, a Román Munkáspárt vo®*t minket, Marx Engels Lénia és Sztájin tanításai alapján, a Bolsevik Párt hatalmas tapasztalatait véve iránymutatóid. Míg a dolgozó nép életszínvonala emeléséért küzdött az összeesküvők ismét imperialista Járomba akarták fogni az országot (Bukarest. Pénteken délután a ba^uruick. kern^a. szabouiua perében iuiyUbuU « vaak)Stah kkkAng«Usát. boutua vauioit az -bája Kai dosése elmullította, hogy ruiképpun ismerkedett meg Hu ioru vádjátal — Akar ná^xfruut' beszélgettümk. Dudáig eifcoscen magatartást támsítottak a romaiul demokratikus pártok fejlődésével k«ttc«dalban — moidott«. Mikor megismerkedtem Bajon val, most nem tudtam, hogy néhány földalatti csoport már megalakult. A vádlott beismerte, hogy tagja volt annak a csoportnak, amelynek feladata politikai gyilkosságok elkövetés vonatrablások és más terrorcselekmények voltak Beismerte azt ... hogy ő is összeköttetésben állott a bukaresti angol—amerikai misszió tagjaival Bus vádlott beismeri, hogy a földalatti szervekt vezetői titkos tanácskozásokat tartottak az angol—amerikai misszió egryen tagjaival. A legmélyebb felháborodás vett erőt a hallgatóságon, amikor Buls vádlott elmondotta, hogy a lupényi bányaüzem pénzét az összceáküvók terrorcselekedetedffiok végrehajtására használták fell. Ezt a per*4 u éhbérért dolotraUtolt munkásoktól vették «L MÁR 1044 BEN MEGKEZDTÉK T£VéKbN.YeeGUKET AZ ÖSSZEESKÜVŐK Gheorgidu vádlott ehamétU « többi v&'dixt vuilománáu hopyan kezdtek me« as osuaecfikivők tevékenységüket. — 1S44 augusztus 25. után — mondotta — peczéltem Antonescu mérnökkel Látva a Kommunista Párt befolyását, hely«» nek Unottam, olyan «kelőt, amely szenibessák a Párt celkitűzéseive. Amonescutól megtudtam, hogy más báránd is vágták az akciónak. Mikor egyszer Bujoiu vádottan beszéltein, meg tudtam, hogy egy véleményen vagyak 1945 nyarán találkoztam Maniuval. A Groza kormány hatalomra kerüléskor elhatároztuk, hogy a passzív magatartás helyett megkezdjük aktív tevékenységünket. Ennek a célnak a gyakorlati megvalósítása érdekében összekötetésb« kerültünk a* angol—amerikai kiküldöttek&d é* a divágiói megszökött j árulókkal. . ..... N Az eddigi kihallgatásokból kiderült, hogy * vádlott«« alavuló jaJzocoAUvént készítettek elő a demokratikus rendszer megdöntésére, a munkásosztály ujabb elnymaására. Az i» kiviláglott, bofiv müven eszközökkel, kiknek a javát» akarták « üpnös tervet végrehajtani. Míg a dolgozó népi *uzdeluu*/ folytatott és uia 40 b léi pénzét tett asapadsáku, ntgnzeti függetlenu»éeA jóléte biztosítása*! ja, aikbg esak a bűnös alelnoki idegen iraper-«inak szolgalatá* t*n visazaakarták állítani a régi, kikorhadt földesúri, kapitalista nuságmányoló rendszert, újré jiromb* akarták fogni a népet, hogy ismét a nagytőkések hasszát, a dolgozó nép nyomorát növeljék A nép aa»nb«o az Úgyn elemeket haláloa ellenséerének Voltinix éberen feaujt ráluk, a tovább harcol erőteljesen végleges megsülliminlésükig. Az ARLUS kongresszusának jelentősége túlnő a határon — állapította meg beszédében Kastaradze bukaresti szovjet nagykövet (BukaTest.) Egymillió 529 ez«« városi és fajnai Arlusi«» kiküldötteinek, országunk kultúrába és tudományos képviselői-nek, valmint a békéért, a népek Szabadságáért harcoló külföldi delegátusok képviselője jött — mint már jelentettük — pénteken nyilt meg a fővárosban a Román Athene««undfarteraechen »* Ariu* második kongres*o»a. 529 városi. fala«i «venajat képviselői, a Román Munkáspárt, a kormány, politikai és szemöntervezetek képvielői juttatták kifejekere a román nép ba«rát«A. gát, **eremetét, háláját a ca:»lat«s Szovjetunió, a demokratikus tibor veze*$ja • Komin Napkom tancaág épaáZánet, fuggecénné- Ben«k bl*t»il ék« iránt. Sxnnnin«ta «karó i«!ke«edérf között léptek b* a disztnrember Nagy Nedzetgyülés Ucsel Pauhou elnökkel •* élen, a kormány Uajaj Groen Rétet miniaitesek (Fotomám a Ao da)