Népujság, 1949. április (6. évfolyam, 74-97. szám)
1949-04-01 / 74. szám
(Taxa costata platita in numerar com. art. T Dir. Gen. DTT No. 2033—1945. 1 ^ 1 ^ 6 fo Három nap alatt 4000 hektár földet szántottak fel Maros megyében Háromszék üzemei az Állami terv sikeréért VL tviOiyain 74 szám Vitnézetekben folyik az értelmiségiek harca a békéért, a háborús tiszitok ellen gejev newyorki beszéde : népei keményen megbüntetik a háború kezdeményezőit Kötő&Béla Cas ura ar, ii. 87. él-51-sét. A szovjet ál kíván, ez pedig csak a cialista államban meg, amelyet klfoglalkoztattak Szovjetunió költ amelynek tízévi étele összegének százalékát a népreállítására, 3.0 g kulturális cé- Épen ezért a művészet és aerikai hala kongresszus idott. jó népei békét adotta. — Aligelfogult ameri a tudós, művész ember, aki a [ javítása, az Egyes és a Szovjetunió vezetés a legfontos kérdésekben, ingerek őszintén er Ezt a törekvést rég Sztálin genea szovjet állam aki az országakepaktum aláírását vetette feltette meg. Gyakran kérdezik tőlem, hogyan viszonyult a szovjet nép az amerikai néphez. Legkönnyebben akkor válaszolhatok erre a kérdésre, ha az élet azon területéről veszek példát, amely legközelebb áll hozzám. A Szovjetunióban 1917 től, 1948 ig 206 amerikai íród szépirodalmi műveit fordították le és adták ki orosz és más nyelveken. A kiadások példány I száma majdnem eléri a 40 milliót. Ezek a számok is mutatnák, milyen alaptalan az Egyesült Államokban terjesztett I azon elképzelés, hogy a Szovjet Iunió megtagadja az amerikai I kultúrát, s hogy mi arra töres- I szufflk, hogy a kultúrát _ saját ■ I nemzői kulturánk keretei közé I A szovjet nén abból a líta békekongressatus — Éppen egért —■ folytatta Falgyejev — a Szovjetunió és a népi demokráciák országai, vala-mint az összes haladó szellemül embereik s kulturális tényezők I az északatlanti szövetséget és más támadó célzatú blokkokat I i merényletek tekintik a népnek I nemzeti szuverenitása, nemzeti II kultúrája ellen. Olyan merés elye letnek, amely oda irányul, hogy a benne résztvevő nemzetek nemzeti politikáját alárendel je a világuralomra törő imperialista állam önző kapitalistái érdekeinek. Azokról a hazug állításokról, mintha nyán blokkok azért volnának szükségesek. Hogy megakadályozzák az agressziót, amely Európa és Ázsia népeit állítólag a Szovjetuniószerűl fenyesett, Fagyejev kitejetvette . Elég rátekinteni a világ térképére, hogy megállapítsuk, hogy ezek az állítások nem tálgyilagos emberektől származnak. Vajon a Szovjetunió léte •" -vttp azokat a támaszpontokak óriási gyűrűt ké- Izlandban. Grönan. Spanyolors tóban. Né■ rögország n orsza szige vnDan. nerika. .ország* ton püspök ünnepi békeimaga után, Dubois néger származású történész mondott beszéde amelyben kijelentette, hogy a nemrég véget ért kongresszus résztvevőinek véleménye szernt több háborúnak nem szab lennie. Armatton afrikai águs kijelentette, hogy a nőaknek és tudósoknak megdönthetetten igazságig m dúl ki, hogy a művészet a nagy becsületes, nemzeti, népi talajból származik. A szovjet nép büszke nemzeti kultúrájára. Az orosz nép büszke arra, hogy a XIX század és a XX század elején a nagy orosz klassikusok. Tolsztoj, Gogoly. Gorkij Csehov annak idején jótékony befolyást gyakoroltak az amerikai kultúrára. Arra, hogy Sztaniszlavszki művészi rendszerét alkalmazzák az amerikai színi akadémiákban. Hogy az orosz színműírók darabjai helyet kaptak az amerikai Színpadokon. A szovjet nép tiszteletet érez minit idén haladó kultúra iránt. Ezen a kölcsönös tiszteleten alapul szik a Szovjetunió népeinek barátsága. Ján, Transjordániában, Irán- Isan és más országokban. Minitezek a tények arról tanúskodtak, hogy a háborús veszély nem a Szovjetunió részéről fenyeget. Ezek a tények azt mutatják, hogy a világ különböző országaiban vannak önző emberek, akiknek érdekük az új háború kirobbantása. De ezeknek tudniok kell, hogy a népek nem vesznek részt ebben a háborúban és ha erőszakkal akarják őket erre kényszeríteni, úgy a világ népei keményen megbüntetik az új háború kezdeményezőit Fagyejev a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Elsősorban az egyszerű embereit érdeke, hogy a népek békében éljenek egymással., A közelmúlt tanulságai ellenére, audomány és a technika nagy felfedezéseit a világ népeinek illemségei, egy kis csoport, nem az emberiség javára akarják fordítani, hanem a civilizáció megsemmisítésére, gyermekek asszonyok, öregek újabb pusztítására. Éppen ezért ayomdulatú emberek, békevédelmi erőfeszítéseinek egybe kell kapcsolódnia a világ egyszerű emberi eine és óriási mozgalmává kel válnia a béke érdekében, a háborús gyújtogatók megfékezésére. Az atlanti szövetségi merénylet a népek ellen tudománozőinek -ülés a békére van ükségük ezért sikraszállnak éke ügye mellett, az imperia háborús provokátorok ." Az egyszerű emberek ne hajlandók harcolni egy igazúan háboruban. A szónokokngoztatták, hogy ez a konzul bekerül a történeleml és annak az akaratnak ad il kifeje-4# 1s “ár a20 "fordíthatják, most, amely az ehséget a szédettháború sötétségéből a béke világosságába vezeti. Hronek cseh kiküldött hangoztatta: Mi kis ország vagyunk, de számítunk a béke nagy erejére, a Szovjetunióra és a béke más erőire az amerikai dolgozó népre. A tömeggyűjlés utolsó szónokaként Fagyejev a szovjet küldöttség vezetője mondott hatalmas be 6* :t 63 114. áeca fisa ard jeer 1 6& /ite’.as? ^ ^ K -‘7? Harcolni kell a békéért! a külföldi kikidöttők üdvözölték a Miséjéinek kongresszusát (BUKAREST). A béke és cultura kongresszusa sákegnapi ülésén Lewy, az Angii—tlomán Társaság elnöke mendett Díszedet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak nincsenek támadó szándéai Fel kell világosítani az angol népet, hogy az amerikai imperialisták háborúba akarják sodorni, az angol íróknak és művészeknek ki kell mutatják, hogy milyen veszélyt rejjt magában az atlanti szövetségez való csatlakozás. Fel kell világosítani az angol népet, hogy az amerikai imperialisták Anglia területét hadászati támaszpontul akarják felhasználn a Szovjetunió ehen. Rá kel mutatni azokra a köves kezművekre, amelyet egy esetleg háború jelent, hogy milyen pusztításokat szenvedne el ismét Anglia. Ezután hangoztatta, hogy Angliának békés ulláütésre van szüksége. Az angol amarikaiak újabb támadást készítenek elő- A béke erőin öszsze kell fogniok, mert béke nem jöhet magától. Szedni kelll érte. Eva Triester osztrák írónő kijelentette: A mi origuak Európának ahhoz a szóhoz tartozik, amelyet az jenkai imperialisták meg aknak hódítani és be akarnak vni háborús terveikbe. Ezonban csak kísérlet marad, itt szilárd meggyőződésem, hy az amerikai imperialisták tudják terveiket megtvallani.És országunk, népünk ereszítései következtében, károsan a béke, szabadság és mokrácia országává válik HALLATNI KE SZAVUNKAT Max Cosvns tanár Iga kiküldött kijelentette: belga íróknak, művészeknek? haladó értelmiségieknek hallatni kell szavukat. Jelebillanat sem alkalmas a visv°nulásra, az elefántcsonttorba való elzárkózásra. Beimben a haladó szellemű fiziké® szellemi dolgozók kés arra, hogy harcot folyjanak a békéért és a szabadságért. Az emberek milliói vágynak a békére, mert ez örömet és alkotást jelent. Nem könnyű feladat, de mi vállaljuk ezt a feladatot, annál is inkább, mert a Szovjetunió és a népi demokráciák vezetik ezt a harcot.” Aime Césáre francia író a francia szeneimélet embereineje üdvözletét hozta. — Jelenlétemnek az a célja— mondotta — megvilágítsam önök előtt, hogy nemcsak Nyugateurópa népei kísérik figyelemmel az önök béke iránti erőfeszítéseit, hanem az egész világ. Ázsiában, Dél- és Középafrikában sok olyan nép él, amelyről Önök nem tudnak. Ezek a népek felébredtek és messzi városokban örülnek a béketábor győzelmeinek és sikereinek. Az a szilárd meggyőződésem, hogy a világ sorsa a világnak ezen a részén dől el, ahol a Szovjetunió támogatásával új világot építenek. Világos hogy ennek a megvalósításához egyetlen feladat szükséges és ez a béke A LEGFONTOSABB KÉRDÉS A VILÁGBÉKE FENTARTÁSA Willy Bredel, német író a következőket mondotta: A világbéke fentartása a jelen pillanatban a legfontosabb kérdés, amelyhez kétségtelenül hozzákapcsolódik a német demokraták harca az egységes Németország megteremtéséért. A nyugati hatalmak politikájának az a célja, hogy elgáncsolják a békét, demokráciát az egész világon. A Szovjetunió ezzel szemben az egész világon a béke erőit támogatja. A délután folyamán a cseh, északamerikai és szovjet kiküldöttek üdvözölték a kongreszszust, majd Traian Savulescu és Popescu Doreanu terjesztették elő jelentésüket. A békekongressszus tiszteletére a Román írószövetség kolozsvári tagozata, román—magyar nyelven közös almanachot adott ki. Az almanach címe: „Együtt”. 1