Népujság, 1949. június (6. évfolyam, 123-148. szám)
1949-06-01 / 123. szám
2 A beérkezett levelek tömege bizonyítja: Csik vármegye dolgozó fiatalsága magáénak tekinti a kultúrversenyeket Napról-napra szaporodik szerkesztőségünkben a kulúrversnyekkel kapcsolatosan beérkezett levelek száma. A levélírók kivétel nélkül a munkásság, a dolgozó parasztság és a vele együtt haladó értelmiség, a jelen esetben a tanítók köréből kerülnek, ki. Legtöbbje örömét fejeli ki, hogy a kultúrversenyek megindultak. Igen sok közülük a tényleges résztvevő, aki maga is versenyez az értékes kitúrdíjakért. A levélírók másik része dolgozó földműves, akik szintén, megelégedéssel szemlélik a kultúrversenyek előkészületeit, mivel tisztában vannak azzal, hogy az ifjúság helyes úton halad. Vannak olyan munkás és dolgozó parasztasszonyok is, akik a nagy kultúrversennyel párhuzamosan haladó női kézimunka kiállításról számolnak be. Megállapíthatjuk a levelek számának állandó növekedéséből is, hogy olvasóink figyelmét hathatósan leköti a kultúrversenyek előkészítése és figyelemmel szemlélik a különböző köztégek fiataljainak készülődését a nagy összecsapásra. ,,Nagy örömmel vettem tudomásul a kultúrversenyek megindulását. Az én véleményem az, hogy ezek a versenyek megerősítik a városi és falusi dolgozó ifjak szellemi színvonlának emelését és a közöttük lévő szövetséget. Szabó Rózsa, Madéfalva:“ Néhány sor csupán Szabó Rózsa falusi dolgozó leány levele, de rátapint a dolgok lényegére. A most folyó kultúrversenyek kétségkívül megerősítik a városi és falusi dolgozók szövetségét és hathatósan hozzájárulnak szellemi színvonaluk felemeléséhez. Egyébként Madéfalváról egy másik levél is érkezett szerkesztőségünkbe, írója Márdirosz Anna, az ottani községháza tisztviselőnője. Lássuk mit ír, kimondhatatlan öröm tölti el szívemet, amikor látom, hogy a kultúrversenyre milyen nagy a készülődés a mi falunkban. Egyben nagyon bánt, hogy elfoglaltságom miatt most nem vehetek részt a versenyeken. Örülök, mert tudom, hogy ha az ifjúság a kultúrát ikonnál szorosan összeműködik, ebből csak haszna lehet. Remélem, hogy a jövő kultúrversenyen már én is részt vehetek, Márdirosz Anna, Madéfalva.“ Mi is reméljük, hogy részt vesz a levél írója, hiszen a levél tanúbizonysága annak, mennyire a magáénak tekinti a székely vármegyék ifjúsága a kultúrversenyeket. Egészen bizonyos, hogy a legközelebbi kultúrversenyen még szélesebb dolgozó rétegek vesznek majd részt Az ifjúság kultúrkészülődéséről számol be röviden Kovács Ferenc nagytusnádi szegényparaszt ,Nagy készülődés van Nagytusnádon, ahol az ifjúság egyetértve és karöltve készül Kozmásra, a kultúrversenyre. a dalcsoport a „Drága föld...“ című dallal készül két szólamra. Tánccsoport kettő is van a községben. Ezek életkor szerint tanulják be a táncokat. Székely népi táncokat és cigány táncot mutatnak be majd a kultúrversenyen. A színjátszócsoport a ,János. kati színdarabbal készül. A készülőség nagy hangulatot teremtett a falusi dolgozók között, mert Nagytusnád nem akar lemaradni a versenyen. A munkában kiválik Barabás Domokos 19 éves tanító és Kovács Gábor. Kovács Ferenc, Nagytusnád“ A dolgozó nők sem akarnak kimaradni a munkából. Amellett, hogy hathatósan támogatják az ifjakat kultúrtevékenységükben, maguk is tevőlegesen részt akarnak venni a nagy eseményben. Ezért a KDNSZ elhatározta, hogy nagyszabású háziipari kiállítást rendez, amelyen ott látjuk majd a székely háziipar remekeit. Régi varrozásminták elevenednek majd meg a nézők előtt, elfelejtett kötések, csipkék, az állandóan furófaragó ismert kézügyeségű székelység egyéb munkái, tanúbizonyságot téve arról, hogy a négyszékely vármegye dolgozói minden jogyggban megállják helyüket„Nagy örömünket kell kifejezzük, hogy a nők milyen nagy szeretettel foglalkoznak a kiállítással és milyen örömmel ajánlják fel a kiállításra munkáikat. Ugyanakkkor a járásunkban lévő dolgozó parasztasszonyok agit is vállalták, hogy kultúrműsort tanulnak be és azt Csíksomlyón bemutatják. Kurta Istvánná, Csíkszentimre.“ Végezetül pedig álljon itt Botár Erzsébet tanítónőnek, a csíktaplócai általános elemi iskola aligazgatónőjének levele. Példája ez a levél annak, hogy tantestületünk tagjai, és itt elsősorban falusi tanítóságunkat értjük, mennyire lelkesen és odaadó munkával veszik ki részüket a kultúrversenyek előkészítéséből és mennyire figyelemmel kísérik a kultúrversenyek kapcsán felmerülő összes kérdéseket. „A csíkvármegyei kultúrverseny előkészítő munkájában a csíktaplócai tantestület is odaadással akarja részét kivenni. Kultúrotthonunk egyfelvonásos színdarabbal és táncszámmal készül a versenyre. Figyelemmel kísérjük a Népújságnak a kultúrversennyel kapcsolatos cikkeit• Mi is igyekszünk dolgozó ifjaink szellemi színvonalát emelni. Botár Erzsébet, tanítónő, Csíktaplóca.“ Ments&q A nyárádszeredai járásban (Nyárádszereda). A nyárádszeredai járásban is megkezdődtek a kultúrversenyek. Valamennyi község a legnagyobb előkészületekeit tette, hogy minél méltóbban képviselje magát és minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a verseny sikeréhez. A verseny etolső napján a községek találkoztak egymással. A Mikházán tartott versenyen, ahol a Deményházi kulturcsoport is részt vett, a lakosság szép számban vonult fel. Valamennyi népviseletben. Székelyberé® Berekeresztur és Mája községek kultúrcsoportjai vettek részt a versenyem Bere község kultúrcsoportja az ,,Ocskó Teréz” című darabot adta elő. Mája kultúrcsoportja népi táncokkal járult hozzá a műsor sikeréhez, Berekeresztúr pedig a „Jánoska” című egyfelvonásos színdarabbal szerepelt Mindegyik kultúrcsoport nagy sikert aratott a maga számával. Nyárádszeredám Székelytompa kultúrcsoportja Szerepelt nagy sikerrel. A nyárádszeredaiak sem maradtak alul. Ők az „Ocsko Teréz” című darabot adták elő. Jók voltak Dávid Marika Ocsko Teréz és Imreh Dénes a komiszár szerepében. Székelytompa dolgozói bár hosszú utat gyalogoltak Nyárádszeredáig, szép számmal jelentek meg a nézőtéré®. Székely Sándor levelező Székelybere nyerni akar (Székelybere.) A községben Vészi Lajos tanító és Antalfi József földműves az iskola előtt beszélgetnek, amikor hozzájuk lépünk és a kultúrverseny felől érdeklődünk. — Lesz-e verseny a faluban? *— Már hogyne volna, — mondja önérzetesen Antalfi József — Van egy hete, hogy minden este készül a fiatalság a dalokkal, táncokkal és színdarabokkal- Mi aztán nem hagyjuk magunk. Ide jön versenyezni Berekereszt úr meg Mája is, de én bizonyosan mondom, hogy mi nyerjük meg a versenyt. •— Azt soha sem lehet tudni, — mondjuk. Előfordult már, hogy egy kisebb falu legyőzte a nagyobbat.—■ Nem azért mondom, mintha lebecsülném a szomszéd falusi testvéreket, de a mi kultúrcsoportjaink igen szorgalmasan készültek s a jó munkának eredménye kell, hoz legyen. Bízunk tudásunkban. ,— Milyen műsorral készülnek a versenyre? — kérdezzük a tanítótól. — 15 tagú színjátszó csoportunk két színdarabot tanult meg. Az „Ocskó Teréz“ és Az igazságra fény derül“ című színdarabokat mutatjuk be. Tizennégy tagú énekkarunk magyar népdalokat és orosz indulókat énekel. A májaiak „Jánoskát“ adják elő. A verseny délután 2 órakor kezdődik. A falu már hetek óta izgatott. Még soha sem volt ehhez hasonló kulturális megmozdulás ebben a faluban, öreg és fiatal egyaránt lelkesedik a versenyért. 1949 junius. Június 3, 4 tp 3 a kültérismusank felsemakszásának napjai Brassó megye falvaiban A városi kultúrcsoportok és zenekarok kivonulnak a falvakba a munkások és parasztok együttes ünnepségeire (BRASSÓ — Tudósítónktól). A kultúrforradalom kibontakozása Brassó megye falvaiban is megindult. Június 3—4—5-ike nevezetes napok lesznek a megyében a falu és város dolgozói részére egyaránt. Ezeken a napokon a dolgozó földművesek a BMP kezdeményezésére színpompás kézimunka kiállításokon, népművelési és sport ünnepségeken bemutatják tudásukat háziipari. Színjátszó, zene és tánc, valamint testnevelés tazért egyaránt. Versenyre kelnek egymással a járások és a községek. A kultúrversenyek ünnepségeibe bekapcsolódik a hű szövetéges, a városi munkásság is. Kultúrcsoportjaik zenekarok kíséretében felkeresi a járási székhelyeket és falvakat színjátszó, ének, zene és táncszárnokkal teszik élénkebbé, változatosabbá, ünnepiasebbé a falvak rendezvényeit. Városi és falusi dolgozók nagyszerű összefogásai lesz a kultúrforradalomnak ez a megmozdulása, ami sokáig emlékezetessé teszi június 3.4 és a skét Brassó megyében. A három kultúrotthonos TORJÁT is magával ragadta a verseny láza (Torja. — Kiküldött munkatársunktól.) Torja községben ,Budai Nagy Antal“ elnevezéssel három kultúrotthon működik, a kilenc kilométer hosszú község három részében. A kultúrverseny híre megmozgatta mind a három kultúrotthon cselekvő tagjait mindjárt az első órákban. A kultúrotthon tevékeny tagjainak lelkesedése hamarosan magával ragadta az egész község dolgozó népét Az örömteli hír vétele után nagygyűlést hívtak össze, s ott ismertették a község apraja-nagy javai a kultúrversenyek célját és jelentőségét. Kiválogatták a megfelelő számokat a színjátszók, dalosok, népitáncosok számára, s azonnal meg is indultak a próbák, amelyek napról-napra nagyobb tömegeket mozgatnak meg a szereplőkön kívül is. A próbákat, készülődéseket a tantestület lelkes gárdája vezeti és irányítja, élén a fiatal Mike Lehel tanítóval.. A szerepeket a község három kultúrotthonának lelkes gárdája között osztották szét, így a Jubileum című színdarabot a középső csoport 20 színjátszója adja elő, kiegészítve egy-egy fellső és alsórészi színjátszóval, Mike Lehel vezetése alatt. A néptáncot az alsórészi tánccsoport adja elő Birtalan Jolán tanítónő vezetésével. Előadásra kerül a „Kemény csárdás“ A 60 tagú dalárda Mike Lehel keze alatt az „Ifjú munkásinduló“-val, „Partizán induló“val és „Barna lányról szól a nóta“ című dallal készül a versenyre, fáradhatatlanul folynak a próbák Torján is, akárcsak a háromszéki, csíki, udvarhelyi vagy marosmegyei községekben estérőlestére szorgalmasan folynak a próbák. A szereplők legnagyobb része munkás, de a kemény napi munka után fáradhatatlanul járnak a próbákra. A lelkes szereplők közül talán senkit sem lehetne kiemelni, de mégis dicséretet érdemel a színjátszók közül Bernát Elek dolgozó földműves, ifjú Lukács András dolgozó földműves, ifjú Deák Irénke és Gligor Irén kitűnő színjátszók pontos és szorgalmas készülődésükért. A táncosok közül kitűnnek Kerezsi Lajos munkás, Csáki Margit és Lemhényi Veronika pontosságukkal és szorgalmukkal. Az énekesek közül Bartók Dezső munkás tűnik ki jó hangjával, Ada Erzsi dolgozó földműves leány jő énekével és pontosságával, valamint Három Széki Ignác, György Erzsike, Torzsa Sándor és Dabi Mária, akik az énekeseket összeszedték. A szereplők mellett a község dolgozói is lelkes készülődésben vannak Torja ugyanis körzeti székhely, s vendégek fogadására méltóan készült Mindjárt az első napokban egy 25 tagú rendezőszervező bizottság alakult. Díszkaput építenek, meszelik és díszítik a hatalmas kultúrházat. A rendezésben, szervezésben Mike Lehel mellett különösen Varga István kultúrotthon-igazgató, Székely István és Gajdó Nagy Jolán tűnnek ki. — Torja népe — mondja Mike Lehel — tisztában van azzal, hogy kultúrversenyeken keresztül a népben rejlő hatalmas kincseket, tehetségeket napvilágra hozhatjuk. De ezen túlmenően azért is akkora a lelkesedés, mert szeretnénk a nagy verseny díjai közül megnyerni egy mozigépet. Rádiónk van, ss most mozit is szeretnénk. A torjai fiatalok lelkesedéséig múlik egyedül, hogy kívánságuk teljesüljön. Látva lelkesedésüket*, szorgalmukat — sikerülni itt lógj ,ez nekik köv Székelykáloti nem férni be a terembe (Székelykál.) Sokan kiszorultak a kultúrházból. Az ablakok és ajtók körül tolonganak az emberek- Székelykál Székessel versenyezik. A szökésieket nagy szeretettel fogadta a vendéglátó falu és szépszámú tömeg kisérte el őket az előadás színhelyéig. *— A délelőtt sportverseny volt, — mondja Benedek Mihályné, — és a székesiek 7:6 arányban megvertek bennünket. Csodálatos, hogy a leányok milyen ügyességgel vettek részt a versenyben. Tálcával és edényekkel a kezükben úgy tudtak szaladni, mint a nyúl. — Milyen számok szerepelnek a verseny műsorában ? — Székes a „Krizsó Kati kecskéje“ című színdarabot mutatja be, mi pedig a „Jánoskáival készültünk. Éppen most folyik a mi előadásunk, meg kéne nézni. Nem volt könnyű dolog a fatörni a Sűrű tömegben, de valahgy mégis eljutottunk az ajtóig és alkalmunk volt meggyőződni arról, milyen tehetséges falusi színjátszóink vannak- A Székelykáli Veres Juliska, Kilyén Gábor és Mihály András nagyszerű alakítást nyújtott. A falu úgy készült erre a napra, mint egy nagy ünnepre — mondja Benedek Mihályné. Nemcsak a kultúrcsoportok és sportolók, hanem a falu asszonyai is ki akarták venni részüket az ünnepségekből és ezért háziipari kiállítást rendeztünk. Az iskola világos, napfényes termét szebbnél szebb falusi varrottas kézimunkák díszítik. Törülközők, térítők, ágytakarók, szőnyegek és hímzett, meg színes kötények díszítik a székeket, polcokat és asztalokat. A háziipari kiállítás igen látványosképet pasán, Erőse Attila