Népujság, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-02 / 254. szám

IB» postals eteti­ta in MMK ecoU­­ Dir. Gen. PTT No. 2033—1945, A POH&H1AI HItCYAR NF.PI SZOVETSEC SZEKELYFÖLPI HAPILAPJA Szerda 1949 november 2 ÁRA 4 LEJ VI évfolyam 254 szám VAJDA földművelésügyi miniszter cikke a kollektiv gazdaságok őszi és téli feladatairól MINISZTERTANÁCSI KÖZLEMÉNY az állami terv végrehajtásáról az 1949 év III. évnegyedében '!­&&•& százalékban sm termelési A Román Népköztársaság mi­nisztertanácsa az állami tervbizott­ság jelentése alapján a következő Az egész termelésben a terme­lési tervet 1949. III. évnegyedé­be®! a központi statisztikai intézet adatai szerint 108.9 százalékban teljesítették. A főbb termékeknél a tervet a következő százalékarányban haj­tották végre: a) Bányászati ipar b) Kohászati ipar Öntöttvas 109.6% Acél 107.0% Hengerelt vas 111.8% c) Fémfeldolgozó ipar Színes fém prések és hen­gerel­ áru 125.0% Vonzcső 151.0% Gördülő anyag Petróleumipari nehéz fel­szerelés Petróleumipari könnyű fel­97.0% szerelés 93.5% Mezőgazdasági felszerelés 135.1% Ipari felszerelés 122.7% d) Elektromos­energia ipar Elektromos energia 111.0% e) Elektrotechnikai ipar dotációs villamos gépek 121.5% ■­­ a­­kerfor­má­torok 132-5%­­ .Tlanyégők 105.6% Fiottókészülékek 123 0% f) Kémiai ipar asav 117.5% Sósav­­ 130-5% R/óda 10819% Karószóda 105.2% utógumi 123.8% g) Cellulózé és papír ipar Cellulózé 106.6% Papír 103.5% h) Építőanyag ipar Cement 97.0% Tűzálló tég­la 111.7% Táblaüveg 116­ 7% I­­1 híl és kémén­yf­a fűrész áru 116.6% j) Textilipar adatokat közli az állami terv 1949 évi III. évnegyedének ered­ményeiről: k) Bőráru ipar Bőr 120.0% Talp 125.0% Lábbeli 1130% Dohány 135.1% A harmadik évnegyedre szóló terv túlteljesítése elsősorban a dolgozók erőfeszítésének köszön­hető, annak, hogy a dolgozók be­csületbeli kötelességüknek tekin­tik az állami terv teljesítését és túlszárnyalását. Ezen erőfeszítéseknek tulajdo­­nítható, hogy noha erre a negyed­évre kiadott feladatok jelentősen felülmúlták a második évnegyed feladatait, a tervet nagyobb mér­tékben szárnyalták túl, mint az előző évnegyedben. A Román Munkáspárt irányí­tásával a szakszervezetek által rendezett szocialista versenyek ebben az évnegyedben megmutat­ták mozgósító erejüket­ A Szocia­lista versenyek következtében a dolgozók sikereket értek el a ter­melési feladatok túlszárnyalásá­ban a munka termelékenységének emelésében és sok helyt az önkölt­ségi ár leszállításában és a hul­ladék csökkentésében­. Munkáscso­portok, osztályok,sőt 55 külön­böző gyár 1950-re dolgozott már a harmadik évnegyedben. A dolgozók, akik elsajátítva a szovjet módszereket megdöntik a régi normákat és utat törnek a munkatermelékenység nagyobb színvonala felé, új sikerek felé, számos példát nyújtanak arra, hogy a munka iránti új magatar­tás egyre mélyebben, behatol a dol­gozók tudatába. Ilyen példa Lui­gi Strenati elvtárs kezdeményezé­se, aki bevezette a szovjet falé­pítés módszereit. Példáját követve, számos csoport jelentős sikereket aratott. Hasonlóképpen a Sovromm­erai munkásainak ama kezdeménye­zését, hogy saját pénzügyi eszkö­zeikkel gazdálkodjanak üzemeik­ben, más kohászati vállalatok kö­vették: ez hozzájárult e fontos szektorban az önköltségi ár csök­kentéséhez. A dolgozók lendületének terme­lési sikereit a Szovjetunió állan­dó és testvéri segítsége biztosítja. A Szovjetunió nyersanyagokat és felszerelést küld nekünk és a szo­cializmus építésének gazdag ta­pasztalatait is átadja, így a­ petróleumkútfurási tervé­nek túlszárnyalása jórészt annak is köszönhető,­ hogy­­ a petróleum­­iparnak szánt, anyagok egy részét a megál­lapított szállítási határidő előtt küldték el a Szovjetunióból A szovjet-román (Sovrom) tár­saságok a fejlett technológia felté­telek és a jó.­ munkaszervezés kö­vetkeztében ebben az évnegyed­ben is túlteljesítették a tervet és így élenjáró vállalatok nemzet­gazdaságunkban. A harmadik évnegyedben ko­moly technikai sikereket értünk el, így az újítások egész sorát ve­zették be, amelyek a munkaidő megtakarításához és a különleges fogyasztások csökkentéséhez ve­zettek. Új termékeket gyártottunk és új technológiai módszereket ve­zettünk be. Számos olyan típusú gépet és szerszámot állítottunk elő, ame­lyeket először gyártottunk orszá­gainkban például egy különleges három Diesel motorral felszerelt 190 lóerős fúrógépet a petróleum ipar részére, és egy kombinált 4­60 szélességben dolgozó gépet stb. Megkezdtük a nehézipari ko­hók bélelésére használt samottég­­lák gyártását. Bevezettük a fémcement hasz­nálatát az építőiparba 11. A tordai üzemek különleges drótot gyár­tottak, melyet kötőtűk előállítá­sra használnak fel. Az első honi gyártmányú fonó­gépet üzembe helyeztük. A konfekciós gyárakban beve­zettük a futószalagos munkarend tűk hegyesítés útján történő kijavítását általá­nosabbá tettük. A Sovrommetálnál a kohók tér­fogatának felhasználási indexszá­ma 1,2 százalékkal növekedett a II. évnegyedhez képest. Pozitív eredményeket értek el ennél a vállalatnál az önköltségi ár csökkentésére irányuló törek­vésben a napi nyilvántartás beve­zetése nyomán. A vajdahunyadi I. számú és a Vörös Acél 5. számú Sietmens­­ulartin kemencénél a IX. évne­gyedben napi több mint három öntés átlagot, a vajdahunyadi ma­gaskemencénél pedig napi 7 ön­tési átlagot értek el Hasonlóképpen a szovjet mód­szerek felhasználása nyomán a legnagyobb fúrási átlagot érték el, 44 százalékkal felülmúlva az I. évnegyed és 15 százalékkal a II. évnegyed napi átlagát. A III. évn­egyedben a vállalatok nagyobb gondot fordítottak a ter­mékek minőségére. Több vállalat­ban kielégítő eredménnyel beve­zették a termékek minőségi ellen­őrzését. Ez eredmények mellett azonban a terv végrehajtása során egyes hiányosságok is észlelhetők. I. IPAR 1) Faipar Kőolaj fúrás 118.8% Nyersolaj 91.1% Petróleumtermékek feldol­gozása 91.6% Földgáz 110.7% Szén 11022% Vasérc 107.9% Arany 105­ 6% Ezüst 1065% Réz 157.6% ólom (47­ 0% Ci vk-koncentrátok 94.1% 95.0% Pamut fonal 901% Cyapjllfonal 114.0% •Selyemfonal 106.0% Pamutáru 97-4% Gyapjúszövet 109-0% .Selyemáru 102.0% K ’ jöttáni 81.5% 1) Élelmezésiipar Tósztariemüak 1040% Finomított olaj 109.0% Marhahús 109.3% Húskészítmények 122.0% Pasztörizált tej 111.4% Szesz 940% A III. évnegyed folyamán a dol­gozó parasztság és állami szektor mezőgazdasági alkalmazottainak erőfeszítése a kedvezőtlen éghaj­­­lati viszonyok közepette a betaka­rítási kampányra és az őszi­ veté­sek előkészítésére összpontosult. Az őszi vetési kampányra a hi­ányt szenvedő megyék dolgozó parasztjai között 40.300 tonna ve­­őmagot osztottak ki. A III. évnegyedben különös fi­gyelmet fordítottak a vetőmagvak előkészítésére és erre a célra 12.827 vetőmagtisztító és 11.118 vetőmagcsávázó központot szervv­­­eztek­ . ■ Ebben az időszakban folytatód­tak a mezőgazdasági technika megjavítására irányuló erőfeszí­tések a természetes trágya nagy­mérvű felhasználása és a tervsze­rű legeltetés révén. Az állati és növényi élősdik elleni küzdelem hozzájárult a bőséges gyümölcs­­t­erméshez. Az aratási tervet teljes egészé­ben, a cséplést pedig 76­4 százalék­ban végrehajtották, a­­hátrama­radó rész elcséplése októberben befejeződik. A tarlóhántást,­­ amely közvet­lenül az aratás után megkezdő­dött, 89,6 százalékban végezték el, de ebből a területből,hozzávető­legesen 630.000 hektáron a meg­határozott határidőhöz képest kérd­­edelemmel hajtották­ végre." A II., évnegyedben a­­ Román Munkáspárt Központi Vezetősége is mezőgazdasági szocialista átala­kítására vonatkozó 1949 március 5—5-i ■ határozatának eredménye­képpen 55 kollektív gazdaság lé­tesült. . V­a­gy a lelkesedés, amellyel a dol­gozó parasztság az első kollektív gazdaság létesítését fogadta, a vá­rosi munkásság nyújtotta segítség a gép- és traktorállomásokkal való szoros együttműködés a munkás­­osztály és a dolgozó parasztság egyre szorosabb szövetségének megszilárdításáról tanúskodik. A gép és traktorállomások fel­adata az volt, hogy 640.000 hek­tár­­ szántóföldet dolgozzanak meg A tervet az aratásnál 98%-ban, szántásnál pedig 103%-ban haj­tották végre. Az állami gazdaságok idejében elvégezték a kalászosok learatá­­sát, a tarlós­án­tásnál pedig a ter­vet a magánkézben lévő mezőgaz­dasághoz képest magasabbrendű feltételek mellett 74%-ban haj­tották végre-Az állattenyésztési szektorban az állami gazdaságok az előirány­zott létszámhoz képest lovaknál 113%-os,­­szarvasmarháknál 101 %-os, juhoknál 127%-os, serté­seimél 150% -os eredményt értek el, a szárnyasoknál azonban az egész létszámnál csak 60%-os eredményt. Ennek ellenére a hiz­lalt állatok leszállítása nem volt kielégítő. Az állami gazdaságok nem teljesítették teljes egészében a kijelölt feladatot a takarmány­­növények , egész, területének a magtermesztésre való fenntartása érdekébe®.­­ Az erdőgazdaságban a III. év­negyed tervét túlteljesítették a fa­­csemete-ültetvényeknél,­ az erdei m­iagyak gyűjtésénél, a vízmedrek szabályozásánál; ezzel szemben a fiatal facsemeték gondozásánál nem teljesítették teljes egészében a tervet. A terepmunkás utakat a talaj előkészítésére határidő előtt fel­ jesítették s az évi tervet 6%-kal túlszárnyalták. Hasonlóképpen a faanyag ér­tékesítéseinél az iratok elkészítését a Bd. évnegyedben a terven fe­lül 9%-kal végrehajtották s így az évi tervet 2,4%-kal túlszár­nyalták. III. Szállítás Az államvasutak a nyári foko­zott személyszállítás és főleg az Országos Szakszervezeti Tanács szervezte kirándulások részére beállított különjáratok révén 6,8 százalékkal szárnyalta túl a sze­mélyszállításnál a tervelőirányza­tot. Az áruszállítás terén 7,5 száza­lékkal haladták meg az előirány­zatot a küldemények nettotoniná­­jánál. Ugyanakkor 101 százalékban teljesítették a tehervagonok bera­kodási tervét. A CFR-nek sikerült a vonato­kat jobban kihasználnia, a moz­donyok által megtett út napi át­lagát emelni, 1,2 százalékkal csök­kenteni a megrakott vagonok át­lagos járatát. Ez idő alatt körül­belül 15.000 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A többi minőségi mutatószámu­kat, a tehervagonok körforgásá­nak, az átlagos kereskedelmi gyorsaságnak, az üres járatok százalékának mutatószámait nem sikerült elérniük. A BATA a tervelőirányzattal szemben 7 százalékkal emelte út­hálózatát, 35 százalékkal túlszár­nyalta a személyszállítás és 57 százalékkal a teherszállítás elő­irányzatát. Két időszaki javítás közti menet távolságot 27.000 kilo­méterre emelte 25.000 kilométer helyet. A tengeri személyszállítás és a folyami áruszállítás tervét 68,1, il­letve 81­5 százalékkal túlhalad­ták. A kikötők forgalma 8­8 szá­zalékkal magasabb volt az elő­irányzottnál. A tengeri áruszállí­tásnál különösen a szállítmányok tonnamennyisége terv­szerűsít­ésé­nek hiányában nem teljesítették a tervelőirányzatot. A TÁRS a harmadik évnegyed­ben az áruszállításnál 85 százalé­kos túlteljesítést ért el, viszont a személyszállításnál 4 százalékkal elmaradt az előirányzattól. A személyszállítás megjavult az előző évnegyedekhez viszonyítva. IV. S­es­rai ShitffiEZdBs A beruházások üteme a har­madik évnegyedben meggyorsult és sikerült az évi tervelőirányzat 28 százalékát végrehajtani. Noha nem sikerült, teljesen behozni az előző évnegyedek visszamaradá­sát mégis a beruházások végösz­­szege 45,7 százalékkal haladta meg az előző évnegyed beruházá­sainak összegét, ami legjobban mutatja, hogy milyen fokozott erőfeszítések történtek ebben a szektorban. A II. évnegyed folyamán meg­kezdődtek a Duna-feke­te-tengeri csatorna munkálatai, amelyek növekvő ütemben folynak. A IV.­ évnegyed az erőfeszítés folytatását és növekedését kell je­lentse, hogy biztosítani lehessen a beruházási terv végrehajtását. En­nek érdekében az szükséges, hogy a minisztériumok, ipari központok és vállalatok több figyelmet szen­teljenek a befektetés kérdésének, mert ennek végrehajtásától függ a bővített újjá­termelés és a dol­gozók életszínvonalának emelése. (Cikkünk folytatása a 3. oldalon.}

Next