Népujság, 1949. december (6. évfolyam, 278-303. szám)

1949-12-01 / 278. szám

HARCOLJUNK az írástudatlanság ellen A NAGY OKTÓBERI SZO­­** CI­ALIST­A FORRADALOM győzelme, amely döntő, fordu­latot jelent a világ népeinek történelmében, a világ egyha­­tod részén új, magasabb rendű­ társadalmi rendszert valósított meg, a szocializmust. A szovjet hatalom 32 éves harcának ered­ményeként, a népi demokráciák megszületésével és fejlődésé­vel a szocializmus útján, a bé­ketábor növekedésével és erő­södésével, legutóbb pedig a Kí­nai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával pedig már a földkerekség egynegyed része szabadult fel a kapitalista rend­szer elnyomása alól. Ma a fel­szabadult országok új utakon járnak és kommunista, mun­káspártjaink vezetésével, az osztályharc jegyében boldogabb jövőért harcolnak és dolgoznak. Építik a szocializmust. Ebben a harcban felmérhe­tetlen jelentősége van a kultúra fejlesztésének. A szovjet hata­lom, mindjárt a forradalom győzelme után, alapvető és fon­tos feladatának tekintette az ország kulturális életének fel­emelését. 1919 súlyos napjai­ban, amikor a fiatal szovjet köztársaságnak még elkesere­dett harcot kellett vívnia a fe­hér gárdisták, intervencionisták, az éhség és a nélkülözés ellen, a fejlődés biztosítása érdekében már elsőrendű fontosságot tu­lajdonítottak a nevelés kérdé­sének és dekrétumot adtak ki az írástudatlanság leküzdésére. A rendelet minden 8—50 év kö­zötti lakost kötelezett az írás és olvasás megtanulására, így a nagy kultúrforradalmi mun­kába hatalmas dolgozó tömeg kapcsolódott bele, függetlenül attól, hogy milyen munkaterü­leten dolgozott az új társadal­mi rend felépítésében. Ennek a hatalmas és öntudatos munká­nak eredményeként, az említett dekrétum kihirdetésének 15-ik évfordulóján már 40 millió em­bernél beszélhettek az írástu­datlanság felszámolásáról, a nagy honvédő háború előtt pe­dig a Szovjetunióban már isme­retlen volt az írni-olvasni nem tudó ember. De az írás-olva­sás megtanulása nem jelentette a cél elérését, a különböző is­kolák ezreit állították az isme­retek kibővítésének, gazdagí­tásának szolgálatába. Valóra vált Sztálin elvtárs kijelentése, amelyet a Kommunista (b) Párt XVIII. kongresszusán tett­ .Minden munkást és dolgozó parasztot mi­velt emberré aka­runk tenni és ez idővel meg is fog történni.” L­ENIN, ARRA TANÍT, hogy a dolgozó tömegek kultu­rális felemelkedése elengedhe­tetlen feltétele a termelés foko­zásának, új technika bevezeté­sének, új államgépezet megte­remtésének. Lenin kimutatta, hogy az írástudatlan ember a politikán kívül van és ezért szükséges legelőször az írás­­olvasás megtanulása. A nagy Szovjetunió segítsé­gével országunk felszabadult a fasiszta járom alól és a Román Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja nagyszerű tapasz­talatait követve, a szocialista társadalmi rendszer építéséhez fogott. Ebbe a forradalmi áta­lakulásba kapcsolódik bele kul­túrforr­adalmunk, amely szoro­san összefügg gazdasági éle­tünkkel. A tanügyi reform meg­valósítása a gyakorlatban szé­les kulturális megmozdulást je­lent a dolgozó tömegek sorai­ban. Eltörli azt a súlyos és szé­gyenteljes örökséget is, mely az írástudatlanság tudatos tenyész­tésében mutatkozott meg és a­melyet a kizsákmányoló, reak­ciós kormányok hagytak reánk, nem támogatva a tanítóságot hivatása gyakorlásában. Az 1948 februári népszám­lálás 1.727.402 írástudatlant mutat ki, de ez a szám csak a 13—49 éveseket foglalja magá­ba. Ehhez kell­­számítanunk még a 7—12 és a 49 éven felüli írástudatlanokat is. Pártunk a felszabadulás óta hatalmas akciót folytat a kérdés végleges megoldása érdekében. Az 1948—49-es tanévben 14.16­3 tanfolyam működött írástudat­lanok részére 54.625 előadóval, amelybe a tanügyi alkalmazot­takon kívül szép számmal kap­csolódtak bele kétkezi munká­sok és értelmiségiek is. Az elő­irányzott 400.000 írástudatlan helyett 501.105 kapta meg az alapfokú ismereteket, tehát az idevonatkozó terv 125 száza­lékban valósult meg. AZ 1949—50 ISKOLA EV­­**RE a közoktatásügyi mi­nisztérium 600.000 írástudatlan felszámolását irányozta elő. Ebbe a nagy és felelősségteljes munkába bele kell kapcsolód­nia elsősorban a tantestületnek, valamint az összes tömegszer­vezeteknek is. Ebből a célból írták össze az írástudatlanokat. Meglepő esetek fordultak elő ez alkalommal, melyek arra vallanak, hogy dolgozóink nagy száma felismerte a kérdés fon­tosságát és komoly öntudatról tett tanúságot. Az, aki eddig szégyelte bevallani ismereteinek hiányát, fogyatékosságát, ma önként jelentkezett és egyben kevés elemi osztályt végzett élettársát is bevonta a második évfolyam hallgatására. A tanfo­lyamok megindultak, de, hogy feladatuknak hiánytalanul ele­get tehessenek, minden dolgo­zónak meg kell értenie a kér­dés fontosságát és tevékeny részvételével hozzá kell járul­nia az eredmények eléréséhez. A pártszervezetek mindent meg­tesznek ennek érdekében, de a tömegszervezeteknek és minden dolgozónak egyénileg is min­­­­dent el kell követniök, hogy a tanfolyam látogatása az írás­­tudatlanok részéről a lehető legpontosabb legyen. Senkinek sem szabad elmaradnia. Nép­köztársaságunknak, fejlődő nemzetgazdaságunknak egyre újabb káderekre van szüksége, olyanokra, akik jó felkészült­séggel tudásuk egészét adják a szocializmus építéséért vívott harcban. Fel tehát öntudatos munká­ra az írástudatlanság felszámo­lására irányuló 1949—50. évi terv teljesítése és túlteljesítése érdekében, szilárd tudatában annak, hogy ezzel egész fejlődé­sünket,­­célkitűzéseinket, a szo­cializmus építését visszük előbbre. JENIKOVSZKY LÁSZLÓ tanfelügyelő NEtms Sb Széleskörű Mivnnta a marosvásárhelyi „SECESA“ miami Miázban (M.­vásárhely)­ Min­den vállalat kulturális munkájának alkalmaz­kodnia kell a vállalat ter­mészetéhez, nagyságához és a vállalat munkásainak képességéhez. Szükséges a minél szélesebbkörű, többirányú kulturális te­vékenység, mert így le­hetőséget adunk arra, hogy minden munkás a lehető­ legjobban kifejt­hesse képességét. A vállalat kultúrtermé­ben az utóbbi időben több természettudományi elő­adás hangzott el, amelye­ket munkásaink nagy ér­deklődéssel hallgattak. Megalakult a politikai kör ahol az előadásokat rend­szerint széleskörű politi­kai vita követi. A buka­resti szovjet ipari kiállí­tás megtekintésére a Se­­cera 4 munkáját küldte ki, akik közül hárman elő­adásban számoltak be a kiállításon látottakról, a korszerű gépekről, ipari berendezésekről, valamint a szovjet ipar termékei­nek rendkívüli változatos­ságáról. A november 7-i ünnep­ségeken a Secera szavaló­kórussal, énekkarral, ro­mán és magyar táncszá­mokkal, színdarabbal és egyéni szavalatokkal vett részt és a marosvásárhelyi állami üzletek és fogyasz­tási szövetkezetek közötti versenyen megnyerte az első díjat. A bemutatott számok­nak olyan nagy volt a si­kere, hogy azóta a Sece­ra kétszer megismételte az előadást. Először a fog­házban játszottuk le no­vember 7-i műsorunkat, majd a bevonuló kato­náknak. Mindkét esetben mély benyomást tett az előadás a hallatóságra. Egy áruház különleges nevelő feladata a ki­rakatrendezés. A múltban a kirakat legfontosabb célja az volt, hogy külön­féle fogásokkal becsalogas­sa a vevőket, és a keres­kedőt magas haszonhoz juttassa. A szocializmust építő társadalomban a ki­rakatrendezőnek nemcsak áruismerettel, hanem ideo­lógiai felkészültséggel is kell rendelkeznie. A Se­cera november 7-i kiraka­tairól az illetékes ténye­zőknek az volt a vélemé­nye, hogy a legjobban ki­fejezte a nagy ünnep je­lentőségét. A Secera kira­katai bemutatták ipari fejlődésünk újabb ered­ményeit, amelyeket a Szovjetunió értékes se­gítségével ért el. # Folgovits Jenő levelező A sztálini előrelátás a tudományban is 4 sn­ím *­a­­i A szovjet tudomány folytonos és óriási fejlődése az ország gazdasági és kulturális hatal­mának előrehaladásából kö­vetkezik. A tudomány fejlődé­se az előfeltétele annak, h­ogy a szovjet nép győzelmesen ha­ladhasson előre a kommuniz­mushoz vezető úton. A Kom­munista (k) Pát és a szovjet kormány kedvező feltételeket teremt a szovjet tudósok mun­kájához. Sztálin, a szovjet nép nagy vezére, egy 1946-ban elmon­dott választási beszédében az ötéves tervvel kapcsolatban rámutatott arra, hogy egyik legfőbb feladat a szovjet tudo­mányos kutató­intézetek zseles hálózatának kiépítése. fer­ént kételkedem abban — mondotta Sztálin hogy ha megfelelően támogatjuk tudósainkat, nemcsak utolérik, de már a legközelebbi időben túl is szárnyalják az országunk határain túl elért tudományos eredmé­nyeket.’­ A sztálini előre látás megva­lósult. A szovjet tudomány egyre kimagaslóbb eredménye­ket ér el. A szovjet állam bő­kezűen segíti a tudósokat és a tudományos intézeteket. 1948- ban a tudományos kutató inté­zetek 7,2 százalékkal több anyagi támogatást kaptak, mint az előző évben, ez évben pedig még inkább növekedett ez a támogatás. A szovjet ál­lam a tudósok rendelkezésére bocsátott több mint ezer, mo­dern technikával felszerelt ku­tató intézetet és sok laborató­riumot. A múlt évben megala­kították a szilikátok vegytaná­nak, a sokmolekulás vegyle­teknek, a precíziós mechaniká­nak kutató intézeteit, valamint az olaj­intézetet. T0 szovjet tudományos akadémiának 200 különböző in­tézménye, intézete és laboratóriuma van, amelyek behálózzák az országot. A szovjet tudósok — alig két évvel a háború befejezése után — elérték, ma pedig már túl is haladták Amerikát az atomenergia felhasználása terén mert az emberiség haladásának szolgálatába álították E vészeti Akadémiák. Ezenkívül több, mint 800 főiskola műkö­dik, ezekben ugyancsak tudo­mányos kutatómunkák foly­nak. Amellett a minisztériu­mok egy részének, — főként az ipari misztériumoknak — külön tudományos kutató inté­zetei vannak. Ilyenek többek között a geológiai, elektrotech­nikai és optikai intézetek. 2. Szovjetunióban a tudományos kutatómunka szoros kapcsolatban áll a szocializmus építő munkájának feladataival. Az egyes tudományos kutató intézetek munkaterve csak egy része a szovjet tudomány általá­nos fejlesztési tervének. A tudományos dolgozók szá­ma több, mint százezer. Ebből több mint tízezer a tudományok doktora és tanára. 30.000 a tu­dományok jelöltje és docense. Valamennyi szovjet tudósnak lehetősége van arra, hogy az őt éredklő szaktudományi te­rületen dolgozzék. A szovjet tudományos mun­kának a vezérkara: a Szovjet­unió Tudományos Akadémia­Amíg a cári Oroszországban csak egyetlen tudományos aka­démia volt, a Szovjetunióban az össz-szövetségi akadémián kí­vül, tíz akadémia és tíz ágazati akadémia működik a szövetsé­ges köztársaságokban. Ezek közül legfontosabbak a Mező­­gazdasági Tudományok Akadé­miája, az Orvostudományi, Pedagógiai, Építészeti és Mű­ ja és az összes köztársasági akadémiák állandó kapcsolatot tartanak a minisztériumokkal, hatóságokkal és üzentekkel. A tudomány és a gyakorlat em­berei termetű együttműködését példázza a tudósok és mérnö­­kök eredményes és közös mun­kája az oxigén használata kér­désében, a Martin-kemencék teljesítményének megjavítása érdekében. A szovjet tudomány jellemző vonása, hogy fejlődés­­­sében segítségére vannak a termelés élenjáró munkásai és újítói. A szovjet kutató intézetek munká­­jában közvetlenül részt vesznek a munkások és a dolgo­zó parasztok. A mezőgazdasági gépintézet- folyók medencéiben a tűik­ben többszrcen ismertette med- mén, üzbég és kazak akadémi­­zerét Angelina Prevkovja, a­kk tudósai az öntözés lehető­híres traktoris­a nő. Az autó­ ségeit tanulmányozzák. A ka­­natizálás és a távtechnika kü­­lönböző nemzetiségű tudósok­tató intézetével állandó kap­ vizzel akarják ellátni Közép­­csolata van a sztálingrádi Irak- Ázsia aszályos, terméketlen torgyár élenjáró munkájának, földjeit. A Kárpátok előhegyei Jakov Inocskinnak, aki először ben, a Krím-félszigeten, Mol­­szervezte meg a gépegységek­ dovában, Észak-Kaukázusban­ből és félautomatákból álló és a Távol-Keleten tudomá­­úgynevezett automatikus vo­­nyos expedíciók a teatermelése­n alat­­re alkalmas vidékeket kutat-Az Amurdarja és Szirdarja ják felé jó példákat szaporítani lehetne, de már az eddig kö­zölt tények is bizonyítják, hogy a szovjet tudo­mány, amelyet a szovjet állam nagy mér­tkben támo­gat, minden víványával és felfedezésével a népet szel.

Next