Népujság, 1949. december (6. évfolyam, 278-303. szám)
1949-12-01 / 278. szám
HARCOLJUNK az írástudatlanság ellen A NAGY OKTÓBERI SZO** CIALISTA FORRADALOM győzelme, amely döntő, fordulatot jelent a világ népeinek történelmében, a világ egyhatod részén új, magasabb rendű társadalmi rendszert valósított meg, a szocializmust. A szovjet hatalom 32 éves harcának eredményeként, a népi demokráciák megszületésével és fejlődésével a szocializmus útján, a béketábor növekedésével és erősödésével, legutóbb pedig a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával pedig már a földkerekség egynegyed része szabadult fel a kapitalista rendszer elnyomása alól. Ma a felszabadult országok új utakon járnak és kommunista, munkáspártjaink vezetésével, az osztályharc jegyében boldogabb jövőért harcolnak és dolgoznak. Építik a szocializmust. Ebben a harcban felmérhetetlen jelentősége van a kultúra fejlesztésének. A szovjet hatalom, mindjárt a forradalom győzelme után, alapvető és fontos feladatának tekintette az ország kulturális életének felemelését. 1919 súlyos napjaiban, amikor a fiatal szovjet köztársaságnak még elkeseredett harcot kellett vívnia a fehér gárdisták, intervencionisták, az éhség és a nélkülözés ellen, a fejlődés biztosítása érdekében már elsőrendű fontosságot tulajdonítottak a nevelés kérdésének és dekrétumot adtak ki az írástudatlanság leküzdésére. A rendelet minden 8—50 év közötti lakost kötelezett az írás és olvasás megtanulására, így a nagy kultúrforradalmi munkába hatalmas dolgozó tömeg kapcsolódott bele, függetlenül attól, hogy milyen munkaterületen dolgozott az új társadalmi rend felépítésében. Ennek a hatalmas és öntudatos munkának eredményeként, az említett dekrétum kihirdetésének 15-ik évfordulóján már 40 millió embernél beszélhettek az írástudatlanság felszámolásáról, a nagy honvédő háború előtt pedig a Szovjetunióban már ismeretlen volt az írni-olvasni nem tudó ember. De az írás-olvasás megtanulása nem jelentette a cél elérését, a különböző iskolák ezreit állították az ismeretek kibővítésének, gazdagításának szolgálatába. Valóra vált Sztálin elvtárs kijelentése, amelyet a Kommunista (b) Párt XVIII. kongresszusán tett .Minden munkást és dolgozó parasztot mivelt emberré akarunk tenni és ez idővel meg is fog történni.” LENIN, ARRA TANÍT, hogy a dolgozó tömegek kulturális felemelkedése elengedhetetlen feltétele a termelés fokozásának, új technika bevezetésének, új államgépezet megteremtésének. Lenin kimutatta, hogy az írástudatlan ember a politikán kívül van és ezért szükséges legelőször az írásolvasás megtanulása. A nagy Szovjetunió segítségével országunk felszabadult a fasiszta járom alól és a Román Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja nagyszerű tapasztalatait követve, a szocialista társadalmi rendszer építéséhez fogott. Ebbe a forradalmi átalakulásba kapcsolódik bele kultúrforradalmunk, amely szorosan összefügg gazdasági életünkkel. A tanügyi reform megvalósítása a gyakorlatban széles kulturális megmozdulást jelent a dolgozó tömegek soraiban. Eltörli azt a súlyos és szégyenteljes örökséget is, mely az írástudatlanság tudatos tenyésztésében mutatkozott meg és amelyet a kizsákmányoló, reakciós kormányok hagytak reánk, nem támogatva a tanítóságot hivatása gyakorlásában. Az 1948 februári népszámlálás 1.727.402 írástudatlant mutat ki, de ez a szám csak a 13—49 éveseket foglalja magába. Ehhez kellszámítanunk még a 7—12 és a 49 éven felüli írástudatlanokat is. Pártunk a felszabadulás óta hatalmas akciót folytat a kérdés végleges megoldása érdekében. Az 1948—49-es tanévben 14.163 tanfolyam működött írástudatlanok részére 54.625 előadóval, amelybe a tanügyi alkalmazottakon kívül szép számmal kapcsolódtak bele kétkezi munkások és értelmiségiek is. Az előirányzott 400.000 írástudatlan helyett 501.105 kapta meg az alapfokú ismereteket, tehát az idevonatkozó terv 125 százalékban valósult meg. AZ 1949—50 ISKOLA EV**RE a közoktatásügyi minisztérium 600.000 írástudatlan felszámolását irányozta elő. Ebbe a nagy és felelősségteljes munkába bele kell kapcsolódnia elsősorban a tantestületnek, valamint az összes tömegszervezeteknek is. Ebből a célból írták össze az írástudatlanokat. Meglepő esetek fordultak elő ez alkalommal, melyek arra vallanak, hogy dolgozóink nagy száma felismerte a kérdés fontosságát és komoly öntudatról tett tanúságot. Az, aki eddig szégyelte bevallani ismereteinek hiányát, fogyatékosságát, ma önként jelentkezett és egyben kevés elemi osztályt végzett élettársát is bevonta a második évfolyam hallgatására. A tanfolyamok megindultak, de, hogy feladatuknak hiánytalanul eleget tehessenek, minden dolgozónak meg kell értenie a kérdés fontosságát és tevékeny részvételével hozzá kell járulnia az eredmények eléréséhez. A pártszervezetek mindent megtesznek ennek érdekében, de a tömegszervezeteknek és minden dolgozónak egyénileg is mindent el kell követniök, hogy a tanfolyam látogatása az írástudatlanok részéről a lehető legpontosabb legyen. Senkinek sem szabad elmaradnia. Népköztársaságunknak, fejlődő nemzetgazdaságunknak egyre újabb káderekre van szüksége, olyanokra, akik jó felkészültséggel tudásuk egészét adják a szocializmus építéséért vívott harcban. Fel tehát öntudatos munkára az írástudatlanság felszámolására irányuló 1949—50. évi terv teljesítése és túlteljesítése érdekében, szilárd tudatában annak, hogy ezzel egész fejlődésünket,célkitűzéseinket, a szocializmus építését visszük előbbre. JENIKOVSZKY LÁSZLÓ tanfelügyelő NEtms Sb Széleskörű Mivnnta a marosvásárhelyi „SECESA“ miami Miázban (M.vásárhely) Minden vállalat kulturális munkájának alkalmazkodnia kell a vállalat természetéhez, nagyságához és a vállalat munkásainak képességéhez. Szükséges a minél szélesebbkörű, többirányú kulturális tevékenység, mert így lehetőséget adunk arra, hogy minden munkás a lehető legjobban kifejthesse képességét. A vállalat kultúrtermében az utóbbi időben több természettudományi előadás hangzott el, amelyeket munkásaink nagy érdeklődéssel hallgattak. Megalakult a politikai kör ahol az előadásokat rendszerint széleskörű politikai vita követi. A bukaresti szovjet ipari kiállítás megtekintésére a Secera 4 munkáját küldte ki, akik közül hárman előadásban számoltak be a kiállításon látottakról, a korszerű gépekről, ipari berendezésekről, valamint a szovjet ipar termékeinek rendkívüli változatosságáról. A november 7-i ünnepségeken a Secera szavalókórussal, énekkarral, román és magyar táncszámokkal, színdarabbal és egyéni szavalatokkal vett részt és a marosvásárhelyi állami üzletek és fogyasztási szövetkezetek közötti versenyen megnyerte az első díjat. A bemutatott számoknak olyan nagy volt a sikere, hogy azóta a Secera kétszer megismételte az előadást. Először a fogházban játszottuk le november 7-i műsorunkat, majd a bevonuló katonáknak. Mindkét esetben mély benyomást tett az előadás a hallatóságra. Egy áruház különleges nevelő feladata a kirakatrendezés. A múltban a kirakat legfontosabb célja az volt, hogy különféle fogásokkal becsalogassa a vevőket, és a kereskedőt magas haszonhoz juttassa. A szocializmust építő társadalomban a kirakatrendezőnek nemcsak áruismerettel, hanem ideológiai felkészültséggel is kell rendelkeznie. A Secera november 7-i kirakatairól az illetékes tényezőknek az volt a véleménye, hogy a legjobban kifejezte a nagy ünnep jelentőségét. A Secera kirakatai bemutatták ipari fejlődésünk újabb eredményeit, amelyeket a Szovjetunió értékes segítségével ért el. # Folgovits Jenő levelező A sztálini előrelátás a tudományban is 4 sním *ai A szovjet tudomány folytonos és óriási fejlődése az ország gazdasági és kulturális hatalmának előrehaladásából következik. A tudomány fejlődése az előfeltétele annak, hogy a szovjet nép győzelmesen haladhasson előre a kommunizmushoz vezető úton. A Kommunista (k) Pát és a szovjet kormány kedvező feltételeket teremt a szovjet tudósok munkájához. Sztálin, a szovjet nép nagy vezére, egy 1946-ban elmondott választási beszédében az ötéves tervvel kapcsolatban rámutatott arra, hogy egyik legfőbb feladat a szovjet tudományos kutatóintézetek zseles hálózatának kiépítése. ferént kételkedem abban — mondotta Sztálin hogy ha megfelelően támogatjuk tudósainkat, nemcsak utolérik, de már a legközelebbi időben túl is szárnyalják az országunk határain túl elért tudományos eredményeket.’ A sztálini előre látás megvalósult. A szovjet tudomány egyre kimagaslóbb eredményeket ér el. A szovjet állam bőkezűen segíti a tudósokat és a tudományos intézeteket. 1948- ban a tudományos kutató intézetek 7,2 százalékkal több anyagi támogatást kaptak, mint az előző évben, ez évben pedig még inkább növekedett ez a támogatás. A szovjet állam a tudósok rendelkezésére bocsátott több mint ezer, modern technikával felszerelt kutató intézetet és sok laboratóriumot. A múlt évben megalakították a szilikátok vegytanának, a sokmolekulás vegyleteknek, a precíziós mechanikának kutató intézeteit, valamint az olajintézetet. T0 szovjet tudományos akadémiának 200 különböző intézménye, intézete és laboratóriuma van, amelyek behálózzák az országot. A szovjet tudósok — alig két évvel a háború befejezése után — elérték, ma pedig már túl is haladták Amerikát az atomenergia felhasználása terén mert az emberiség haladásának szolgálatába álították E vészeti Akadémiák. Ezenkívül több, mint 800 főiskola működik, ezekben ugyancsak tudományos kutatómunkák folynak. Amellett a minisztériumok egy részének, — főként az ipari misztériumoknak — külön tudományos kutató intézetei vannak. Ilyenek többek között a geológiai, elektrotechnikai és optikai intézetek. 2. Szovjetunióban a tudományos kutatómunka szoros kapcsolatban áll a szocializmus építő munkájának feladataival. Az egyes tudományos kutató intézetek munkaterve csak egy része a szovjet tudomány általános fejlesztési tervének. A tudományos dolgozók száma több, mint százezer. Ebből több mint tízezer a tudományok doktora és tanára. 30.000 a tudományok jelöltje és docense. Valamennyi szovjet tudósnak lehetősége van arra, hogy az őt éredklő szaktudományi területen dolgozzék. A szovjet tudományos munkának a vezérkara: a Szovjetunió Tudományos AkadémiaAmíg a cári Oroszországban csak egyetlen tudományos akadémia volt, a Szovjetunióban az össz-szövetségi akadémián kívül, tíz akadémia és tíz ágazati akadémia működik a szövetséges köztársaságokban. Ezek közül legfontosabbak a Mezőgazdasági Tudományok Akadémiája, az Orvostudományi, Pedagógiai, Építészeti és Mű ja és az összes köztársasági akadémiák állandó kapcsolatot tartanak a minisztériumokkal, hatóságokkal és üzentekkel. A tudomány és a gyakorlat emberei termetű együttműködését példázza a tudósok és mérnökök eredményes és közös munkája az oxigén használata kérdésében, a Martin-kemencék teljesítményének megjavítása érdekében. A szovjet tudomány jellemző vonása, hogy fejlődéssében segítségére vannak a termelés élenjáró munkásai és újítói. A szovjet kutató intézetek munkájában közvetlenül részt vesznek a munkások és a dolgozó parasztok. A mezőgazdasági gépintézet- folyók medencéiben a tűikben többszrcen ismertette med- mén, üzbég és kazak akadémizerét Angelina Prevkovja, akk tudósai az öntözés lehetőhíres traktorisa nő. Az autó ségeit tanulmányozzák. A kanatizálás és a távtechnika különböző nemzetiségű tudósoktató intézetével állandó kap vizzel akarják ellátni Középcsolata van a sztálingrádi Irak- Ázsia aszályos, terméketlen torgyár élenjáró munkájának, földjeit. A Kárpátok előhegyei Jakov Inocskinnak, aki először ben, a Krím-félszigeten, Molszervezte meg a gépegységek dovában, Észak-Kaukázusbanből és félautomatákból álló és a Távol-Keleten tudomáúgynevezett automatikus vonyos expedíciók a teatermelésen alatre alkalmas vidékeket kutat-Az Amurdarja és Szirdarja ják felé jó példákat szaporítani lehetne, de már az eddig közölt tények is bizonyítják, hogy a szovjet tudomány, amelyet a szovjet állam nagy mértkben támogat, minden víványával és felfedezésével a népet szel.