Népujság, 1950. március (7. évfolyam, 49-75. szám)
1950-03-01 / 49. szám
Teleselkészülttel indíjunk neki „Minden barázda föld felszántásával, minden szemmag elvetésével a békét szilárdítjuk meg”. Ennek a gondolatnak kell áthatnia dolgozó parasztságunkat, amikor neki indul a napokban megkezdődő tavaszi vetési csatának. A tavaszi vetés sikeres elvégzése és túlszárnyalása nagyban hozzájárul ez évi Állami Tervünk teljesítéséhez, amely távlati tervünket alapozza meg. Az első állami tervév tapasztalatai tanulságul szolgál dolgozó parasztságunk számára. Nem szabad eltelednünk, hogy a jó eredmények mellett egész sor nehézséggel kellett megküzdenie dolgozó parasztságunknak. Különösképpen a kulákság igyekezett különböző galád mesterkedésekkel félrevezetni, megtéveszteni a falvak dolgozóit, hogy ezáltal megkísérelje késleltetni, akadályozni a munkálatok menetét. A falusi dolgozók azonban, a BMP irányítása alatt, a téli hosszú esték felhasználásával szemináriumokon, olvasókörökön keresztül megismerték a tervgazdálkodás nagy jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy nagyrészben már teljesen felkészülten néznek a tavaszi vetési munkálatok küszöbön álló megkezdése elé. Téves dolog lenne azonban azt feltételezni, hogy a tavaszi vetés sikeres elvégzéséhez elegendő csak a dolgozó parasztság szorgalma, a mezőgazdasági szerszámok kijavítása és a vetőmag előkészítése, és a többi aztán megy magától. Még mindig akadnak, akik azt állítják, hogy „a kulákok nálunk már behúzzák a nyakukat és úgy táncolnak, ahogyan mi fütyülünk”, mint ahogy ez a csergedi és nyárádszentbenedeki ideiglenes bizottságok egyes tagjai részéről megtörtént. Hasonló kijelentések a falu kapitalistáinak nem ismeréséből, azok erejének lebecsüléséből erednek. Abból a hántás és rothadt „elméletből”, amely arra ismét, hogy minél erősebbek vagyunk, annál szelidebbé válik az ellenség. „Szét kell zúzni és félre kell dobni ezt a rothadt elméletet — tanítja Sztálin elvtárs — mely szerint az osztályharcnak minden egyes előre tett lépésünkkel, állítólag mind nagyobb mértékben le kell lankadnia, hogy az osztályellenség sikereinek növekedése arányában egyre kevesebbé válik. Ez nemcsak rothadt elmélet, hanem veszedelmes elmélet is, mert elkábítja, csapdába viszi embereinket, az osztályharc ellenségeinek pedig lehetővé teszi, hogy felocsúdjon és folytassa a harcot... ” Meg nem engedhető tehát, hogy az osztályellenség álnak könnyei egyetlen dolgozót is befolyásoljanak. A BMP vezetésével mindinkább fokozni kell az osztályharcot a mások verejtékén megzsírosodott kulák**gelken. Szem előtt kell tartani azt a régi közmondást, hogy „a farkas a szőrét elhullatja ugyan, de a természetét soha”. Ha a dolgozó nép — a BMP vezette — harca eredményeképpen korlátoztuk is a kulák kizsákmányolási lehetőségeit, demokratikus rendszerünknek azonban az eddiginél is ádázabb ellensége marad. Fel kell tehát sorakoznia a Párt vezetése alatt minden becsületes dolgozónak az osztályellenség elleni harcra. Különösen most, amikor ezévi mezőgazdasági termésünkkel egy távlati terv alapjait rakjuk le. Ebben a harcban a Párt által irányított mezőgazdasági bérmunkás szakszervezetekre hárul a legnagyobb feladat. A kulákságnál szétszórtságban levő mezőgazdasági alkalmazottaknak arra kell törekedniük, hogy minden munkájukat a többtermelés érdekében, a Terv sikeréért végezzék. Éberen kell őrködniük munkaadójuk ravasz mesterkedései felett, hogy azok semilyen körülmények között ne tudjanak akadályokat gördíteni a vetési csata menete elé. A legjelentéktelenebbnek látszó észleleteket is azonnal közöljék az illetékes körzeti felelőssel, ideiglenes bizottsági tagokkal, vagy a szakszervezet vezetőségével. Akadályozzák meg munkaadójukat állatai eladásában, vagy azok gyenge takarmányozásában, amivel szintén hátráltatni szeretnék a vetési csata sikerét. Nagy gondot kell fordítaniok a vetési munkálatok ellenőrzésére, hogy ne történjenek meg dr. Teleki József ákosfalvi kulák múlt évi szabotálásához hasonló esetek, aki megszántotta ugyan és el is boronálta földjét, magát azonban „elfelejtett” belevetni, vagy mint egy malomfalvi kulák esete, aki az össz folyamán három mázsa helyett 8 kilóval vetette be földjét. Az állami gazdaságokban lévő szakszervezetekre is nagy feladat vár a Terv teljesítése és túlszárnyalása érdekében. A Pártszervezetek ellenőrzése alatt idejében meg kell szervezniük a szocialista versenyeket a munkások között. A munkaverseny nemcsak kizárólag a terv túlteljesítését kell, hogy célozza, de egyben magában kell foglalnia a munkafegyelem megerősítését és az állami tulajdon mindenki részéről való megvédését is. A szakszervezet vezetőségének arra kell törekednie, hogy mind az általános, mind az egyéni — napra, órára eső — mukatervet mindenki megismerhesse. Kelő ellenőrzést kell gyakorolniuk a munkásétkezdék megszervezése és azok olcsó, jó minőség és bőséges élelmiszerekkel való ellátása terén is. Nem szabad a régens és gernyeszegi eseteknek megismétlődnie, ahol a munkásétkezdék részére a gazdaság által termelt zöldségeket még a piaci árnál is magasabb **0. A Szovjetunió Kommunista (k) Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetközi nőnappal kapcsolatban A Román Munkáspárt Központi Iiszetősége és a minisztertanács határozata A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatot hozott azokról az intézkedésekről, amelyeket a munka termelékenységének emelésére és a munkások, technikusok és hivatalnokok életszínvonalának megjavítására kell megtenni. A Határozatot teljes egészében közölni fogjuk. M nlenem sora mm lei a mám HMsarireiii lüssoias mai (Marosvásárhely) A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet dísztermét másfél ezres tömeg tölti zsúfolásig meg, de a folyósókon is sokan állanak még. Fory Tamás szakszervezeti elnök bevezető szavait minduntalan élénk közbekiáltások szakítják meg, amelyet az egész tömeg átvesz: „Profeszszorok, diákok, — békét véd a munkátok___" — hangzik a jelszó, amely lelkes és harcos kórussá változik át. Majd Muzsnay Domokos, fiatal, lobogóhajú diáké a szó, aki a két egymással szembenálló tábor harcának elemzése után, a Szovjetunió lángeszű vezetője, Sztálin elvtárs sorsdöntő szerepét és hivatását ismerteti a béketábor élén. — Vállalnunk kell, a békéért folytatott nagy világharchoz csatlakozva, hogy küzdünk az egyes klinikákon még itt-ott visszamaradt, a betegekkel szemben megnyilvánuló régi, polgári jellegzetességű bánásmód ellen. Ma már a betegnek tudnia kell — hogy Sztálin elvtárs szavainak szellemében — féltő gonddal vigyázunk életére, mert tudjuk, hogy a „legértékesebb tőke az ember“ A beszéd egyes részeit hatalmas tapsvihar fogadja a terem minden oldaláról. Érezni, hogy a figyelmeztető szavak jól jöttek és most már mindenki tisztában van azzal, hogy nemcsak fegyverrel, hanem így is lehet harcolni a békéért és a következő jelszó, amelyet újból lángoló lelkesedéssel vesz át a tömeg már ott úszik a levegőben: „Orvosok és laboránsok, — a békéért harcoljatok. ..." Az első felszólaló Kovács László egyetemi hallgató: —Apám az auschwitzi krematórium borzalmas lángjaiban pusztult el és tudom, hogy ez nem fog többé megismétlődni, mert ha kell, foggal és körömmel megvédjük a békét. —Vállalom, — folytatja, — hogy ideológiai ismereteim fokozásával, pontos munkámmal, tanulással és pontos óralátogatással járulok hozzá a béke nagy ügyének megvédéséhez. Elég volt a Fodor János diák kér szót. — Mi nem akarhatunk több háborút, — kiáltja oda a gyűlés résztvevőinek — nem akarunk több hozzám hasonló hadiárvát. Elég volt a háborúból, — és szavait elnyeli a hatalmas tapsvihar. Egymásután szólalnak fel tanárok, egyetemi hallgatók, munkások, tisztviselőnők, ápolónők. Hangjukban a háborúra uszító imperialisták elleni gyűlölet izzik és szemükben ott csillog a határtalan szeretet és ragaszkodás a Szovjetunió és háborúból annak lángeszű vezetője Sztálin elvtárs iránt, akit felállva perceken keresztül ünnepelnek a jelenlevők. Végül dr. Gönczy Lászlóné, egyetemi tisztviselőnő szólal fel: — Asszonytársaim, — mondja lángoló hittel és lelkesedéssel — ne siránkozzunk csak a békéért, hanem vállaljunk tevőleges részt munkánkon keresztül és férjeink mellett a béke nagy ügyének megvédésében. (b. b.) fokozódik a dolgozók bökeharca (Marosvásárhely) A marosvásárhelyi grafikai szakmunkások szakszervezete a nyomda szkhib helyiségében tartotta meg békegyűlését. A gyűlésen L. Papp Zsigmond elvtárs, a „Muresul” állami nyomda igazgatója ismertette a békeharc jelentőségét. A gyűlés folyamán 1-3 tagú békevédelmi bizottságot választottak. A gyűlés folyamán a résztvevők fogadalmat tettek, hogy a szocialista versenyek kiszélesíté- sével, a munkafegyelem, éberség megerősítésével hozzájárulnak a terv sikeres teljesítéséhez, s ezáltal a békéért vívott harchoz. A gyűlés befejezéseképpen táviratot szövegeztek a béke hívei állandó bizottságának.tot intéztek a béke hívei állandó bizottságának Bukarestbe. A SECERA állami áruházban Dumitru Maria elvtársnő dolgozta fel a békeharc kérdését. A gyűlés résztvevői 19 tagú békevédelmi bizottságot választottak. A hozzászólók rámutattak arra, hogy az Állami Terv teljesítésével és túlszárnyalásával a béke megszilárdításáért is harcolunk. I. G. C. levelező A marosvásárhelyi városi téglagyár dolgozói is nagygyűlés keretében foglaltak állást a béke ügye mellett. A gyűlésen Szőcs Béla elvtárs beszélt a békeharc kérdéseiről. A hozzászólók rá* (Folytatása a 6. oldalon) A ROBOT üzem számították, s emel elégedetlenséget idéztek fel a gazdaság alkalmazottjai között. Az Miami gazdaságok munkásainak a Párt irányításával, a szakszervezet vezetésével arra kel törekedniük, hogy állami gazdaságainkat mielőbb filrmeljék,anda sáwwoadra, ahol a Szovjetunió szovházai állnak, s ugyanazt a hivatást tölti lessék is be Népköztársaságunk dolgozó parasztságával szemben, mint a Szovjetunió szovhozai a kolhozparasztsággal szemben. Az állami gazdaságoknak szakszerű munkájukkal példát kell mutatniok, s rövidesen kitenyésztett fajállatokkal, nemesített vetőmaggal kell ellátniuk Népköztársaságunk egész mezőgazdaságát, így szolgálják híven mezőgazdasági tervünk teljesítésének, a béke megvédésének magasztos célját. ORBÁN BALÁZS