Népujság, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

NÉPÚJSÁG Tolsztoj: KOZÁKOK - Polevoj: EGY SZTÁLINGRÁDI MUNKÁS Könyvismertetés az „OROSZ KÖNYV*‘-nél (Marosvásárhely.) Vasárnap délelőtt könyvismertetést tar­tottak az Orosz Könyv Sztálin­­téri helyiségében, amelyen sok dolgozó vett részt. Tolsztoj Leó száz évvel ezelőtt írt könyvét a „Kozákok”-at és Borisz Polevoj szovjet író legújabb könyvét „Egy sztálingrádi munkás" -t vitatták meg. A „Kozákok”-at Moldovan boan ismertette román nyelven. A könyvben Tolsztoj egy kozák falu életét írja le a cári elnyo­matás idején, hogyan harcoltak a kozákok a cári iga ellen. Meg­mutatja a nép igazi életét. Csulak László magyar nyel­ven ismertette Borisz Polevoj „Egy sztálingrádi munkás” cí­mű könyvét. Az író ebben a munkájában Kazimov öntő­munkás életét írja le, aki a fronton, hősiessége révén, tiszti rangot kapott. Végigharcolva a Honvédő Háborút, várospa­rancsnokká nevezték ki Német­országban. Hét év múlva tér vissza hazájába. Látja, hogy tá­volléte alatt hazája milyen so­kat fejlődött, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Lát­ja, hogy a háború alatt új mun­kásifjúság nőtt fel, fejlett tech­nikával dolgoznak, meghaladták az ő munkamódszereit. Annak ellenére, hogy családját elvesz­tette, nem veszti el önbizalmát, hanem fokozott akarattal fog neki a munkának, hogy Utolérje munkatársait, sőt túl is szár­nyalja őket. A közösségi érzés, hazája és Pártja iránti szerete­te indítja erre. Célját elérte, mert rövid idő alatt a legkivá­lóbb eredményt éri el az öntő­munkában. A hozzászólások során Déncs Erika különösen Kazimov alak­jával foglalkozott részletesen. Rámutatott arra, hogy Kazi­mov alakjában az író az igazi bolsevikot rajzolja meg, aki nem csügged, még akkor sem, ha balsiker éri, megbízható, öntu­datos elvtárs, aki biztosan ha­lad a többi dolgozókkal együtt a kommunizmus győzelme felé. Barabás Irén hangsúlyozta, mennyire át tudja érezni azt, amit Kazimov érzett, mikor hét év után visszatért munkahelyé­re. „Ez az érzés hatott át engem is, mikor láttam és látom, hogy fiatal munkástársaim iskolába járhatnak, technikát, algebrát tanulhatnak. Nekem annak ide­jén három évig kellett inaskod­­nom és tanulnom. A mai fiatal­ságnak már meg van a lehető­sége,­­ a Szovjetunió felszaba­dítása és a népi demokratikus rendszerünk alapján , hogy tanulhasson­’ Rámutatott arra, hogy nálunk is még fokozot­tabb közösségi érzésre kell ne­velni a dolgozókat. Both Jánosnak az tűnt fel, hogy Borisz Polevoj milyen ap­rólékos pontossággal rajzolja meg a munkást. Azért olvassák a munkások oly nagy szeretet­tel ezeket a könyveket, mert róluk szólnak, igaz dolgokról, a munkáról, a haza, a nép szere­­tetéről. Péterfi János azt látta meg a könyvből, hogy a kommunista nevelés útján miképpen alakult ki az új, szocialista ember a Szovjetunióban. Látta azt a nagy hazaszeretetett, amely Kazimov minden cselekedetében megmu­tatkozik. A hozzászólásokból is kitűnt, hogy milyen nagy érdeklődést tanúsítanak a dolgozók a ma könyvei iránt. Tudják, hogy eze­ket a könyveket nem a léha semmittevők számára, hanem a dolgozók részére írják, hogy ab­ból tanuljanak, boldogabb, jobb emberekké váljanak. Olyan em­berekké, akik szeretik hazáju­kat, népüket, akik elsősorban a közösség javára s így a maguk javára is dolgoznak. Az Orosz Könyvnek több hasonló könyv­népszerűsítő ismertetést kell rendeznie és még jobban moz­gósítania ezekre a dolgozókat. Lendíttetes kultúrkrónika a gyergyói rajon Salam­ás és Gyergyószárhegy községeiben (Gyergyószentmiklós.) A gyergyói rajon Salam­ás közsé­gében szépen halad a kulturá­­lis-nevelő munka. A kultúrott­hon vezetősége a tömegszerve­zetek vezetőségével karöltve ol­vasóköröket szervezett. Össze­sen 22 olvasókör működik a köz­ségben, a kultúrotthon irányí­tásával. Minden vasárnap tele a kul­túrotthon. Művészi műsorok mellett tudományos-ismeretter­jesztő előadásokat is tartanak A tanítók vezetésével a színját­szócsoport minden hónapban új Színdarabot tanul be, a tánc­csoport és az énekkar is jó mun­kát végez. A kultúrotthon termét feldí­szítették, önkéntes munkával színpadot építettek. A munká­ban különösen az IMSz tagjai tűntek ki. Ez év folyamán új függönyt csináltattak a színpad részére. A községi néptanács bevezet­tette a villanyt a kultúrotthon­­ba. Éppen a villamosítási ter­vet dolgozták fel, amikor elő­ször felgyűlt a villany a kultúr­­otthonban, amit az előadáson megjelent dolgozók nagy lel­kesedéssel fogadtak. Két égőt szereltek fel a nagyterembe, egyet pedig a könyvtárba. A munkában azonban hiá­nyosságok is vannak. A kultúr­otthon titkára nem küldi rende­sen a heti versenyeredménye­ket a versenytárs-kultúrotthon­­nak. A könyvtáros még nem szervezte meg kollektíváját a könyvek az olvasók közötti szét­osztására. Az­­ olvasókörök mű­ködését sem ellenőrzik szerve­zetten. A kultúrotthon vezetősége a rajoni néptanács támogatásával felismerte ezeket a hiányossá­gokat és vállalta azok mielőbbi kiküszöbölését. Gyergyószárhegy községben 4 szobából áll a hatalmas kul­túrotthon. Este 6 órakor meg­indulnak a község dolgozói, if­jak és idősebbek egyaránt a kultúrotthon felé, ahol minden­napos kultúrmunka folyik. A nagyteremben a 140 tagú énekkar tartja próbáját, az olva­sóteremben a színjátszócsoport új színdarabot tanul a ,,Nép­­művelődés”-ből, az irodahelyi­ségben pedig a zenekar­­ tartja előadását. A kultúrotthon zene­karának 10 tagja pontosan meg­jelenik mind a próbákon, mind a kör keretében tartott előadá­sokon. Ugyanitt működik egy agrotechnikai és egy általános ismereteket terjesztő kör. A könyvtár is szép eredmé­nyeket ért el eddig a verseny­ben. — 411 könyvünk van jelen­leg s 115 egyéni olvasónk. Az utóbbi hónapban 37-tel szaporo­dott az olvasók száma — mondja Orosz Zsuzsanna könyv­tárosnő.— Ebben a hónapban IIP könyvet olvastak, köztük 59 ideológiai, 21 szépirodalmi, 17 tudománynépszerűsítő és 13 if­júsági könyvet. Januárban két­szer tartottunk könyvismerte­tést, kétszer tanácskozást az ol­vasókkal. 30—35-en vettek részt ezeken a rendezvényeken. A községben 16 olvasókör mű­ködik, megszervezésükben nagy támogatást nyújtottak a tömeg­szervezetek. A fonókban és a fosztókban, ahol rendesen 30— 40 asszony gyűl össze, szintén könyveket olvasnak fel. A pionérokat és az ifjakat is bevonták a kultúrotthon agitá­­ciós csoportjába: minden héten könyveket visznek szét a falu­ba, minden két hétben kicseré­lik azokat. Az elért eredmények annak tulajdoníthatók, hogy a párt­­szervezet irányításával a köz­ségbeli szervezetek támogatást nyújtanak a kultúrotthon veze­tőségének, amely jó munkát vé­gez a dolgozó nép kultúrszínvo­­nalának emelésére. Szarvas Dénes levelező ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHEZ Marosvásárhely Harcolunk a békéért Hét­ műsor: Január 31, szerda est 8 óra­kor. Tartuffe. 45-ször. Szervezett dolgozóknak, olcsó helyárakkal. 1951. február 1-én, csütörtökön este 8 órakor: Viharos alkonyat. Szervezett dolgozóknak olcsó hely­árakkal. Február 3, szombat este 8 óra­kor: Legény a talpán. Újdonság először. Február 4, vasárnap este 8 óra­kor: Legény a talpán. Február 6, kedd este 8 órakor: Legény a talpán. Február 7, szerda este 8 óra­kor: Legény a talpán. Február 8, csütörtök este 8 óra­kor: Legény a talpán. Február 10, szombat este 8 óra­kor: Legény a talpán. Február 11, vasárnap este 8 órakor.: Legény a talpán. A X. b. osztály as­eten Az elmúlt hetekben gyakran lehetett látni iskolába siető tanulókat nagy rongy és papírcsomagokkal. A leányok hordták, gyűjtötték a papírt és a rongyot. Egy derűs délelőttön megjelent iskolánkban, a marosvásárhelyi 2. számú leánylíceumban­ a D.C.A. autója, hony átvegye az össze­gyűjtött hulladékot. A számok akkor beszélni kezdtek. Elmond­ták, hogy melyik osztály kapcsolódott bele leglelkesebben a gesztenye-, rongy- és papírgyűjtési akcióba. Az I., V. és IX/a osztályok tűntek ki. Az egész intézet rongygyűjtése 88 kiló volt, s az érte kapott pénzt, 720 lejt, a felsorolt osztályok kö­zött osztották szét. A kicsik boldogsága leírhatatlan, munkájuk jutalmaképpen jutottak füzethez, ceruzák ez. Mi, nagyobb osztályosok szégyeltük, hogy a kisebbek mu­tattak nekünk példát. Éppen ezért a következő akció alkalmá­val versenyt indítottunk. A verseny meghozta az eredményt. Míg rongyból csak 88 kilót tudtunk öszegyűjteni, addig papír­ból 265 kilót. Ebben a gyűjtési versenyben a X. b. osztály ke­rült élre. Minket nem az boldogít, hogy pénzt kapunk az öszegyűj­­tött papírért, hanem az, hogy hazánk ipari fejlődését segítettük elő. A munka boldogság számunkra, mert összefonódik a mun­­kásosztály termelési harcával, a béke harcával. Bálint Magdolna levelező Előadássorozat a „Titkos megbizatás”-ról (Marosvásárhely). A miniszter­tanács mellett működő filmbizott­­ság Maros-, Sztálin- és Szeben­­tartományi kirendeltsége értékes kezdeményezést indított: vasárnap délelőtt tartották meg az első film­szimpoziont, a Vörös Lobogó moz­góképszínház termében. A „Titkos megbízatás" című nagy szovjet filmalkotás tartal­mát Moraru és J­rler Anna elvtár­sak ismertették a nagyszámú hall­gatóság előtt. Rámutattak, milyen hatalmas művészi feladatokat kel­lett megoldaniuk a film művészei­nek, hogy a néző két óra alatt belelásson az imperialisták alja­s mesterkedéseibe. Milosits Béla elvtárs az imperializ­mus kérdését boncolta. Vázolta, hogy az imperialisták már a má­sodik világháború idején elárul­ták a Szovjetunióval való szövet­séget és a nácikkal paktáltak, hogy előkészítsék az újabb hábo­rú feltételeit. Meggyőzően mutat­ja be ezt az a jelenet, amikor Churchill dolgozószobájába behal­­szik a londoni nép ujjongó öröme a béke felett. Churchill vadállati dűlnél mondja el programját a kémszolgálat főnökének: „Uszíta­ni fogok az új háborúra”. Egy másik jelenetben az amerikai tit­kosszolgálat emberét láthatjuk, amint „átveszi” a balkáni fasiszta ügynököket. S­abó Lajos elvtárs a német imperialisták magatartá­sát elemezte, akikkel az am­erikai imperializmus megbízottja a konc fölött osztozkodik, míg a katonák a fronton vérüket ontják. A film egy másik jelenete az imperialista „hazaszeretetet” mutatja be: a német finánctőke egyik képviselő­je saját népétől való félelmében amerikai domíniumnak, vagy gyar­matnak ajánlja fel „országát”. J­áss Mária elvtársnő Masa, a hős szovjet asszony alakjáról be­szélt, aki a repülőtéri jelenetben kegyetlen, vadállati SS-nő tudott lenni. Csak akkor ismerjük fel igazi arcát, amikor az amerikai pilótát elengedi, majd mikor fi­gyelmezteti a német komm­unistá­kat a veszélyre. A légiriadó alatt nem félti életét, hanem fennmarad és fényképez: teljesíti hazája irán­ti kötelességét. Mikor leleplezik, hősi elszántsággal vállalja a büsz­ke halált: autójával berohan egy égő háztömbbe, gyermekét hazája gondoskodására bízva. A film tanulságait Baldisor Irina és Simon József elvtársak vonták le: az imperialisták tovább szövik háborús terveiket, számítá­saikba azonban hiba csúszott: a népek békét akarnak. Ezt mutatja a nagyszerű filmalkotás utoló jelenete is: a tömegek az egész világon lelkesen ünneplik a békét. Ma a kommunizmus építése a Szovjetunióban, a szocializmus építése a népi demokráciákban, Korea, Vietnam népének hősi har­ca, Páris, Róma munkásainak el­lenállása a tevékeny békeharc megerősödését, hirdetik. Az impe­rialistáknak azonban a Szovjet Hadseregről sem szabad,­l-­egfe­­ledkezniök, amely a Balti tenger­től a Kárpátokig egyetlen roham­ban elseperte 300 német hadosz­tály arcvonalát, míg nyugaton az amerikai és angol hadseregek fej­vesztve menekültek 60 német had­osztály elől. Az egyes előadásokkal egyide­jűleg lepergették a film szóban­­forgó jeleneteit. Az előadások befejeztével szá­mosan szólaltak fel a hallgatóság közül. Kab­lébó Erna elvtársnő többek között megállapította, :-gy folytatni kell ezt a kezdeménye­zést. Az előadás után másképp látja a film egyes jeleneteit, mon­danivalóit. Huszár elvtárs ugyan­akkor javasolta, hogy a kellék'.' ’ gazdaságok tagjai részére is lehe­tővé kell tenni, hogy rszt vehes­­senek hasonló előadáson. Szabó elvtárs hangsúlyozta, hogy a szak­­szervezetek és az üzembizottságok útján mozgósítani kell a dolgozó­kat a részvételre. A minisztertanács mellett műkö­dő filmbizottság kirendeltségének rendezvénye valóban helyes, to­vábbfejlesztendő kezdeményezés. Tánccsoportot alakítottak a makfalvi betűvető tanfolyam hallgatói (Makfalval. A makfalvi betűve­tő­ tanfolyam hallgatói is ki akar­ják venni részüket a kultúrmun­­kából. A múlt év november végén 12 tagú tánccsoportot alakítottak, amely legutóbb — két tánc bemu­tatásával — nagy sikerrel szere­pelt a koreai nép felsegélyezésére rendezett ünnepélyen. A tanccso-­­­port tagjai: Tordái Ferenc, Vass György, Rudolf Gyula, Bálint Sán­dor, Bálint Dezső, Rudolf Kálmán, Vass Jolán, Vass Piroska, Deme­ter Ana, Tamás Gizella, Kat­i Róza és Kalusi Ágnes — még na­­gyobb lelkesedéssel folytatják munkájukat. A mák­alvi EMSZ-szervezet tag­jai a szükséges ruhák kölcsön..­-­á­­sával támogatták a lánccsoport szereplését. Boldizsár Emma levelező SPORT Kerelőszentpál sakkozói bekerültek a rajoni döntőbe (Kerelőszentpál). A kerelőszent­­páli általános iskola tanulói két hónappal ezelőtt kezdtek sakkoz­ni, 42 tanuló kapcsolódott be a sakkjáték tízesébe. A „Falvak Kupája” megkezdé­se óta a felnőttek körében is fel­lendült a sakk, szinte napért­ ját­szanak. A községi versenyt január 21-én bonyolították le, 21 résztvevővel. (Ákosfalva,­ Ákosfalva község dolgozói is nagy lelkesedéssel ké­szültek a „Falvak Kupája” sakk­­versenyeire. A községi versenyen 42-en vettek részt. Január 21-én feldíszített terem­ben nagyszámú érdeklődő várta a szomszéd községek és falvak versenyzőit. Ákosfalva, Nyárád­­szentbenedek, Cserefalva, Székely­vaja, Folytatva, Karácsony­falva és Csiba versenyzői jelentek meg. Régeni A régeni szakszervezeti sportkö­­zösségek nagy részében rendszere­sen folyik a tartományi sakkbajnok­ság, amelynek első szakaszát már be is fejezték, a bajnokságot ko­molyan vett sportközösségek kö­zött a Lendület és az Építők tűntek ki. A Spárták sportközösség mind­ez ideig nem vett kellő fáradságot A versenyt Magyari József 53 éves dolgozó, a kollektív gazdaság tag­ja nyerte, második Bariba Aladár 55 éves dolgozó lett. Minthogy a versenyen Magyar­­dellő, Besenyő, Vidrádszeg és Margita községek versenyzői nem jelentek meg, Kerelészettipál ver­senyzői kerültek a rajoni döntőbe. Pataki János levelező távolmaradt Goes, Kisgörgény és Somost). Délben egy órakor kez­dődött a körmérkőzés, amely este fél hétkor ért véget. A verseny győztese Imre Emil elvtárs, ákos­­falvi tanító lett. Feltűnt a 11 éves Barabás László, Székelyvaja leg­jobbja, aki már 7 éves korától sakkozik. A versenyt az ákosfalvi tantestület tagjai vezették le. Má­ré Berta levelező sportélet tagjai mozgósítására, nemtörő­döm módon kezeli a verseny kér­dését. Az iskolákban a verseny máso­dik szakaszába érkezett. A legjobb mozgósítást az erdészeti iskola végezte ezen a téren, 96 százalé­kos eredményt érve el. Malőr Livin levelező Hét község versenye Ákosfalván

Next