Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-01 / 145. szám

•3£Mal­mos Szó Gyalogszerrel a nyári Nap hevében zuhanná a földosztás a mmbdi kastély Néhány szó zsellérekről, akik tovább művelik más földjét és patkányos viskókban laknak , öreg délelőtt lett, mire beértünk a faluba. Izzott, bizsergett már a levegő, örültünk, hogy az első házak alatt árnyékba kerülhet­tünk. A Nap heve a növényzetnek, gabona­ szemnek életfeltétel, engem viszont felforral, agyonhevit, hűvösbe kerget. A szegény utas* ember nem lehet kibékülve a Nappal. Télen nagyhirtelen eltávolodik a földünktől, s mene­t­től messzebbre, annál nagyobb lesz a hideg. Nyáron közelebb jön, mint most is, — egyeket millió kilométerrel idébb vagy odébb, nem szán mit­— így panaszkodom egyre. S hogy most tovább via* «8 «tünk, ahogy szaporodnak a megtett kilométerek, olyan mértékben fogy el a beszédünk. Ereszkedett orral bandukolunk fel a dombnak, csak a gondolatok cikáznak. Hogy is volt ott, valahol Galíciában? Hogyan kérdezte, hogy faggatta ki egymást a katona a kegyetlen menetelések alatt? — Van-e még cérnád, komám? — Bizony, hallod, legurult, már csak a gurl® gáját faragom... A cérna az emberi erőt jelentette s a válasz is ötletes volt és szép képletben bontakozott ki És minthogy mindenfelé kipálgató embere­ket láttam, eszembe jutott a kapanyelem, a kaszat és isónyér, a vékony, de rúgni annál jobban tudó hadarónyél, valahol őrei alatt, hadifogságban. Halálos ellenségeim voltak, összetörték, felsebezték a két markomat. Nyögtem, sóhajtoztam a fájdalom alatt. Meg­dagadt és ősz felé úgy megkeményedett a bőre, hogy valósággal büszke lettem a paraszti ke­csmre. Emlékszem, ősz végén, kefével súrol­­gattam ki repedéseiből a piszkot. Ez is pokol munka itt, a kánikulában, de megszokja s? ember, — eddig így ment az élet. Majd meg­érkeznek a jobb szersz­ámok, azután a mo*o* ' rok, a vegét­ te­ ül a földműves a gépére s vi­gan gondol vissza a magacsinika, görbe, 0030« kapanyélre... Még —­ vedd tudomásai városi, tanú,!: em­ber! — nagyon gyötrelm­es és szakmailag is nagyon nehéz foglalkozás a paraszti mesterség, parádésok, mintha mi sem történt volna a nagybirtokkal. A ganéjszagu nagyudvartól gondosan el van választva a kastély, melynek parkjában ápolt virággruppok, közöttük kí­gyózó sétautak és történelmet, valamint jó leve­­gőt lihegő tölgyfaóriások hirdetik, hogy itt még semmi baj nincs. A kastély szépséges és boltíves, örökzöldbe burkolt és vasrácsos, mint Nem egytől, de tíztől érdeklődtem, vala­mennyi ugyanúgy mondja: a fólyai földosztó bizottság törvénytelenséget követett el, mikor az első világháború utáni földoszásból meg* hagyott 850 holdnyi Beniczky -uradalomból nemcsak a tulajdonosnak, hanem minden Bé­nit?,ky­csa!sídtagnak osztott Erre a tuldomás­­**, Budapestről gyorsan hazaérkezett, a volta* troppini tulajdonos. Beniczky György dt is, ak! —■ mellfsleg megjegyezve — inkább» ma­ gyar állampolgárnak számit, mint románnak és bizonyán odaát is osztatott magának, mert az ottani birtoka is felosztásra került. A fia, Z.ki*in lakik fólyai kastélyban, neki is, mint apjának jo—50 hektárt hagyott meg a bizott­ság, sőt Zoltán feleségének is 20 hektárt, össze­­den ablakon vastag vasrács, hogy az újlakai nyugalom biztos legyen, a nehéz vasalóm ajtó­­kon pedig műlakatosi remekek. A hátsó bejá­ratnál, hosszú láncra engedett és jól vad"1­r ott komondor, öt percen belül széjjel tudna szedni. Vissza hát a szegényekhez, tudakoljam meg, miként határozott e birtok felől a földreform- bizottság? sen tpi holdat. Három olyan embernek ipi holdat, kik talán meg sem tapossák, nemhogy megmunkálnák! Sehogyan sem érthető az eféle huncutság, de szégyelnivaló a földosztó bizott­ság öntudatlansága. A konvenciós cselédség, az idén is szépen be­­veteményese a Méltóságosék megmaradt bir­tokát Román és magyar cselédek Ők, egy pat­kányos viskó alatt laknak, egy cseléd­konven­ción nélkülöznek, egy az igájuk és ugyanaz a hajcsár noszogatja őket ugyanazzal a komisz hanggal. Egyelőre cselédek, mert a fólvai föld­­osztó bizottság jóvoltából azok maradhattak. Egyszer azonban ők is felébrednek... SASI GYÖRGY Öt­ven halottt százhúsz hektárt hagytak a méltóságosoknak Pulik vigyáznak a juhászember nyugalmára Műveletlen, sváb*földön lépegetünk, a szé­les domboldalban hatalmas juhnyájak, sehogy* sem értem, mit tud lecsípni itten a birka, ezen a harmadévi tarlóföldön? Még kiáltásnyira vagyunk a karámtól, de a pulik már felfülel­tek, úgy közelítenek, mintha a kölykeikért jönnénk. A juhász azonban fríttyentett s a ku­tyák megszelídülve hátunk mögé kerülnek. Úgy kísérnek gazdájuk elé, mint harctéren a parlamentereket. A tejszagú ember az ebédecs­kéjét főzi, éppen a hagymát aprítja a zsírba, miközben bicskás kezével mutatja az utat, a Beniczky-uradalom felé. — Az öreg méltóságos ur Pesten van, a fia­­tal Temesváron, — mondta, mik­or megtudta, hogy újságíró vagyok. A juhász önálló ember, nem tartozik az uradalomhoz, mégis méltóságozza az egykori, négyezer holdas birtok gazdáját s hogy az újságíró csak az urakat keresi, — ez is így ment eddig. Mennyi mindenről le kell szoktat­ni ezeket az embereket! Csoda-kastély és cseléd-putri a romantikus berkekben A dombtetőről úgy hat,a Beniczky-urada­­lom, mint Buziás- vagy Lippa-fürdő, mikor azonban bekerülsz udvaraira, megváltozik a véleményed. A legszélén nyúlik el az istálló­nak is régies, rogyadozó és meszeletlen cseléd­épület. Egyetlen gondolat futkároz fejedben: nehéz, csúnya lehet ebben az élet. Jobbra, mű­helyépület, mellette hatalmas méhes s egy má­­sik épület, a béresgazdáké és a kertészcsaládé, akik a kastély parkjának szépségére ügyelnek. A terjengős udvaron kocsiszín, alatta sok-sok mezőgazdasági gép, annyi, mintha ma is a négyezer holdhoz szolgálnának. Az istálló­­épületekben tehenészet és lovak, p­isások és *Éljen a MNSz országos nagygyűlése! Az ország dolgozta szer­etetükről és támogatásukról b­ztosít­ják a névnapját ünneplő miniszterelnököt Bukarest, (Rador). Groza Péter dr. minszterelnök névnapja alkalmával a romá­­niai Országos Szakszervezeti Tanács üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnöknek, amely­­ben másfél millió szakszervezeti kézi és szel­lemi munkás nevében a legmelegebb szerencse­­kívánatokat tolmácsolta. — A munkásosztály — mondotta a továb­biakban a távirat — egyesülve és lelkes haza­fiságtól áthatva, minden erejét megfeszíti az ország újjáépítésének is demokratizálásának befejezésére. Az Országos Szakszervezeti Ta­­nács támogatja a kormánynak a munkásság életkérdéseinek megvalósítására és anyagi, va­lamint erkölcsi kívánalmainak kivívására irá­nyuló tevékenységét, ami biztosítja a választá­sokon a demokrácia győzelmét. Soká éljen a miniszterelnök a román nép javára ! A táviratot az Országos Szakszervezeti Ta­nács végrehajtó bizottsága írta alá. A demokrata közzigazgatás nem tűri a törvények megszegését Letartóztattak és bíróság elé állítanak több községi képviselőt Temesvár. Novac­s Valér dr. megyei prefektus fontos kijelentéseket tett a sajtó kép­viselői előtt. Elsősorban utalt azokra a vissza­élésekre, amelyek a kukorica gyűjtésénél elő­fordultak és hangoztat­.­, hogy mindazokat a személyeket, akiket vétkesnek találtak, letar­tóztattak és azok a bíróság elé kerülnek. — A demokrata közigazgatás — hang® súlyozta a prefektus- nem tűr törvényszegé­seket, még kevésbbé megvesztegetéseket és valamennyi közegétől becsületességet, mara­déktalan kötelességteljesítést követel. Temes, Gyarmata és Máriafölde községekben súlyos visszaélések történtek, amelyeket az ottani helyi hatóságok és más elemek követtek el, akik méltatlanoknak bizonyultak azokra az állásokra, amelyeket betöltenek. Ezek megkap­ják megérdemelt büntetésüket. Vonatkozik ez a temesgyarmatai jegyzőre, Albu Iosifru, a földreform­ alkalmazottra, Grumescu Vasi­­lera, a helyi földreforn­bizottság elnökére S­a­r­c­i­s Petrura, a községi bíróra V­e­s­c­e B­r­e­t­e­a­n­u Mateira, az albíróra Ardelean Traianra Ezek a magukról megfeledke­zett emberek nem tartották tiszteletben a szöllőkertekre vonatkozó törvényes előírásokat, amely szöllőkerteket nyilvános árlejtésen kel­lett volna bérbeadni és nem riadtak vissza at­tól sem, hogy hivatalos okmányokat hamisít­sanak. Ezek az elemek két község német lakos­­ságától milliókat zsaroltak ki és a szollakét azoknak adták ki megmunkálásra, akik többet fizettek. Nyilatkozott ezután a prefektus a telepes­kérdésről. Kijelentette, hogy ismeri a telepe­sek helyzetét az ország többi vidékein is és ő maga annak idején rendszabályokat foganatosí­tott, hogy a telepesek földjeiket megmiveljék és tiszteletben tartsák a törvényeket. Aki köte­lességét teljesíti, helyén maradhat, a semmitte­vők és azok, akik nem rendelkeznek törvényes iratokkal viselik a törvényes következménye­ket. Örömmel állapította meg Novacu Valér dr. prefektus hogy a földeket a telepesektől lakott vidékeken is megművelték és a terméskilátások megfelelnek a hozzájuk fűzött várakozásoknak A megye vezetősége azt akarja, hogy a telepe­sekből jó mezőgazdák váljanak akik a köz­ségek termelő erői és rendes cím­­ű­sorában foglaljanak helyet. ­­lőadások: 2, 6'oU.5, ti'bO­UGl SO­lTIOZi__^Távbeszélő at%. Hétfőn utoljára: A híres regény : Az ellopott é­­l a nagy művésznővel: Elisabeth Bergnorrel. Uj amerikai Warner Brosa-hiracó!á aa.tMAvi * * s fü lllOZI Előadások: 3.30, 4, 5.30, 7 Ma utoljára: tC f4, u5i. JP? St J dB­­V Hétfőtől Shakespeare vígjátékinak filmváltozata: Makrancos siö­ gy Ka­rád­y. Jávor a főszerepben. I­I Bafojozta idényét a temesvári népszínház Temesvár. A temesvári nép­­színház, am®ly hét hónapon át tartott előadásokat, ünnepélyes keretek között, vasárnap befejezte idényét. A népszínház 1945 júniusától 1946 június végéig hat® van előadást tartott Temesvárott, azon­­kívül több előadást rendezett a gyárak­­ban. A népszínház együtese részvett hu® szonhárom temesvári gyárban tartott nyolcvan művészi műsor keretében, míg a vidéken Lugoson, Karinsebesen, Rest®­cán, Boksánbányán, Románboksánban,­­ Békáson, Nagyszentmiklóson, Ora uicán és Aninán játszott, mindenütt nagy si­­kert aratva. Az idény befejezése nem je­­lenti a színház működésének felfüggeszt­­ését, mert az együttes folytatja élőké® született az új Őszi idényre. A művészeti minisztérium, tekintettel a népszínház nagy kulturális és népnevelő munkássá® gára, megfelelő anyu­gi támogatásban ré® éresíti. Hétfő, 1946 július 1 De Nicolát választották meg Olaszország köztársasági elnökévé Róma. Az olasz nemzetgyűlés De Nn­cola ügyvédet választotta meg köztársasági elnök­ké, Enrico De Nicola délolaszországi szárma­zású és ott is működött évtizedeken keresztül. Jelenleg 68 éves. Élénk részt vett a demokrácia megszilárdításáért folyó küzdelemben és a töb­bi között III. Viktor Em­ánuel királyt is ő bírta rá a lemondásra. De Nicola megválasz­­tását mind a három nagy párt — a keresztény demokrata pártiak, a kommunisták és a szocia­listák együttes erővel támogatták a par­lamentben. Felemelik a kenyéradagot Bukarest. Az illetékes hatóságok újból behatóan foglalkoznak a kenyérkérdéssel. A kedvező terméskilátásokra, való tekintettel a kenyéradag felemelésének lehetőségével­­ szá­molnak. Több fővárosi lap szerint az illetékes minisztériumok beleegyeztek a­bba, hogy a ke­­nyér­adagot fejenként 300 grammról 350, grammra emeljék fel. Ez a felemelt kenyér­adag októberig maradna érvényben, amikor majd a kukoricatermés minősége és mennyisé­ge dönti el hogy a kenyérrel kapcsolatban, milyen intézkedéseket foganatosítanak ki a kukoricatermés kedvező lesz, a kenyéradag to­vábbi felemelésére lehet számítani. Útmutatás a műegyetemre készülő érettségizett diákok számára Temesvár. A temesvári román nyeltű műegyetem középe­urópai viszonylatban is jó hírnévnek örvend­­*­ négy fakultása van: elektrogépészeti, építészeti, bányász* kohá­szati és mezőgazdasági fakultás. A műegy­e­­temnek diákjóléti intézményei is vannak, amelyek révén több magyar hallgató min­dig segítséget kapott tanulmányai folytaid® sához. A műegyetemre a felvételi vizsgák szep­­tember végén és október elején vannak. A felvételi vizsga tárgya a* elektro*gépészeti, építészeti, bányász-kohászati fakultáson a líceumok reál*fokának egész matematika tananyaga (csillagászat kivételével). A me­­zőgazdasági fakultáson * felvételi vizsga anyaga a középiskolákban tanult természet­­tudományok, valamint a latin szakosok számtan*anyaga. Figyelmeztetjük a trin­­­gyemre készülő magyar diákokat, hogy a felvételi vizsga anyagát komolyan tanulják meg, mert * vizsgákon szigorú rostálás van­ A mű­egyetemre csak olyan diákok jelent­­kezzenek, akik komoly és lelkiismeretes munkával szándékoznak hivatásukra előké­­szülni. Szegénysora, de jó tehetségű és szorgal­mú diákok anyagi támogatására is van lehe­tőség. Bővebb felvilágo­sztást készségesen ad a Magyar Népi Szövetség temesmegyei iskolai bizottsága. Cím: Magyar Népi Szövetség megyei isko­labizottsága, Timisoara I, Bulev. Regina Ma®­rta 8.

Next