Szabad Szó, 1966. január-március (23. évfolyam, 6494-6569. szám)

1966-02-23 / 6538. szám

iimmmnittmitimimmummr mimnmmiiiiiniHiimiiimiiiiimiiiiiiiiiiiinmiiiiiMiiiiiiiiii Az aradi Bútorgyár egyik­­ részlegének látképe. A román Diesel-mozdonyok első családja a bukaresti 23 August ü­zemben született. A család leg­kisebb tagja a 120 lóerős moz­dony, amelyet keskenyvágányon különböző üzemi szállításokra és az építőtelepeken használnak. Nem­rég a Diesel-mozdonyok családja újabb taggal szaporodott, amely ugyanazzal a lóerővel rendes nyomtávon közlekedik. Ezt is főleg üzemi szállításokra használják, de megnövekedett nyomtávolsága al­­­­kalmassá teszi vasúti szállításokra­­ is, valamint tolatásokra állomáso­kon és rendező-pályaudvarokon. A család legnagyobb tagja a 200 lóerős mozdony, amelyet külön­böző nehéz szállításokra használ­nak csaknem minden üzemben és fontosabb építőtelepen. Néhány év tapasztalata lehető­vé tette a 23 August üzem gép­szerkesztői számára, hogy újabb családot alkossanak — a hidrau­likus Diesel-mozdonyokét. Az el­ső 350 lóerős mozdony sikerrel állta ki az üzemeltetési próbát a Békási-szorosban levő kőbányát a békási cementgyárral összekötő keskeny, nyomtávú vonalon, ahol nem egy, hanem két gőzmozdony­nak vette át a helyét. A 350 ló­erős hidraulikus Diesel-mozdonyo­­kat főleg nyersanyagok és más anyagok szállítására használják az építőtelepeken, a nagy ipari kom­binátokban és az erdőgazdálko­dásban. Felhasználják továbbá a vasúti hálózatban keskenyvágányú vonalakon áru- és személyszál­lításra. A 350 lóerős mozdonynak van egy nagyobb testvére is — a 750 lóerős. Ez a mozdony a 23 August gépgyártóinak eddigi legkiválóbb teljesítménye, s arról tanúskodik, hogy gépiparunk egyre bonyolul­tabb berendezéseket tud gyártani. A 750 lóerős mozdonyokat főleg állomásokon és rendező-pályaud­varokon használják tolatásokra, valamint szállításra a nagy kom­binátok, építőtelepek és nagy vállalatok keretében. Ezenkívül áru- és személyszállító könnyű szerelvények vontatására is alkal­mazzák a mellékvágányokon, mint­hogy sebességük eléri az órán­kénti 70 kilométert. Az építőket éppen ott találtam munka közben a nagy csarnok­ban, valamint a kis „üzemek“ belsejében. Ha jól szemügyre vesszük, valóban kis „üzemek“ ezek a mozdonyok, annyi motor, vezérlőtábla, elektrokompresszor, konverter, árammegszakító, jelző­lámpa, kapcsológomb van bennük. A „hidraulikusok“ családja egy­re szaporodik. A 23 August üzem­ben dolgozó gépszerkesztők most készítik az 1250 lóerős mozdony prototípusát. Ezt a rendes nyom­távú vasúti hálózatban fogják fel­használni. Sebessége, amely eléri az óránkénti 90 kilométert, alkal­massá teszi az utas- és áruszállí­tásra való felhasználását. Végül van még egy családja a Diesel-mozdonyoknak: ez a Die­sel villanyosmozdonyoké, amely Olténiában, a craiovai Electropu­­tere üzemben született. Ezek az elegáns vonalú mozdonyok való­sággal repülnek. Amikor az olténiaiak az első mozdony szereléséhez kezdtek, 1959 nyara volt. Amikor befejez­ték, a naptár már 1960 telét mu­tatta — mesélte az egyik moz­­donyszerelő. Akkor, akárcsak a következő években, a szerelőmű­helyben 4—5 hónapig tartott a gyártási folyamat és évente mindössze tíz mozdony készült. Ma, hat évvel később, a gyárban — mert most már gyárról és nem műhelyről van szó — ugyancsak tíz Diesel-villanymozdony készül, de havonta. És természetesen a ma kikerülő mozdonyok műszaki szempontból tökéletesebbek, mint a hat évvel ezelőtt gyártottak. A mai mozdony is 2100 lóerős, de ugyanazzal a terheléssel órán­ként 90 kilomééter sebességet is elér a régebbi 60 helyett. Ez rendkívül lényeges, mert a moz­dony ugyanazt az utat nem tíz, hanem hét óra alatt teszi meg. A román Diesel-mozdonyok családja nemcsak számszerűleg szaporodik ; az új mozdonyok műszaki és üzemeltetési mutatói szüntelenül javulnak. Diesel-moz­donyaink általános elismerésnek örvendenek és becsülettel állják a versenyt a legjobb ilyen külföl­di mozdonyokkal. MIRCEA IONESCU,­­ az Agerpres szerkesztője A­z indító alá VIZÁD PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! hI­KÉP BÁNÁT­ARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA IS A TARTOMÁNYI AÉPTAA­ÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6538. szám * 4 oldal ára 25 bani­k Szerda, 1966 február 23 Az ütemesség láncszemei Az ipari objektumokat építő és szerelő vállalatok egyik jellegze­tessége, hogy a munkájukhoz szük­séges anyagokat, felszereléseket, gépeket a legkülönbözőbb vállala­toktól kell beszerezniök. Ilyenfor­mán érthető, hogy ezeknél a vál­lalatoknál s köztük vállalatunk, a Resicai Fémipari Építő és Szerelő Vállalatnál is, rendkívü­l fontos a szükséges anyagok és be­rendezések idejében történő beszer­zése. Ha ugyanis egy meghatáro­zott ipari objektum felépítésének elkezdésekor a szükséges anyagok megfelelő mennyisége és minősége biztosítva van, a munkatelep jó szervezési lehetőségei is megvannak, így a legtöbb esetben lényegesen lerövidülnek az átadási határidők, fokozódik a munkacsoportok ter­melékenysége. Az ilyenszerű gazda­ságos munkára bőven akadnak példák. Egyik legszemléltetőbb a Resicai Kohászati Kombinát 4-es számú martinkemencéjének újjáépí­tése, amit csaknem egy hónappal a kitűzött határidő előtt fejeztünk be, éppen azért, mivel többek közt a fent említett anyagellátási felvé­telek biztosítva voltak. Persze, elő­fordult az is, hogy a szükséges anyagok és felszerelések hiánya, illetve rossz minősége késlelteti, vagy megnehezíti az ütemes, jó minőségű, kellő időben elvégzett munkát. Ilyenkor a munkaerőket nem lehet kellőképpen kihasználni, a munkafázisok összetorlódnak, s így a tervben meghatározott mu­tatószámok korrelációja nem felel meg az előírásnak. Ez pedig végső fokon kihat az előállítási árakra, tehát az építkezés gazdaságossá­gára is. Amint a fentiekből kitűnik, az idejében biztosított anyagellátás jelentős tényező az ipari létesítmé­nyek ütemes kivitelezésében. Meg­valósulásához elsősorban arra van szükség, hogy még az év elején pontosan tudjuk tennivalóinkat. En­nek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a megrendelőktől, illetve a tervező­irodáktól idejében meg­kapjuk a szükséges és lehetőleg minél aprólékosabb dokumentáció­kat. Íme, ez az a lánc, amely ösz­­szekapcsolja a tervezőt, megrende­lőt és építőt az anyagokat, felsze­reléseket és gépeket gyártó válla­latokkal. Az említett egységeknek azonban megvan a saját, jól meg­határozott­­ tervük, s csak akkor tudnak eleget tenni rendeléseinknek, ha azokat idejében eszközöljük. Sajnos, ebből a szempontból eddig elég sok nehézségünk volt. Ugya­nis, év elején a kivitelezési raj­zoknak csak egy része áll rendel­kezésünkre, az évi feladatok többi részét pedig csak mint globális értéket ismerjük, s ebből követke­zik, hogy megrendeléseink csupán hozzávetőlegesek. A kérdés jobb megvilágítása érdekében ime egy példa. Év elején valamelyik meg­rendelőnk hivatalosan értesít ben­nünket, hogy mondjuk 20 millió lej értékű beruházási összeg áll rendelkezésére egy megnevezett új AZ ÉPÍTŐK ÉRTEKEZLETE ELŐTT részleg felépítéséhez. Már most mi, tapasztalatból tudjuk, hogy az adott részleg felépítéséhez és be­rendezéséhez megközelítőleg milyen anyagok és felszerelések szüksége­sek. Azt azonban, hogy a tervező milyen újszerűséget vezet be, nem tudhatjuk, így érthető, hogy anyag­megrendeléseink is nagyon hozzá­vetőlegesek. Ez pedig később, sok szaladgálást és energiapazarlást von maga után, amit normális körül­mények között el lehetett volna kerülni. Pedig ez csak egyik oldala az éremnek. A másik oldalán észlel­hetők azok a jelenségek, melyek az anyagszállító vállalatok rossz munkájának tudhatók be. Ugyanis mit sem ér idejében megrendelni a szükséges anyagokat, ha azok rossz minőségben vagy későn ér­keznek meg. Példák mind az egyik, mind a másik esetre bőven akad­nak. A scaeni üveggyár például törött és nem megfelelő méretű üveget küldött, ami késleltette az 1965/1966-os téli front előkészíté­sét. Sok bajunk van a Iaşi-i Fém­ipari Üzemből kapott termékekkel is. Az on­nan érkező 76X3,5 mil­liméteres hegesztett csövek ugyan­is görbék, hiányos hegesztésnek stb., egyszóval nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A gyenge minőségű, vagy későn érkező anyagok káros kihatása a termelésre eléggé közismert. A szál­lítási határidők be nem tartásá­nak azonban van egy kevésbé is­mert káros következménye is.­­ Ugyanis ez az építővállalatoknál bizonyos időszakokban terven fe­lüli anyagtartalékokhoz vezet, ami károsan befolyásolja a vállalat for­gó eszközeinek ésszerű kihasználá­sát. Az építkezések jó előfeltételének általában a tervezők, megrendelők és építők illetékes láncszemeinek jó összeforrottságát tartják, sze­rintem jogosan. Úgy vélem azon­ban, hogy a jövőben ezt a láncot még egy szemmel kell bővíteni, és­pedig az anyag­ellátókkal, akiktől sok tekintetben függ az ütemes, jó minőségű munka. DANCIU MIRCEA, a resicai ICMMR főmérnöke A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tartományi szövetsége alakuló konferenciájának munkálataiból 3.OLDAL A karánsebesi vasúti sűtőház egyik élenjáró dolgozója Stingu Mária vegyészmérnök, aki a DE-mozdonyok üzemeltetéséhez szükséges anya­­­gok elemzését végzi. Fafeldolgozók tapasztalatcs­eré­je Kétnapos tapasztalatcserére jöttek össze február 21-én a tartomány fű­részüzemeinek és más erdőgazdálko­dási egységeinek képviselői a bega­­monostori (Facsád rajon) fűrész­­árugyárban. A Bánát tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság által szervezett tapasztalatcserén — me­lyen részt vettek a szakminiszté­rium képviselői is — a faanyag ma­­gasabbrendű értékesítése volt a fő téma. Ezzel kapcsolatban referátu­mokat terjesztettek elő — elsősor­ban a Lugosi Erdőgazdálkodási Vál­lalat egységeiben a vékony rönkök jobb értékesítésében szerzett tapasz­talatokról­­, majd viták és gya­korlati bemutatók következtek. Közeledik a tavasz Rohamosan közeledik az a nap, amikor a földművelők ezrei népe­sítik be a határt, hogy gyors és jó munkával alapozzák meg a bő­séges terméshozamokat. Hogyan várják a tavaszt? — érdeklődtünk Stanciu Dumitru elvtárstól, az ál­lami gazdaságok lugosi trösztje gépészmérnökétől. — Minthogy a gépeken múlik a gyors és kifogásta­lan minőségű munka sike­re, természetesen nagy gondot fordítottak azok rendbehozá­­sára. Hogyan állnak a gép­javítással? — A javításra előirányzott trak­torok 92 százalékát rendbehozták az állami gazdaságokban. Nyolc traktor azonban nem készül el ha­táridőre, mert azok rendbehozását a javítóközpontban végzik. Ez vi­szont nem fogja akadályozni a munkát, mivel a trösztünk hatás­körébe tartozó egységekben az ősz­szel befejezték a mélyszántást. Tervfeladataink valóra váltását az is elősegíti, hogy a tröszt állami gazdaságai az erre az évre elő­irányzott 83 új traktorból 24-et már megkaptak. — Több egységben tavaly tavasszal a vetőgépekkel elég sok baj volt. Miként akadá­lyozzák meg az akkori fo­gyatékosság ismétlődését? — Az állami gazdaságokban 121, — első vetési időszakban haszná­landó —, valamint 56 kukorica­vetőgép javítását irányozták elő. Ellenőrzés során azonban kitűnt, hogy az említettnél több vetőgépen kell javítást eszközölni, s így 135, illetve 83 vetőgépet hoztak rendbe. A három ellenőrző bizottság álta­lában kifogástalanul rendbehozott gépeket talált, azonban Betlen­­házán és Bresztovácon nem voltak megelégedve a javítás minőségével, de javaslataink alapján ott is ki­fogástalanul megjavították a mező­gazdasági gépeket. A gépjavítást elsők között fejezték be a gavozs­­diai, nickyfalvi, bruziási, józsef­­falvi és a karánsebesi állami gazdaságban. — Idén sok új géppel, fel­szereléssel rendelkeznek s ezek kezelése nagyobb szak­értelmet igényel. Ebből a szempontból, hogyan készül­tek fel? — Mindegyik állami gazdaság­ban alaposan felkészült szakembe­rek tartottak gyakorlati bemutató­val egybekötött előadásokat. A na­pokban fejeztük be az agrotech­nikai tanfolyamot. Minthogy azon­ban idéntől kezdve új növényt honosítunk meg, külön előadást is tartottunk, amelyen a gépesízőkön kívül részt vettek a brigád- és egységvezetők, valamint a szakem­berek is. Az idén tavasszal, több mint kétezer hektáron az első sür­gősségi időszakban lent is vetünk, s ezért a lent termesztő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekből, mint például Nagytopolovácról, szakembereket hívtunk meg, hogy tartsanak előadásokat. Ezeket rend­szerint gyakorlati bemutató követte. — Az első vetési időszak­ban minden bizonnyal jelen­tős területen kezdődik el a munka. Hogyan készültek fel arra, hogy mindenütt aka­dálytalanul dolgozhassanak? — Ezen a tavaszon 12 600 hek­tár területet kell bevetni, s ebből 6800 hektáron az első vetési idő­szakban tavaszi árpát, lent és ta­karmánynövényeket. Mindegyik ál­lami gazdaságban elegendő gép van a munkálat optimális időben való elvégzésére s ha szükséges, átcsoportosíthatjuk a gépeket oda, ahol valamilyen okból megkésnek. A kukorica vetését is rövid idő alatt elvégezhetjük. A kukoricát 3200 hektáron vetjük majd el. Úgy szervezzük meg a munkát, hogy ahol nagyobb területen kell rövid idő alatt a földbe juttatni a ma­got, ott a szomszédok is segítenek majd. — Mi a helyzet a vető­mag biztosításával? — Ha néhány héttel ezelőtt kér­dezi, nem tudtam volna határo­zott választ adni, mert rosszul áll­tunk a beszerzéssel. Most azonban örömmel mondhatom, hogy az ál­lami gazdaságok e hét elején az utolsó tonna magot is megkapták.­­ Befejezésül azt is megemlí­tem, hogy az őszi vetések gondo­zását megkezdtük, ahol viz állt a búzán, kis terület kivételével leve­zettük s minthogy műtrágyát is szórtunk rá, nagyon szépen fejlő­dik. Az első hó lehullása előtt általában gyenge volt a búzánk, egyenetlenül kelt ki, a hótakaró alatt jól telelt, s most a meleg és napfény hatására gyöngyörűen nő, s a növénysűrüség kielégítő. MINGESZ JÓZSEF Egy nagy község kereskedelmi hálózata Nyolc község tartozik a gátaljai fogyasztási szövetkezethez, mely összesen 48 fogyasztási, illetve szol­gáltatási egység tevékenységét irá­nyítja. Nagy jelentőségű feladatok hárulnak az itteni szövetkezetre, ezt beszédesen bizonyítja az a tény, hogy a gátaljai szövetkezeti egysé­geknek hozzávetőleg évi 28 millió lej értékű áruforgalmat kell lebonyolí­taniuk. Az elmúlt évek során állandóan fejlődött, gyarapodott a szövetkezet s ma már tagjainak száma több mint 6000-re emelkedett. Csupán 1965-ben számos egységet korszerű­sítettek, új bútorzattal, felszereléssel láttak el. Ezek között felsorolhatók a sculeai, mănăstirei vegyes kereske­dési egységek, a két gátaljai kenyér­üzlet, a cukrászda, a női fodrászüz­let stb. Ugyancsak az elmúlt év fo­lyamán alakult egy új szolgáltatási részleg, amely kőművesmunkákat vállal, s melyet idén szobafestő szol­gáltatással bővítettek, hamarosan pe­dig új lakatosműhelyt létesítenek. Opriş Iosif elvtárssal, a gátaljai szövetkezet elnökével beszélgettünk ezévi megvalósításaikról, jövőbeni terveikről. — Januárban 109 százalékra teljesí­tettük az árueladási tervet, 111 szá­zalékra a saját termelési mutatót. Felvásárlási tervünk pedig ebben az időszakban 278 százalékra teljesült, nagy mennyiségű baromfihúst szállí­tottunk a temesvári és resicai dolgo­zóknak — mondotta. A gátaljai fogyasztási szövetke­zet tagjai február 14-én nagyszabá­sú szerződéskötési és felvásárlási ak­ciót szerveztek. A szövetkezet több mint harminc dolgozója vett részt ebben az akcióban, melynek során Butin, Percosova és Semlacul Ma­re községeket járták be, új szövet­kezeti tagokat toboroztak, szerződést kötöttek több mint 30 000 tojás, 1500 kiló méz, nagy mennyiségű házinyúl leszállítására, s helyben több száz tojást vásároltak fel. Eredményes munkát végeztek ez alkalommal Bal­­tişeanu Ioan, Fúró Anna, Stoiciu Didina, valamint Csuka Rozália, Gu­­ta Ioan és Varga Viktor. A gátaljai fogyasztási szövetke­zet vezetőségét, valamennyi dolgo­zóját komolyan foglalkoztatja az egységek állandó és ütemes ellátása. Ezt bizonyítja, hogy bármely szövet­kezeti egységbe nyitsz be, mindenütt sok vásárlót találsz, akik válogathat­nak az élelmiszer és ipari árucikkek sokaságában. A textilt, lábbelit, rö­vidárut és más termékeket árusító üzletben modern vonalú készruhák, cipők és más divatcikkek kaphatók, a méteráru és fehérnemű rajonokban szintén gazdag a választék. Rádió és televíziós készülékek is kaphatók a szövetkezeti boltban. S hogy ez mennyire keresett árucikk városon, falun egyaránt, az abból is lemér­hető, hogy egy-egy új tétel néhány nap alatt elkel. Az ütemes ellátáshoz azonban egy­re több árura van szükség, s ahhoz pedig, hogy az áru frissen, gyorsan és jó körülmények között jusson el rendeltetési helyére, megfelelő szállí­tóeszközökre. Ezen a téren viszont még számos nehézségbe ütköznek. Mint ahogy Opriş elvtárs is elmon­dotta, a szövetkezetnek csupán egy tehergépkocsija és egy ló vontatta zárszekere van. E két jármű távol­ról sem tudja lebonyolítani az áru­szállítást Gátalján és a hozzá tarto­zó nyolc községben és faluban, így a szövetkezet vezetősége számtalan­szor kénytelen a mezőgazdasági termelőszövetkezethez fordulni se­gítségért, mint ahogyan az február 15-én is megtörtént, amikor is Te­mesvárról kellett árut hozniuk. A Detta rajoni Fogyasztási Szövetkeze­tek Szövetségének vezetőtanácsa már elhatározta egy, a rajon rendelkezé­sére álló kis tehergépkocsi átutalá­sát a gátaljai szövetkezetnek. A szükséges dokumentációt már két hó­nappal ezelőtt elküldték a Bánát tar­tományi Szövetséghez jóváhagyás céljából, válasz azonban még min­dig nem érkezett. Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb megoldanák e kérdést, különösen most, amikor felmelegszik az idő s a romlandó é­­lelmiszereket, mint élesztő, vaj, fel­vágottak stb., gyorsan kell eljuttat­ni a több mint húsz kilométerre e­­ső helységekbe. Erőteljes, jól szervezett hálózat a­­lakult ki a gátaljai fogyasztási szö­vetkezet körzetében, s tervek szerint idén még tovább fejlődik. Hamaro­san átadnak rendeltetésének Gátal­ján egy új, korszerű bútorzattal el­látott vegyes kereskedési egységet és egy italboltot. Jóváhagyták to­vábbá egy új, emeletes szövetkezeti komplexum építését központosított alapból. Megkezdésére 1966 máso­dik évnegyedében kerül sor. Az új létesítmény fokozottabb mértékben elégíti majd ki e nagy­község lako­sainak egyre növekvő igényeit. SZECSKÓ MAGDA A temesvári nagyál­lomással szemben meg­nyílt korszerűen be­rendezett önkiszolgáló vendéglőben.

Next