Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)

1966-09-16 / 6712. szám

2 Gazdaságosabb takarmányellátást AZ AUG KÉT ÉVE ÖNÁLLÓ­SÍTOTT sándorházi állami gazda­ság mindinkább nagyüzemi ál­lattenyésztő egységgé növi ki magát, amelyben eredményesen használják ki a termelés szako­sítása nyújtotta számottevő lehe­tőségeket. Idén már az 1 700 000 liter tej mellett 40000 kiló ba­romfihúst, jelentős mennyiségű mézet, gyapjút és egyéb állati terméket iktattak a gazdaság ter­melési tervébe, s az eddigi kilá­tások szerint év végén túltelje­sítés fogja jellemezni az előirány­zatot. Az első félévben például közel 50 000 liter tejet és 4900 kiló baromfihúst értékesítettek terven felül. A termelési terv célkitűzései­nek hiánytalan megvalósítására irányuló törekvés mellett igen nagy fontosságot tulajdonít az állami gazdaság munkaközössége a termékek önköltségi ára ál­landó csökkentésének, hogy ez­által javítsa a pénzügyi tevékeny­séget. A tevékenységi területek többségében ezen a téren is po­zitív eredményeket könyvelhet­nek el. Jelentős megtakarítást értek el például a sertéstenyé­szetben dolgozók. A 30 kilónál kisebb súlyú sertések esetében a kilónkénti súlygyarapodást az előirányzott 11,90 lej helyett csupán 8,40 lejjel sikerült elérni. A hizlaldában is az előirányzott­nál alacsonyabb önköltséggel va­lódít­­t­ák meg a súlygyarapodást. A növendék-szarvasmarhák, a baromfiak és a juhok esetében is jól­ szervezték meg a súlygyara­­podási és termelési folyamatot, ésszerűen használták fel a ta­karmányalapot, ami megtakarí­tott ezrekben nyer konkrét kife­jezést. JELENLEG S AZ ELKÖVET­KEZŐKBEN még inkább a te­henészetnek, a tejtermelésnek van a legnagyobb fajsúlya az állami gazdaság termelésében. Éppen ezért az alábbiakban e kérdéssel igyekszünk bővebben foglalkozni, annál is inkább, mi­vel ezen a téren még vannak, illetve voltak megoldatlan kér­dések. Habár az év első hat hónap­jában sikerült 1752 literes te­henenként tejhozamot elérni, — ami 116 literrel haladja meg az első félév tervét —, a ter­melési költségek előirányzatát, ha nem is sokkal, de túlhalad­tak. Minden hektoliter tej eseté­ben két tejjel költöttek többet az előirányzott önköltségi árnál. Habár e téren számottevő javu­lás mutatkozik, mégis úgy gon­doljuk, érdemes foglalkozni ez­zel a kérdéssel, mivel megfelelő következtetések levonása nélkül esetleg megismétlődhetik a baj. Az első hét hónapi kimutatá­sok szerint az említett állami gaz­daságban csupán a takarmányra fordított költségeknél lépték túl az előirányzatot, ahol több mint 130 000 tejes veszteséget kellett elkönyveljenek. Az önköltségi ár többi összetevőjénél — fizetési a­­lap, karbantartás, és javítás, ál­talános és közös kiadások stb. — elért megtakarítás csak rész­ben fedezte a takarmányalapnál említett többletkiadást Az első hét hónap termelési költségeit, az előirányzathoz viszonyítva, több mint 20 000 tejjel szárnyal­ták túl. MI VEZETETT A TAKAR­MÁNYALAP TÖBBLETKIADÁ­SÁHOZ s végeredményben a tej önköltségi árának túllépéséhez? E kérdéssel kapcsolatban szól­nunk kell arról, hogy a múlt év­ben tartalékolt takarmány nem felelt meg teljes mértékben a minőségi követelményeknek s igy az előirányzottnál többet e­­tettek, másrészt viszont terven felül vásároltak különféle ta­karmányokat s ez esetben is túlha­ladták a kezelési költségeket. Te­hát összességében az előirány­zottnál többet költöttek takar­mányozási célra s ennek negatív hatása a termelési költségekben tükröződött. Mint az előbbiek során már említettük, fokozatosan javul a helyzet s az utóbbi két hónap­ban már sikerült a tervezett alá szorítani az önköltségi árat. Jú­liusban például 132 lej helyett csupán 122 lejt tett ki egy hek­toliter tej termelési költsége. Az év elejétől számítva, azonban még mindig túllépés tapasztalható, s ez csak az elkövetkező hónapok­ban tűnik el... természetesen abban az esetben, hogyha a to­vábbiakban sikerül leszorítani a takarmány előállítási költségét. AZ IDEI ÉV KEDVEZŐ VOLT a takarmánytermesztés szempont­jából s minden lehetőség meg­van arra, hogy valóra is váljon a gazdaság munkaközösségének célkitűzése, s év végén az elő­irányzathoz viszonyítva megta­karítással állítsanak elő minden hektoliter tejet. GÖDER KÁROLY Modern gördülóanyag-állomány kialakításáért (Folytatás az első oldalról), vagonok összekapcsolásának köz­pontosítása. Feladat ez mert kül­földi megrendelőink is igy igénylik. — A külföldi megrendelése­ket említette... — Igen, ez külön büszkeségünk. Az, hogy egyre nagyobb számú exportmegrendelést kapunk. De persze, gondot, felelősséget is jelent. Éppen ma tárgyaltuk meg a főkonstruktőr szolgálat ter­vezőivel, mit kell tennünk, hogy négy új — külföldi megrendelé­­sű —, teherkocsi-típus tervei ide­jében elkészüljenek. — Milyen elhatározásra ju­tottak? — Tovább erősítjük ezt a szol­gálatot, hozzáértő emberek bevo­násával. Ezenkívül, a már léte­ző tervezőbrigádok munkáját gra­fikon szerint szervezzük meg Kü­lön meg kell említenem: az, hogy az ötéves tervből ránk háruló feladatokat, évekre elosztva, már most ismerjük, nagymértékben megkönnyíti a koncepciós mun­kát Pontosan tudjuk például, melyik esztendőre kell elkészül­jenek az I. osztályú korszerű sze­mélykocsi tervei, melyik évre a helyi érdekű járatokon a személy­­forgalmat lebonyolító kocsik t ér­vei —, hogy csak néhány pél­­dával szolgáljak jövőbeni t­enni­valóinkról is. — A mind igényesebb kon­cepciós munkában bizonyára nemcsak saját erőikre támasz­kodnak ... — Természetesen nem. Nagyon sokat segítenek bennünket a Ve­gyészeti Kutatóintézet szakembe­rei, aminek eredményeként nagy­számú olyan alkatrészt vezethet­tünk be terveinkbe, amiknél a fémet műanyaggal helyettesítet­tük. A Temesvári Politechnikai Intézet, valamint az Akadémia temesvári kutatóbázisának szak­embereivel különösen új acélfaj­ták kidolgozására teremtettünk kapcsolatot (de termelőszolgála­taink, persze, más kérdésekben is). Elmaradhatatlan és ha­gyományos az együttműködésünk a Vasúti Kutatóintézet dolgozói­val. A IX. pártkongresszus do­kumentumainak fényében, álta­lában sokkal nagyobb teret ha­gyunk a kutatási kérdéseknek, il­letve azok gyakorlati alkalmazá­sának. — Végül még egy kérdést: hogyan válnak valóra az ü­­zemben a tervezők elképzelé­sei, eléggé gyorsan történik ez? — Üzemünk folyamatosan, rendszeresen tárgyalásokat foly­tat legfőbb megrendelőinkkel, a vasúttal, hogy az újnak a beveze­tésére vonatkozó elképzeléseink a gördülőanyagoknál, mielőbb érvényesüljenek a gyártásban. Sajnos, ezek a tárgyalások né­ha elhúzódnak. Miután azonban egy-egy típusra vonatkozó ter­vünket, vagy pedig a műszaki változtatásokat jóváhagyták, az­után már a gyártás elsajátítása műszaki és szervezési feltételei­nek megteremtése megfelelő ü­­temben folyik. Első gondunk, hogy a főmetallurgus szolgálat kapja meg a részletrajzokat az öntött, kovácsolt alkatrészek le­gyártására, hiszen ezek az elsőd­leges részlegek, de ugyanakkor a főtechnológus szolgálat is már készíti elő a hidegmegmunkálás­hoz szükséges szerszámokat, szer­kezeteket. Üzemünkben külön­ben a gyártásbavételt megköny­­nyíti, hogy külön szolgálat fog­lalkozik a gyártáselőkészítéssel; ez felel a prototípus és a null sorozat legyártásáért, a szakem­berek, munkások felkészítéséért, hogy megismerjék az új termé­ket, az esetleges különleges tech­nikai problémákat, a bevezeten­dő új technológiákat. Ezen a mó­don járulunk hozzá ahhoz, hogy valóra váljon ötéves tervünk e­­gyik fontos feladata: modern gör­dülőanyag-állomány kialakítása. HIRDETÉSEK A Bega konfekciógyár Temesvár, Doiceşti tér 2 szám, sürgősen alkalmaz — két gépészt (varrógép­­specialistát), — gépkocsivezetőt. Felvilágosításokat a személyze­ti szolgálat nyújt (920) Az élelmiszertermékeket Árusító Helyi Keres­kedelmi Vállalat (OCL Alimentara) Temesvár, Unirii tér 6 szám, sürgősen alkalmaz jutalékra dolgozó eladókat, az is­kolákban és a fakultásokon pék­sütemény árusítására. Nyugdíjasokat is alkalmaznak. Érdekeltek jelentkezzenek na­ponta 7-9 vagy 14-15 óra közt a kereskedelmi szolgálatnál. (921) miimtfMMiMHi Az Electro-Banat gyár Temesvár II, Pestalozzi utca 22 szám, ALKALMAZ irodavezetőt az általános köny­­velőségre. Bővebb felvilágosítást a sze­mélyzeti szolgálat nyújt. (922) Szabad Szó Becsengetés (Folytatás az első oldalról) Út kezdetén, a temesvári 4 sz. általános iskola magyar tannyelvű I. osztályának nebulói... Felejthetetlen percek Ki ne ismerné azt az érzést, mely a szi­veket átjárja ilyen­kor, szeptember 15- én, a becsengetés napján? A gyerme­kek örömtől sugár­zó arccal, egyenru­hában, kezükben vi­rágcsokorral állnak katonás sorokban az iskola udvarán és kis szivük telve van kíváncsisággal, izga­tottsággal vegyes boldogsággal, a fel­nőttek pedig megha­­tottan nézik őket s emlékezetükben fel­villan egy régi kép, egy régmúlt szep­tember, amikor ők is így álltak szülőktől, tanítóktől, tanároktól körülvéve ... Min­den évben megismét­lődő képek, érzések és mégis mindig újak, mindig frissek, szé­pek — varázsuk fé­nye sosem kopik meg... ... A temesvári 15- ös számú nyolcosz­tályos iskola udva­rán, az ünnepi dísz­­emelvényről, Arde­­leanu Ana tanárnő, az iskola igazgatója megnyitó beszédé­ben szól pártunk messzemenő gondos­kodásáról, az újjáva­rázsolt 16 tanterem­ről, az ingyenes ok­tatásról, a tanköny­vekről, (17 500 lej értékű tankönyvet kapnak a gyerme­kek), a szülők és tanárok, a tanulók feladatairól... Sorra kerülnek az elsősök. Számukra is feledhetetlen ez a kedves, bensőséges ünnepség, ez a perc, amikor átnyújtják nekik az első köny­vet, amely bevezeti őket belűország cso­dálatos világába... Aztán mikor a kis­diákok tanítóikkal, tanáraikkal bevo­nulnak a tantermek­be, követjük őket, osztozunk velük a nap, a nagy esemény nyújtotta örömök­ben, és később, mi­kor már messze já­runk, gondolatban még mindig velük vagyunk és sok si­kert­ kívánunk ne­kik és nevelőiknek az új iskolaévben. Első nap Az aradi 3-as számú líceumban az évnyitó ünnepségen Fistioc Melania igazgató köszöntő beszé­dében kifejezte azt a reményét, hogy ebben a tanévben tanárok és tanulók egyaránt fokozott len­dülettel fognak dolgozni, hogy a megnövekedett igényeknek, követelményeknek teljes mérték­ben eleget tegyenek, hiszen a lí­ceumban biztosítottak az anyagi lehetőségek arra, hogy magas tudományos szinten folyjon az oktatás. A líceum KTSZ-szerveze­­tének titkára beszédében a KISZ- tagokra háruló fontos feladatok­ról szólott. iniunalutu A Bánát tartományi fogyasztási szövetkezetek TOBOROZNAK líceumi végzetteket (bakkalau­­reátusi diplomával, vagy anélkül) a 2 éves műszaki iskolába köny­­velőségi és merceológus szakra, valamint a hathónapos könyvelői tanfolyamra. A 2 éves műszaki iskolába 1966 szeptember 26-30 között tartják meg a felvételi vizsgát. A vizsga színhelyét a szövetkezetek útján, később közlik. A hathónapos tanfolyam felvételi vizsgáját Sepsiszentgyörgyön tartják meg szeptember 15-én; a sikerrel vizs­gázók ottmaradnak a tanfolya­mon. TOBOROZNAK TOVÁBBÁ: 8 (7) osztályt végzetteket, akik a cipész szakmában nyernek képe­sítést A felvételi vizsgát szeptember folyamán, a temesvári műszaki iskolában tartják meg. A pontos dátumot később közlik. (915) A kolozsvári Állami Magyar Opera Temesváron Az opera- és operettkedvelők örömére, ismét ellátogatnak Te­mesvárra a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei. A ven­dégek ezúttal Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét és Puccini Pillangókisasszony című operáját mutatják be Temesvá­ron. A Mágnás Miskát szombaton és vasárnap 17, illetve 20,30, va­lamint hétfőn 17 órakor adják elő az opera termében, míg a Pillangókisasszonyt hétfőn este 20,30 órakor mutatják be. A Prestarea Szövetkezet Temesvár, Budai Deleanu utca 21/A ALKALMAZ — kályhásokat; — kőműveseket és segédkőműve­­seket (nyugdíjasokat is); — ácsokat; — képesítetlen munkásokat a szállításhoz; T— gépirónőt (918) COŞBUC NAPOK Tudományos ülésszak Románia Szocialista Köztársaság Akadémiáján Csütörtök délelőtt tudományos ülésszakot tar­tottak Románia Szocialista Köztársaság Akadémiá­ján George Coşbuc születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ülésszakon jelen voltak: Pompiliu Maco­­vei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizott­ság elnöke, Zaharia Stancu akadémikus, az Író­szövetség elnöke, Ion Jalea akadémikus, a Képző­művészek Szövetségének elnöke, akadémikusok, akadémiai levelező tagok, írók, professzorok, iro­dalmi kutatók, valamint több mint 30 külföldi író, akik a Coşbuc-centenárium ünnepségeire érkeztek hazánkba. Az Ülésszakon Miron Nicolescu akadémikus, az Akadémia elnöke elnökölt, aki megnyitó be­szédet mondott. Közléseket terjesztettek elő: Mihai Beniuc a­­kadémikus George Coşbucról, a nép költőjéről, Şerban Cioculescu, az Akadémia levelező tagja George Coşbuc költészetének hősi eszményéről, A­­lexandru Balaci professzor, az Akadémia levele­ző tagja George Coşbuc fordítói művéről és Ale­xandru Philippide akadémikus, az Akadémia iro­dalmi és művészeti osztályának elnöke Coşbuc és A természet átérzése címmel. Az előadók elemezték a román irodalom e nagy és hiteles képviselője gazdag alkotásának különböző vonatkozásait. Többek között hangsú­lyozták a költő szoros kapcsolatát a néppel a­­melyből kiemelkedett, szeretetét a szépséges ro­mán tájak iránt, amelyeket páratlan nyelvi tö­kélyt elért halhatatlan művekben énekelt meg. George Coşbuc verseiben tükrözte a román falu egész világát, s így egyike a román irodalom veze­tő egyéniségeinek, aki egyben a nemzeti sajátos­ság egyik legszámottevőbb képviselője a világiro­dalomban. A nagy tudományos műveltségű Coşbuc fáradhatatlan fordító munkásságával nagyban hozzájárult a világirodalom remekműveinek meg­ismertetéséhez. A közléseket nagy érdeklődéssel hallgatták meg. (Agerpres) George Coşbuc emléke Coşbuc költészetével nagyon korán találkoztam. Anyai nagy­apám a hosszú téli estéken vagy ünnepi összejöveteleken egy ked­venc éneket dalolt, mely mélyen bevésődött emlékezetembe. És ez a dal George Coşbuc Öt, sen­ki mást! (Numai una) című ver­se volt. Ez az ének aztán valósá­gos családi örökségként maradt nagyapáról fiúra, fiúról unoká­ra, míg eljutott hozzám. A nagy­apám Coşbuc kortársa volt, de nem tudta, hogy éppen ő kedvenc dalának szerzője. Hallásból ta­nulta meg és úgy szerette, mint a számára legkedvesebb népdalt. Később, amikor felfedeztem, hogy az ének szövegének szerző­je az erdélyi George Coşbuc, a költő igazi barátja, csodálója let­tem. Mindenütt az ő köteteit ke­restem, lelkes szomjúsággal ol­vastam a verssorokat, melyek olyan frissen, olyan életteljesen tudták felidézni a román falu képét. Szerettem volna megis­merni a nagy költő szülőfaluját, a környező vidéket, az embere­ket, ahonnan ihlető forrást me­rített. Végül, jóval később, be­teljesült gyermekkori vágyam. A Balladák és idillek szerzőjének emlékét kutatva, bebarangoltam Naszódot és a környező vidéket. Naszód, a Radnai havasok lá­bánál meghúzódó kis település, mely valahogy sem a város, sem a falu benyomását nem tudta felkelteni. A középiskola épüle­te, az erdészeti iskola, a poli­­klinika meg a főtér, a város han­gulatát sugározták, de a fából készült parasztházak sokasága, a zsindelyes tetők, az erdélyi falu kellemes gyanta- és fenyő­­illata légkörének varázslatába kerítettek. Mikor a gyermek Coşbuc el­hagyta szülőfaluját, Ilordont (ma Coşbuc nevét viseli), hogy Naszódon tanuljon tovább, szin­te ugyanazt a környezetet talál­ta, mely annyira jellemzője volt szülőfalujának is. Ugyanazokat a holnap gondjaival foglalkozó pa­rasztokat, ugyanazokat a falusi legényeket, akik pávatollas ka­lapot viseltek ünnepnapon, u­­gyanazokat a rózsásarcú lányo­kat, akiknek dísze a vastag fo­natban gyűrűző hajuk volt, a­­hogyan az öt, senki mást! (Nu­mai una) című költeményében megénekelte. Naszódon Coşbuc emléke min­denütt körülöttem lebegett. A­­lexandru Jebeleanu hogy a városba léptem, már hal­lottam, hogy beszélnek róla az emberek, az iskolában, ahol ta­nult, nevét emléktábla őrzi. A felszabadulás utáni években a költő megkapta a neki járó mél­tó elismerést. Naszódon az Irat­tár egyik helyiségében Coşbuc­­dokumentációs termet rendeztek be. Ebben a régi, boltíves te­remben tekintetemet legelőször az Aranykönyv ragadta meg. A naszódi elemi iskola hagyatéka, mely először említi meg a költő nevét Naszód városában, mint az iskola kitűnő tanulóját akit „ki­váló magaviseletéért" 1876 junius 22-én 15 koronával jutalmaztak meg. Végül Itt őrzik az iskola nyolcadik osztályt végzett ab­­szolvenseinek csoportképét (1883- 1884), köztük felfedezem Coşbuc finom, keskeny arcát, intelligens tekintetét, bár sokban különbö­zik a későbbi, nyomtatásból is­mert, szakállas arcképektől. Coş­buc ekkor még tele volt álmok­kal, merész tervekkel, tele hit­tel, kitartással. Ekkor már meg­írta az első verseit, melyeket kol­légái sokra értékeltek, és felfi­gyeltek rá a tanárok is. A lice­um több lelkes tanulójával e­­gyütt, folyóiratot szerkesztettek Musa Someşană cílen. Ennek a kézzel írott folyóiratnak a hasáb­jain láttak először napvilá­got Coşbuc versei. A kiállított dokumentumok között megtalál­juk a Virtus Romana Redivia társaság jegyzőkönyvét is, mely­nek elnökéül 1883-ban a nyolca­dik osztályos Coşbucot választot­ták „egyhangúan". A terem baloldali falát a fenn­maradt kéziratok népesítik be. Találunk régi kiadásokat is, az első, nyomtatásban megjelent munkák eredeti példányait, köz­tük egy értékes fordítás is: Dan­te: A pokol. A könyv első lapjára a költő felesége, Elena Coşbuc jegyezte be a következőket: „Húsz évet, élete legszebb húsz évét szentelte ennek a könyv­nek. — Tiszteljük emlékezetét". Gondosan megőrizték a tár­gyakat is, melyek a költő kör­nyezetét idézik, melyeket életé­ben használt: a bőröndjét, a ce­ruzáját, mellyel az első versso­rokat irta, cigarettatárcáját no­teszét ... egy nyakkendőt és egy inget, melyet erdélyi motívumok­kal hímeztek ki. Coşbuc szenvedélyesen szeret­te Naszódot, első költeményei­nek, sikereinek színhelyét, a vá­rost, ahol legszebb éveit töltöt­te. Meleg hangú verseket írt a naszódi határőrökhöz; e verseket szándékában volt külön kötet­ben kiadni. A dokumentumokból kitűnik, hogy a nép iránti forró szeretet vezette az alkotás útján, a nép törekvéseinek megéneklője, vá­gyainak szószólója akart lenni és ez halhatatlan verseket szült Legdrágább életeszménye az volt, hogy vágyait, álmait eggyé olvassza népével, hogy „nemzete lelkével“ azonosuljon. A Mobila Banatului szövetkezet Temesvár, Treboniu Laurean utca 17 szám, alkalmaz: — AUTÓSZERELŐT; — KÉT KÉPESÍTETLEN MUNKÁST; — ŐRT; — BÚTORASZTALOSOKAT. (913) ninmimnmmttniinumww ntnuiimitminn­tuuiiiiiuumiiiuiaimimHmHiiiiiiiimiutit Ciiujtsék be a ai FRISS Á­LLAPOTBAhl FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK FELVÁSÁRLÓ KÖZPONTJAINAK.­­JELENTŐS BEVÉTELRE TESZNEK IGY SZERTE 911 Ma, pénteken:­­ Modern (8, 2, 4, 6,15, 8,30 vagy 8-kor nyárimozi): Hófehérke és a hét vagány; Arta (11, 2,45, 5, 7,15, 9,30 vagy 7,45-kor nyárimozi): Egy orvosnő naplója; Park mozi (10, 2, 4, 6, 8 vagy 8-kor nyári­mozi): Antik pénzérme; Nagy szívek: Studio (11, 3, 5, 7, 9 vagy 8,30-kor nyárimozi): A cocody-i úriember; Geológusok; Melódia (9, 11, 3, 5, 7, 9 vagy 8-kor nyári­mozi): Angelica; Victoria (11, 4, 6,15, 8,30): Mindennap ünnep: VI.­­ kerületi Munkásmozi (3,­­5, 7 vagy 8,30-kor nyárimozi): Forrongó évek: Udvariasság: Szabadfa­lusi Munkásmozi (5, 7): Va­sárnap New Yorkban. Vörös Csil­lag. Mehala (3. 5. 7): Sakk a ki­rálynak. A televízió műsora ma, pénteken, szeptember 16-án: 18,00: Ifjúsági és gyermekmű­sor; 19,00: Híradó; 19,15: Folklór­műsor; 19,45: Hangszerek; 20,00: A hét; 21,00: Műsorismertetés; 21,15: Utazás a Föld körül; 21,35: Varieté filmen; 22,00: Az Opera- és Balettszínház művészei a stú­dióban; 22,30: Híradó; 22,40: Idő­­járásjelentés. Péntek 1966 szeptember 16 Jő éti televígiamvévő szeptember 18-tól 24-ig. Vasárnap, szeptember 18-án: 8,30: Pontos idő; Milyen idő lesz; 8,32: Nők műsora; 9,15: Gyermekek és iskolások műsora; A nyűgös hercegnő kismacskája; Találkozás román filmek hősei­vel; 10,30: Faluműsor; 12,00: A délelőtti műsor zárása; 18,00: Vasárnapi magazin; 19,00: Hír­adó; 19,10: Tv-111, kívánságmű­sor; 19,40: Házak emlékezete: George Bacovia; 20,00: Szokat­lan néző; 21,00: Porte des Lilas, film; 22,30: Telesport; 22,50: Hír­­adó; 23,00: Műsorzárás. Kedden, szeptember 20-án: 18,00: Gyermekeknek és iskolá­soknak. Lapok és képek, új gyer­mekkönyvek; A román falu ut­cáin: 19,00: Híradó; 19,15: Köl­tészet; 19,35: A dokumentumfilm és klasszikusai; 20,00: A túlélők, film; 20,15: Román népi zene; 20,45: Meghívó a Negoira; 21,00: A tv postája; 21,10: Az ellenőr, film; 22,40: Időjárás jelentés; 22,45: Műsorzárás. Szerdán, szeptember 21-én: 18,00: Műsor gyermekeknek és iskolásoknak: Vidám rímek, Szak­mát választottam; 19,00: Híradó; 19,15: A tv orvosi rendelője; 19,30: Lemezalbum; 19,50: Rajz­filmek; 20,00: Horia Lovinescu, Egy művész halála című színmű­vének közvetítése. A szünetben Sakk, A költő léptei, dokumen­tumfilm; 22,45: Híiradó; 22,55: Időjárásjelentés; 23,00: Műsorzá­rás. Csütörtökön, szeptember 22-én: 18,00: Gyermekeknek és iskolá­soknak, Prológus az első gong­ütéshez; 19,00: Híradó; 19,15: Eltűnő navigátorok, dokumentum­film; 19,30: A zene városai: Ró­ma; 20,00: Ifjúsági klub; 21,00: A hokijátékosok, film; 22,40: Hír­adó; 22,50: Időjárás jelentés; 22,55: Műsorzárás. Pénteken, szeptember 23-án: 18,00: Gyermekeknek és iskolá­soknak. Szokatlan utazás a köny­vek világába: Találkozás Pácaié­val; 19,00: Híradó; 19,15: A zene­kar, a hangszerek galériája; 19,30: Személyiségek szótára D ((1.); 20,00: A hét: 21,00: Műsorismerte­tés; 21,15: Földkörüli utazások: Guatemala; 21,45: Koreográfiai műsor; 22,15: Sztárparádé; 22,30: Híradó; 22,40: Időjárásjelentés: 22,45: Műsorzárás. Szombaton, szeptember 24-én: 18,00: Gyermekeknek és iskolá­soknak: Emlékek George Coș­bucról; 19,00: Híradó; 19,15: Közvetítés a dortmundi tornász­világbajnokságról; 20,00 Enciklo­pédia; 21,00: Népdalok és táncok; 21,20: Filmmelódiák: 21,50: Az Angyal, film: 22,40: Könnyű- és tánczene; 23,00: Telesport; 23,10: Híradó; 23,20: Időjárásjelentés; 23,25: Műsorzárás.

Next