Szabad Szó, 1968. január-március (25. évfolyam, 7113-7189. szám)

1968-01-14 / 7123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7123. szám 4 oldal, ára 25 hani Vasárnap, 1968 január 14 l II Központi part- és Állái Bizottság JAVASLATAI a megvan és monicipiumoi megszervezésére A Román Kommunista Párt 1967. december 6—8-i Országos Konferenciáján az ország közigazgatásiterülete megszervezésének javítására és a községrendezésre vonatkozóan hozott határozatok megvalósítása céljából a Központi Pártés Állami Bizottság javaslatokat dolgozott ki a megyék és a municipiumok megszervezésére. E javaslatok a párt Országos Konferenciáján elfogadott elveket alapulnak, amelyeket az egész nép helyesléssel fogadott. Ezek az elvek megfelelnek annak a szükségességnek, hogy az ország közigazgatási-területi megszervezését öszszehangolják a termelőerők fejlődésében és az ország területén való megoszlásukban bekövetkezett változásokkal, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet fokozódásával, a nemzetgazdaság és az egész társadalmi tevékenység vezetési formáinak és módszereinek tökéletesítését célzó intézkedésekkel. Megvalló vitosítvaaedvezőbb feltételeket teremt az ipar, a mezőgazdaság, az összes többi tevékenységi ág és szektor gyorsütemű fejlesztéséhez, szocialista hazánk sokoldalú haladásához. A megyék és municipiumok ír megszervezésénél figyelembe vették a fennálló gazdasági, társadalmi-politikai és földrajzi adottságokat, a lakosság nemzetiségi összetételét és a hagyományos kulturális kapcsolatokat, valamint a különböző övezetek és helységek fejlődési távlatait az ötéves rend előírásainak, valamint az ország 1971 és 1980 közötti gazdasági és szociális-kulturális fejlesztésére vonatkozó javaslatoknak megfelelően. A megyék kisebb területet ölelnek majd fel, mint a jelenlegi tartományok, és biztosítani fogják a közvetlen kapcsolatot a hozzájuk tartozó városokkal és községekkel, megteremtve a feltételeket a helyi vezető szervekre háruló feladatok operatívabb és hozzáértőbb megoldásához. A cél az, hogy minden megye gazdasági és szociális-kulturális szempontból komplex közigazgatási-területi egység legyen, amely városokat, ipari, kereskedelmi és kulturális központokat, közlekedési utakat foglal magában. Ez biztosítani fogja azt a lehetőséget, hogy a megye egészében, s a területén levő minden egyes helység sokoldalúan és harmonikusan fejlődhessék. Az ország közigazgatási-területi megszervezésére vonatkozó javaslatok több mint 2 évi nagyszabású tanulmányok eredményei. A javaslatok kidolgozásában részt vettek a tartományi pártbizottságok, a tartományi néptanácsok végszaksajtó bizottságai, a párt- és államapparátus számos kádere, tudományos' és ' kulturális ’ dolgozók, különféle területeken dolgozó szakemberek: közgazdászok, földrajztudósok, történészek, geológusok, etnográfusok, szociológusok, nyelvészek stb. Figyelembe vették azt a nagyszámú észrevételt és javaslatot, amelyet a városi és falusi dolgozók gyűléseken, a sajtóban, a párt- és állam vezetőséghez intézett levelekben tettek. A Központi Párt- és Állami Bizottság úgy véli, hogy a szocialista Románia jelenlegi és távlati gazdasági és szociális fejlődése követelményeinek teljesen megfelel az ország területének a következő 35 megye szerinti megszervezése: A javasolt megyék természeti adottságaira, földrajzi kiterjedésére, gazdasági és szociális-kulturális potenciáljára vonatkozó adatok az alábbi fontosabb jellegzetességeket domborítják ki: Egy megye területe átlag 676 négyzetkilométer, s 3271 négyzetkilométer és 9380 négyzetkilométer között váltakozik. Ezt a differenciálódást természeti és földrajzi jellegű tényezők, a közlekedési utak helyzete, valamint a megyék területén levő helységek között fennálló hagyományos kapcsolatok határozták meg. A lakosságot illetően a javasolt megyék népessége 243 ezer és 803 ezer lakos között váltakozik, ami átlag 509 ezer lakost jelent. Az ipari potenciál tekintetében minden megyére átlag több mint 6,0 milliárd lej értékű globális ipari termelés jut. Noha a szocialista építés éveiben jelentős eredményeket értünk el a különféle országtartományok gazdasági fejlettségi színvonala szempontjából a régi rendszertől örökölt aránytalanságok megszüntetésében, még ma is vannak kevésbé, iparosított övezetek. A jövő ötéves tervben és az 1976—1980-as időszakban a beruházási alapok elosztásánál különleges figyelmet fordítunk a gazdaságilag kevésbé fejlett megyékre, biztosítva a termelőerők ésszerű elosztását az ország egész területén. Minthogy a megyék nagy része több domborzati formát ölel fel, az éghajlati és talajviszonyok, valamint a mezőgazdaság műszakianyagi alapjának állandó erősítése kedvez a mezőgazdasági termelés belterjes és sokoldalú fejlesztésének. Szem előtt tartották, hogy a megyéken belül legyenek gabonatermő, állattenyésztő, gyümölcs- és szőlőtermelő övezetek, valamint más mezőgazdasági termelési ágak számára alkalmas övezetek. A megyék megszervezésére vonatkozó javaslatok elkészítésénél azt a célt is követték, hogy biztosítsák a fokozott szociális-kulturális tevékenységhez szükséges feltételeket. Ezért minden megye az oktatási, kulturális és művészeti intézmények megfelelő hálózatával és a lakosság egészségvédelmére alkalmas eszközökkel rendelkezik majd. A megye területén folyó gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális élet követelményeinek Arad Bacău (Bákó) Baia Mare (Nagybánya) Birlad Botoşani Braşov (Brassó) Brăila Bucureşti (Bukarest) Bazău Cluj (Kolozsvár) Constanţa (Konstanca) Craiova Galaţi (Galac) Giurgiu Hunedoara (Vajdahunyad) Iaşi Mediaş (Medgyes) megfelelően minden megyének lesznek helyi lapjai. Az ország közigazgatási-területi megszervezéseinek javítása kifejezi a párt- és államvezetőség gondoskodását, arról, hogy megvalósultatnak Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának előírásai az ország összes állampolgárainak teljes jogegyenlőségéről, a dolgozók testvériségének erősítéséről, függetlenül nemzetiségüktől. A jogegyenlőség tartós alapja az öszszes megyék sokoldalú gazdasági és szociális fejlődése, a termelőerők harmonikus megoszlása az ország egész területén. Azokban a helységekben, ahol a románok mellett együttlakó nemzetiségek is élnek, biztosítani fogják ezek anyanyelvének használatát az államigazgatásban, az iskolákban, a kulturális intézményekben, teljes lehetőséget az összes dolgozók számára ahhoz, hogy élvezzék állampolgári jogaikat, hogy zavartalanul érvényesüljön az öszszes állampolgárok személyisége és képességei." * nemzetiségre való tekintet nélkül, szocialista hazánk fejlődésének szolgálatában. A megyék elnevezésénél figyelembe vették mind a történelmi hagyományokat, mind az egyes övezetek és városok mai jelentőségét, amelyet a szocialista építés éveiben bekövetkezett gazdasági és szociális-kulturális fejlődés határoz meg. A megyei székhelyek megállapításánál szem előtt tartották mind a gazdasági, szociális-kulturális és városi fejlődést, mind e helységek jövő fejlődésének távlatait. Azt a szempontot is követték, hogy a székhely minél inkább a megye középpontjában legyen, hogy megkönnyítsék a megyéhez tartozó összes helységekkel való kapcsolatokat. Tekintettel a megyeszékhelyek jelentőségére és szerepére, a párt- és államvezetőség fokozott figyelmet fordít majd azon megyeszékhelyek gazdasági, városrendezési-gazdálkodási és szociáliskulturális fellendítésére, amelyek ebből a szempontból elmaradtak. Azokat a fontosabb városokat, amelyeknek nagyobb számú lakosuk van és amelyek az ország gazdasági, politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élete szempontjából rendkívül jelentősek, municipiumokká nyilvánítják. Az ország 187 városából a következő 31 municipiummá nyilvánítását ajánljuk: Oradea (Nagyvárad) Petroşeni (Petrozsény) Piatra Neamţ Piteşti Ploieşti Reşiţa (Reşica) Roman Satu Mare (Szatmár) Sibiu (Szeben) Suceava Timişoara (Temesvár) Tîrgu Mureş (Marosvásárhely) Turda (Torda) Turnu Severin (Folytatás a 4. oldalon) A II. és III. oldalon: • Timiş (Temes), Arad, Caraş-Severin (Krassó-Szörény) és Gorj megye térképe • Románia Szocialista Köztársaság közigazgatási térképe (A Központi Párt- és Állami Bizottság javaslatai a megyék és municipiumok megszervezésére) A megye neve A megye székhelye összterület négyzetkilométerekben Lakosság Alba Alba Iulia (Fehér) (Gyulafehérvár) 6353 387 237 Arad Arad 7741 481 012 Argeş Piteşti 7282 569 380 Bacău Bacău (Bákó) (Bákó) 6914 606 183 Bistriţa Nasaud Bistriţa (Beszterce-Naszód) (Beszterce) 5116 269 038 Botoşani Botoşani 5140 469 594 Braşov Braşov (Brassó) (Brassó) 6215 485 757 Buzău Buzău 5902 471 839 Caraş-Severin Reşiţa (Krassó-Szörény) (Reşica) 8089 347 459 Cluj Cluj (Kolozs) (Kolozsvár) 9380 802 988 Constanţa Constanţa (Konstanca) (Konstanca) 6774 473 558 Crişana Oradea (Krişana) (Nagyvárad) 8193 668 019 Dîmboviţa Tîrgovişte 3271 389 531 Dolj Craiova 8852 801 518 Galaţi Galaţi (Galac) (Galaţ) 7647 686 487 Gorj Tîrgu Jiu 8915 506 793 Harghita Miercurea Ciuc (Hargita) (Csíkszereda) 7680 375 927 Hunedoara Deva (Hunyad) (Déva) 7291 481 396 Ialomiţa Slobozia 6632 388 341 (aşi Iaşi 5673 634 692 Ilfov Bucureşti (Bukarest) 8034 742 063 Maramureş Baia Mare (Máramaros) (Nagybánya) 6119 447 064 Mureş Tirgu Mureş (Maros) (Marosvásárhely) 7323 606 794 Neamţ Piatra Neamţ 5788 461 065 Olt Slatina 5494 474 764 Prahova Ploieşti 4687 707 249 Satu Mare Satu Mare (Szatmár) (Szatmár) 4517 368 553 Sibiu Sibiu (Szeben) (Szeben) 5805 428 107 Suceava Suceava 8890 570 917 Teleorman Alexandria 5994 526 944 Timiş Timişoara (Temes) (Temesvár) 8921 619 161 Tulcea Tulcea 9003 242 942 Vaslui Vaslui 5435 445 663 Vilcea Râmnicu Vilcea 5886 386 583 Vrancea Focşani 5972 479 508 1 Románia Szocialista Köztársaság közigazgatási térképe, amely magában foglalja a Központi Párt- és Állami Bizottságnak a megyék és a municipiumok megszervezésére vonatkozó javaslatait, valamint a megyékhez tartozó jelenlegi városokat és községeket, kapható az ország minden újságkioszkjában és könyvesboltjában. Az 1968. évi tervfeladatok megvitatása Nagyobb felelősségérzettel minsen Munkahelyen Többszáz autószerelő vett részt a temesvári Gépkocsijavító Vállalat tervmegvitatási gyűlésén. Javarészük fiatalember. Az utóbbi években rohamosan fejlődött a vállalat, állandóan fokozódott a termelés. Tavaly, például több mint egyharmaddal nagyobb feladataik voltak, mint az előző évben. A kollektíva javára kell írni, hogy a rohamos tervnövekedés és a vállalatban folyó beruházási munkálatok közepette, ha nem is zökkenőmentesen, mégis sikerült 102,8 százalékban megvalósítani a tervet. A vállalatot SR 101-es teherautók ésmotorok javítására szakosították. Évente, többezer felújított tehergépkocsi gördül ki a gyár kapuján. Nemzetgazdasági szempontból igen fontos, hogy a gépkocsik minél rövidebb ideig álljanak és minél jobb minőségben kerüljenek ki a főjavításból. Ez a követelmény számos problémát vet fel. A megoldásuk érdekében hozott intézkedésekről, a tavalyi munkából leszűrt tapasztalatokról és az idei tervfeladatokról beszélt a gyűlésen Bogdănescu Ion mérnök, a vállalat igazgatója. A beszámolóból és az azt követő felszólalásokból kitűnt, hogy a munkakollektíva egyik nagy problémája a termelés ütemességének biztosítása. Tavaly a havi tervfeladatok 59,71 százalékát a hónap utolsó dekádjában valósították meg, tehát az első dekádban jóval az előirányzat alatt folyt a termelés, a javítás. Az egyenlőtlen munkaüzem számlájára kell írni elsősorban azt is, hogy a minőség sem volt kielégítő. Másodsorban egyes dolgozók elégtelen képzettsége, anyagellátási fogyatékosságok és a munkafegyelem lazasága hatott kedvezőtlenül a javítások minőségére. Tavaly a gépkocsiknak mintegy 8 százaléka hibásodott meg újra a garanciaidőben. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy átlag hét nappal haladták túl a kocsijavításra engedélyezett időt, nyilvánvalóan kitűnik, milyen fontos biztosítani a termelés ütemességét és fokozott figyelmet fordítani a minőségi követelmények betartására. Fokozott mértékben tevődik ez fel 1968-ban, mert az idei tervfeladat 61,65 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Az anyagi feltételeket biztosítják a tavaly elvégzett mintegy 5 millió lej értékű beruházási munkálatok és a nagyarányú kisgépesítés. Ez utóbbira vonatkozólag a vállalat dicséretet kapott a vezérigazgatóságtól. A beruházásokat illetően azonban még akad tennivaló, mivel a tavalyi tervet csak 94,6 százalékban teljesítették. Nagyon fontos — tűnt ki több felszólalásból is —, hogy mielőbb befejezzék a hátramaradt tennivalókat. A feladatok teljesítésének anyagi előfeltételét képezik a tervbe vett műszaki-szervezési intézkedések is. Technológiai fluxus szerint végzik majd a teherautók szétszerelését és a javítás után az összeszerelést. Újabb műveleteket gépesítenek a részlegekben, ami a munka megkönnyítése mellett jobb minőségű javításokhoz fog vezetni. Az intézkedési terv vitájánál igen helyesen javasolta Colbureanu Petru mester, hogy számos intézkedés végrehajtási határidejét meg kell rövidíteni, mert az év végén kivitelezendő munkálat nemigen segítheti elő az idei feladatok megvalósítását. Juszt Emil mester, Sztojkovics Gyula asztaloscsoport-vezető, Strizu Petru kovácscsoport- vezető, Guleanu Hie, a II. részleg vezetője és más felszólalók tettek különböző javaslatokat a munkaszervezés javítására. A beszámolóból kitűnt, hogy tavaly csupán az indokolatlan hiányzások miatt kárbaveszett idő alatt 27 teherautó főjavítását lehetett volna elvégezni. Ebből, valamint számos hozzászólásból is kiviláglott, hogy az ütemesség és a minőség javítása érdekében lényegesen fontos tovább erősíteni a munkafegyelmet. Bradin Romulus főmérnök, Găleanu Hie, a II. részleg vezetője, Sirbu Pavel mérnök, az I. részleg vezetője, Bengulescu Ştefan, a szakszervezeti bizottság elnöke tett különböző javaslatokat, illetve bírálta a fegyelemsértőket. A tervmegvitatási gyűlésen nem domborodott ki viszont eléggé: a fegyelmi kihágások egyik alapvető oka az, hogy a munkahelyek ellátása anyagokkal és szerszámokkal nem ütemes. Az egyik mester felszólalásában megemlítette, hogy még nem készültek el az 1968-as évi termeléshez szükséges szerszámok és szerkezetek. A fegyelem megszilárdításának, az ütemesség és a minőség javításának egyik alapvető követelménye, hogy minden munkahelyet jól ellássanak a termeléshez szükséges eszközökkel és anyagokkal. Ilyen értelemben terjesztett elő javaslatokat Grum Petru, a beszerzési szolgálat vezetője, Guleanu Ilie részlegvezető, Vebanov Nicolae csoportvezető és mások. A felszólalók kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy az idei megnövekedett tervfeladatokat teljesíteni lehet, teljesíteni is fogják. A gyűlés végén jóváhagyták az idei évre szóló versenyfelajánlást és a kollektív szerződést. Gyurcsík Miklós TÓTH MÁRIA új típusú csillárokat szerel a temesvári Victoria gyárban Behavazott A hideg északi szél egész nap kavarta a havat. Még az olyan edzett férfiak, mint az IREB készenléti csoportjának tagjai, sem szívesen hagyták el a fűtött műhelyt. Pedig ők igencsak hozzászoktak az időjárás viszontagságaihoz. Ám, amitől tartottak, bekövetkezett... Valahol Vörösacél és Nadrág hegyháton ■között az egyik hegyháton egyszerre elszakadt mind a három magasfeszültségű vezeték. Akkor persze még nem tudták, hogy az ujjnyi vastag drótokra egy 36 méter magas szálfenyőt döntött rá a szél. A lokátor csak annyit jelzett, hogy Nadrágtól mintegy 21 kilométerre történt a szakadás, ott, ahol a vezetékek egy fenyőerdei irtáson haladnak keresztül. A riasztás későn érkezett, csak az előkészületeket tudják aznap befejezni. Ez is eltartott éjfélig Reggel 5 órakor Petrovics Pál mester vezetésével útnak indult Péter Károly nyolctagú csoportja, két, anyaggal megrakott gépkocsin. A vezetettek szalagját követve kiderült, hogy az autók nem tudják megközelíteni a kérdéses helyet. Hamar döntöttek. Felosztották egymás közt a súlyos dróttekercseket, magukhoz vették a legszükségesebb szerszámokat s a bátor kis csoport gyalogosan vágott neki a havas, csúszós hegyoldalnak. Hét kilométeres kapaszkodás után fáradtan, csapzottan érkeztek a szakadás helyére. Jól tudták, hogy a nadrági üzemben áll a termelés, s a lakosság is villanyáram nélkül maradt. Hallgatnak a rádiók, nem működnek a háztartási gépek, pislákoló, sápadt fényű petróleumlámpákkal próbálják oszlatni a sötétséget. S mindez sok-sok anyagi kárral, illetve bosszúsággal jár. A felelősségérzet, a szakma szeretete legyűrte a fáradtságot és Péter Károlyék, amint megtalálták az elégett, letépett vezetékeket, nyomban munkához láttak. Nyolcszáz méteren kellett visszaerősiteni a szálakat és ehhez többszáz oszlopra felmászni, anyagot felcipelni s mindezt csikorgó fagyban. — Érdemes volt — mondják most jóleső érzéssel a csoport tagjai: Krizsán János, Luncan Traian és Albuică Constantin, mert aznap este 17 óra 45 perckor ismét életet adtunk a gépeknek, fényt a lakásokban. Sípos János Román kormányküldöttség látogat Nagy-Britanniába A brit kormány meghívására Ilie Verdeţ elvtársnak, a Minisztertanács első alelnökének vezetésével 1968 január 23 és február 3 között román kormányküldöttség tesz látogatást Nagy-Britanniában. A látogatás során a Minisztertanács első alelnöke találkozik Harold Wilson angol miniszterelnökkel, a kormány több tagjával és más angol vezetőkkel. A küldöttség megtekint ipari objektumokat és megbeszéléseket folytat egyes gazdasági vállalatok vezetőivel.