Szabad Szó, 1968. október-december (25. évfolyam, 7345-7424. szám)

1968-11-08 / 7378. szám

Ó­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A Szocialista Egységfront, a nép politikai összeforrottságának kifejezője Pártunk — a szocializmus épí­tésében elért megvalósításokkal igazolt helyes politikájával, egész gyakorlati tevékenységével — a társadalom vezető erejének bi­zonyult. Az élet — minden el­mélet helyességének legfőbb bí­rája — pártunk tapasztalatában is tanúsítja a marxizmus-leniniz­­mus örök érvényű igazságát: a párt általi vezetés a szocialista forradalom és a szocialista építés egyetemes törvénye. Hazánk tör­ténelmének jelenkori szakasza igazolja, hogy csakis az egész politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és tudományos tevé­kenységnek a párt általi vezeté­se biztosította szakadatlan elő­rehaladásunkat a szocializmus útján. A nép politikai vezető erejévé egy párt csakis a tömegek vá­gyait, törekvéseit megtestesítő, a tömegek által ismert és elsajátí­tott politikai irányvonal alapján kifejtett állhatatos munkával válhat. A párt vezető szerepe adminisztratív intézkedésekkel nem érhető el, megvalósítása ki­zárólag a pártpolitikát tudatosan támogató, meggyőződéssel elő­mozdító egész nép egyesített erő­feszítésével lehetséges. Napjainkban, amikor a román társadalom feltartóztathatatlanul halad előre a fejlődés útján, mindjobban elmélyül a szocia­lista demokrácia, s a szocialista humanizmus elvei a mindennapi életben egyre jobban tért hódí­tanak, pártunkra, objektív szük­ségszerűségként hárul a feladat, hogy tovább erősítse kapcsolata­it a dolgozókkal. Napjaink e követelményének lényege: moz­gósítani mindazon erőket, me­lyek az új társadalmat erősíteni, megszilárdítani hivatottak, mozgó­sítani őket, hogy tudatosan részt vegyenek a szocializmus építésé­nek művében. A dolgozókkal szervezett szé­leskörű tanácskozások, a tömegek konzultálása a legfontosabb bél­és külpolitikai kérdésekben, a nemzetgazdaságfejlesztési tervek kidolgozásában, a tömegek alko­tó kezdeményezésének felhaszná­lása minden akcióban — gyakor­latilag a nép részvételét jelenti a közügyek, a társadalmi élet vezetésében. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép ugyanakkor elkötelezte magát: erőfeszítései­nek megsokszorozásával mozdít­ja elő a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztését, a szo­cialista nemzetünk felvirágzását szolgáló pártpolitika valóra vál­tását. Közös érdekek, törekvések forrasztják megbonthatatlan egy­ségbe egész népünket. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP Központi Bizottságának októberi plenáris ülésén tartott előadói beszédében átfogóan ele­mezte a felszabadulás óta eltelt csaknem negyed évszázad folya­mán hazánk társadalmi szerkeze­tében végbement alapvető válto­zásokat, átalakulásokat. Hangsú­lyozta, milyen intézkedéseket kell hozni szocialista egységünk szüntelen erősítéséért, a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségének megszilárdításá­ért, népünk egész alkotó ener­giájának összpontosításáért a szocialista építés kiteljesítése ér­dekében. A Központi Bizottság plenáris ülése javasolta egy olyan szervezeti forma —­a Szo- Arghir Eugen, a Temes megyei pártkabinet munkatársa (Folytatás a 3. oldalon) A nagyöszi MTSZ két hektáros üvegházában idén már másodszorra szüretelnek Az első ciklus terméséből 1851907 lej értékben adtak el paradicsomot. A német Temes nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának alakuló ülése Tegnap, a Temesvári Egyetem aulájában megtartották a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának alakuló ülését. A teremben jelen volt a Te­mes megyei, municipiumi, váro­si és községi pártbizottságok bő­vített bürügyűlésein kijelölt több mint 400 küldött — munkások, szövetkezeti parasztok, a tudo­mány, művészet és közművelődés területén dolgozók. Az ülésen megjelentek az RKP Temes megyei bizottsága burá­jának és a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, párt- és állami, valamint a tö­meg- és társadalmi szervezetek aktivistái. Az elnökségben a következő elvtársak foglaltak helyet: Mihai Telescu, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, Trifon Darie és Trandafir Cocîrlă, a megyei pártbizottság titkárai, Filip Geltz, a német nemzetiségű dolgozók tanácsa országos szervezőbizott­ságának küldötte. Iosif Bayerle, az RKP KB tagja, a megyei pártkollégium elnöke, Stefánia Funk, az RKP KB póttagja, a megyei nőbizottság alelnöke, Johann Szekler, az Állami Né­met Színház igazgatója, Wilhelm Potocsnik, a Neue Banater Zei­tung főszerkesztője, dr. Stefan Binder egyetemi előadótanár, Nicolaus Berwanger, a Neuer Weg újság szerkesztője, Adalbert Sonntag, a Neue Banater Zeitung szerkesztője. A gyűlést Johann Szekler­elv­LUDWIG ERNŐ csoportvezető és HALAT EDUARD munkás az étkezdék számára gyártott konyharobot működését ellen­őrzik a temesvári Electrometal vállalatban nemzetiségű dél­­megyei szervező­elnöke nyitotta társ, a német gozók tanácsa bizottságának meg. Ezt követően felszólalt Mihai Telescu elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának első titká­ra. Miután tolmácsolta a jelen­levőknek a megyei pártbizottság forró üdvözletét a szónok kie­melte, az együttélő nemzetisé­gekhez tartozó dolgozók tanácsai megszervezésének időszerűségét.­­ A magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók taná­csai, mint állandó, reprezentatív jellegű szervek megalakítása ob­jektív szükségletnek felel meg. Ezek biztosítják az együttélő nemzetiségek dolgozóinak aktív, sokoldalú részvételét a párt po­litikájának megvitatásában és megvalósításában, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejleszté­sét, a külpolitikai lépések és a társadalmi tevékenység tökélete­sítését szolgáló intézkedések ki­dolgozását és valóra váltását — hangoztatta többek között a szónok. Miután felsorakoztatta azokat a megvalósításokat, amelyeket a párt vezetésével a Temes megyei dolgozók elértek a szocialista é­­pítésben, Mihai Telescu elvtárs rámutatott arra, hogy a Szocia­lista Egységfront és az együttélő nemzetiségek dolgozói tanácsai­nak létrehozása nagy horderejű eseménye a megye és az egész ország politikai életének. Előse­gíti a dolgozó nép erkölcsi-politi­kai egységének, a román dolgo­zók és az együttélő nemzetisé­gekhez tartozó dolgozók testvé­riségének, szocialista nemzetünk összeforrottságának további erő­sítését. Ezután a jelenlevők közül fel­szólaltak: dr. Stefan Binder egye­temi előadótanár, Gertrude Weissmüller, a temesvári Bum­bacul gyár munkásnője, Johann Brauner, a zsombolyai líceum tanára, Franz Riemschneider, a Temesvári Mechanikai Üzemek mestere, Hans Kehrer, az Állami Német Színház művésze, Karl Orner, a darovai MTSZ dolgozó­ja és Karl Pfleger, a dakovai MTSZ elnöke. A felszólalók egy­öntetűen helyeselték az RKP KB 1968 október 24—26-i plenáris ülésének határozatát a Szocialis­ta Egységfront, valamint az együttélő nemzetiségekhez tarto­zó dolgozók tanácsainak meg­szervezéséről. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy tántorítha­­tatlanul követik pártunk politi­káját, s aktívan részt vesznek a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának tevékeny­ségében. Felszólalásában Filip Geltz elvtárs, az Országos Szervező­bizottság küldötte hangsúlyozta a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsa megalakulásá­nak fontosságát, amely ékes­szólóan bizonyítja, hogyan vál­nak valóra az RKP KB 1968 október 24—26-i plenáris ülésé­nek határozatai. Ezután megválasztották a né­met nemzetiségű dolgozók Te­mes megyei tanácsának 37 tagját. Elnökül Nicolaus Berwangert, alelnöknek pedig dr. Peter Lamoth egyetemi tanárt, Johann Székiert és Franz Riemschneidert jelölték ki. Ezt követően kije­lölték azt a 19 küldöttet, aki részt vesz a Románia Szocialista Köztársaság német nemzetiségű dolgozói tanácsának alakuló ülésén. Az ülésen jelenlevők nagy lel­kesedéssel, egyöntetűen elfogad­ták az RKP Központi Bizottságá­nak, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett távirat szövegét. Nicolaus Berwanger elvtárs, a Neuer Weg szerkesztője, a né­met nemzetiségű dolgozók Temes megyei tanácsának elnöke meg­köszönte a bizalmat, majd a ta­nács nevében vállalta, hogy a román nép és az együttélő nem­zetiségek testvériségének elmé­lyítéséért, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirá­goztatásáért állandó tevékenysé­get bontakoztatnak ki. A német nemzetiségű dolgozó­ megyei tanácsának alakuló ülése erőteljes megnyilvánulása volt a Temes megyei német munkások, parasztok és értelmiségiek szi­lárd odaadásának pártunk bék­és külpolitikája iránt, kifejezve azt az elhatározásukat, hogy — az egész néppel együtt — szen­vedéllyel és hozzáértéssel mun­kálkodnak a közös haza, a szo­cialista Románia földjén, a szo­cializmus építése nagyszerű mű­vének kiteljesítéséért. » Rögtönzés jegy nélkül Az első maradandó irodalmi élmény valahogy olyan helyet foglal el az ember életében, mint az első szerelem. Ezek­ az először megdöbbentő, majd fo­kozatosan a kiegyensúlyozott érzelem szintjén letisztuló be­nyomások mindegyre úgy térnek vissza, mintha magához az em­ber lényéhez tartoznának. A könyv egyszerre létszükségletté válik. Élteti a nyiladozó értel­met, formálja a jellemet, gazda­gítja a lelket. „Egy könyv nélküli szoba, o­­lyan mint egy lélek nélküli test“ — Cicero mondásának igazát bő­ségesen aláhúzz­ák az ellenpél­dák. Egyre nagyobb számban ta­lálkozunk fiatalokkal, akik már iskolás korukban berendezik sa­ját kiskönyvtárukat s ezzel egyúttal lelki, érzelmi, értelmi berendezkedést is végeznek. Fia­talosan, sajátos egyéni nézőpont szerint teszik mérlegre az alko­tásokat, s érdeklődésük nagyban jelzi, hogy melyek azok a mű­vészeti területek és kik azok az írók, akiknek alkotásai vissz­hangra találtak bennük. „... MERT MODERN ÉS KÖZ- Érthető“ Amikor megkérdeztük, a mesvári 1-es számú líceum gyár tannyelvű XII. osztályának szinte minden tanulója ki tud­ta választani, meg tudta indokol­ni azt, hogy miért juthatott kö­zel egyik vagy másik íróhoz, a modern prózához és költészet­hez. Hogy miért a modernhez? Mert a fiatalok egyöntetűen, a­­lig néhány kivétellel a mai életproblémák felvetését kérik számon az irodalomtól, akár prózában, akár versben. És nem is akárhogyan. A tartalmi értékekkel, korszerű vonatkozá­sokkal egyidejűleg megkövete­lik a stílus modernségét — ter­mészetesen a közérthetőség ke­retein belül — a sajátos egyéni hangvételt, a friss, fiatalos írás­módot. „Kedvenc lírikusom Szilágyi Domokos — írja K. A. — Valahogy mindig olyan egysze­rűen és mégis művészien ír le nagy igazságokat. Általában ked­velem a modern verseket, szíve­sen olvasom Páskándit, Palo­csayt s néha még Kányádit is. Szépségével, egyszerűségével magával ragad egy-egy fordítás­ban megjelent vers is. Nem le­hetne lapjainkban több verset közölni?“.........Szabó Zoltán el­beszélései tematikailag és for­mailag egyaránt közel állnak hozzám. Ezért szeretem írá­sait“ (T. K.). „Megkapott Szász János Emberek vagyunk című regénye. Újszerűségével, gondo­latainak mélységével valami o­­lyant adott a hazai magyar iro­dalomnak, ami régóta hiányzott. Kitűnő regény“ (O. B.). „Ked­venc lírikusom Lászlóffy Csaba és Páskándi Géza. Kedvelem őket, mert érthető modern ver­seket írnak“ (Sz. T.). A kifejezés — érthető modern — talán tömörebben érezteti azt, hogy a legifjabb olvasó is keresi, kutatja az azonosulás, az alkotóhoz való minél közvet­lenebb közeledés tereit, és Pás­­kándi Géza, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Szilágyi Domo­kos vagy Szász János könyvei­nek népszerűsége bizonyítja azt, hogy fiataljaink tiszta szívvel, lelkesen fogadják be legjobb íróink korszerű eszmét, gondola­tot tolmácsoló írásait. A SZÜLŐFÖLD VARÁZSA Meglepő, hogy a viszonylag , szegényes bánáti magyar iroda­lom termékeit milyen fokozott­­ figyelemmel kísérik fiataljaink. Aki a szűkebb pátriáról ír, a na­ponta átélt, tapasztalt szépsége­ket, környező tájakat, ismerős embereket idézi, már belépett abba a lelki szférába, amelyet a szülőföld szeretete táplál. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb tanuló Márki Zoltánra szavazott, aki bár régen el­származott e vidékről, de Te­mesvárról és a Begáról hamisí­tatlan egyszerűséggel, szépséggel tud írni. Nevét a válaszok nagy részéből idézni lehetne. „A je­lenkori költők közül legszíveseb­ben Márki Zoltán verseit olva­som. Hogy miért szeretem, azt nem tudnám pontosan meghatá­rozni. Egyszerűen tetszenek ver­sei, és különösen azok, amelyek­ Pongrácz P. Mária (Folytatás a 3. oldalon) té­ma­ANKÉTÜNK végzős középiskolásokkal TÁRGYA: költészet, próza, életeszmény, kedvenc író ALKALOM: a hazai írók közelgő közgyűlése 7378. szám XXV. évfolyam. Péntek, 1968. november 8. 4 oldal, ára 30 bani Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Japán Kommunista Párt küldöttségét Csütörtök délben Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára fogadta a Japán Kom­munista Párt küldöttségét, a­­melynek tagjai a következő elv­társak: Szatomi Hakamada, a JKP KB Elnökségének és Titkár­ságának tagja, Koichiro Ueda, a JKP KB Titkárságának póttag­ja, a JKP KB Politikai Bizottsá­gának vezetője, Hideszato Nama­­ta, a Központi Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság tagja és Shunichi Nishizawa, a Nemzetközi doku­mentumok folyóirat főszerkesz­tője. Részt vettek a következő elv­társak: Leon­te Râutu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ştefan Voi­­cu, az RKP KB tagja, a Lupta de clasă folyóirat főszerkesztője és Constantin Vasiliu, az RKP KB osztályvezető-helyettese. Ez alkalommal meleg, elvtársi légkörben véleménycsere folyt a kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a Román Kommunista Párt és a Japán Kommunista Párt testvéri kap­csolatainak továbbfejlesztéséről. TÁVIRAT MARIAN SPYCHALSKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének Varsó Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, a román nép és a magam nevében melegen gratulálok önnek, a Lengyel NK Államtanácsának és a testvéri lengyel népnek, s újabb sikere­ket kívánok a szocializmus építésében, Lengyelország állami füg­getlensége visszaszerzésének 50. évfordulója alkalmából. Ez az esemény jelentős mozzanata volt annak a harcnak, amelyet a lengyel nép az egységre, nemzeti függetlenségre, demokráciára és társadalmi haladásra irányuló évszázados törekvéseinek valóra váltásáért vívott NICOLAE CEAUŞESCU Megnyílt az országos gyógyszerészeti kongresszus Csütörtökön a Bukaresti Egye­tem aulájában megnyílt az or­szágos gyógyszerészeti kongresz­­szus. Részt vesznek akadémiku­sok és más tudósok, egyetemi ta­nárok, klinikák és hazai szako­sított egységek orvosai. Jelen van a kongresszuson a nemzet­közi orvostudomány több mint 60 személyisége 15 országból. Megnyitó beszédet Gh. Ciogo­­lea professzor, a kongresszus szervező bizottságának elnöke, üdvözlő beszédet pedig M. Voi­culescu professzor, egészségügyi miniszterhelyettes, N. Nestores­­cu professzor, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke és T. Steiger professzor, a Nem­zetközi Gyógyszerészeti Szövetség alelnöke mondott. A részvevők három napon át megvitatják a gyógyszerszintézis és -kivonás, a gyógyszerészeti technológia időszerű kérdéseit, valamint a gyógynövények magas fokú hasznosításának problémáit. (Agerpres) A néptanácsok szervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezet vitája Szélesebb hatáskör — hatékonyabb ügyintézés Rendkívüli ülésszakon tárgyal­ta meg a Temesvár municipiumi ideiglenes néptanács azt a tör­vénytervezetet, mely a helyi ál­lamhatalmi szervek jövendőbeli működését hivatott szabályozni. Mondani sem kell, hogy az ér­deklődés igen nagy volt mind a képviselők, mind pedig a meghí­vottak körében. Érthető, mert a­­zon szervek munkájának jobb megszervezéséről volt szó, me­lyeknek tevékenysége az összes honpolgárok mindennapi életéhez kapcsolódik. A törvénytervezetet már az ülésszak előtt széles körben meg­vitatták — többek között számos választókerületben a lakosokkal — s így a felszólalók az üléssza­kon tolmácsolhatták a tömegek véleményét is. A beszámoló is, az ülésszakon hozzászólók is, kiemelték a tör­vénytervezet lényeges és új vo­násait, azt, hogy előirányzatai a szocialista demokrácia fejlődésé­nek, a helyi államhatalmi szer­vek munkájának magasabb fokra emelését jelentik. Hangsúlyozták a tervezetnek olyan előírásait, mint: az ülésszakok nyilvános­sága, a hozott határozatok köte­lező közzététele; a bírósági és ügyészségi szervek megválasztá­sának joga; a képviselő jogainak és kötelességeinek növekedése (például az interpellációs jog); a végrehajtó bizottság állandó bá­rójának létrehozása, a gyors ügy­intézés érdekében. De — mint az ülésszakon ta­lálóan mondották — ennek a tör­vénytervezetnek a kidolgozásá­ban is gyakorlatilag részt vesz az egész nép, javaslatokkal, kiegé­szítésekkel, észrevételekkel. S ez megnyilvánult az ülésszakon. — Mi néptanácsi ülésszakon, vagy végrehajtó bizottsági ülésen olyan munkaterületek, szervek tevékenységét is elemeztük, me­lyek nem municipiumi aláren­del­tségűek és így a gyakorlatban nem tudják tevékenységüket köz­vetlenül irányítani, — mondotta például lazăr Dumitru képvi­selő. — Ezért szükségesnek tar­tom, hogy a törvény pontosabban megjelölje a municipiumi szerv hatáskörét, például a kereskede­lem, a községgazdálkodás, az egészségügy, a tanügy területén. És hogy ténylegesen a hatáskö­rébe tartozzanak ezek a kérdé­sek. Hasonló értelemben szólalt fel Mitrofan Ion, az IGOT igazgató­ja, mely vállalat szinte kizárólag a város közműveit öleli fel, s mégis a megyei szakszerv aláren­deltségébe tartozik, onnan kapja a költségvetését. Radu Mircea képviselő rámutatott, hogy a vá­rosrendezési tervek elkészítése is helyi szerv hatáskörébe kelle­ne kerüljön, hiszen ezek ismer­hetik a legjobban a szükséglete­ket . A törvénytervezet nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy helyi Pataki Géza (Folytatás a 3. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN NAPRÓL NAPRA Heti televízió* műsor (2. oldal) Távirányított szerelőbrigádok, gyors áramzavar* elhárítás Számvetés útközben Pellengér Gazdára lelt a csapat, mikor talál önmagára? (3. oldal) 14 TÁVIRAT Richard Nixon úrnak Rendkívüli öröm számomra, hogy szívélyesen gratulálhatok Önnek abból az alkalomból, hogy megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének felelősségteljes tisztségébe, és egész­séget, boldogságot kívánhatok. Megragadom az alkalmat annak a reménynek a kifejezésére, hogy az országaink közötti kapcsolatok tovább fejlődnek a román és az amerikai nép érdekében, a béke és a nemzetközi együttmű­ködés ügye érdekében. NICOLAE CEAUŞESCU

Next