Szabad Szó, 1968. október-december (25. évfolyam, 7345-7424. szám)

1968-12-03 / 7399. szám

(Folytatás a 3. oldalon! Az RKP Temesvár municipiumi bizottságának ülése Első ülésén a municipiumi pártbizottság megválasztotta báró­ját és a titkárságot. A büró tagjai 1. Bleau Aristide 2. Buşe loan 3. Dihel Sabin 4. Hodgyai Géza 5. Humăilă Aurel 6. Miruta George 7. Morodan Ilie 8. Oltean Ioan 9. Oprea Gheorghe 10. Pop Coriolan 11. Pop Eugen 12. Popovici Ioana 13. Tache Gheorghe A büró póttagjai 1. Alexandru Eugenia 2. Comloșan Savu 3. Stanciu Luca 4. Winter Francisc A titkárság 1. POP CORIOLAN első titkár 2. MICUTA GEORGE titkár 3. TACHE GHEORGHE titkár 4. MORODAN ILIE titkár VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7399. szám 1­4 oldal, ára 30 bani­g Kedd, 1968. december 3. Az RKP Temesvár municipiumi szervezetének konferenciája Vasárnap tartották meg Te­mesvár municipium pártszerveze­tének konferenciáját. A muni­­cipiumbeli vállalatok és intéz­mények pártszervezeteinek köz­gyűlésein, konferenciáin meg­választott küldöttek mellett ott volt számos meghívott, párt- és állami aktivisták, tömeg- és tár­sadalmi szervezetek vezetői, az állami és szövetkezeti mezőgazda­­sági egységek dolgozói. A konferencia résztvevői élénk tapssal köszöntötték a terembe érkező MIHAI DALEA elvtársat, az RKP Központi Bizottságának titkárát és MIHAI TELESCU elv­társat, az RKP Temes megyei bizottságának első titkárát, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnökét. A konferenciát Coriolan Pop elvtárs, az RKP Temesvár mu­nicipiumi bizottságának első tit­kára nyitotta meg. Az elnökség­ben helyet foglaltak Mihai Dalea, Mihai Telescu, Vasile Daju, Eu­genia Alexandru, Carol Iosif Baumeister, Elena Borchin, Va­sile Buibaş, Ioan Buşe, Savu Comloşan, Sabin Dilici, Coriolan Drăgulescu, George Micota, Ocs­­kó Illés, Gheorghe Oprea, Corio­lan Pop, Ioana Popovici, Duşan Sablici, Leonida Tămaş és Ioan Stoian elvtársak. Ezután megválasztották a kon­ferencia munkaszerveit, majd Mihai Telescu elvtárs a küldöt­tek elé terjesztette jóváhagyás végett a következő napirendet: 1. A Temesvár municipiumi pártbizottság tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztése; 2. A revíziós bizottság je­lentése; 3. A municipiumi pártbizott­ság, a revíziós bizottság, vala­mint a megyei pártkonferencia küldötteinek megválasztása. A konferencia munkálatai foly­tatásául Coriolan Pop elvtárs előterjesztette a beszámolót. Kidomborítva azt a tényt, hogy a municipiumi pártszervezet kon­ferenciájának munkálatai az e­­gész népnek a IX. pártkongresz­­szuson és az Országos Konferen­cián megszabott nagyszerű prog­ram tántoríthatatlan valóra vál­tására irányuló hatalmas lendü­lete és lelkesedése közepette folynak, a szónok rámutatott, hogy a temesvári dolgozók által kivívott sikerek a Román Kom­munista Párt bölcs politikájának élő megtestesülései. A gyakor­latba ültetve a párt által a gazda­sági, politikai és társadalmi élet különböző területein a tevékeny­ség javítására és tökéletesítésére foganatosított intézkedések ösz­­szességét, a Temesvár municipiu­mi pártszervezetek gyümölcsöző tevékenységet bontakoztattak ki, több hozzáértéssel és felelősség­gel mozgósították a dolgozók széles tömegeit a gazdasági fel­adatok valóra váltására. A munkások, technikusok, mér­nökök erőfeszítései a 11 havi terv összes előirányzatainak megvalósításában és túlhaladásá­­ban jutnak kifejezésre. Az össz­­termelési előirányzat 100,6 száza­lékra, az eladott és bevételezett árutermelés pedig 100,5 százalék­ra teljesült. Terven felül 42 mil­lió lej értékű terméket valósítot­tak meg. A munkatermelékeny­ség-növelési előirányzatot 0,4 százalékkal túlhaladták. Jó ered­ * 1 ! A konferencia részvevői érdeklődéssel hallgatják Mihai Dalea elvtárs beszédét Mihai Dalea elvtárs beszéde KEDVES ELVTÁRSAK! Engedjék meg, hogy egy szá­momra megtisztelő és kellemes feladatnak tegyek eleget, s tol­mácsoljam önöknek, a Temes­vár municipiumi pártkonferencia küldötteinek, Temesvár város összes kommunistáinak pártunk vezetősége és személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs me­leg üdvözletét és jókívánságait. (Taps.) Akárcsak önök, jómagam is érdeklődéssel hallgattam a vá­rosi pártbizottság első titkára által a konferencia elé terjesztett beszámolót, valamint az itt el­hangzott felszólalásokat. Mind a beszámoló, mind pedig a hozzá­szólások világos képet nyújtot­tak a temesvári pártszervezetek munkájának eredményéről, a municipium lakosainak a párt vezetősége által kijelölt felada­tok valóra váltásában elért sike­reiről. Az önök, közel kétszáz­ezer lakosú városa, amelynek több mint százezer alkalmazott­ja, sok főiskolai hallgatója és diákja van, e város, amelyben a románok mellett és velük váll­vetve németek, magyarok, szer­­bek és más nemzetiségűek is él­nek és dolgoznak, a legutóbbi konferencia óta tovább fejlődött, mind jelentősebb szerepet tölt be hazánk gazdasági, művelődé­si és tudományos életében. Az eredmények annak a len­dületes munkának tulajdonítha­tók, amelyet a municipium dol­gozói a pártszervek és -szerveze­tek vezetésével végeztek, annak, hogy pártunk és államunk veze­tőségének állandó gondoskodása folytán mind nagyobb anyagi alapokat fordíthattak Temesvár gazdasági, társadalmi és művelő­dési fejlesztésére. Az utóbbi években fejlődtek az Electromotor, Electro-Banat, Sol­ventus, Gyapjúipar és más vál­lalatok termelési­­ részlegei, új kenyérgyár épült, továbbá folya­matban van egy poligráfiai vál­lalat, egy korszerű sportcsarnok és egy motel építése.. Csupán ez évben közel­ ezer lakrész épül, valamint további két, összesen nyolcszáz férőhelyes diákotthon. Mindezek a nagy beruházások Temesváron és hazánk más vá­rosaiban azáltal váltak lehetővé, hogy gazdasági tervfeladatainkat rendszeresen teljesítettük és túl­szárnyaltuk. E tekintetben az önök városa élenjáró helyet foglal el. Amint az itt előterjesz­tett beszámolóból is kitűnt, a folyó év termelési előirányzatai­nak minden főbb mutatószámát valóra váltották és jelentős mennyiségű terméket adtak ter­ven felül. Csökkentették az ön­költségi árat, sok vállalat ter­ven felüli jövedelmet ért el, valóra váltak a munkatermelé­kenység , növelésének előirányza­tai. Jó kilátások vannak az ex­port­terv teljesítésére is. A beru­házások terén jobb eredmények születtek, mint az előző évek­ben, bár egyes esetekben még nem használják fel maradékta­lanul az állam nyújtotta pénz­alapokat. Említésre méltó eredmények születtek az oktatás területén is: növekedett a jó és jeles osztály­zatú diákok és tanulók száma. Fejlődött a kulturális-nevelő te­vékenység. A tanári kar, a tudomány em­berei, a művészek és kulturális dolgozók értékesen hozzájárultak kulturális-tudományos kincsünk gyarapításához, népünk politikai és művelődési színvonalának ál­landó emeléséhez, tudomány- és kultúrszomjának kielégítéséhez. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó eredményeik vannak az üzemek és intézmények pártszer­vezeteinek erősítése terén is. Még jobban megnövekedett a párt­­szervezetek és -szervek szerepe és befolyása, azon képessége, hogy a dolgozók legszélesebb ré­tegeit mozgósítsák az előttünk álló feladatok megvalósítására. Idén több mint 1400 új párttagot vettek fel a legjobb munkások, technikusok, értelmiségiek kö­zül, olyan embereket, akik mun­kájuk és magatartásuk révén be­bizonyították: méltók arra, hogy pártunk soraiba lépjenek. A pártszervezetek a municipiumi pártbizottság vezetésével széles­körű munkát fejtettek ki a párt­tagok és különösen az újonnan felvettek pártos nevelése és po­litikai színvonaluk növelése ér­dekében. Ha néhány szóban­­ akarnánk jellemezni a pártszervezetek te-.­­vékenységét, állíthatjuk, hogy az rendkívül pozitív, annál is in­kább, mivel idén átszervezése­ket hajtottak végre, mind a párt­szervezeteinkben, mind a köz­­igazgatásban, számottevő létszám­­csökkentés volt a párt- és az ál­lami apparátusban egyaránt. En­gedjék meg, hogy a pártvezető­ség nevében tiszta szívemből üd­vözöljem a temesvári kommunis­tákat, a municipium összes la­kóit, azokért a rendkívüli sike­rekért, amelyeket az utóbbi párt­konferencia óta eltelt két év a­­latt elértek. (Taps.) Országunk szocialista átalakí­tásának nagyszabású folyamatá­ban, abban a munkában, ame­lyet Romániának a civilizáció legmagasabb csúcsaira való fel­emeléséért, a nép jólétének sza­kadatlan növeléséért, valamint a IX. pártkongresszuson és pár­tunk legutóbbi Országos Konfe­renciáján kijelölt feladatok való­ra váltásáért, folytatunk, a jövő­ben is jelentős teendőink adód­nak, s mindezek újabb, fokozot­tabb­­ erőfeszítéseket igényelnek. Hazánk történelmileg kialakult helyzetében szükségszerű köve­telmény, hogy a jövőben is ma­­gasfokú­ fejlődési ütemet bizto­sítsunk, hogy a lehető legrövi­debb időn belül megközelítsük Európa fejlett országait. Ebből a helyzetből fakad elsősorban az a feladat, hogy nagy figyelemmel és kiváló szellemben tanulmá­nyozzuk egész tevékenységünket és eddig elért eredményeinket, s ezáltal erőfeszítéseinket még in­kább azoknak a kulcsfeladatok­nak a megoldására összpontosít­suk, amelyektől egyre nagyobb eredmények elérését várhatjuk. Tevékenységünknek csupán a globális számadatok tükrében történő elemzése alapján elége­detteknek kellene lennünk, hi­szen terveink főbb mutatószámait rendszeresen megvalósítjuk és túlteljesítjük. A globális szám­adatok azonban olykor számot­tevő fogyatékosságokat rejtenek. Olyan jelenség ez, amelynek megszüntetése érdekében körül­tekintő intézkedéseket kell ten­nünk. Jóllehet mennyiségi szempontból megvalósítjuk a kitűzött terveket, a fejlett orszá­gokhoz viszonyítva még eléggé drágán termelünk. Ez termelési tevékenységünk egyik igen nagy fogyatékossága. Másodsorban: több termékünk minősége ellen emelhető kifogás. Az okok természetesen sokrétűek és nem egyszer beszélünk is ró­luk. Ennél többre van szükség, nevezetesen arra, hogy határozott intézkedéseket foganatosítsunk a hibák kiküszöböléséért, vagy legalábbis negatív hatásuk csök­kentése érdekében. (Folytatás a 1. oldalon) A TERMELÉS TUDOMÁNYOS SZERVEZÉSÉBEN a tanulmányok nem maradhatnak papíron A gazdasági egységek tovább­fejlesztése — a műszaki haladás jelenlegi feltételei között — új és egyben komplex problémákat vet fel a termelés irányításával és ésszerűbb szervezésével kapcso­latban. Ezek megoldása érdeké­ben, a múlt év márciusától kezd­ve a termelés és a munka tu­dományos szervezésének széles­körű akciója bontakozott ki, amely átfogta egész nemzetgazda­ságunkat. Milyen eredmények születtek e tekintetben Temes megyében? Mindenekelőtt pozitíven kell ér­tékelnünk azt, hogy az akcióba sok tapasztalt szakember kapcso­lódott be. Arra ösztönöztük ő­­ket, hogy új, megfelelőbb mun­kaszervezési módszereket kísér­letezzenek ki, és ültessenek a gyakorlatba. Mert bebizonyoso­dott, hogy az üzemek és vállala­tok kiapadhatatlan tartalékait csak a termelés és a munka tu­dományos szervezésével lehet hatékonyan kiaknázni. Vegyünk néhány konkrét példát: A Tehnometal üzemben, a kéreg alatti automata hegesztési módszerrel illesztik össze a 3 milliméternél vékonyabb lemeze­ket is. Az Electro-Banat vállalat­nál egész sor terméket gyárta­nak már futószalagon. Dicsérőleg beszélhetünk még a temesvári Azúr üzemről, a Javító Vállalat­ról és az Electrometalról, vala­mint a dettai IPROFIL és a zsombolyai Ceramica gyárról. Ott, ahol a termelés és a mun­ka tudományos megszervezését nem tekintették egyszerű kam­pány­feladatnak, szép sikerek születtek. A kollektívák által ki­dolgozott tanulmányok valóra váltása nemcsak az ütemesebb és szervezettebb termeléshez veze­tett. Az említett egységekben je­lentősen növekedett az egész ter­melés gazdasági hatékonysága. Az Electromotorban is, ebben az évben 11 tanulmányt alkal­maztak a termelésben. Ezzel el­érték azt, hogy az össztermelés értéke 9 500 000 lejjel, s a jöve­delem pedig közel másfél millió lejjel növekedett. Csak a szilí­cium-lemez újszerű szabásával 750 000 lej értékű többletterme­lést értek el. Hasonlóképpen nö­vekedett az össztermelés ér­téke Temes megye más gyárai­ban. Vannak azonban olyan ipari egységek is, ahol a termelés és a munka tudományos szervezésével csak formálisan foglalkoznak, amolyan másodrangú kérdésnek tekintik azt, így például a Ciga­rettagyárban, a Fructusban és a Sütőipari Vállalatnál, a termelés tudományos szervezése szinte csak abból áll, hogy hónapokon keresztül tanulmányozzák a mun­kanormákat. Vannak megyénkben olyan gazdasági szempontból nagyon fontos tevékenységi területek — építkezés, szállítás, kereskedelem, kisipari termelőszövetkezetek és mezőgazdaság —, ahol alig ész­lelhető a termelés tudományos szervezése. A felsorolt ágakban olyan egységekkel is találkozunk, ahol semmiféle intézkedési vagy tematikus tervet nem készítet­tek az akcióval kapcsolatban. Ha ilyen felületesen foglalkozunk gazdasági tevékenységünk töké­letesítésével, nem várhatunk ja­vulást, munkánk sem lesz ha­tékonyabb és jövedelmezőbb. Ez a tény meg kell gondolkoztassa az igazgató bizottságokat, az ösz­­szes vezető kádereket, összegezve az elmúlt időszak tapasztalatait, arra a következte­tésre jutunk, hogy a termelés tu­dományos szervezését állandó feladatnak kell tekintenünk. Az eredmények azt igazolják: nem elégedhetünk meg a tanulmá­nyok elkészítésével, ezeket minél előbb be kell vezetni a terme­lésbe. Nicolae Timplaru, a termelés és a munka tudo­mányos szervezésével foglalkozó megyei kabinet instruktora wKMl SZEMUNKBAl tu - NAPRÓL NAPRA - SPORT (2. oldal) - KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK (4. oldal) Tél küszöbén a temesvári üvegház­­komplexumban Az üvegházak, szolárok építésének az a rendeltetése, hogy a termelőszövetkezetek az év különböző időszakaiban egyre több friss zöldségfélét értékesítsenek. Ezt tartották szem előtt a Te­mesvár környéki termelőszövetkezetek is, amikor úgy döntöttek, hogy közösen, saját és állami alapból tíz, egy-egy hektáros ü­­vegházat építenek. A minap azzal a céllal látogattunk el az építőtelepre, hogy megtudjuk, miként válnak valóra az elképzelések. Az építőtelepen a sürgés-for­gás, a lendületes munka képe tá­rul az ember szeme elé. Közel száz mester, kertész dolgozik az üvegházakban. Először a komplexum terme­lőrészlegét tekintjük meg. A két­­hektáros üvegházban folyamat­ban a paradicsom­ szüret. Har­minc asszony foglalkozik e mun­kával. Szedik, csomagolják a pa­radicsomot. — A terméssel elégedettek va­gyunk — tájékoztat Nimara Va­sile mérnök, az üvegház-kom­­plexum felelőse. Az első ciklus­ban közel hét vagon elsőosztályú paradicsomot adtunk el. A má­sodik ciklus jobb eredménnyel kecsegtet. A kéthektáros üveg­házból 10—11 vagon paradicso­mot szállítottunk, illetve szállí­tunk a piacra. Íme, néhány számadat, mely­nek elemzéséből, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a zöldségter­mesztők az első esztendőben a­­ránylag elég jó eredményeket könyvelnek el. Az üvegházak épí­tésére fordított kiadás kezd „ter­mőre fordulni“. Az idei bevétel meghaladja az 1 600 000 lejt. A hajtatásos termesztés meg­szervezése nagy feladat elé állí­totta a komplexum vezetőségét. Az volt a legfontosabb, hogy az üvegházban képzett embereket foglalkoztassanak. Persze, ez nem volt olyan egyszerű, mert a haj­tatásos termesztés is alapos szak­tudást követel. Az asszonyok me­net közben sajátították el a tud­nivalókat. A szakképzést illetően még sok a tennivaló. A zöldség­termesztési tanfolyamnak éppen az a rendeltetése, hogy a kerté­szek minél gyorsabban megis­merkedjenek a paradicsomter­­mesztés összes alap- és részlet­­kérdéseivel. Az üvegház-komplexum­ építé­se egyre nagyobb méretekben bontakozik ki. 1970-ben már 10 hektár üvegházban folyik majd a termelés. A mesterek idén két hektár üvegház felépítésére vál­lalkoztak. Mi valósult meg eb­ből? — vetődik fel a kérdés. — Az egyik építése a befeje­zés előtt áll — mondotta a mér­nök. — A Pataki József vezet­te építészeti csoport tagjai jelen­leg a fűtőberendezéseket szere­lik s a tető fémvázait hegesztik össze. Megvan annak a lehető­sége, hogy ezt az üvegházat év elején üzembe állítsuk. A hő­erőmű építése is folyamatban van. A rendelkezésünkre álló ka­zánok elegendőek lesznek ahhoz, hogy a négy üvegházban télen is tavaszt varázsoljunk. Járjuk a telepet. Azt tapasztal­juk, hogy a mesterek igyekezet­tel dolgoznak. Valahogy úgy is mondhatnék, hogy olyan évvégi hajrát vágnak ki. Ez nem volna baj. Csupán azt kell elmarasztal­nunk, hogy az idei évre terve­zett negyedik üvegház építésével alaposan lemaradtak. A bajon még sokat lehet segíteni. A reá­lis helyzettel számoljon az építő­­csoport felelőse, de ne utolsó­sorban az MTSZ-ek megyei szö­vetsége is. Az idei feladatot nem lehet a jövő évre halasztani, hisz 1969-ben hat hektár üvegházat kell fedél alá hozni. Az építke­zés meggyorsítása követeli, hogy a városkörnyéki 12 MTSZ ve­zetőtanácsa az eddiginél nagyobb segítséget nyújtson. A mehalai, ujmosnicai, gyiroki, gorodai, új­­szentesi és­­a vöröscsárdai MTSZ munkaerővel, szállítóeszközzel járul hozzá a terv kivitelezésé­hez. Egyes gazdaságok viszont még mindig idegennek tekintik e saját vagyonukat. Közismert, hogy a paradicsom­­termesztéshez vízre is szükség van. A vízellátást illetően van­nak törekvések, elgondolások. A két üvegház napi vízszükségletét jelenleg egy nagyobb kútból biz­tosítják. Ez az eljárás se nem korszerű, se nem gazdaságos. Igaz, ennek a kútnak ideiglenes rendeltetése van. Az MTSZ-ek megyei szövetsége az újszentesi MTSZ-t bízta meg újabb kútfú­rással. A mesterek munkához lát­tak, de törekvésük eddig nem járt eredménnyel. 126 méter mélységben még nem akadtak vízforrásra. A vízellátással kap­csolatosan volna egy megjegyzé­sünk. Először a kútfúrással kel­lett volna kezdeni a munkát Hisz most, amikor már épülnek az üvegházak és ha történetesen a mesterek nem találnak vizet, akkor bonyolódik a kérdés. Az is előfordulhat, hogy a vízszük­ségletet más, az üvegházaktól tá­volabbi kutakból kell majd biz­tosítani. Tervezéskor, az üveg­házak helyének a kijelölésekor ezzel is kellett volna számolni. Most már késő. Tovább kell ke­resni a vizet. Tovább kell szor­galmazni a munkát. A tervezéssel kapcsolatosan még van egy megjegyzésünk. A szaporítóháznak a paradicsomter­­mesztésben jól meghatározott sze­repköre van. A szaporítóház vi­szont még nem épült fel. Ez rendkívül sok nehézséget von maga után. Amint már említet­tük, a két üvegházban folyik a termelés, s a jövő évben újabb négy üvegház kerül fedél alá. Szaporítóház nélkül viszont na­gyon körülményes a palántane­velés. A kertészek tudják ezt a legjobban, hisz ez is az ő hatás­körükbe tartozik. A palánták ez­reit a fűtőtestre helyezett föld­del megrakott ládákban nevelik. Ez azon túlmenően, hogy nehéz­kes, költséges is. Javasoljuk: a megrendelők és a kivitelezők be­szélgessenek erről, s a lehetősé­gekhez mérten intézkedjenek, hogy a szaporítóház a jövő év­ben felépüljön. A temesváriak nagy reménye­ket fűznek az épülő üvegház­­komplexumhoz. Bízunk abban, hogy az építők a tervezett határ­időn belül eleget tesznek szép, de ugyanakkor elég nehéz­­ fel­adatuknak. A terv valóra váltá­sa megköveteli, hogy a megren­delők és a kivitelezők de nem utolsósorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szö­vetsége­i, a termelésszervezés és az építkezés sokrétű kérdései­vel az eddiginél behatóbban fog­lalkozzanak. Gergely Gergely agrármérnök : Paradicsomszüret a temesvári Üvegház-komplexum­ban

Next