Szabad Szó, 1969. január-március (26. évfolyam, 7425-7499. szám)
1969-01-29 / 7447. szám
Gyors ütemű fejlődésünk mérlege Tények, számadatok sorakoznak a hasábokon: ötéves tervünk harmadik esztendejének nemzetgazdaságfejlesztési mérlege, melyek fényesen bizonyítják, hogy gazdasági előrehaladásunk gyors üteme rendületlenül továbbfolytatódik. S már elöljáróban le kell szögezni, hogy ennek a gyors ütemnek lényegbevágó tényezője pártunk szüntelenül megújító politikája a gazdasági és társadalmi élet minden területén, az, hogy a Román Kommunista Párt — a IX. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai alapján — állandóan gondoskodik a gazdasági demokrácia fejlődéséről, a vezetési és tervezési formák tökéletesítéséről az igazgató bizottságok és a dolgozók közgyűléseinek létrehozásával, az állami mezőgazdasági vállalatok új szervezési formáival. Az iparvállalatok munkásai, műszaki dolgozói — s közöttük Temes megye gyárainak, üzemeinek dolgozói is — az év közben felemelt tervet is túlszárnyalták, úgyhogy az össztermelés 11,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1967-ben. De az idősebb korosztálynak talán a legsokatmondóbb iparfejlesztési adat: tavaly még annál is többet termeltünk, mint az első ötéves terv egész időszakában — egyetlen esztendő alatt ipari össztermelésünk többet tett ki, mint annak idején, 1951—1955-ben, öt egész év termelése! A Gazdasági Tanács, az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Igazgatóság Közleménye Románia Szocialista Köztársaság 1968. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről beszámol arról is, hogy 1968- ban mintegy 200 jelentős termelési kapacitás és objektum üzembehelyezésével növekedett az ország ipari ereje. S szemlélteti egyben a tudományos termelés- és munkaszervezés térhódítását az iparban, a technológiai folyamatok tökéletesítését, azt, hogy jobb jellegzetességekkel rendelkező termékeket állítottunk elő, nem is szólva új terméktípusok gyártásának megkezdéséről, tavaly kezdte meg működését például a piteşti-i személygépkocsigyár. Mezőgazdaságunk dolgozói nehéz esztendőt hagytak maguk mögött, hiszen az ország nagy részét szárazság érintette. És mégis, mezőgazdasági termelésünk a legtöbb alapvető terményből jóval magasabb volt az 1961—1965-ös esztendők átlagánál s ehhez a sikerhez — minden szerénykedés nélkül állíthatjuk — hozzájárult Temes megye falvainak dolgozó népe is. De a szárazság hatásának ilyen mérvű leküzdése egyben a szocialista mezőgazdálkodás felsőbbrendűségének is ismételt és igen sokatmondó bizonyítéka. A szállítás fejlesztésében, a beruházási-építkezési munkálatok végrehajtásában kivívott sikerek felmérése mellett, a közlemény szemlélteti az áruforgalom növekedését, különösen pedig a tartós háztartási cikkek vásárlásának emelkedését. A Közleménynek az anyagi és kulturális életszínvonalról szóló fejezete részletesen ismerteti a nemzeti jövedelem emelkedését, az alkalmazotti családok és a parasztcsaládok pénzjövedelmének növekedését. Az állami költségvetésből fedezett szociális-kulturális kiadások tavaly 39,7 milliárd lejt tettek ki, ami 8,3 milliárddal több, mint 1965- ben volt, s így az oktatás, a kultúra, a művészet, a tudomány és az egészségvédelem mind jobb anyagi alapokkal rendelkezett a fejlődéshez. S különösen ki kell emelnünk a felsőfokú oktatás — így a temesvári főiskolák — anyagi alapjának erősödését, diákjaink jó ha tudják, hogy 1968-ban mindegyikükre külön-külön 11800 lejt költött az állam. Még folytathatnánk az életszínvonal emelkedését bizonyító adatok felsorolását, de talán elég lesz még háromra külön felhívni a figyelmet: a televízióelőfizetők száma immár jóval nagyobb az egymilliónál — 22 százalékkal emelkedett egy év alatt; csaknem 400 000 lakos költözött új lakásokba; 230 kilométerrel növekedett az ivóvízelosztó-hálózat. Az új esztendő — az ötéves terv negyedik éve — első heteiben Temes megye dolgozói máris beszámolhatnak munkagyőzelmekről; nem kétséges, hogy az 1968-as év mérlege még lendületesebb munkára ösztönöz mindannyiunkat, már most, a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választásokra való felkészülés időszakában; arra ösztönöz, hogy maradéktalanul teljesítsük felajánlásainkat az idei terv túlszárnyalásáért folyó országos méretű nemes versenyben, melyet pártszervezeteink kezdeményeztek, felszabadulásunk XXV. évfordulója és a X. pártkongresszus méltó köszöntésére. ■ a HUMS gull JEWEIH FUM INMI ElllFSZiRElEI A javítóüzemiek válasza MOLDOVAN EMIL mérnök, a temesvári Javítóüzem igazgatója A temesvári Javítóüzem dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták azokat a felhívásokat, melyeket a Bukarest municipiumi, valamint a Temes megyei pártkonferencia intézett az összes pártszervezetekhez, valamennyi dolgozóhoz. Mi, válaszképpen, azt vállaltuk, hogy 4 millió lej értékben haladjuk túl az évi össztermelési tervet és 1 százalékkal a munkatermelékenység-növelési előirányzatot. Az alábbiakban e célkitűzések elérését szolgáló tevékenységünk néhány lényegesebb vonását vázolom. Saját erőnkből korszerűsítünk Az elemző grafikon, a „két-két grafikon“ s a termelőfolyamat vizsgálatára szolgáló más korszerű módszereket alkalmazva, szükségessé vált egyes termékek gyártásának átszervezése. A traktor tengelykapcsoló-tárcsákkal kezdtük el ezt az akciót, mivel ezek a termékek képezik termelésünknek több mint 20 százalékát. Míg azelőtt egész sor technológiai műveletet szokványos módon végeztünk, például a fékbetéteket fúróval lyukasztottuk, az alkatrészeket satuk segítségével szereltük, a csavarok össze- szorításához egyszerű kulcsokat használtunk, addig jelenleg a fékbetétek lemezeit stancolással lyukasztjuk, az alkatrészek rögzítéséhez pneumatikus szerkezeteket használunk és pneumatikus csavarkulcsokkal helyettesítettük a fixkulcsokat. • Hosszas lentitk itt részletezni mindazokat az erőfeszítéseket, melyek hozzásegítettek, hogy idáig eljussunk, mert volt éppen elég problémánk, nehézségünk. A fontos az, hogy mindannyian nagyon örülünk az elért eredményeknek. A tengelykapcsoló-tárcsák termelési folyamatában más korszerűsítéseket is bevezettünk, így 5 különleges, pneumatikus rögzítőszerkezetekkel ellátott munkaasztalt, teleprendszert a köszörülésnél keletkező por szülésére, 18 különleges, mozgatható konténert, több mint 40 konténert az alkatrészek szállításához stb. Ezáltal 17 százalékkal növekedett a tengelykapcsoló-tárcsák gyártásánál a munka termelékenysége és több mint 80 000 lejt takarítottunk múlt évben. Ez a jó tapasztalat arra késztetett bennünket, hogy az egyik igazgató bizottsági gyűlésen azt a feladatot jelöljük ki a termelés és a munka tudományos megszervezésével foglalkozó kollektívának, hogy tanulmányozza a lökéscsillapítás trak t0rszékek gyártását, melyek elég jelentős helyet foglalnak el tervfeladataink között. (Tavaly óta gyártjuk e székeket a brassói Tractorul üzem számára.) Bár csak néhány hónap telt el az akció beindításától, máris egész sor figyelemre méltó siker mutatkozik. A hegesztéses szereléshez előállítottunk 5 munkaasztalt szerkezetekkel és gázelszívó berendezéssel, másik két asztalt pedig, melyeket az alkatrészek szerelésénél használunk, pneumatikus satuval láttunk el. A tanulmányból kitűnik, hogy a traktorszékek technológiai folyamata átszervezésének eredményeképpen a munka termelékenysége 20 százalékkal növekszik, több mint 200 000 lejt takarítunk meg, s közben ugyanazon a termelési felületen megkétszereződik a termelés. Az önfelszerelési csoport — mely a főkonstruktőr szolgálat mellett működik — sikeresen kezdte meg tevékenységét. Egy 1000 kilós osztályozót, ládák és hordók gépkocsira rakását könynyítő szerkezetet, mechanikus helyváltoztatású csővágót, konténer-rakodót készített. A poliuretán hulladékok jobb (Folytatás a 3. oldalon) meg az el- í zérszámadó közgyűlések előtt Zsombolyai előretekintés gazdag év után Közgyűlésekre készülnek a falvak. A múlt évi munka eredményeinek számbavétele, a jövedelem felhasználása, s a tanulságok összegezése, minden MTSZ-ben igen fontos esemény. S nemcsak azért, mert a zárszámadásból tudhatja meg a tagság, hogy milyen részesedés jut neki. Az elért jövedelem ugyanis következmény, a termelés, a gazdálkodás végeredménye. Helytelen volna bárhol is megfeledkezni erről az összefüggésről. A zárszámadói közgyűlésnek az az egyik rendeltetése, hogy alapos elemzést adjon a közös munka hatékonyságáról, az eredményekről, hiányosságokról és a jó tapasztalatokról. A zsombolyai termelőszövetkezetben Hota Petre elnökkel, a mérnökökkel és a főkönyvelővel a közgyűlés előkészítéséről beszélgetünk. Arról, milyen tennivalókat látnak különösen fontosnak a sikeres zárszámadó közgyűlés érdekéte—1. Érlut ■»ak .déki termelőszövetkezet tevékenysége jelentős megyénk szövetkezeti mezőgazdaságának életében. A múlt esztendő korántsem volt gondmentes. A kedvezőtlen időjárás sok akadályt gördített a vezetők és a tagság elé. Az eredmények, mindezek ellenére, nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is jók. Van mit számba venniük a zsombolyaiaknak. A dolgos hetek, napok nem múltak el nyomtalanul. Búzából például 3112, árpából 3075, rostkenderből 6800, cukorrépából pedig 38 226 kilós hektáronkénti átlagtermést értek el. A kukoricatermesztők is jól vizsgáztak. A Mühlroth Márton és Soós András vezette II. és III. brigád 7355, illetve 7044 kiló kukoricát termesztett hektáronként. A jó átlaghozamok szorosan összefüggnek az állam nyújtotta támogatással. A műtrágya, a nemesitett vetőmag, s az ingyen juttatott gyomirtószer fokozodó használata a termelésben nagyban éreztette hatását. — Hogyan alakul a munkaegység értéke? — kérdem a főkönyvelőt. — összértéke meghaladja a 30 lejt. Ebből 23 lej készpénz. Az átlagos munkaegység-teljesítmény 440. A pótjavadalmazásként kiutalt összeg minden egyes munkaegység értékét még négy lejjel növeli. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem több mint 14 000 lejt tesz ki. Gergely Gergely (Folytatás a 2. oldalon) A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE TEMES MEGYÉBEN KUKORICA KOMBÁJN 1965 1965 mm ,US.:L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA További jelölőgyűlések Az utóbbi napokban, a lapunk hasábjain már ismertetett elvtársakon kívül a következőket javasolták képviselőjelöltnek a Temesvár municipiumi , néptanácsi választókerületekbe: Neacşu Ioan — 41-es számú; Luca Petru — 42-es számú; Cojocaru Atanasie — 43-as számú; Șerbănescu Mircea — 7-es számú; Bodocan Ana — 8-as számú; Turtureasa? Gheorghe — 47-es számú; Mag- ■ laviceanu Crist. — 48-as számú; I Beinschroth Nicolae — 49-es szá- 1 mu; Purceld Aurel — 110-es szá- 0 mu; Alexandru Eugenia — 111-es * számú; Bosică Elisabeta 112- 113- as 114- es 115- öses számú; Paveloiu Ana - számú; Casian Maria — számú; Popovici Maria - számú; Grigorescu Dumitru — 146- os számú; Vigh András — 147- es számú; Hernie Ioana — 148- as számú; Oláh János — 149(Folytatás a 3. oldalon) XXVI. évfolyam, 7447. szám Szerda, 1969. január 29. 4 oldal, ára 30 bani ■ Befejezte munkálatait a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése Január 27-én és 28-án plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa. A keddi ülésen részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Manea Mănescu, Iosif Banc, Gere Mihály, Dumitru Popescu, valamint az RKP KB és a kormány számos tagja. A plenáris ülés munkálatain részt vettek még megyei pártbizottságok első titkárai, mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökei, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok igazgatói, mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások vezetői, mezőgazdasági szövetkezetek elnökei, községi és mezőgazdasági szövetkezeti pártbizottságok titkárai. A plenáris ülés munkálatai keretében, a napirenden szereplő kérdések megvitatása során felszólaltak a következő elvtársak: Marin Argint, a mezőgazdasági termelői szövetkezetek Ilfov megyei szövetségének elnöke, Ion Popa, a barkácsi (Fehér megye) MTSZ elnöke, Gheorghe Ghinea, az RKP Botoşani megyei bizottságának első titkára, Pavel Rizo, az érmihályfalvi (Bihar megye) MTSZ elnöke, Ion Manoiu mérnök, a Brassó megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatója, Gheorghe Postolache, a ţiteşti-i (Vrancea megye) MTSZ elnöke, Constantin Timirgaziu mérnök, a secuiemi-i (Neamţ megye) mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója, Serghei Melniciuc, az independenţai (Galac megye) MTSZ elnöke, Alexandru Galoş mérnök, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kolozs megyei szövetségének elnöke, Gheorghe Paloş, az RKP Gorj megyei bizottságának első titkára, Traian Moraru mérnök, a castelul (Konstanca megye) mezőgazdaság-gépesítési vállalat igazgatója, Stelian Molnăşan, a crăgueşti-i (Mehedinţi megye) MTSZ pártbizottságának titkára, Toader Miron, a cosmeşti-i (Iaşi megye) MTSZ elnöke, Anghel Mircea, a grindui (Ialomiţa megye) MTSZ elnöke, Ion Oprea mérnök, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Temes megyei szövetségének elnöke, Gheorghe Roşu, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének első alelnöke, Silviu Strasser, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Bakó megyei szövetségének elnöke, Dumitru Tîrcolea, a buzescui (Teleorman megye) MTSZ elnöke, Ioana Marinaş, a jibleai (Vâlcea megye) MTSZ pártbizottságának titkára, Laurenţiu Şchiop, az alţimeai (Szeben megye) MTSZ elnöke, Ion Ruşinaru, a Mezőgazdasági Bank elnöke, Ion Apostolescu, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Brăila megyei szövetségének elnöke, Gheorghe Blaj, az RKP Máramaros megyei bizottságának első titkára, Milica Giura, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Maros megyei szövetségének elnöke, Nicolae Ştefan, a zöldség- és gyümölcsértékesítő főigazgatóság vezetője, Gheorghe Petrescu, az RKP Dolj megyei bizottságának első titkára, Maria Zidaru, a pálfalvi (Szatmár megye) MTSZ elnöke, Nicolae Giosan, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke, Marin Vlad, a crovui (Dîmboviţa megye) MTSZ pártbizottságának titkára. A plenáris ülés behatóan elemezte a mezőgazdasági szövetségeknek a megalakulásuk óta eltelt csaknem három évben kifejtett tevékenységét, a szövetkezetek gazdasági és szervezeti erősítésében elért eredményeket, a szövetkezeti mezőgazdaság hozzájárulását a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésében és a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésében elért sikerek mellett a felszólalók kiemelték a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége tevékenységének egyes szektoraiban még meglevő fogyatékosságokat. Számos javaslat hangzott el olyan intézkedések foganatosítására, amelyeknek célja javítani és tökéletesíteni az országos szövetség és a megyei szövetségek tevékenységét a mezőgazdasági szövetkezetek irányításában és támogatásában, hogy felhasználják az összes erőforrásokat a termelés és a jövedelmek további fejlesztéséért. A felszólalók javaslatokat tettek az 1969. évi állami tervből a szövetkezeti mezőgazdasági szektorra háruló feladatok legjobb körülmények közötti maradéktalan teljesítésére. Élénk és hosszas taps közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. ★ * ★ A január 28-i ülés második felében a plénum elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végzett munka megszervezésére és javadalmazására vonatkozó alapszabályzati normák alkalmazásáról szóló szabályzatot. A plénum határozatot fogadott el a mezőgazdasági szövetkezetek irányításának javításáról és az 1969. évi tervfeladatok valóra váltásához szükséges feltételek biztosításáról. A szövetségek — mutat rá a határozat — útbaigazítást adnak a mezőgazdasági szövetkezeteknek, hogy a közgyűléseken alaposan és sokoldalúan elemezzék azokat az erőforrásokat, amelyekkel a növényi és állati termelés növelése érdekében rendelkeznek. (Folytatás a 2. oldalon) r I I I I II „Mintegy 180 műkedvelő vett részt a gyiroki kulturotthonban megtartott SZEMTŐL SZEMBEN vetélkedőn, ahol három kulturotthon — Gyirok, Giroda és Újszentes — műkedvelői mérték I I I I össze tudásukat. A zsúfolásig megtelt teremben, jelentések sze-rint, lehettek vagy hatszázan. Eredmények: Gyirok (681 pont), Ujszentes (579 pont), Giroda (561 pont). A nyertesek között érmeket, diplomákat, nyereménytár- ígyakat osztottak ki.“ Röviden tehát: jól sikerült, nagy tömeget megmozgató, érdekes rendezvény. Időszerű több szempontból is. Részben a művelődési élet téli idényét élénkítet-tte, hiszen egyhónapos előkészület előzte meg mindhárom rész- ről a versenyt, másrészt pedig a közelgő IX. országos verseny szakaszdöntője előversenyének is számított. Ez a gondolat vezette a municipiumi művelődési és művészetügyi bizottság módszertani irányítóit, amikor január közepén megrendezték az említett hármas találkozót Temesvárhoz tartozó falvak műkedvelői között. Bizonyára sokan emlékeznek még a tv-előadások nyomán gombamódra elszaporodó „távolssági vetélkedőkre“, melyeket nem kis anyagi befektetésekkel rendeztek. A tömegművelődés összekötő szálait ezek az egyetlen nagy eseményre alapozó rendez es mények nem tudták és nem is tűzték ki célul megkeresni. Miért fordultak akkor ismét ezekhez a formákhoz a módszertani irányítók? Mert ez esetben nemcsak művelődési eseménynek, hanem egy távolabbi célhoz vezető legjobb útnak tartották. Ezért nem zavart az, hogy nem a szokásos két, hanem három csoport állít szemtől szemben egymással, mert végsősorban is a többórás műsor színpadi vizsgája, a nagyközönség előtti szerepelés, mint „előkészületi fázis“ töltött be szerepet. Közel egyhónapos készülődés, állandó helyi tevékenység eredményének szakaszjelzője volt. Egy apró, látszólag lényegtelen eseménye is volt ennek a három ágazata szemtől szemben-nek. Miközben folyt a műsor, megindultak a szervezők, hogy véleményt gyűjtsenek a nagyközönség soraiban. Idősebbeket és fiatalokat kérdeztek meg arról, hogy megfelelőnek tartják-e ezt a szembesítési formát, hogy mi a véleményük egyes műkedvelők teljesítményeiről. Az, hogy legtöbb esetben elismerő véleményt kaptak, részben az érdeklődés, a véleménykutatás módszerének helyeslését is jelentette. A pontszámokon és ajándéktárgyakon túlmenően a résztvevő együttesek, módszertani irányítók és kultúrigazgatók hazavihették a közönség ítéletét, elismerését, avagy bírálatát is. Éreztetni tudták ezáltal azt is, hogy nem egymás között, hanem magukért és a nagyközönségért játszanak, hogy szerepük egy olyanfajta népművelődés pártfogása és ébrentartása, mely a tehetség, képesség és hagyomány arányában a legjobbat, minőségileg a legművészibbet adja publikumának. A gyiroki lakodalom —, mely együttesének főnyereménye volt — valóban kiemelkedő, impozáns műsorszáma volt az előadásnak. Külön szólhatnánk mindarról, ami a nyolc versenyponton belül lehetőséget adott arra, hogy újabb szálakat fűzzön műkedvelő és közönség köré. Példának említhetnénk meg az újszentesi 92 éves Déka János bácsit, aki ezúttal saját verseit mutatta be, melyeket évek során a Temes folyó mellett titkos, meghitt órákban alkotott. Hány népi alkotó, írogató van még a falvakon, akiknek talán életreszóló, értelmet adó lehet egy-egy hasonló fellépés. És itt elsősorban a fiatalabbakra gondolunk, akik az idősebbekre meg a falusi értelmiségre támaszkodva szép, meghitt légkörű, alkotó találkozókkal, kis irodalmi be- Pongrácz P. Mária (Folytatás a 2. oldalon)