Szabad Szó, 1969. január-március (26. évfolyam, 7425-7499. szám)

1969-01-29 / 7447. szám

Gyors ütemű fejlődésünk mérlege Tények, számadatok sorakoznak a hasábokon: ötéves tervünk harmadik esztendejének nemzetgazdaságfejleszté­si mérlege, melyek fényesen bizonyítják, hogy gazdasági előrehaladásunk gyors üteme rendületlenül továbbfolyta­tódik. S már elöljáróban le kell szögezni, hogy ennek a gyors ütemnek lényegbevágó tényezője pártunk szüntele­nül megújító politikája a gazdasági és társadalmi élet minden területén, az, hogy a Román Kommunista Párt — a IX. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai alapján — állandóan gondoskodik a gazdasági demokrácia fejlődéséről, a vezetési és tervezési formák tökéletesítésé­ről az igazgató bizottságok és a dolgozók közgyűléseinek létrehozásával, az állam­i mezőgazdasági vállalatok új szervezési formáival. Az iparvállalatok munkásai, műszaki dolgozói — s közöttük Temes megye gyárainak, üzemeinek dolgozói is — az év közben felemelt tervet is túlszárnyalták, úgy­hogy az össztermelés 11,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1967-ben. De az idősebb korosztálynak talán a legsokat­mondóbb iparfejlesztési adat: tavaly még annál is többet termeltünk, mint az első ötéves terv egész időszakában — egyetlen esztendő alatt ipari össztermelésünk többet tett ki, mint annak idején, 1951—1955-ben, öt egész év termelése! A Gazdasági Tanács, az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Igazgatóság Közleménye Románia Szocialista Köztársaság 1968. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről beszámol arról is, hogy 1968- ban mintegy 200 jelentős termelési kapacitás és objektum üzembehelyezésével növekedett az ország ipari ereje. S szemlélteti egyben a tudományos termelés- és munka­­szervezés térhódítását az iparban, a technológiai folya­matok tökéletesítését, azt, hogy jobb jellegzetességekkel rendelkező termékeket állítottunk elő, nem is szólva új terméktípusok gyártásának megkezdéséről, tavaly kezdte meg működését például a piteşti-i személygépkocsigyár. Mezőgazdaságunk dolgozói nehéz esztendőt hagytak maguk mögött, hiszen az ország nagy részét szárazság érin­tette. És mégis, mezőgazdasági termelésünk a legtöbb alap­vető terményből jóval magasabb volt az 1961—1965-ös esztendők átlagánál s ehhez a sikerhez — minden szerény­kedés nélkül állíthatjuk — hozzájárult Temes megye falvai­nak dolgozó népe is. De a szárazság hatásának ilyen mérvű leküzdése egyben a szocialista mezőgazdálkodás felsőbbren­dűségének is ismételt és igen sokatmondó bizonyítéka. A szállítás fejlesztésében, a beruházási-építkezési mun­kálatok végrehajtásában kivívott sikerek felmérése mellett, a közlemény szemlélteti az áruforgalom növekedését, külö­nösen pedig a tartós háztartási cikkek vásárlásának emel­kedését. A Közleménynek az anyagi és kulturális életszín­vonalról szóló fejezete részletesen ismerteti a nemzeti jö­vedelem emelkedését, az alkalmazotti családok és a paraszt­családok pénzjövedelmének növekedését. Az állami költség­­vetésből fedezett szociális-kulturális kiadások tavaly 39,7 milliárd lejt tettek ki, ami 8,3 milliárddal több, mint 1965- ben volt, s íg­y az oktatás, a kultúra, a művészet, a tudo­mány és az egészségvédelem mind jobb anyagi alapokkal rendelkezett a fejlődéshez. S különösen ki kell emelnünk a felsőfokú oktatás — így a temesvári főiskolák — anyagi alapjának erősödését­, diákjaink jó ha tudják, hogy 1968-ban mindegyikükre külön-külön 11800 lejt költött az állam. Még folytathatnánk az életszínvonal emelkedését bizonyító adatok felsorolását, de talán elég lesz még háromra külön felhívni a figyelmet: a televízióelőfizetők száma immár jó­val nagyobb az egymilliónál — 22 százalékkal emelkedett egy év alatt; csaknem 400 000 lakos költözött új lakások­ba; 230 kilométerrel növekedett az ivóvízelosztó-hálózat. Az új esztendő — az ötéves terv negyedik éve — első heteiben Temes megye dolgozói máris beszámolhatnak munkagyőzelmekről; nem kétséges, hogy az 1968-as év mér­lege még lendületesebb munkára ösztönöz mindannyiunkat, már most, a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választásokra való felkészülés időszakában; arra ösztönöz, hogy maradék­talanul teljesítsük felajánlásainkat az idei terv túlszárnya­lásáért folyó országos méretű nemes versenyben, melyet pártszervezeteink kezdeményeztek, felszabadulásunk XXV. évfordulója és a X. pártkongresszus méltó köszöntésére. ■ a HUMS gull JEWEIH FUM IN­MI ElllFSZiRElEI A javítóüzemiek válasza MOLDOVAN EMIL mérnök, a temesvári Javítóüzem igazgatója A temesvári Javítóüzem dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták azokat a felhívásokat, melyeket a Bukarest mu­­nicipiumi, valamint a Temes megyei pártkonferencia in­tézett az összes pártszervezetekhez, valamennyi dolgozó­hoz. Mi, válaszképpen, azt vállaltuk, hogy 4 millió lej értékben haladjuk túl az évi össztermelési tervet és 1 szá­zalékkal a munkatermelékenység-növelési előirányzatot. Az alábbiakban e célkitűzések elérését szolgáló tevé­kenységünk néhány lényegesebb vonását vázolom. Saját erőnkből korszerűsítünk Az elemző grafikon, a „két-két grafikon“ s a termelőfolyamat vizsgálatára szolgáló más kor­szerű módszereket alkalmazva, szükségessé vált egyes termékek gyártásának átszervezése. A trak­tor tengelykapcsoló-tárcsákkal kezdtük el ezt az akciót, mivel ezek a termékek képezik terme­lésünknek több mint 20 százalé­kát. Míg azelőtt egész sor tech­nológiai műveletet szokványos módon végeztünk, például a fék­betéteket fúróval lyukasztottuk, az alkatrészeket satuk segítségé­vel szereltük, a csavarok össze- szorításához egyszerű kulcsokat használtunk, addig jelenleg a fékbetétek lemezeit stancolással lyukasztjuk, az alkatrészek rög­zítéséhez pneumatikus szerkeze­teket használunk és pneumatikus csavarkulcsokka­l helyettesítettük a fixkulcsokat. • Hosszas lentitk itt részletezni mindazokat az erőfe­szítéseket, melyek hozzásegítet­tek, hogy idáig eljussunk, mert volt éppen elég problémánk, ne­hézségünk. A fontos az, hogy mindannyian nagyon örülünk az elért eredményeknek. A tengelykapcsoló-tárcsák ter­melési folyamatában más kor­szerűsítéseket is bevezettünk, így 5 különleges, pneumatikus rög­­zítőszerkezetekkel ellátott mun­kaasztalt, telep­rendszert a kö­szörülésnél keletkező por szü­lésére, 18 különleges, mozgatható konténert, több mint 40 konté­nert az alkatrészek szállításához stb. Ezáltal 17 százalékkal növe­kedett a tengelykapcsoló-tárcsák gyártásánál a munka termelé­kenysége és több mint 80 000 lejt takarítottunk múlt évben. Ez a jó tapasztalat arra kész­tetett bennünket, hogy az egyik igazgató bizottsági gyűlésen azt a feladatot jelöljük ki a termelés és a munka tudományos meg­szervezésével foglalkozó kollektí­vának, hogy tanulmányozza a lökéscsillapítás t­r­a­k t0­rszékek gyártását, melyek elég jelentős helyet foglalnak el tervfelada­taink között. (Tavaly óta gyárt­juk e székeket a brassói Tracto­rul üzem számára.) Bár csak né­hány hónap telt el az akció be­indításától, máris egész sor fi­­gyelemre méltó siker mutatkozik. A hegesztéses szereléshez előál­lítottunk 5 munkaasztalt szerke­zetekkel és gázelszívó berende­zéssel, másik két asztalt pedig, melyeket az alkatrészek szerelé­sénél használunk, pneumatikus satuval láttunk el. A tanulmányból kitűnik, hogy a traktorszékek technológiai fo­lyamata átszervezésének ered­ményeképpen a munka termelé­kenysége 20 százalékkal növek­szik, több mint 200 000 lejt taka­rítunk meg, s közben ugyanazon a termelési felületen megkétsze­reződik a termelés. Az önfelszerelési csoport — mely a főkonstruktőr szolgálat mellett működik — sikeresen kezdte meg tevékenységét. Egy 1000 kilós osztályozót, ládák és hordók gépkocsira rakását köny­­nyítő szerkezetet, mechanikus helyváltoztatású csővágót, konté­ner-rakodót készített. A poliuretán hulladékok jobb (Folytatás a 3. oldalon) meg az el- í­ zérszámadó közgyűlések előtt Zsombolyai előretekintés gazdag év után Közgyűlésekre készülnek a falvak. A múlt évi munka eredményeinek számbavéte­le, a jövedelem felhaszná­lása, s a tanulságok összege­zése, minden MTSZ-ben i­­gen fontos esemény. S nem­csak azért, mert a zárszám­adásból tudhatja meg a tag­ság, hogy milyen részesedés jut neki. Az elért jövedelem ugyanis következmény, a termelés, a gazdálkodás vég­eredménye. Helytelen vol­na bárhol is megfeledkezni erről az összefüggésről. A zárszámadói közgyűlésnek az az egyik rendeltetése, hogy alapos elemzést adjon a közös munka hatékonysá­gáról, az eredményekről, hiányosságokról és a jó ta­pasztalatokról. A zsombolyai termelőszövet­kezetben Hota Petre elnökkel, a mérnökökkel és a főkönyvelővel a közgyűlés előkészítéséről beszél­getünk. Arról, milyen tennivaló­kat látnak különösen fontosnak a sikeres zárszámadó közgyűlés érdekéte—1. É­rlut ■»ak .déki termelőszö­vetkezet tevékenysége jelentős megyénk szövetkezeti mezőgazda­ságának életéb­en. A múlt eszten­dő korántsem volt gondmentes. A kedvezőtlen időjárás sok akadályt gördített a vezetők és a tagság elé. Az eredmények, mindezek ellenére, nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is jók. Van mit számba venniük a zsombolyaiaknak. A dolgos hetek, napok nem múltak el nyomtala­nul. Búzából például 3112, ár­pából 3075, rostkenderből 6800, cukorrépából pedig 38 226 kilós hektáronkénti átlagtermést értek el. A kukoricatermesztők is jól vizsgáztak. A Mühlroth Márton és Soós András vezette II. és III. brigád 7355, illetve 7044 kiló kukoricát termesztett hektáron­ként. A jó átlaghozamok szorosan összefüggnek az állam nyújtotta támogatással. A műtrágya, a ne­mesitett vetőmag, s az ingyen juttatott gyomirtószer fokozodó használata a termelésben nagy­ban éreztette hatását. — Hogyan alakul a munkaegy­ség értéke? — kérdem a főköny­velőt. — összértéke meghaladja a 30 lejt. Ebből 23 lej készpénz. Az átlagos munkaegység-teljesít­mény 440. A pótjavadalmazás­­kén­t kiutalt összeg minden egyes munkaegység értékét még négy lejjel növeli. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem több mint 14 000 lejt tesz ki. Gergely Gergely (Folytatás a 2. oldalon) A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE TEMES MEGYÉBEN KUKORICA KOMBÁJN 1965 1965 mm ,US.:L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­JETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA További jelölőgyűlések Az utóbbi napokban, a lapunk hasábjain már ismertetett elv­társakon kívül a következőket javasolták képviselőjelöltnek a Temesvár municipiumi , néptaná­csi választókerületekbe: Neacşu Ioan — 41-es­ számú­; Luca Petru — 42-es számú; Cojocaru­ Atana­­sie — 43-as számú; Șerbănescu Mircea — 7-es számú; Bodocan Ana — 8-as számú; Turtureasa­­? Gheorghe — 47-es számú; Mag- ■ laviceanu Crist. — 48-as számú; I Beinschroth Nicolae — 49-es szá- 1 mu; Purceld Aurel — 110-es szá- 0 mu; Alexandru Eugenia — 111-es * számú; Bosică Elisabeta 112-­­ 113- as 114- es 115- ös­es számú; Paveloiu Ana - számú; Casian Maria — számú; Popovici Maria - számú; Grigorescu Dumitru — 146- os számú; Vigh András — 147- es számú; Hernie Ioana — 148- as számú; Oláh János — 149­(Folytatás a 3. oldalon) XXVI. évfolyam, 7447. szám Szerda, 1969. január 29. 4 oldal, ára 30 bani ■ Befejezte munkálatait a Mezőgazdasági Termelő­­szövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése Január 27-én és 28-án plená­ris ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa. A keddi ülésen részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Tro­­fin, Manea Mănescu, Iosif Banc, Gere Mihály, Dumitru Popescu, valamint az RKP KB és a kor­mány számos tagja. A plenáris ülés munkálatain részt vettek még megyei pártbi­zottságok első titkárai, mező­­gazdasági szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökei, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok igaz­gatói, mezőgazdasági kutatóinté­zetek és kísérleti állomások ve­zetői, mezőgazdasági szövetkeze­tek elnökei, községi és mező­gazdasági szövetkezeti pártbizott­ságok titkárai. A plenáris ülés munkálatai keretében, a napirenden szereplő kérdések megvitatása során fel­szólaltak a következő elvtársak: Marin Argint, a mezőgazdasági termelői szövetkezetek Ilfov me­gyei szövetségének elnöke, Ion Popa, a barkácsi (Fehér megye) MTSZ elnöke, Gheorghe Ghinea, az RKP Botoşani megyei bizott­ságának első titkára, Pavel Rizo, az érmihályfalvi (Bihar megye) MTSZ elnöke, Ion Manoiu mér­nök, a Brassó megyei mezőgazda­­sági igazgatóság igazgatója, Ghe­orghe Postolache, a ţiteşti-i (Vrancea megye) MTSZ elnöke, Co­nstantin Timirgaziu mérnök, a secuiemi-i (Neamţ megye) mező­­gazdasági kísérleti állomás igaz­gatója, Serghei Melniciuc, az in­­dependenţai (Galac megye) MTSZ elnöke, Alexandru Galoş mérnök, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Kolozs megyei szövetsé­gének elnöke, Gheorghe Paloş, az RKP Gorj megyei bizottságá­nak első titkára, Traian Moraru mérnök, a castelul (Konstanca megye) mezőgazdaság-gépesítési vállalat igazgatója, Stelian Mol­­năşan, a crăgueşti-i (Mehedinţi megye) MTSZ pártbizottságának titkára, Toader Miron, a cos­­meşti-i (Iaşi megye) MTSZ elnö­ke, Anghel Mircea, a grindui (Ialomiţa megye) MTSZ elnöke, Ion Oprea mérnök, a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek Temes megyei szövetségének elnöke, Gheorghe Roşu, a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetségének első alelnöke, Silviu Strasser, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Bakó me­gyei szövetségének elnöke, Du­mitru Tîrcolea, a buzescui (Te­leorman megye) MTSZ elnöke, Ioana Marinaş, a jibleai (Vâlcea megye) MTSZ pártbizottságának titkára, Laurenţiu Şchiop, az al­­ţimeai (Szeben megye) MTSZ elnöke, Ion Ruşinaru, a Mező­­gazdasági Bank elnöke, Ion Apos­­tolescu, a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek Brăila megyei szö­vetségének elnöke, Gheorghe Blaj, az RKP Máramaros me­gyei bizottságának első titkára, Milica Giura, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Maros me­gyei szövetségének elnöke, Nico­lae Ştefan, a zöldség- és gyü­­mölcsértékesítő főigazgatóság ve­zetője, Gheorghe Petrescu, az RKP Dolj megyei bizottságának első titkára, Maria Zidaru, a pál­­falvi (Szatmár megye) MTSZ el­nöke, Nicolae Giosan, a Mező­­gazdasági Főtanács elnöke, Marin Vlad, a crovui (Dîmboviţa me­gye) MTSZ pártbizottságának titkára. A plenáris ülés behatóan ele­mezte a mezőgazdasági szövetsé­geknek a megalakulásuk óta eltelt csaknem három évben kifejtett tevékenységét, a szövetkezetek gazdasági és szervezeti erősítésé­ben elért eredményeket, a szövet­kezeti mezőgazdaság hozzájárulá­sát a nemzetgazdaság fejlesztésé­hez. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésében és a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésében elért sikerek mellett a felszólalók kiemelték a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Országos Szö­vetsége tevékenységének egyes szektoraiban még meglevő fogya­tékosságokat. Számos javaslat hangzott el olyan intézkedések foganatosítására, amelyeknek cél­ja javítani és tökéletesíteni az országos szövetség és a megyei szövetségek tevékenységét a me­zőgazdasági szövetkezetek irányí­tásában és támogatásában, hogy felhasználják az összes erőfor­rásokat a termelés és a jövedel­mek további fejlesztéséért. A felszólalók javaslatokat tet­tek az 1969. évi állami tervből a szövetkezeti mezőgazdasági szek­torra háruló feladatok legjobb körülmények közötti maradékta­lan teljesítésére. Élénk és hosszas taps közepet­te szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. ★ * ★ A január 28-i ülés második felében a plénum elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben végzett munka megszer­vezésére és javadalmazására vo­natkozó alapszabályzati normák alkalmazásáról szóló szabályzatot. A plénum határozatot fogadott el a mezőgazdasági szövetkezetek irányításának javításáról és az 1969. évi tervfeladatok valóra váltásához szükséges feltételek biztosításáról. A szövetségek — mutat rá a határozat — útbaigazítást adnak a mezőgazdasági szövetkezetek­nek, hogy a közgyűléseken ala­posan és sokoldalúan elemezzék azokat az erőforrásokat, amelyek­kel a növényi és állati termelés növelése érdekében rendelkeznek. (Folytatás a 2. oldalon) r I I I I I­I „Mintegy 180 műkedvelő vett részt a gyiroki kulturotthonban megtartott SZEMTŐL SZEMBEN vetélkedőn, ahol három kultur­­otthon — Gyirok, Giroda és Új­­szentes — műkedvelői mérték I I I I össze tudásukat. A zsúfolásig megtelt teremben, jelentések sze-­­rint, lehettek vagy hatszázan. Eredmények: Gyirok (681 pont),­­ Ujszentes (579 pont), Giroda (561­­ pont). A nyertesek között érme­­­­ket, diplomákat, nyereménytár- í­gyakat osztottak ki.“­­ Röviden tehát: jól sikerült, nagy tömeget megmozgató, érde­kes rendezvény. Időszerű több szempontból is. Részben a műve­lődési élet téli idényét élénkítet-t­te, hiszen egyhónapos előkészü­let előzte meg mindhárom rész-­ ről a versenyt, másrészt pedig a közelgő IX. országos verseny szakaszdöntője előversenyének is számított. Ez a gondolat vezette­ a municipiumi művelődési és művészetügyi bizottság módszer­tani irányítóit, amikor január­ közepén megrendezték az említett hármas találkozót Temesvárhoz tartozó falvak műkedvelői között. Bizonyára sokan emlékeznek még a tv-előadások nyomán gombamódra elszaporodó „távol­s­sági vetélkedőkre“, melyeket nem kis anyagi befektetésekkel ren­deztek. A tömegművelődés össze­kötő szálait ezek az egyetlen­­ nagy eseményre alapozó rendez­­ es­ mények nem tudták és nem is tűzték ki célul megkeresni. Mi­ért fordultak akkor ismét ezek­hez a formákhoz a módszertani irányítók? Mert ez esetben nem­csak művelődési eseménynek, ha­nem egy távolabbi célhoz vezető legjobb útnak tartották. Ezért nem zavart az, hogy nem a szo­kásos két, hanem három csoport állít szemtől szemben egymással, mert végsősorban is a többórás műsor színpadi vizsgája, a nagy­­közönség előtti szerepelés, mint „előkészületi fázis“ töltött be sze­repet. Közel egyhónapos készü­lődés, állandó helyi tevékenység eredményének szakaszjelzője volt. Egy apró, látszólag lényegtelen eseménye is volt ennek a három ágazata szemtől szemben-nek. Mi­közben folyt a műsor, megindul­tak a szervezők, hogy véleményt gyűjtsenek a nagyközönség so­raiban. Idősebbeket és fiatalokat kérdeztek meg arról, hogy meg­felelőnek tartják-e ezt a szembe­sítési formát, hogy mi a véle­ményük egyes műkedvelők telje­sítményeiről. Az, hogy legtöbb esetben elismerő véleményt kap­tak, részben az érdeklődés, a véleménykutatás módszerének he­lyeslését is jelentette. A pontszá­mokon és ajándéktárgyakon túl­menően a résztvevő együttesek, módszertani irányítók és kultúr­­igazgatók hazavihették a közön­ség ítéletét, elismerését, avagy bírálatát is. Éreztetni tudták ez­által azt is, hogy nem egymás között, hanem magukért és a nagyközönségért játszanak, hogy szerepük egy olyanfajta népmű­­velődés pártfogása és ébrentar­tása, mely a tehetség, képesség és hagyomány arányában a leg­jobbat, minőségileg a legművé­­szibbet adja publikumának. A gyiroki lakodalom —, mely együttesének főnyereménye volt — valóban kiemelkedő, impo­záns műsorszáma volt az elő­adásnak. Külön szólhatnánk mindarról, ami a nyolc verseny­ponton belül lehetőséget adott arra, hogy újabb szálakat fűz­zön műkedvelő és közönség kö­ré. Példának említhetnénk meg az újszentesi 92 éves Déka János bácsit, aki ezúttal saját verseit mutatta be, melyeket évek során a Temes folyó mellett­ titkos, meghitt órákban alkotott. Hány népi alkotó, írogató van még a falvakon, akiknek talán él­etre­­szóló, értelmet adó lehet egy-egy hasonló fellépés. És itt elsősor­ban a fiatalabbakra gondolunk, akik az idősebbekre meg a fa­lusi értelmiségre támaszkodva szép, meghitt légkörű, alkotó találkozókkal, kis irodalmi be- Pongrácz P. Mária (Folytatás a 2. oldalon)

Next