Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)
1969-09-11 / 7639. szám
Ibírna Mizasi, hozzám ism at kvesháziasághajtatás TEMES MEGYE mezőgazdasági egységeiben az utóbbi években egyre nagyobb mértékben rátértek a szolárokban és üvegházakban való zöldséghajtatásra, elősegítve ezúton a korai zöldségellátást és a jövedelem növelését. A cél mindenként elismerésre méltó és a fejlődést, korszerűsödést tükrözi ezen a téren is. De a törekvés és a folyamat általános értékelése helyett a jelen körülmények között egyre inkább szükségessé válik a termelés gazdaságosságának kiértékelése, hiszen végeredményben ez dönti el létjogosultságát, határozza meg a további utat. Ezek a szempontok késztették a Mezőgazdasági Bank Temes Megyei Fiókjának szakembereit, hogy 41 zöldségtermesztésre szakosított mezőgazdasági egységben felmérjék a szolárok és üvegházak kihasználásának gazdaságosságát s levonják a megfelelő következtetéseket. Az alábbiakban a felmérés néhány szempontját szándékszom ismertetni, meggyőződésem, hogy mindebből az illetékesek hasznos következtetéseket vonhatnak le a jövőre vonatkozóan. MINDENEKELŐTT NÉHÁNY SZÓT A SZOLAROKRÓL. Általában elmondhatjuk, hogy 1969 első termesztési ciklusában számos gazdaság jó eredményeket ért el a területkihasználás és a gazdaságos termelés terén. Ezek között említésre érdemes a girodai, békási, csanádi, nagyőszi termelőszövetkezetek példája — ahol a jó munkaszervezés és megfelelő agrotechnika hatékonnyá tette a paradicsomhajtatást. Tény azonban, hogy vannak kevésbé dicséretes példák is — nem kis számban —, amelyek figyelmeztetőül kell hogy szolgáljanak az MTSZ- vezetőknek, szakembereknek egyaránt. Az elemzett 41 termelőszövetkezetből —, amelyek összesen 122 hektár szolárral rendelkeznek — 17-ben veszteséggel zárták az első termelési ciklust. Érdemes arra is felfigyelni, hogy ezek közül 14 egység Nagyszentmiklós, megyénk legfontosabb zöldségtermesztési övezete körül terül el. Még a megyei átlagban elkönyvelt 356 ezer lejes jövedelem is elég mérsékelt —, körülbelül 3000 lej hektáronként — különösen, hogyha számításba vesszük az állami kölcsön törlesztésére esedékes több mint kétmillió lejt, ami a jövedelmet egycsapásra veszteséggé változtatja. A szolárok kevésbé gazdaságos kihasználásának idén számos objektív oka volt. Ezek között első helyen az időjárásról kell említést tennünk, hiszen a nagyrészt hideg időjárás és a túlzottan sok csapadék bizony nem egy termelőszövetkezetben visszavetette a palánták fejlődését. A kisjécsai és kenézfalvi MTSZ-ben például a magasra emelkedett talajvíz-szint vámolta meg a termést 1,5, illetve 0,55 hektár területen. Ezen túlmenően azonban a nedves, hűvös idő kedvezett a különféle növényi betegségek elterjedésének és a kártevők elszaporodásának. Ahol csak néhány napra is megfeled.A Mezőgazdasági Bank gazdaságossági felmérése köztek a növényvédelemről ott komoly károk származtak. AZ ELEMZETT TERMELŐSZÖVETKEZETEK közül csupán a bogárosinak sikerült túlhaladnia az előirányzott értékesítési árat. (Három lej helyett 4,47 lejt hozott minden kiló szolárban termesztett paradicsom). Megyei viszonylatban itt érték el a legmagasabb értékesítési árat s igy még ha nem is érték el a hozamelőirányzatot, jövedelmezővé tudták tenni a hajtatásos paradicsomtermesztést. Az időjárás okozta termesztési nehézségek mellett voltak szubjektív hibák is, amelyek nem egy gazdaság esetében a hajtatás gazdasági hatékonysága csökkenésében nyertek kifejezést. Például a lenauheimi kertészek a négy hektárból egy hektár szolárt eddig nem használt korai paradicsomfajtával ültettek be, amely mint utólag kiderült nem felel meg az adottságoknak s alaposan visszavetette e gazdaságban az exportértékesítést. A grabáci, tengeri és más egységekben a mezőgazdasági munkatorlódás következtében elhanyagolták a paradicsom gondozását, védelmét s igy bizony a jövedelem is alaposan megcsappant. AMI AZ ÜVEGHÁZAK KIHASZNÁLÁSÁNAK gazdasági mutatóit illeti ezen a téren sok tennivalóra hívta fel a figyelmet az elemzés. A temesvári szövetkezetközi üvegházban annak ellenére, hogy az első ciklus termelési előirányzatát 31 tonnával túlszárnyalták, mégsem sikerült gazdaságossá tenni a termelést. Két okból: elsősorban azért, mert az egyes és a kettes számú üvegházban későn vették észre, hogy a növények megbetegedtek, s így itt lényegesen csökkent a terméshozam, másodsorban pedig azért, mert a kilónkénti értékesítési ár — a paradicsomnál — mindössze 7,64 lej volt, az előző évi 10,07 lejhez viszonyítva. Ugyanakkor a gyertyámosi üvegházban 8,15 lejért értékesítették a korai paradicsom kilóját. Tehát egyrészt: a megkésett növényvédelem megvámolta a termést, másrészt pedig a kései érés és a nem éppen kifogástalan minőség csökkentette az átlagos értékesítési árat. Ezen túlmenően azonban a hűvös idő szükségessé tette, hogy előirányzaton felül fogyasszanak fűtőanyagot, ami egymagában 2,91 lejjel terhelt meg minden kiló paradicsomot. A nagyőszi üvegházban 5,25 hektár hajtatásos paradicsom 187 ezer lej tiszta jövedelmet hozott a közösnek, míg 0,25 hektár üvegházban hajtatott uborka 64 ezer lej veszteséget. Ez utóbbi elsősorban azzal magyarázható — hogyha ezt egyáltalán magyarázni lehet —, hogy a termelési terv túlteljesítésének körülményei között sem sikerült hiánytalanul megvalósítani az exporttervet, így az előirányzott értékesítési árat sem. (Például az áprilisra beütemezett 25 tonnából csak 10 tonnát adtak exportra). Míg áprilisban 5,10 lejt fizettek egy kiló uborkáért, addig májusban már csak 4,44, júniusban pedig 3,44 lett, így aztán a termésértékesítés késleltetése egyben a bevétel csökkenését is magával hozta. CSUPÁN NÉHÁNY PÉLDÁT SORAKOZTATTUNK ITT FEL, s az előforduló legjellemzőbb tanulságokat ismertettük. Tény azonban, hogy ezekből is kitűnik a szolárok és üvegházak elégtelen kihasználása. Az elkövetkező időszak mindenként változást kell hozzon ezen a téren is minden zöldséghajtató mezőgazdasági egységben. Egyrészt arra lesz szükség, hogy szigorúbban kövessék a termelés gazdaságossági igényét, másrészt pedig fektessenek nagyobb figyelmet erre a termelési ágra, hiszen létrehozásukra milliókat költöttek s ezekkel most már számol a belföldi ellátás és a külkereskedelem is. Tehát nemzetgazdasági kérdést képviselnek. Az is bizonyos, hogy ha ésszerűen használják ezeket a fontos gazdasági létesítményeket, optimális időben biztosítják a termést és az értékesítést, nagy jövedelmet érnek el, hamarosan visszanyerik a befektetett jelentős összegeket. Boros Aurel, a Mezőgazdasági Bank Temes Megyei Fiókjának mérnöke GAZDASÁGI SZEMLE marad az adósság, de igéig? Az Ipari Építő- és Szerelővállalat munkaszervezési fogyatékosságait A Március 6. gyárban többet várnak az építőktől című cikkünkben amegjelent a lap március 28-i számában, szóvátettük e gyárbővítési munkatelep egyes fogyatékosságait. A temesvári Ipari Építő- és Szerelővállalat alaposan elmaradt a tervfeladat teljesítésével. Változott-e a helyzet? Megszüntették-e a lemaradást az építkezésekre legalkalmasabb hónapokban? Idejében átadják-e a használatnak az idén esedékes objektumokat? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ újabb látogatásunk alkalmával. A telepmegbízottak által végzett elemzésből kitűnik, hogy az elmúlt nyolc hónapban az építők és szerelők csak részben tettek eleget feladataiknak. Továbbra is számottevő lemaradást tartanak nyilván. A nyolchavi tervet alig mintegy 60 százalékban (a szerelési feladatot 30 százalékban) teljesítették. Mi ennek a lemaradásnak az oka? Hogyan számolják fel, mit tesznek a terv valóra váltása érdekében? Panou Adrian mérnök, a szerelőcsoport felelőse anyag- és munkaerőhiányra panaszkodik. Június végétől, amióta ebben a munkakörben dolgozik, állandóan nehézségei voltak s ezekkel nem tudott és nem tud kellőképpen megbirkózni. — Több energiával kellene közbelépni a fogyatékosságok elhárítására — fejtette ki Halay sürgősen meg kell szüntetni János, az építtető szerelési telepmegbízottja, aki elmondta, hogy körülbelül három hónapja nem látott senkit a telepen az építővállalat központjából. Mint Pancu mérnök kijelentette: a felmerült kérdéseket a hetenkénti operatív gyűléseken és a dekádonkénti megbeszéléseken tudatja feletteseivel. A fiatal mérnököt többet kellene segítsék felettesei, hogy elsajátítsa mindazt, amit a műegyetemen nem tanítanak az építőtelepi munkával kapcsolatban. — Betartjuk az idei átadási határidőt az előírt létesítményeknél. A kovácsolóműhelyt szeretnénk szeptember végéig befejezni, hogy határidő előtt adjuk át a használatnak — jelentette ki Neagu Eduard mérnök, az 1-es számú építőtelep főmérnökhelyettese, aki közvetlenül felel a Március 6. gyári munkatelepért. Kevésbé bizakodó az idei összfeladataikat illetően. Mintegy 2,5—3 milliós lemaradásra számít. Ennek kapcsán nehézségekre hivatkozott: hiányzanak szerelési anyagok, nehézkes az előregyártott elemek beszerzése, nincs kellő számú szakemberük, a szakképzetlenek száma sem kelégítő. Emiatt elnézőek a fegyelmezetlenekkel szemben. Pedig így az egyik fogyatékosság a másikat szüli, íme erre egy példa. Míg a főmérnökhelyettes irodájában beszélgettünk, többen bejöttek s jelentették, hogy még nem sikerült az autódaru nyomára bukkanni. Pedig nagy szükség volt rá az építőtelepen. Két-három mérnök foglalkozott az ,,eltűnt“ autódaru nyomozásával a városban. — Lehet, hogy valamelyik vállalatnak szüksége volt a kocsira s megegyeztek a sofőrrel, ezért nem találjuk ott, ahová küldtük — vélekedett a főmérnökhelyettes. — Velem is előfordult már, hogy az utcáról szereztem autódarut, mikor egy sürgős munkát kellett elvégezni s nem várhattunk. Fizettünk a sofőrnek egy párszáz lejt, mert máskülönben többet veszítettünk volna ... Az ilyen „megértő“ állásponttal nem érthetünk egyet. A szabálytalanságok, a fegyelmezettlenségek törvényszerűen újabbakat vonhatnak maguk után. Mindez gyengíti a munkafegyelmet s további nehézségeket szül. A telepen észlelt lemaradásnak is, alapjában véve, a fegyelem lazasága az oka. Ha fegyelmezetten, a követelményeknek megfelelően haladna az anyagbeszerzés, ha hiánytalanul tiszteletben tartanák a kivitelezési fegyelmet, ha nem használnának szakképzett munkásokat betontörésekre — s lehetne tovább sorolni a „ha“-kat — nem lenne baj a terv teljesítésével sem. Elvárjuk az építés vezetőitől, hogy a sikeresebb munka érdekében tevékenységük e vetületire nagyob figyelmet fordítsanak. Gyurcsik Miklós Nyerő üzenete... A nyerői mezőgazdasági termelőszövetkezet tagsága ez év februárjában szocialista versenyre hívta megyénk összes termelőszövetkezeteit. Megkértük DEMETER JÓZSEF elnököt, tájékoztassa olvasóinkat az év első nyolc hónapjában elért eredményekről, a vállalások teljesítésének alakulásáról. — A X. kongresszus és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére tett vállalásainkat hiánytalanul teljesítjük, hozzájárulva ily módon szövetkezetünk gazdasági erősödéséhez, az állami központosított alap létrehozásához — mondotta a nyerős MTSZ elnöke, majd így folytatta: — Az év első nyolc hónapjának mérlege pozitív. íme egynéhány sokatmondó számadat, amelyben a szövetkezeti gazdák, gépkezelők egy évi szorgos munkája sűrűsödik. Búzából például 3619, árpából 3620 kilós hektáronkénti átlagtermést értünk el. E két növénynél vállalásunkat jelentősen túlhaladtuk, terven felül 267 tonna búzát és 80 tonna árpát értékesítettünk szerződéses úton. Hagymatermesztéssel is foglalkozunk. Idén tavaszon 120 hektár területet vezettünk be. Az átlagterméssel — 14 ezer kg/ha — nagyon elégedettek vagyunk. örömmel tölt el bennünket, hogy idén 1 680 000 kiló első osztályú hagymával járulunk hozzá a lakosság ellátásához. A kapásnövényekről még nincsenek végleges adataink. Számításainkban azonban nem csalatkozunk. A 340 hektáros napraforgó aratását megkezdtük, s egy-egy hektár területről 2500— 2800 kiló termést takarítunk be. A kukorica is jó eredményekkel kecsegtet. Előzetes számítások szerint 5500—6000 kilós hektáronkénti átlagtermésre számítunk. A szocialista versenyben az állattenyésztők is helytálltak. A takarmányozott tehenenkénti tejhozam az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2000 litert. Idén 3000—3100 literes átlaghozamra számítunk. 1400 hektáros gazdaságunk huszonhat vagon húst ad el az államnak. A vállalások teljesítése és túlszárnyalása kedvezően hat ki a pénzbevételre. Az év első nyolchónapjában 1 156 000 lejjel szárnyaltuk túl tervünket. A jól végzett munka tudatában búcsúzunk az 1968—1969-es mezőgazdasági évtől és teremtjük meg a jövő évi gazdagabb termés alapját. Köszönjük a felvilágosítást s további sikereket kívánunk! Lejegyezte: Gergely Gergely ÚJ IPARI SZÍNFOLT Nagyszentmiklóson. Képünkön részlet a Kenderfeldolgozó Gyárról Erőteljes ipari fejlődés útján (Folytatás az első oldalról) tett munkás-, technikus-, és mérnökgárda becsvágya, vasszorgalma, szaktudása konkretizálódik a temesvári védjegyet viselő, s hazai és külföldi piacokon egyaránt keresett és nagyra értékelt, magas technicitású, igényes termékekben, mint a híddaruk, rakodókocsik, az erdei traktorok, mezőgazdasági gépek, villanymotorok, élelmiszeripari berendezések, építőanyagok, bútorok, a háztartási és közszükségleti, cikkek egyre bővülő választéka. A termelés fejlesztését, a minőségjavítását következetesen szorgalmazva elértük, hogy exportra is egyre több iparcikket gyártunk. Az alig 23 millió lejt kitevő 1948. évi szint helyett ma már 35 vállalatunk több mint egymilliárd lej értékű termelése irányul exportcélokra. Kiemelkedő munkasikereket jeleztek a X. pártkongresszus és az ország felszabadulásának 25. évfordulója köszöntésére a temesvári iparvállalatok grafikonjai is. 102,1 százalékra teljesült a nyolchavi globális terv, 102 milliót képvisel a terven felül legyártott termékek értéke, kerek 24 milliót takarítottak meg az önköltség rendszeres csökkentése révén, s a terven felüli jövedelem a 44 milliót is meghaladja. Megvonva tehát eredményeink mérlegét, joggal elmondhatjuk, hogy a jelenlegi és távlati tervek teljesítését becsületbeli feladatának érzi minden munkaközösség. A lehetőségek, erők és a fejlődési távlatok alapos ismeretében a vállalatok pártszervezetei és vezetőségei is fogékonyabban karolnak fel mindent, ami a korszerű technikával, a tudományos üzemszervezéssel összefügg. S MIT VETÍT ELÉNK A JÖVŐ? Mint tudjuk, a X. pártkongresszus dokumentumai az elkövetkező időszakra az ipar struktúrájának tökéletesítését, a műszaki-tudományos haladáshoz kapcsolódó iparágak, ágazatok hangsúlyozott fejlesztését, a társadalmi munka termelékenységének fokozását írják elő. Municipiumunk ipara is erőteljesen fejlődik tovább 1971—1975 folyamán, mind a termelőkapacitás növekedése, a termelés és munkatermelékenység emelkedése, mind pedig a termékek minőségének szüntelen javítása viszonylatában. Az ipar globális termelése például az 1970. évi szintnél 45 százalékkal magasabb lesz, az 1948-as, volumennek 37-szerese. A munkatermelékenység mintegy 35 százalékkal növekszik, a termelés-növekedés több mint 70 százalékát ennek révén valósítjuk meg. 1975-ben három „milliárdos“ iparvállalata lesz municípiumunknak, három olyan egység, mely évente egymilliárd lejt meghaladó értéket termel: a Temesvári Mechanikai Üzemek, a Solventus Gyár és az Azur Üzem. A legfontosabb feltétel, az emberi potenciál — a kutatók, tervezők, szakkáderek gárdája, a magas képzettségű munkásállomány, régi ipari hagyományok továbbfolytatója — megvan mindehhez. Úgy vélem hát, hogy a következő ötéves terv teljesítéséhez municipiumunk ipara még hathatósabban járul majd hozzá, s a külföldi piacokon versenyképes, még magasabb technicitású termékekkel jelentkezik. Méltóbb módon hogyan is öregbíthetnénk 700. születésnapját ünneplő városunk, Temesvár ipari központ hirét-nevét, mint hogy fokozott erővel, tudásunk, képességeink teljes latbavetésével munkálkodunk mindannyian — román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók —, a X. pártkongresszus kijelölte feladatok, a szocialista Románia fejlődésének, virágzásának új szakaszát megnyitó nagyszerű program valóra váltásán. A GYERTYÁMOSI ÜVEGHÁZKOMPLEXUM LÁTKÉPE Lenau-emlékülésszak Szeptember 14-e és 17-e között tartja meg Temesváron hagyományos évi Lenau szesszióját a Nemzetközi Lenau Társaság, amelyen a világ különböző országaiban élő és e kutatási területtel foglalkozó szakemberek terjesztik elő tanulmányaikat. Az értekezlet, amelyet a Temesvári Egyetem aulájában nyitnak meg a következő programot öleli fel: VASÁRNAP, délután 6 órakor, az ünnepélyes megnyitó után dr. Nikolaus Britz (Bécs) tart előadást A Nemzetközi Lenau Társaság fennállásának öt éve címmel. HÉTFŐN, 8.30 órai kezdettel folytatódik az értekezlet, ezúttal hazai szakemberek közreműködésével. Dr. Liviu Rusu professzor (Kolozsvár) A román irodalomról, dr. Grigore Tanasescu professzor (Bukarest) Eminescu és Lenau alkotásainak közös vonásairól, dr. Sevilla Raducanu (Bukarest) Lenau Romániában címmel tart előadást, majd Dorothea Sassu (Bukarest) A Lenau fordításirodalomról, dr Victor láncú professzor (Temesvári Egyetem) Lenau az osztrák szellemi életben és dr. Victor Theiss (Bukarest) Lenau verseinek struktúrája Című tudományos dolgozata kerül előterjesztésre. KEDDEN, szintén 8.30 órai kezdettel folytatódik a szimpozion. Ezen a napon dr. Jean Livescu professzor (Bukarest) A korai romanticizmus és az ókor, Milijan Mojaszevics (Belgrád) Romantikus elemek Lenau műveiben, dr. Weber Antal (Budapest) A magyar romantika sajátos vonásai, dr. Nicolae Balot I (Bukarest) Rilke a román irodalomban, dr. Mieczyslaw Urbanowicz (Wroclaw) Thadeus Rittner valamint a lengyel és osztrák irodalom című referátumainak előterjesztése szerepel. SZERDÁN, a tanácskozás utolsó napján a következő dolgozatok kerülnek felolvasásra, dr. Halász Előd professzor (Szeged) Hermito von Dederer és a magyarok, Jean Pierre Hammer professzor (Párizs) Rokonelemek Lenau Faust és Don Juan című műveiben, dr. Gerhard Neumann (Freiburg) Lenau és az epigramma, dr. Gerhard Koziele (Wroclaw) Lenau lengyel fordításban. Franz Liebhard (Temesvár) A Lenau család Bánátban töltött évei. Az ünnepélyes ülésszakon, amelyet a temesvidéki nagy költő emlékének szentelnek, részt vesz a Nemzetközi Lenau Társaság jelenlegi elnöke, Josef Wandrack, Stockerau (Ausztria) városának polgármestere. A Lenau napok keretében sor kerül egy zenés-lírai estre, amelyet a Banatul Filharmónia, a Temesvár Municipiumi Művelődési Ház Franz Schuber kórusa, a zsombolyai kultúrház férfikórusa, valamint a Matei Miliő és az Állami Német Színház művészeinek közreműködésével rendeznek meg. Az ülésszak részvevőinek programjában szerepel Lenau emlékházának meglátogatása Lenauheimban, valamint a Temesvári Állami Német Színház Al. Voitin Horia per című előadásának megtekintése is. A Lenau napok rendezvényeire a szakembereken kívül valamennyi érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. 3. oldal tanácsadó KRIZSÓ JÓZSEF — TEMESVÁR. A jövedelmi adó megállapításánál nem az életkor az írányadó, hanem az illető jövedelme. Nyugdíjas is kötelezhető jövedelmi adó fizetésére, ha nyugdíján kívül olyan jövedelme van, mely adó alá esik. Lehetséges, hogy az önök esetében a kivetés nem pontos, ezért javasolom, hogy éljenek fellebbezési jogukkal, mert amennyiben hiba történt, az kijavítható. SZEKERES GIZELLA — ZSOMBOLYA: Mint tulajdonosnak bármikor jogában, áll, hogy az ingatlant felmérje és arról tervrajzot készítsen. Tehát ne várja meg, hogy az ILLT készítse el az igényelt tervrajzot, (úgylehet, erre a célra nincs alkalmazottja, vagy nincs elegendő munkaereje), hanem kérjen fel egy hozzáértő személyt (például technikust), aki azt aránylag csekély összegért elkészíti. Temesvárt zárt helységnek nyilvánították, ezért az ide költözéshez a néptanács végrehajtó bizottságától kell engedélyt kérjen; csak akkor telepedhet itt le, ha ez megvan. Temesvári ingatlanában levő lakójának nem mondhat fel: a lakbérleti szerződést 1973 január 1- ig meghosszabbították. A törvény viszont lehetővé teszi, hogy írásban kérje a néptanács végrehajtó bizottságától, tegye lehetővé a beköltözést a házába. A lakbért mindannyiszor változtatni lehet és kell is, valahányszor változik a lakó családi helyzete (születés, elhalálozás, elköltözés stb.), különösen fontos ez olyankor, amikor növekszik a normán felüli lakterület. Ha lakójuk nem hajlandó a törvényes lakbért fizetni, ez jogcím lehet a kilakoltatására. TÖBB OLVASÓNK az iránt érdeklődött, mi a helyzet az anyák gyermekszoptatási szabad idejével. A Munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkaidő alatt — az étkezési és pihenési időn kívül — a szoptatós anyáknak többlet szabad időt kell biztosítani. E törvény szerint, a szabad idő tartamát és azt, hogy ezzel a jogával mikor élhet az anya, a vállalat vagy intézmény belső szabályzata kell hogy rendezze. Kikötés csak az, hogy a szünetek közötti időköz nem lehet nagyobb három óránál, a szoptatási idő pedig nem nagyobb fél órájnál. Ez a szünet beleszámítósik a rendes munkaidőbe. Ugyancsak a Munkatörvénykönyv teszi lehetővé, hogy azok a nők, akiknek két éven aluli gyermekük van, amikor a gyermek beteg, — orvosi javaslat alapján — a rendes évi pihenőszabadságon kívül is kapjanak szabadságot gyermekük kezelésére, gondozására. Az alkalmazott asszonyok ismerjék meg az illető vállalat, intézmény belső szabályzatát, azt, hogy a Munkatörvénykönyv előírásait és annak szellemét milyen módon érvényesítik. A gyakorlat ugyanis nem egységes: van ahol az anya 6 órát dolgozik, másutt a munkaidejét szakítja meg 2-3 óránként (mindez attól is függ, milyen messzire van a bölcsőde a munkahelytől). Ez a jog 9 hónapon át gyakorolható. Ha az anya a gyermeket mesterségesen táplálja, a gyakorlatban ebben az esetben is élhet a jogával. A rovatot Egeressy László ügyész szerkeszti Ne feledje el megújítani előfizetését! NAPRÓL NAPRA. GAZDASÁGI SZEMLE, FILMMŰVÉSZET. SPORT CSALÁD ÉS NEVELÉS FEJTSE MEG ÖN IS és más állandó rovatainkkal. J IRODALOM-MŰVÉSZET. MINDENRŐL MINDENKINEK. TUDOMÁNYOS HORIZONT című összeállításainkkal jelentkezik önnél is a SZABAD SZŐ! NINS \s I \ \s s *s i s I\ s s I ÚJÍTSA MEG IDEJÉBEN I előfizetését, s a folyamato I sabb kézbesítés érdekében I fizessen elő hosszabb időtartamra ! I Előfizetési dij: EGY HÓNAPRA 8 LEI J NEGYEDÉVRE 24 LET I Előfizetéseket elfogadna! v az összes postahivatalok I levélkézbesítők és újságos árus kioszkok.