Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)

1969-09-11 / 7639. szám

­ Ib­írna Mizasi, hozzám is­­m­ at k­vesházi­­asághajtatás TEMES MEGYE mezőgazdasági egységeiben az utóbbi években egyre nagyobb mértékben rátértek a szolárokban és üvegházakban való zöldséghaj­tatásra, elősegítve ezúton a korai zöldségellátást és a jövedelem növelését. A cél mindenként elismerésre méltó és a fejlődést, korszerűsödést tükrözi ezen a téren is. De a törekvés és a folyamat általános értékelése helyett a jelen körülmények kö­zött egyre inkább szükségessé vá­lik a termelés gazdaságosságá­nak kiértékelése, hiszen végered­ményben ez dönti el létjogosult­ságát, határozza meg a további u­­tat. Ezek a szempontok késztették a Mezőgazdasági Bank Temes Megyei Fiókjának szakembereit, hogy 41 zöldségtermesztésre sza­kosított mezőgazdasági egység­ben felmérjék a szolárok és üveg­házak kihasználásának gazdasá­gosságát s levonják a megfelelő következtetéseket. Az alábbiakban a felmérés néhány szempontját szándékszom ismertetni, meggyő­ződésem, hogy mindebből az il­letékesek hasznos következtetése­ket vonhatnak le a jövőre vonat­kozóan. MINDENEKELŐTT NÉHÁNY SZÓT A SZOLAROKRÓL. Álta­lában elmondhatjuk, hogy 1969 első termesztési ciklusában szá­mos gazdaság jó eredményeket ért el a területkihasználás és a gazdaságos termelés terén. Ezek között említésre érdemes a giro­­dai, békási, csanádi, nagyőszi ter­melőszövetkezetek példája — ahol a jó munkaszervezés és­ megfelelő agrotechnika hatékonnyá tette a paradicsomhajtatást. Tény azon­ban, hogy vannak kevésbé dicsé­retes példák is — nem kis szám­ban —, amelyek figyelmeztetőül kell hogy szolgáljanak az MTSZ- vezetőknek, szakembereknek egy­aránt. Az elemzett 41 termelőszö­vetkezetből —, amelyek összesen 122 hektár szolárral rendelkeznek — 17-ben veszteséggel zárták az első termelési ciklust. Érdemes arra is felfigyelni, hogy ezek kö­zül 14 egység Nagyszentmiklós, megyénk legfontosabb zöldségter­mesztési övezete körül terül el. Még a megyei átlagban elköny­velt 356 ezer lejes jövedelem is elég mérsékelt —, körülbelül 3000 lej hektáronként — különösen, hogyha számításba vesszük az ál­lami kölcsön törlesztésére esedé­kes több mint kétmillió lejt, ami a jövedelmet egycsapásra vesz­teséggé változtatja. A szolárok kevésbé gazdaságos kihasználásának idén számos ob­jektív oka volt. Ezek között első helyen az időjárásról kell emlí­tést tennünk, hiszen a nagyrészt hideg időjárás és a túlzottan sok csapadék bizony nem egy terme­lőszövetkezetben visszavetette a palánták fejlődését. A kisjécsai és kenézfalvi MTSZ-ben például a magasra emelkedett talajvíz-szint vámolta meg a termést 1,5, illetve 0,55 hektár területen. Ezen túl­menően azonban a nedves, hűvös idő kedvezett a különféle növényi betegségek elterjedésének és a kártevők elszaporodásának. Ahol csak néhány napra is megfel­ed­.A Mezőgazda­­sági Bank gazdaságossági felmérése köztek a növényvédelemről ott ko­moly károk származtak. AZ ELEMZETT TERMELŐSZÖ­VETKEZETEK közül csupán a bogárosinak sikerült túlhaladnia az előirányzott értékesítési árat. (Három lej helyett 4,47 lejt ho­zott minden kiló szolárban ter­mesztett paradicsom­). Megyei vi­szonylatban itt érték el a legma­gasabb értékesítési árat s igy még ha nem is érték el a ho­zamelőirányzatot, jövedelmezővé tudták tenni a hajtatásos paradi­csomtermesztést. Az időjárás okozta termesztési nehézségek mellett voltak szub­jektív hibák is, amelyek nem egy gazdaság esetében a hajtatás gaz­dasági hatékonysága csökkenésé­ben nyertek kifejezést. Például a lenauheimi kertészek a négy hek­tárból egy hektár szolárt eddig nem használt korai paradicsom­fajtával ültettek be, amely mint utólag kiderült nem felel meg az adottságoknak s alaposan vissza­vetette e gazdaságban az export­­értékesítést. A grabáci, tengeri és más egységekben a mezőgazdasá­gi munkatorlódás következtében elhanyagolták a paradicsom gon­dozását, védelmét s igy bizony a jövedelem is alaposan megcsap­pant. AMI AZ ÜVEGHÁZAK KI­HASZNÁLÁSÁNAK gazdasági mutatóit illeti ezen a téren sok tennivalóra hívta fel a figyelmet az elemzés. A temesvári szövetke­zetközi üvegházban annak elle­nére, hogy az első ciklus termelé­si előirányzatát 31 tonnával túl­szárnyalták, mégsem sikerült gaz­daságossá tenni a termelést. Két okból: elsősorban azért, mert az egyes és a kettes számú üveg­házban későn vették észre, hogy a növények megbetegedtek, s így itt lényegesen csökkent a terméshozam, másodsorban pe­dig azért, mert a kilónkénti ér­tékesítési ár — a paradicsomnál — mindössze 7,64 lej volt, az e­­lőző évi 10,07 lejhez viszonyítva. Ugyanakkor a gyertyámosi üveg­házban 8,15 lejért értékesítet­ték a korai paradicsom kilóját. Tehát egyrészt: a megkésett nö­vényvédelem megvámolta a ter­mést, másrészt pedig a kései érés és a nem éppen kifogástalan mi­nőség csökkentette az átlagos ér­tékesítési árat. Ezen túlmenően a­­zonban a hűvös idő szükségessé tette, hogy előirányzaton felül fo­gyasszanak fűtőanyagot, ami egymagában 2,91 lejjel terhelt meg minden kiló paradicsomot. A nagyőszi üvegházban 5,25 hektár hajtatásos paradicsom 187 ezer lej tiszta jövedelmet ho­zott a közösnek, míg 0,25 hektár üvegházban hajtatott uborka 64 ezer lej veszteséget. Ez utóbbi elsősorban azzal magyarázható — hogyha ezt egyáltalán magyaráz­ni lehet —, hogy a termelési terv túlteljesítésének körülményei kö­zött sem sikerült hiánytalanul megvalósítani az exporttervet, így az előirányzott értékesítési árat sem. (Például az áprilisra beütemezett 25 tonnából csak 10 tonnát adtak exportra). Míg áp­rilisban 5,10 lejt fizettek egy ki­ló uborkáért, addig májusban már csak 4,44, júniusban pedig 3,44 lett, így aztán a termésér­­tékesítés késleltetése egyben a bevétel csökkenését is magával hozta. CSUPÁN NÉHÁNY PÉLDÁT SORAKOZTATTUNK ITT FEL, s az előforduló legjellemzőbb ta­nulságokat ismertettük. Tény a­­zonban, hogy ezekből is kitűnik a szolárok és üvegházak elégte­len kihasználása. Az elkövetkező időszak mindenként változást kell hozzon ezen a téren is min­den zöldséghajtató mezőgazdasá­gi egységben. Egyrészt arra lesz szükség, hogy szigorúbban köves­sék a termelés gazdaságossági i­­gényét, másrészt pedig fektesse­nek nagyobb figyelmet erre a ter­melési ágra, hiszen létrehozásuk­ra milliókat költöttek s ezekkel most már számol a belföldi el­látás és a külkereskedelem is. Te­hát nemzetgazdasági kérdést képviselnek. Az is bizonyos, hogy ha ésszerűen használják e­­zeket a fontos gazdasági létesít­ményeket, optimális időben biz­tosítják a termést és az értékesí­tést, nagy jövedelmet érnek el, hamarosan visszanyerik a befek­tetett jelentős összegeket. Boros Aurel, a Mezőgazdasági Bank Temes Megyei Fiókjának mérnöke GAZDASÁGI SZEMLE marad az adósság, de igéig? Az Ipari Építő- és Szerelővállalat munkaszervezési fogyatékosságait A Március 6. gyárban többet várnak az építőktől című cik­künkben a­­megjelent a lap már­cius 28-i számában, szóvátettük e gyárbővítési munkatelep egyes fogyatékosságait. A temesvári I­­pari Építő- és Szerelővállalat a­­­laposan elmaradt a tervfeladat teljesítésével. Változott-e a hely­­zet? Megszüntették-e a lemara­dást az építkezésekre legalkalma­sabb hónapokban? Idejében át­adják-e a használatnak az idén esedékes objektumokat? — ezek­re a kérdésekre kerestünk választ újabb látogatásunk alkalmával. A telepmegbízottak által vég­zett elemzésből kitűnik, hogy az elmúlt nyolc hónapban az épí­tők és szerelők csak részben tet­tek eleget feladataiknak. Tovább­ra is számottevő lemaradást tar­tanak nyilván. A nyolchavi ter­vet alig mintegy 60 százalékban (a szerelési feladatot 30 százalék­ban) teljesítették. Mi ennek a lemaradásnak az oka? Hogyan számolják fel, mit tesznek a terv valóra váltása ér­dekében? Panou Adrian mérnök, a sze­relőcsoport felelőse anyag- és munkaerőhiányra panaszkodik. Június végétől, amióta ebben a munkakörben dolgozik, állandóan nehézségei voltak s ezekkel nem tudott és nem tud kellőképpen megbirkózni. — Több energiával kellene közbelépni a fogyatékosságok el­hárítására — fejtette ki Halay sürgősen meg kell szüntetni János, az építtető szerelési telep­­megbízottja, aki elmondta, hogy körülbelül három hónapja nem látott senkit a telepen az építő­­vállalat központjából. Mint Pancu mérnök kijelentet­te: a felmerült kérdéseket a he­tenkénti operatív gyűléseken és a dekádonkénti megbeszéléseken tudatja feletteseivel. A fiatal mérnököt többet kellene segítsék felettesei, hogy elsajátítsa mind­azt, amit a műegyetemen nem ta­nítanak az építőtelepi munkával kapcsolatban. — Betartjuk az idei átadási ha­táridőt az előírt létesítményeknél. A kovácsolóműhelyt szeretnénk szeptember végéig befejezni, hogy határidő előtt adjuk át a használatnak — jelentette ki Neagu Eduard mérnök, az 1-es számú építőtelep főmérnökhelyet­tese, aki közvetlenül felel a Már­cius 6. gyári mun­ka­telepért. Ke­vésbé bizakodó az idei összfela­­dataikat illetően. Mintegy 2,5—3 milliós lemaradásra számít. En­nek kapcsán nehézségekre hivat­kozott: hiányzanak szerelési a­­nyagok, nehézkes az előregyár­tott elemek beszerzése, nincs kel­lő számú szakemberük, a szak­képzetlenek száma sem kelégítő. Emiatt elnézőek a fegyelmezetle­nekkel szemben. Pedig így az egyik fogyatékosság a másikat szüli, íme erre egy példa. Míg a főmérnökhelyettes irodájában be­szélgettünk, többen bejöttek s jelentették, hogy még nem sike­rült az autódaru nyomára bukkan­ni. Pedig nagy szükség volt rá az építőtelepen. Két-három mérnök foglalkozott az ,,eltűnt“ autóda­ru nyomozásával a városban. — Lehet, hogy valamelyik vál­lalatnak szüksége volt a kocsira s megegyeztek a sofőrrel, ezért nem találjuk ott, ahová küldtük — vélekedett a főmérnökhelyet­tes. — Velem is előfordult már, hogy az utcáról szereztem autó­darut, mikor egy sürgős munkát kellett elvégezni s nem várhat­tunk. Fizettünk a sofőrnek egy párszáz lejt, mert máskülönben többet veszítettünk volna ... Az ilyen „megértő“ állásponttal nem érthetünk egyet. A szabály­talanságok, a fegyelmezettlensé­­gek törvényszerűen újabbakat vonhatnak maguk után. Mindez gyengíti a munkafegyelmet s to­vábbi nehézségeket szül. A tele­pen észlelt lemaradásnak is, a­­lapjában véve, a fegyelem laza­sága az oka. Ha fegyelmezetten, a követelményeknek megfelelően haladna az anyagbeszerzés, ha hiánytalanul tiszteletben tartanák a kivitelezési fegyelmet, ha nem használnának szakképzett mun­kásokat betontörésekre — s le­hetne tovább sorolni a „ha“-kat — nem lenne baj a terv teljesíté­sével sem. Elvárjuk az építés vezetőitől, hogy a sikeresebb munka érde­kében tevékenységük e vetületi­re nagyob figyelmet fordítsanak. Gyurcsik Miklós Nyerő üzenete... A nyerői mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagsága ez év februárjában szocialista ver­senyre hívta megyénk összes termelőszövetkezeteit. Megkér­tük DEMETER JÓZSEF elnö­köt, tájékoztassa olvasóinkat az év első nyolc hónapjában elért eredményekről, a válla­lások teljesítésének alakulá­sáról. — A X. kongresszus és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére tett válla­lásainkat hiánytalanul teljesít­jük, hozzájárulva ily módon szö­vetkezetünk gazdasági erősödésé­hez, az állami központosított a­­lap létrehozásához — mondotta a nyerős MTSZ elnöke, majd így folytatta: — Az év első nyolc hó­napjának mérlege pozitív. íme egynéhány sokatmondó számadat, amelyben a szövetkezeti gazdák, gépkezelők egy évi szorgos mun­kája sűrűsödik. Búzából például 3619, árpából 3620 kilós hektáron­kénti átlagtermést értünk el. E két növénynél vállalásunkat je­lentősen túlhaladtuk, terven felül 267 tonna búzát és 80 tonna ár­pát értékesítettünk szerződéses úton. Hagymatermesztéssel is foglal­kozunk. Idén tavaszon 120 hek­tár területet vezettünk be. Az átlagterméssel — 14 ezer kg/ha — nagyon elégedettek va­gyunk. örömmel tölt el bennün­ket, hogy idén 1 680 000 kiló első osztályú hagymával járulunk hoz­zá a lakosság ellátásához. A kapásnövényekről még nin­csenek végleges adataink. Szá­mításainkban azonban nem csa­latkozunk. A 340 hektáros nap­raforgó aratását megkezdtük, s egy-egy hektár területről 2500— 2800 kiló termést takarítunk be. A kukorica is jó eredményekkel ke­csegtet. Előzetes számítások sze­rint 5500—6000 kilós hektáron­kénti átlagtermésre számítunk. A szocialista versenyben az ál­lattenyésztők is helytálltak. A takarmányozott tehenenkénti tej­hozam az év első nyolc hónapjá­ban meghaladta a 2000 litert. I­­dén 3000—3100 literes átlagho­zamra számítunk. 1400 hektáros gazdaságunk huszonhat vagon húst ad el az államnak. A vállalások teljesítése és túl­szárnyalása kedvezően hat ki a pénzbevételre. Az év első nyolc­­hónapjában 1 156 000 lejjel szár­nyaltuk túl tervünket. A jól végzett munka tudatában búcsúzunk az 1968—1969-es me­zőgazdasági évtől és teremtjük meg a jövő évi gazdagabb ter­més alapját. Köszönjük a felvilágosítást s további sikereket kívánunk! Lejegyezte: Gergely Gergely ÚJ IPARI SZÍNFOLT Nagyszentmiklóson. Képünkön részlet a Kenderfeldolgozó Gyárról Erőteljes ipari fejlődés útján (Folytatás az első oldalról) tett munkás-, technikus-, és mér­nökgárda becsvágya, vasszorgal­ma, szaktudása konkretizálódik a temesvári védjegyet viselő, s ha­zai és külföldi piacokon egyaránt keresett és nagyra értékelt, ma­gas technicitású, igényes termé­kekb­en, mint a híddaruk, rako­­dókocsik, az erdei traktorok, me­zőgazdasági gépek, villanymoto­rok, élelmiszeripari berendezések, építőanyagok, bútorok, a háztar­tási és közszükségleti, cikkek egy­re bővülő választéka. A termelés fejlesztését, a minő­ség­­javítását következetesen szorgalmazva elértük, hogy ex­portra is egyre több iparcikket gyártunk. Az alig 23 millió lejt kitevő 1948. évi szint he­lyett ma már 35 vállalatunk több mint egymilliárd lej érté­kű termelése irányul exportcé­lokra. Kiemelkedő munkasikereket jeleztek a X. pártkongresszus és az ország felszabadulásának 25. évfordulója köszöntésére a temes­vári iparvállalatok grafikonjai is. 102,1 százalékra teljesült a nyolchavi globális terv, 102 mil­liót képvisel a terven felül le­gyártott termékek értéke, kerek 24 milliót takarítottak meg az önköltség rendszeres csökkenté­se révén, s a terven felüli jöve­delem a 44 milliót is meghalad­ja. Megvonva tehát eredményeink mérlegét, joggal elmondhatjuk, hogy a jelenlegi és távlati ter­vek teljesítését becsületbeli fela­datának érzi minden munkakö­zösség. A lehetőségek, erők és a fejlődési távlatok alapos ismere­tében a vállalatok pártszerveze­tei és vezetőségei is fogékonyab­ban karolnak fel mindent, ami a korszerű technikával, a tudo­mányos üzemszervezéssel össze­függ. S MIT VETÍT ELÉNK A JÖVŐ? Mint tudjuk, a X. pártkon­gresszus dokumentumai az elkö­vetkező időszakra az ipar struk­túrájának tökéletesítését, a mű­szaki-tudományos haladáshoz kapcsolódó iparágak, ágazatok hangsúlyozott fejlesztését, a tár­sadalmi munka termelékenységé­nek fokozását írják elő. Munici­­piumunk ipara is erőteljesen fej­lődik tovább 1971—1975 folya­mán, mind a termelőkapacitás­­ növekedése, a termelés és mun­katermelékenység emelkedése, mind pedig a termékek minősé­gének szüntelen javítása viszony­latában. Az ipar globális terme­lése például az 1970. évi szint­nél 45 százalékkal magasabb lesz, az 1948-as, volumennek 37-szerese. A munkatermelékeny­ség mintegy 35 százalékkal nö­vekszik, a termelés-növekedés több mint 70 százalékát ennek révén valósítjuk meg. 1975-ben három „milliárdos“ i­­parvállalata lesz municípiumunk­­nak, három olyan egység, mely évente egymilliárd lejt meghala­dó értéket termel: a Temesvári Mechanikai Üzemek, a Solventus Gyár és az Azur Üzem. A legfontosabb feltétel, az em­beri potenciál — a kutatók, ter­vezők, szakkáderek gárdája, a magas képzettségű munkásállo­mány, régi ipari hagyományok továbbfolytatója — megvan mindehhez. Úgy vélem hát, hogy a következő ötéves terv teljesíté­séhez municipiumunk ipara még hathatósabban járul majd hozzá, s a külföldi piacokon verseny­­képes, még magasabb technicitá­sú termékekkel jelentkezik. Mél­tóbb módon hogyan is öregbít­hetnénk 700. születésnapját ün­neplő városunk, Temesvár ipari központ hirét-nevét, mint hogy fokozott erővel, tudásunk, ké­pességeink teljes latbavetésével munkálkodunk mindannyian — román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók —, a X. pártkongresszus kijelölte fel­adatok, a szocialista Románia fejlődésének, virágzásának új sza­kaszát megnyitó nagyszerű prog­ram valóra váltásán. A GYERTYÁMOSI ÜVEGHÁZKOMPLEXUM LÁTKÉPE Lenau-emlékülésszak Szeptember 14-e és 17-e között tartja meg­­ Temesváron hagyományos évi Lenau szesszió­­ját a Nemzetközi Lenau Társaság, amelyen a­­ világ különböző országaiban élő és e kutatá­si területtel foglalkozó szakemberek terjesztik elő tanulmányaikat. Az értekezlet, amelyet a Temesvári Egyetem aulájában nyitnak meg a következő programot öleli fel: VASÁRNAP, délután 6 órakor, az ünne­pélyes megnyitó után dr. Nikolaus Britz (Bécs) tart előadást A Nemzetközi Lenau Tár­saság fennállásának öt éve címmel. HÉTFŐN, 8.30 órai kezdettel folytatódik az értekezlet, ezúttal hazai szakemberek köz­reműködésével. Dr. Liviu Rusu professzor (Ko­lozsvár) A román irodalomról, dr. Grigore Ta­­nasescu professzor (Bukarest) Eminescu és Le­nau alkotásainak közös vonásairól, dr. Se­villa Raducanu (Bukarest) Lenau Romániában címmel tart előadást, majd Dorothea Sassu (Bukarest) A Lenau fordításirodalomról, dr Victor láncú professzor (Temesvári Egyetem) Lenau az osztrák szellemi életben és dr. Vic­tor Theiss (Bukarest) Lenau verseinek struktú­rája Című tudományos dolgozata kerül előter­jesztésre. KEDDEN, szintén 8.30 órai kezdettel foly­tatódik a szimpozion. Ezen a napon dr. Jean Livescu professzor (Bukarest) A korai ro­­manticizmus és az ókor, Milijan Mojaszevics (Belgrád) Romantikus elemek Lenau művei­ben, dr. Weber Antal (Budapest) A magyar romantika sajátos vonásai, dr. Nicolae Balot­ I (Bukarest) Rilke a román irodalomban, dr. Mieczyslaw Urbanowicz (Wroclaw) Thadeus­­ Rittner valamint a lengyel és osztrák irodalom című referátumainak előterjesztése szerepel. SZERDÁN, a tanácskozás utolsó napján a következő dolgozatok kerülnek felolvasásra, dr. Halász Előd professzor (Szeged) Hermito von Dederer és a magyarok, Jean Pierre Ham­mer professzor (Párizs) Rokonelemek Lenau Faust és Don Juan című műveiben, dr. Ger­hard Neumann (Freiburg) Lenau és az epi­gramma, dr. Gerhard Koziele (Wroclaw) Le­nau lengyel fordításban. Franz Liebhard (Temesvár) A Lenau család Bánátban töltött évei. Az ünnepélyes ülésszakon, amelyet a te­­mesvidéki nagy költő emlékének szentelnek, részt vesz a Nemzetközi Lenau Társaság je­lenlegi elnöke, Josef Wandrack, Stockerau (Ausztria) városának polgármestere. A Lenau napok keretében sor kerül egy zenés-lírai est­re, amelyet a Banatul Filharmónia, a Temesvár Municipiumi Művelődési Ház Franz Schuber­ kórusa, a zsombolyai kultúrház férfikórusa, va­lamint a Matei Miliő és az Állami Német Színház művészeinek közreműködésével ren­deznek meg. Az ülésszak részvevőinek prog­ramjában szerepel Lenau emlékházának meg­látogatása Lenauheimban, valamint a Temes­vári Állami Német Színház Al. Voitin Horia per című előadásának megtekintése is. A Lenau napok rendezvényeire a szakem­bereken kívül valamennyi érdeklődőt szíve­sen lát a rendezőség. 3. oldal tanácsadó KRIZSÓ JÓZSEF — TEMES­VÁR. A jövedelmi adó megálla­pításánál nem az életkor az í­­rányadó, hanem az illető jövedel­me. Nyugdíjas is kötelezhető jö­vedelmi adó fizetésére, ha nyug­díján kívül olyan jövedelme van, mely adó­ alá esik. Lehetséges, hogy az önök esetében a kive­tés nem pontos, ezért javaso­lom, hogy éljenek fellebbezési jo­gukkal, mert amennyiben hiba történt, az kijavítható. SZEKERES GIZELLA — ZSOMBOLYA: Mint tulajdonos­nak bármikor jogában, áll, hogy az ingatlant felmérje és arról tervrajzot készítsen. Tehát ne várja meg, hogy az ILLT készít­se el az igényelt tervrajzot, (úgy­­lehet, erre a célra nincs alkalma­zottja, vagy nincs elegendő mun­kaereje), hanem kérjen fel egy hozzáértő személyt (például tech­nikust), aki azt aránylag csekély összegért elkészíti. Temesvárt zárt helységnek nyilvánították, ezért az ide költözéshez a népta­nács végrehajtó bizottságától kell engedélyt kérjen; csak akkor te­lepedhet itt le, ha ez megvan. Te­mesvári ingatlanában levő lakó­jának nem mondhat fel: a lak­bérleti szerződést 1973 január 1- ig meghosszabbították. A tör­vény viszont lehetővé teszi, hogy írásban kérje a néptanács vég­rehajtó bizottságától, tegye lehe­tővé a beköltözést a házába. A lakbért mindannyiszor változtat­ni lehet és kell is, valahányszor változik a lakó családi helyzete (születés, elhalálozás, elköltözés stb.), különösen fontos ez olyan­kor, amikor növekszik a normán felüli lakterület. Ha lakójuk nem hajlandó a törvényes lakbért fi­zetni, ez jogcím lehet a kilakol­tatására. TÖBB OLVASÓNK az iránt érdeklődött, mi a helyzet a­z a­­nyák gyermekszoptatási szabad idejével. A Munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkaidő alatt — az étkezési és pihenési időn kívül — a szoptatós anyáknak többlet szabad időt kell biztosítani. E törvény szerint, a szabad idő tar­tamát és azt, hogy ezzel a jogá­val mikor élhet az anya, a vál­lalat vagy intézmény belső sza­bályzata kell hogy rendezze. Ki­kötés csak az, hogy a szünetek közötti időköz nem lehet na­gyobb három óránál, a szoptatási idő pedig nem nagyobb fél óráj­­­nál. Ez a szünet beleszámító­sik a rendes munkaidőbe. Ugyancsak a Munkatörvénykönyv teszi lehe­tővé, hogy azok a nők, akiknek két éven aluli gyermekük van, amikor a gyermek beteg, — or­vosi javaslat alapján — a rendes évi pihenőszabadságon kívül is kapjanak szabadságot gyermekük kezelésére, gondozására. Az al­kalmazott asszonyok ismerjék meg az illető vállalat, intézmény bel­ső szabályzatát, azt, hogy a Munkatörvénykönyv előírásait és annak szellemét milyen módon érvényesítik. A gyakorlat ugyanis nem egységes: van ahol az anya 6 órát dolgozik, másutt a munka­idejét szakítja meg 2-3 óránként (mindez attól is függ, milyen messzire van a bölcsőde a mun­kahelytől). Ez a jog 9 hónapon át gyakorolható. Ha az anya a gyermeket mesterségesen táplál­ja, a gyakorlatban ebben az eset­ben is élhet a jogával. A rovatot Egeressy László ügyész szerkeszti Ne feledje el megújítani előfizetését! NAPRÓL NAPRA. GAZDASÁGI SZEMLE, FILMMŰVÉSZET. SPORT CSALÁD ÉS NEVELÉS FEJTSE MEG ÖN IS és más állandó­­ rovatainkkal. J IRODALOM-MŰVÉSZET. MINDENRŐL MINDENKINEK. TUDOMÁNYOS HORIZONT című összeállításainkkal jelentkezik önnél is a SZABAD SZŐ! N­I­N­S \s I \ \s s *s i s I\ s s I­­ ÚJÍTSA MEG IDEJÉBEN I előfizetését, s a folyamato­ I sabb kézbesítés érdekében I fizessen elő hosszabb idő­tartamra ! I Előfizetési dij:­­ EGY HÓNAPRA 8 LEI J NEGYEDÉVRE 24 LET I Előfizetéseket elfogadna! v az összes postahivatalok I levélkézbesítők és újságo­s árus kioszkok.

Next