Szabad Szó, 1986. január-március (43. évfolyam, 12687-12761. szám)

1986-03-26 / 12757. szám

VILÁG TROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mssHua sza AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJA, A NICOLAE CEAUSESCU KORSZAK 1­4 NAGYSZERŰ MEGVALÓSÍTÁSAI JEGYÉBEN 4 takarékosság kilowattórái - Tapasztalatok, módszerek, eredmények a villanyáram ésszerű felhasználása kapcsán - ~ Figyelemreméltó sikerként könyvelhető el, hogy megyénk számos nagyvállalatában a tél folyamán is ésszerűen, takaréko­san gazdálkodtak a villanyáram­mal. Azért kívántuk­ ezt hangsú­lyozni, mert a múltban a hideg évszakok rendszerint még az é­­lenjáró közösségekben is megvá­molták a takarékossági számlát. A tárgyilagosság kedvéért hadd jegyezzük meg, hogy néhány gyengébb eredmény azért idén is beárnyékolta a megyei összmér­­leget... Maradjunk meg azonban azok­nál az egységeknél, amelyek az elmúlt évben, s a tél folyamán jelesre vizsgáztak energiagazdál­kodásból. Nevezetesen: a Temes­vári Mechanikai Vállalat, az É­­pítőanyag Vállalat, az Electroba­­nat Vállalat, a lugosi Kerámia­­termék Vállalat tapasztalatairól, hatékonynak bizonyult módsze­reiről, eredményes intézkedései­ről igyekszünk úgy beszámolni, hogy az általánosítható, máshol is alkalmazható elemeket dom­borítsuk ki. Kezdjük mindjárt a szervezé­si kérdésekkel, amelyek semmi­nemű beruházást nem igényel­nek. Nos, az élenjáró egységek mindenikében találkoztunk kö­vetésre méltó példával. A Te­mesvári Mechanikai Vállalatban arra a tudományos alapossággal összeállított tanulmányra figyel­tünk fel, amely leltárba vette a vállalat összes nagyfogyasztó be­rendezését. Ezt követően a tanul­mány készítői a termelési terv alapján grafikont állítottak ösz­­sze a szóbanforgó berendezé­sek szükséges üzemidejéről, s amikor ezt összevetették a valósággal, kitűnt, hogy a nagyfogyasztó aggregátok több­sége „laza“ órarend szerint működik. Olykor fél terheléssel is beindítják azokat, máskor meg az alkatrészek késve érkezése miatt áll be üresjárat. A termelő részlegek szakem­berei, s az energetikusok be­rendezésről berendezésre ha­ladva elemezték a tényál­lást és jelentős tartaléko­kat tártak fel Például a nagytel­­jesítményű hőkezelő kemencét azóta csak kétszer gyújtják be­­ hetente, akkor is a csúcsterhelés időszakán kívül, a második és harmadik váltásban kevesebb légsűrítő berendezést használnak stb. Az eredmény: olykor — a Villanyhálózati Vállalat kérésére — ezer kilowattal is csökkentet­ték egy-egy időszakban a hálózat terhelését Ritkábban esik szó a másod­lagos energiák hasznosításáról, e­­zért örömmel említjük, hogy a Temesvári Építőanyag Vállalat és a lugosi Kerámiatermék Vál­lalat szakemberei e területen je­leskedtek az elmúlt esztendőben és a tél folyamán. A lugosiak például — ottjártunkkor — az összes irodát, az öltözőket, s az üzemi fürdőt is másodlagos ener­giával fűtötték. A hőt, maguk gyártotta felszereléssel, a ke­mencék égetőteréből nyerik, a­­mellyel fürdővizet melegítenek, illetve folyamatosan biztosítják a központi fűtés működését. Úgyszintén figyelemreméltó az Építőanyag Vállalat energetiku­sainak kezdeményezése is. Ők szintén a kemencék hőjét hasz­nálják, mégpedig elsősorban ter­­melés-gyorsító célra. A célnak megfelelő szélcsatornákon át, a meleg levegőt a szárítókba irá­nyítják, ahol ily módon szinte a felére rövidítik a munkafázist. Termelési felhasználása mellett, másodlagos hővel állítják elő a fürdővizet is. Kevésbé ismert viszont a te­mesvári Építőanyag Vállalat módszere, amely nem másodla­gos energiaforrásra alapoz, ha­nem tüzelőmaradékra, vagyis szénporra. A korábban hulladék­számba menő szénport, egy élet­képes ötlet alapján belekeverik a tégla nyersanyagába. Égetés­kor az agyagba kevert szénpor meggyullad, gyorsítja az égetést, javítja a termék minőséget. A módszer alkalmazását vala­mennyi téglagyártó részleg fi­gyelmébe ajánljuk. Sikeres törekvésként említhet­jük a temesvári Electrobanat Vállalat, valamint a Villamossá­gi Mérőműszer Vállalat közve­tett takarékossági akcióit. Éspe­dig azt az igyekezetét, hogy az Sipos János (Folytatás a 2. oldalon) A hét minden napján Rekordteljesítményt a határban A szeszélyes időjárás nagyban akadályozza a tavaszi munkák kibontakozását. Ez azonban nem indokolja egészében az eddig ta­pasztalható lemaradást a vetés­ben, talajelőkészítésben és más időszerű munkák menetében. A gyenge teljesítmények fő oka, hogy a községi párt- és állami szervek, a gazdaságok vezetői és szakemberei nem tettek és tesz­nek meg mindent a munkára al­kalmas idő kihasználására, nem tartják be pontosan a mezőgaz­dasági parancsnokság utasításait, a kidolgozott tervek előírásait, összetorlódtak a munkák er­re a hétre, de az eddiginél jobb szervezéssel néhány nap alatt, be lehet hozni a lemaradást. A legfontosabb feladat: a hét vé­géig befejezni az olajlen, a cu­kor- és takarmányrépa vetését. Megyénkben 4500 hektáron vet­nek olajlent, eddig mintegy hat­van százalékos teljesítményt ér­tek el, a munka befejezése nem jelent különösebb gondot. A cukorrépa magjának földbe­juttatása már sokkal nehezebb feladat elé állítja a gazdaságo­kat. Ezt a fontos ipari növényt 19 000 hektáron termesztik idén, eddig viszont alig több mint há­romezer hektáron került földbe a mag. Ott, ahol idejében meg­kezdték a talajelőkészítést és a­­mint lehetett megindultak a ve­tőgépek is, jobbak az eredmé­nyek. Így például a csákovai (Folytatás a 2. oldalon) XLIII. évfolyam, 12 757. szám SZERDA, 1986. március 26. 4 oldal, ára 50 bani Közlemény a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésének összehívásáról Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaucescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével kedden megtartott ülésén elhatározta, hogy 1. év április 1-re és 2-ra ösz­­szehívja a Központi Bizottság plénumát. Románia Szociálista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a Nagy Nemzetgyűlés összehívásáról Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának 54. szakasza alapján, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa ELRENDELI: Egyetlen szakasz. — összehívjuk a Nagy Nemzetgyűlést a IX. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakára, 1986. április 3-án 10 órára. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke . AZ RKP KB POLT­IK­AI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE Ion Coman elvtárshoz 60. születésnapja alkalmából Kedves Ion Coman elvtárs! Megkülönböztetett öröm számunkra, hogy 60. születésnapodon melegen gratuláljunk, hosszú és boldog életet kívánjunk neked. Ez al­kalomból is nagyraértékelésünket szeretnénk kifejezni hosszas és gyümölcsöző tevékenységed iránt, amelyet dicső pár­tunk soraiban fejtettél és fejtesz ki, azért a felelősségérzetért, amellyel a párt által rád bízott feladatok jó feltételek közötti megvalósításáért tevékenykedsz. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjaként és a Központi Bizottság titkáraként jelentősen hozzájárulsz pártunk és államunk bel- és külpolitikájának megvalósításához, a szo­cialista építés egész művének a haza földjén való sikeres kibon­takoztatásához. Valamennyien azt kívánjuk neked, kedves Ion Coman elv­társ, hogy továbbra is jó egészségnek és munkabírásnak örvendj, hogy az egész párttal együtt maradéktalanul hozzájárulhass az ország új, magasabb szintű gazdasági-társadalmi fejlődési szaka­szára vonatkozóan a párt XIII. kongresszusán elfogadott törté­nelmi jelentőségű határozatok gyakorlatba ültetéséhez, Románia határozott előrehaladásának biztosításához a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmus felé ha­ladás útján. Születésnapod alkalmából a legmelegebb elvtársi érzelmekkel hagyományos jókívánságunkat fejezzük ki neked: Élj soká! Az RKP Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága --------------------------------------------------------------------------------------------------R­ofutnunk fénye a gyérnek Kicsengettek, de mi behú­zódunk a padba, egymás mel­lé. A kislány elé tolom a jegy­zetfüzetem. — Te már másodikos vagy, biztosan le tudod írni szépen a nevedet? Elpirul, kissé be­húzza a nyakát — Nem írok valami szépen. De azért megpróbálom . Nagyon igyekszik. Szabályos betűkből áll össze a név: Sá­­jerli Enikő. — Olvasni szeretsz? — Legjobban a verseket. — Csak úgy magadnak ol­vasod? — Anyukámnak meg a test­véreimnek is — Hogy hívják a testvérei­det? — István, Márta, Veronka. Én vagyok köztük a legna­­­gyobb. — Vagyis te segítesz édes­anyádnak a legtöbbet a ház közül... — Igen, mert ő is dolgozik a gyárban. Tudok mosogatni, söprögetni, meg főzni is a krumplipaprikást Meg kenye­ret is vásárolok. Amikor a­­nyukám a kórházban volt, én csomagoltam uzsonnát a ki­csiknek, és elhoztam őket az óvodába. — Messziről? — Nem ott lakunk a Fu­tókban. Nem emeletes ház­ban, csak olyan másikban. Van szobánk és konyhánk — A kicsik hagynak téged tanulni? — Ők alszanak ebéd után. — Te nem? — Hát,­­ amikor látom ő­­ket én is ellapulok az asz­talnál. De azért nekem a lec­ke az első — És amikor nem dolgozol? — Akkor játszom Vagy be­szélgetek anyukámmal , sok­szor beszélget velem Apuka is, de a sofőr, és este már fá­radt. Amikor szabadságon van­nak, utazni is szoktunk. Sipos Erzsébet (Folytatás a 2. oldalon)J

Next