Szabad Szó, 1986. január-március (43. évfolyam, 12687-12761. szám)
1986-03-26 / 12757. szám
VILÁG TROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mssHua sza AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJA, A NICOLAE CEAUSESCU KORSZAK 14 NAGYSZERŰ MEGVALÓSÍTÁSAI JEGYÉBEN 4 takarékosság kilowattórái - Tapasztalatok, módszerek, eredmények a villanyáram ésszerű felhasználása kapcsán - ~ Figyelemreméltó sikerként könyvelhető el, hogy megyénk számos nagyvállalatában a tél folyamán is ésszerűen, takarékosan gazdálkodtak a villanyárammal. Azért kívántuk ezt hangsúlyozni, mert a múltban a hideg évszakok rendszerint még az élenjáró közösségekben is megvámolták a takarékossági számlát. A tárgyilagosság kedvéért hadd jegyezzük meg, hogy néhány gyengébb eredmény azért idén is beárnyékolta a megyei összmérleget... Maradjunk meg azonban azoknál az egységeknél, amelyek az elmúlt évben, s a tél folyamán jelesre vizsgáztak energiagazdálkodásból. Nevezetesen: a Temesvári Mechanikai Vállalat, az Építőanyag Vállalat, az Electrobanat Vállalat, a lugosi Kerámiatermék Vállalat tapasztalatairól, hatékonynak bizonyult módszereiről, eredményes intézkedéseiről igyekszünk úgy beszámolni, hogy az általánosítható, máshol is alkalmazható elemeket domborítsuk ki. Kezdjük mindjárt a szervezési kérdésekkel, amelyek semminemű beruházást nem igényelnek. Nos, az élenjáró egységek mindenikében találkoztunk követésre méltó példával. A Temesvári Mechanikai Vállalatban arra a tudományos alapossággal összeállított tanulmányra figyeltünk fel, amely leltárba vette a vállalat összes nagyfogyasztó berendezését. Ezt követően a tanulmány készítői a termelési terv alapján grafikont állítottak öszsze a szóbanforgó berendezések szükséges üzemidejéről, s amikor ezt összevetették a valósággal, kitűnt, hogy a nagyfogyasztó aggregátok többsége „laza“ órarend szerint működik. Olykor fél terheléssel is beindítják azokat, máskor meg az alkatrészek késve érkezése miatt áll be üresjárat. A termelő részlegek szakemberei, s az energetikusok berendezésről berendezésre haladva elemezték a tényállást és jelentős tartalékokat tártak fel Például a nagyteljesítményű hőkezelő kemencét azóta csak kétszer gyújtják be hetente, akkor is a csúcsterhelés időszakán kívül, a második és harmadik váltásban kevesebb légsűrítő berendezést használnak stb. Az eredmény: olykor — a Villanyhálózati Vállalat kérésére — ezer kilowattal is csökkentették egy-egy időszakban a hálózat terhelését Ritkábban esik szó a másodlagos energiák hasznosításáról, ezért örömmel említjük, hogy a Temesvári Építőanyag Vállalat és a lugosi Kerámiatermék Vállalat szakemberei e területen jeleskedtek az elmúlt esztendőben és a tél folyamán. A lugosiak például — ottjártunkkor — az összes irodát, az öltözőket, s az üzemi fürdőt is másodlagos energiával fűtötték. A hőt, maguk gyártotta felszereléssel, a kemencék égetőteréből nyerik, amellyel fürdővizet melegítenek, illetve folyamatosan biztosítják a központi fűtés működését. Úgyszintén figyelemreméltó az Építőanyag Vállalat energetikusainak kezdeményezése is. Ők szintén a kemencék hőjét használják, mégpedig elsősorban termelés-gyorsító célra. A célnak megfelelő szélcsatornákon át, a meleg levegőt a szárítókba irányítják, ahol ily módon szinte a felére rövidítik a munkafázist. Termelési felhasználása mellett, másodlagos hővel állítják elő a fürdővizet is. Kevésbé ismert viszont a temesvári Építőanyag Vállalat módszere, amely nem másodlagos energiaforrásra alapoz, hanem tüzelőmaradékra, vagyis szénporra. A korábban hulladékszámba menő szénport, egy életképes ötlet alapján belekeverik a tégla nyersanyagába. Égetéskor az agyagba kevert szénpor meggyullad, gyorsítja az égetést, javítja a termék minőséget. A módszer alkalmazását valamennyi téglagyártó részleg figyelmébe ajánljuk. Sikeres törekvésként említhetjük a temesvári Electrobanat Vállalat, valamint a Villamossági Mérőműszer Vállalat közvetett takarékossági akcióit. Éspedig azt az igyekezetét, hogy az Sipos János (Folytatás a 2. oldalon) A hét minden napján Rekordteljesítményt a határban A szeszélyes időjárás nagyban akadályozza a tavaszi munkák kibontakozását. Ez azonban nem indokolja egészében az eddig tapasztalható lemaradást a vetésben, talajelőkészítésben és más időszerű munkák menetében. A gyenge teljesítmények fő oka, hogy a községi párt- és állami szervek, a gazdaságok vezetői és szakemberei nem tettek és tesznek meg mindent a munkára alkalmas idő kihasználására, nem tartják be pontosan a mezőgazdasági parancsnokság utasításait, a kidolgozott tervek előírásait, összetorlódtak a munkák erre a hétre, de az eddiginél jobb szervezéssel néhány nap alatt, be lehet hozni a lemaradást. A legfontosabb feladat: a hét végéig befejezni az olajlen, a cukor- és takarmányrépa vetését. Megyénkben 4500 hektáron vetnek olajlent, eddig mintegy hatvan százalékos teljesítményt értek el, a munka befejezése nem jelent különösebb gondot. A cukorrépa magjának földbejuttatása már sokkal nehezebb feladat elé állítja a gazdaságokat. Ezt a fontos ipari növényt 19 000 hektáron termesztik idén, eddig viszont alig több mint háromezer hektáron került földbe a mag. Ott, ahol idejében megkezdték a talajelőkészítést és amint lehetett megindultak a vetőgépek is, jobbak az eredmények. Így például a csákovai (Folytatás a 2. oldalon) XLIII. évfolyam, 12 757. szám SZERDA, 1986. március 26. 4 oldal, ára 50 bani Közlemény a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésének összehívásáról Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaucescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével kedden megtartott ülésén elhatározta, hogy 1. év április 1-re és 2-ra öszszehívja a Központi Bizottság plénumát. Románia Szociálista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a Nagy Nemzetgyűlés összehívásáról Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának 54. szakasza alapján, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa ELRENDELI: Egyetlen szakasz. — összehívjuk a Nagy Nemzetgyűlést a IX. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakára, 1986. április 3-án 10 órára. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke . AZ RKP KB POLTIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE Ion Coman elvtárshoz 60. születésnapja alkalmából Kedves Ion Coman elvtárs! Megkülönböztetett öröm számunkra, hogy 60. születésnapodon melegen gratuláljunk, hosszú és boldog életet kívánjunk neked. Ez alkalomból is nagyraértékelésünket szeretnénk kifejezni hosszas és gyümölcsöző tevékenységed iránt, amelyet dicső pártunk soraiban fejtettél és fejtesz ki, azért a felelősségérzetért, amellyel a párt által rád bízott feladatok jó feltételek közötti megvalósításáért tevékenykedsz. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjaként és a Központi Bizottság titkáraként jelentősen hozzájárulsz pártunk és államunk bel- és külpolitikájának megvalósításához, a szocialista építés egész művének a haza földjén való sikeres kibontakoztatásához. Valamennyien azt kívánjuk neked, kedves Ion Coman elvtárs, hogy továbbra is jó egészségnek és munkabírásnak örvendj, hogy az egész párttal együtt maradéktalanul hozzájárulhass az ország új, magasabb szintű gazdasági-társadalmi fejlődési szakaszára vonatkozóan a párt XIII. kongresszusán elfogadott történelmi jelentőségű határozatok gyakorlatba ültetéséhez, Románia határozott előrehaladásának biztosításához a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmus felé haladás útján. Születésnapod alkalmából a legmelegebb elvtársi érzelmekkel hagyományos jókívánságunkat fejezzük ki neked: Élj soká! Az RKP Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága --------------------------------------------------------------------------------------------------Rofutnunk fénye a gyérnek Kicsengettek, de mi behúzódunk a padba, egymás mellé. A kislány elé tolom a jegyzetfüzetem. — Te már másodikos vagy, biztosan le tudod írni szépen a nevedet? Elpirul, kissé behúzza a nyakát — Nem írok valami szépen. De azért megpróbálom . Nagyon igyekszik. Szabályos betűkből áll össze a név: Sájerli Enikő. — Olvasni szeretsz? — Legjobban a verseket. — Csak úgy magadnak olvasod? — Anyukámnak meg a testvéreimnek is — Hogy hívják a testvéreidet? — István, Márta, Veronka. Én vagyok köztük a legnagyobb. — Vagyis te segítesz édesanyádnak a legtöbbet a ház közül... — Igen, mert ő is dolgozik a gyárban. Tudok mosogatni, söprögetni, meg főzni is a krumplipaprikást Meg kenyeret is vásárolok. Amikor anyukám a kórházban volt, én csomagoltam uzsonnát a kicsiknek, és elhoztam őket az óvodába. — Messziről? — Nem ott lakunk a Futókban. Nem emeletes házban, csak olyan másikban. Van szobánk és konyhánk — A kicsik hagynak téged tanulni? — Ők alszanak ebéd után. — Te nem? — Hát, amikor látom őket én is ellapulok az asztalnál. De azért nekem a lecke az első — És amikor nem dolgozol? — Akkor játszom Vagy beszélgetek anyukámmal , sokszor beszélget velem Apuka is, de a sofőr, és este már fáradt. Amikor szabadságon vannak, utazni is szoktunk. Sipos Erzsébet (Folytatás a 2. oldalon)J