Szabad Szó, 1938. július-augusztus (40. évfolyam, 27-32. szám)
1938-07-03 / 27. szám
1 IPMBBMBB.... 1 Gyermekvilág 1 Szerkeszti: Feri bécsi It3íiiiiii:;iiiiiiii!iii;:::;iií:iiiiiiii;:liliiiliíiiilMiíiiiiiiiilHtiiiílii VIDÁM JÁTÉK Képül az angyal Az egyik játszónak bekötjük a szemét. — Akarsz-e a mennyországba repülni? — kérdezzük tőle... Persze, hogy igennel felel. Most ráállítjuk egy erős deszkára, melyet a földre tettünk le (az angyal lehetőleg ne lássa a deszkát). Négyen halkan közelednek s ügyesen felemelik a deszkát. A rajta állóval együtt. — Mersz-e leugrani? — kérdezzük tőle. — Dehogy merek — felel az illető, aki bekötött szemmel azt képzeli, igen magasan van. Ha levesszük szeméről a kendőt, jót nevet. Találós kérdés, képpel —-— Mi a foglalkozása? Ennek a kis háznak kapujára kiírtak egy nevet, de azt nem írták ki, hogy a név gazdájának mi a mestersége. Szerencsére a névből kiolvasható, mivel foglalkozik. A név kezdőbetűje ugyanaz, ami a mesterség kezdőbetűje. No, ezután nem nehéz megmondani, mi a derék Kovánk a Cs. Lajos foglalkozása. Kubikosok a budapesti Teleki téren Irta: Székely Molnár Imre. Budapestnek van egy tere, amelyet Teleki-térnek neveznek. Ezen a Teleki-téren zsibárusok telepedtek le. Reggeltől estig nagy embercsoportok álldogálnak ott, adnak és vesznek. A hatalmas térnek egyik sarkán szomorú embercsoport álldogál. Az ország minden részéből Budapestre munkát keresni jött, kubikosmunkások ezek. Kubikosok. Mellettük a talicska, az ásó, a lapát és a csákány. Elmaradhatatlan tartozékai a nagyváros életének. Az elnyűtt lábbeliekből előkandikál lábuk, ruhájuk szakadozott, rongyos, folt hátán folt. Felső testük meztelen, napbarnított arcukon végigszántott az élet ereje. A gondolkolt barázdák a keserves életről beszélnek. A kubikossorsról beszélgetünk KÉP S VILÁGLAP 1938 július 1 járta javát éren, megtet.Juhos Istvánnal, aki régi járta fél Európát, de a kenyere javát mégis itt ette meg, a Teleki éren. Csendes, halkszavú ember, megfontolt, akit az évek költöztettek. — Miből élnek? — Azt jó volna megmondani. Magunk se tudjuk. Néllyan, akik évek óta itt vagyunk kapjuk a „rohamkosztot“. A töbsi pedig próbálkozik, ha sikerülsszekotorással pár fillért akkor eszik A napszám felöl érdekejjünk. Az öreg sokatmondón! Inyint, majd így felel: — A napszám már ninshet? Helybe’ az órabér számit. Az a törvény szerint 4(1 fillér lenne, de a fuunkandók kijátsszák. Most már a teljes végpusztulás következik. — Miért? _ A városban az építkezéseknél karait, libát, csirkét meg zsírt visznek az újonnan érkezettek a pallérnak. Azt elszegődtetik. De mi, szegény kubikos emberek, kik itt kuszpitoltuk el az életünket a Teleki-téren, honnan vegyünk, mikor nekünk sínes. Többet nem beszél. Dolgozni szeretne. Ennek is eljön az ideje. Higyjük, hogy nagyon gyorsan. ilyen, kapvis székkerünk, miltt. vvvv\x\xv\wvwv\vwwvvwwwxwv\wwwxwwwvwv ASSZONYOKNAK hát? Ahol a nők az urak A házasságba is bizonyos gúnnyal emlegetik, hogy az, asszony az úr és a férj papucs alatt nyög. Pedig ebben a tréfás megjegyzésben sok igazság van. A legújabb kutatások, amit Rolf Elfers báró tudós tanár hajtott végre Indiában, kitüntetik, hogy még ma is vannak ott törzsek, akiknek életében a nő az űr. Matriarhhatus van, vagyis nőuralom. Valamikor egész Indiában nőuralom volt és a férfiak a leigázott nemet képezték. Lídia néhány törzsénél még ma is eredeti ősi tisztaságában található a matriarcha formája. Ezeknél az indiai törzseknél még ma is a család legidősebb asszonya a mindenkori örökös. Ha pedig a nők most a családi életben, még a nyilvános életben is uralomra törekednek, csak az ősi természetes állapotot akarják visszaállítani. Tudjuk, hogy Indiában még ma is egyes törzsek a meghalt férj feleségét máglyashalálra ítélik. Ennek az embertelen szokásnak az alapja, a férfiak félelme. Mert igen sokszor megtörtént, hogy az asszonyok megunt férjeiket a nőuralom idején megmérgezték. Ezért mondták ki a férfiak, hogy a nő nem élhetiól a férjét. Vagyis az aszszonyoknak érdekében állt, hogy a férj minél hosszabb életű legyen. Mert ha meghalt, máglyahalált kellett szenvedniük. Hasznos tanácsok CSALÁN A HANGYÁK ELLEN Tegyünk este a hangyaboly közelébe sok friss csalánt. Reggelre rengeteg hangya mászik bele. Most az egészet leforrázzuk. CSALÁN-SZÉNA A csalán frissen is, szárítva is, mint széna, igen jó takarmány, különösen disznó számára. Kétszer annyi fehérjetartalma és három Hz.amnnyi zsírtartalma van, mint a fűnek, illetve a közönséges szénának. Még a herénél is több tápláló anyag van benne. DIÓBÉL HÁMOZÁSA RégliSzáraz dióbél héja is lehúzható, ha éjszakán át a száraz diót feltöretlenül gyengén sós vízben áztatjuk. Csemege gyanánt így nagyon alkalmas a felszolgálásra. VIRÁG A VÁZÁBAN A levágott virág vizébe tegyünk faszenet. Megakadályozza a szárak rothadását és lassítja a hervadást is. LESZ-E MÁR BÉKE AZ ŐRÜLT SPANYOLOK KÖZT? Ezt kérdezi az egész világ Vájjon megelégelték e már ezt a szörnyű vérengzést, amelyet most már majdnem két éve egymással folytatnak. Az angol kormány dicséretreméltóan mindent elkövet, hogy végre a nagyhatalmak, miként azt a múlt számunkban megírtuk, az összes idegen nemzetiségű önkénteseket hazahívják a spanyol harctérről. Legújabb hírek szerint ez most már meg is Franco tábornok csapatai állandóan nagyobb területeket foglalnak el Spanyolországban. A köztársasági Spanyolországba mint valami ék fúródnak a nemzetiek, akik a kisebb Katalóniát elszakították a nagyobbik, térképünkön feketével jelölt résztől, amelynek legfontosabb városát, Valenciát, erősen fenyegetik. történt. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy a Franco nemzeti csapatai és a köztársasági csapatok még mindig hadat viselnek egymással és ahol lehet, kegyetlen bombatámadásokkal is irtják egymást. Itt leközöljük a legújabb spanyolországi térképet, amelyből még a tájékozatlan újságolvasó is képet alkothat magának a két egymással hadakozó ellenfél harctéri helyzetéről. III1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHI Nem minden újság egyenlő Kaptunk egy levelet, amelyben az egyik előfizetőnk sérelmezi, hogy a Szabad Szó kevesebb papirost nyújt. Erről kár írni, de mégis írunk. A Szabad Szó először is a legolcsóbb újság Magyarországon. A mi népünk, sajnos, nem dicsekedhetik földi kincsekkel és ezért olyan áron kell adnunk az újságot, amit ez az árva magyar nép el is bír. Ilyen terjedelmű, ilyen módon szerkesztett politikai újság, mint a Szaloul Szó, ezen a csekély áron nem kapható. "Fehét kénytelenek vagyunk sokszor kevesebb papírt adni, mert megírtuk, hogy a papír ára eredeti árának kétszeresére emelkedett. Hogy más újságok több papírt adnak, annak az a magyarázata, hogy szubvenciójukat, vagyis támogatásukat más forrásból merítik. A Szabad Szónak pedig semmiféle hatalom, vagy pénzcsoport, vagy kapaszkodó politikai párt, nem ad egy fillért sem. De nem is kell. Mert mihelyt azoktól pénzt fogadnánk el, akkor már nem szolgálhatnánk a népnek az igazi javát. De azt is vegyék tekintetbe az előfizetők, hogy a Szabad Szó szerkesztése is ritka kiváló. A célja a Szabad Szónak, hogy minden eseményről pártatlan képet adjon a népnek. Nem egyoldalú bírálatot, hanem a történteknek valódi leírását adjuk. Vegyék tekintetbe az előfizetők, hogy milyen nagy gondot, milyen sok munkát igényel olyan újságot megírni, amelyet érdeklődéssel és tanulsággal olvasnak a gazda, felesége, sőt még a gyermeke is. A Szabad Szóban az „Amit jó tudni“ rovat, az orvosi tudomány köréből való felvilágosító írások, nagyon hasznosak ,és sok újság ilyen értékes tartalommal nem jelenik meg. Egy szó mint száz: ne azt nézze a mi népünk, menynyi papirost kap, hanem azt nézze, milyen szeretettel, menynyi munkával, mennyi fejtöréssel készül ez az újság, hogy a csekély előfizetés mellett is minden héten szolgáljon felvilágosítással, tudással, útmutatással a népnek. .XXXXXXXXXXWXXXWXWXWXWÍ nem gazdaságos a sertéses baromfitenyésztés terv védett Rákoshegyi paksomundio nélkül. Megrendelhető •’ IFI, AULITZKY OTTO Budapest, un., Dohstny ucca 84.. tsz. 2/a ISZK: Oemlonnal ab Bpen 36 a iam. 3.?é 4.80 7.10 9.10 10.M linldget prospektus p lap elmúlnak Inpran.