Szabad Szó, 1939. július-augusztus (41. évfolyam, 31-32. szám)
1939-07-30 / 31. szám
2 A belpolitikai élet A mi igazságunk írta: FÉJA GÉZA Gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy a túlzott búzatermeléssel fel kell hagynunk s egész mezőgazdasági termelésünket át kell alakítanunk. Igaza volt.. Leveleket kaptunk a vidékről, melyekben a magyar gazdák azt hangoztatják, hogy szívesen áttérnek a búzatermelésről másirányú termelésre, csak adja meg a kormányzat ehhez a szükséges segítséget és eszközöket. Nekik is igazuk van. Tekintse meg bárki Orosháza vagy Hódmezővásárhely virágzó kisgazdaságait s láthatja, hogy a magyar nép ott, ahol módja volt rá, régen abbahagyta az egyoldalú szemtermelést és olyan változatosan termel, amilyen változatos Ságról nagybirtokon nem is álmodnak. Magam láttam a gyulai határban, hogy a kétholdas kertgazdaság nemcsak a tulajdonos háromtagú családját foglalkoztatta, hanem még két napszámosnak adott kenyeret : a kétholdas kisember különb napszámot fizet munkájának, mint a nagybirtokos, mert, a kertészkedés magasabbrendű munka, a munkás legteljesebb jóakaratára van szükség, tehát becsületes kárt kell adni a munkájáért. Tapasztalataink alapján állítjuk már igen rég óta, hogy csakis a kisbirtok tud az egyoldalú szemtermelés aljáról letérni s kivitelre alkalmas árukat termelni. Éppen ezért nemzeti érdek, hogy minél gyorsabban megcsináljuk a földbirtokreformot. Állításunkért éveken keresztül a támadások özönében volt részünk. Most hozzászólt a kérdéshez gróf Somssich László, az OMGE elnöke, a magyar nagybirtokosok egyik közismert főképviselője. Somssich gróf kijelentette, hogy a búzatermelés terén „érdemleges csökkentést csak a kisbirtokon lehet elérni a gazdasági egyensúly megbontása nélkül.“ Somssich gróf tehát beismerte, hogy igazán korszerű termelést a kisbirtokon lehet végezni. Ebből azonban az is következik, amit Somssich gróf már aligha ismer el, hogy egyre inkább rá kell térni a kisbirtokos termelésre. Más szóval: a földreform javára volna a magyar mezőgazdasági termelésnek, nem pedig kárára. Az idő nagyon gyorsan igazol bennünket. Mindebből, szerény véleményünk szerint, gyorsan le kell vonni a következtetéseket. A földbirtokreformnak végre meg kell indulnia, úgy, ahogyan mi valljuk: mezőgazdasági szakoktatás, szövetkezeti szervezés, tehát nagy nemzeti munka keretében. Új nyilasok Mecsér András és Mocsáry Dániel volt kormánypárti képviselők beléptek a nyilas pártba. Mecsér András a múlt képviselőházban a kormánypárt egyik szóvivő tagja volt. Az új választáson nem léptették fel. Ha felléptetik, aligha került volna be a képviselőházba, mert régi kerületében elveszítette népszerűségét. Mindazonáltal felléphetett vola ellenzéki programmal. " Úgy látszik, ezt nem tartotta célszerűnek. Most azután Mocsáryval belépett a nyilas pártba. Első ténykedése az volt, hogy Hubay Kálmánnal együtt, mint az újsághírek közölték. ..fontos tárgyalások“ céljából Berlinbe utazott. Azelőtt, ha egy magyar politikus fontos lépést tett, a nép körébe utazott s ott elmondotta lépésének okát. Kötelességének tartotta ezt minden politikus, mert hiszen csak a nép bizalmából szabad politizálni s éppen ezért az igazi nemzeti politikus megmagyarázza a népnek minden fontos politikai lépését. Mecsér András azonban külföldre utazott. Új szokás ez. Majd meglátjuk, hogy a magyar nép mit szól az új szokáshoz. . Szatmári Remete, ésak Uhlarik Béla dr. egyidejűleg Csongrád vármegye főispánja is volt, az első hírek, amelyek Csongrádmegyéből keltek szárnyra, tudni vélték, hogy Várady László dr. országgyűlési képviselő a békési főispánénak jelöltje. Értesülésünk szerint Várady László, neve mellett, de nála sokkal több esélylyel két másik jelölt nevét említik. Békés vármegye MÉP-párti országgyűlési képviselői vitéz Márki Barna dr.. Békés vármegye alispánját szeretnék a főispáni székben látni, viszont a belügyminisztériumnak Geist Gáspár dr. kondoméi földbirtokos a jelöltje a békési főispánságra. Harc a békési főispánságért Riesey Uhlarik Béla drr. Békésvármegye főispáni állásától történt felmentem után nyomban megindultak a találgatások, vájjon ki lesz Békés vármegye főispánja. Tekintettel arra, hogy Ri SZABAD SZÓ 1939 július 30 Gróf Teleki Pál ,miniszterelnök kárpátaljai útja során Ungváron is járt. Megbeszélést folytatott a miniszterelnök Sztojka Sándor görögkatolikus püspökkel, valamint Ilniczky Sándor görögkatolikus nagypréposttal és Szereniowszky ungvári lengyel konzullal. A németség hű magyar hazájához A Magyarországi Német Népmívelődési Egyesület, mely éles ellentétben áll Basch és Mühl Volksbundjával, a Bakony több községében tartott kultúrelőadásokat és gyűléseket. A szónokok mindenütt kiemelték, hogy a hazai németség mindig hű volt a magyar hazához. — Testvér! Előfizettél-e már a „Szabad Szó“-ra? Ne felejtsd el, hogy minden előfizetés a Te asztalodra kerül vissza! KÜLPOLITIKA Az elmúlt hét látszólagos külpolitikai szélcsendjében, tovább folyt a szembenálló hatalmak lázas diplomáciai tevékenysége. Bár különösebb esemény nem történt, a feszültség nem enyhült, hanem inkább elmélyült A viszonylagos esemény jelenségűen nagy fontossággal bír és az égési világpolitikára kihat az amerikai szenátorok döntése, amellyel lehetetlenné tették a semlegességi törvény megváltoztatását ez évben. Főleg Angliában keltett ez a határozat kellemetlen meglepetést és hatása már is észlelhető az angol külpolitikában. Az angol-japán viszályban Anglia feladta eddigi merev magatartását és a Tokióban megkezdett tárgyalásokon általában hajlandónak mutatkozott Japán követeléseit elfogadni. Ezek a követelések arra irányulnak, hogy Anglia hagyjon fel Kínát támogató politikájával. Nemkülönben az amerikai döntés hatása alatt tesz újabb kezdeményezést Anglia a tengelyhatalmakkal szemben az „engedékenységi politika“ terén. Bár cáfolják, hogy „hivatalosan“, de ajánlatot tettek Németországnak, hogy leszerelés ellenében több milliárd font kölcsönt nyújtanának és a gyarmatok kihasználásában is részt engednének. Danzig körüli vitában is újból hangoztatják egyes nagy befolyású lapok, hogy Angliának ezért nem érdemes háborút viselni. Viszont Rydz-Smigly, a lengyel hadsereg legfőbb vezetője igen erélyes nyilatkozatokat tett, hogy Lengyelország még egyedül is kész háborút viselni, mivel a lengyelek életüket is készek adni függetlenségükért. Brauchitsch német hadseregfőparancsnok ugyanakkor a németek szilárd elhatározását hangoztatta a danzángi kérdésben. Ez arra mutat, hogy viharfelhők rohamtempóban tornyosulnak Danzig fölött. A balkán államok vezetőinek külpolitikai utazásai is tovább tartanak. Pál jugoszláv regens londoni tárgyalásait követi a bolgár képviselőház elnökének Mustanovnak londoni és párizsi megbeszélések A kis balkán államok, amelyek a nagyhatalmak viszályától békéjüket féltik, úgylétezők mindkét fél felé barátságos arcot akarnak mutatni, így vélvén megóvni semlegességüket Mi van az angol-japán viszály mögött? Az európai feszültséggel párhuzamosan a távolkeleti helyzet kiéleződéséről írnak az újságok. A jajinok kb. két hónappal ezelőtt határzár alá helyezték az angolok tiencini engedményes területét , a blokáddal felhagyni csak akkor hajlandók, ha Anglia elismeri és alkalmazkodik „Ázsia új rendjéhez és támogatja Japán hódító törekvéseit Kínában. Japán erőszakos fellépését a britt birodalommal szemben létfontosságú indokok magyarázzák meg, különben nem is értenénk, hogy miért vállalja ennek a lépésnek nagy kockázatát Már Montacuccoli megmondotta, hogy a háborúhoz 3 dolog kell: pénz,, pénz és harmadszor is piénz. A kínai hadjárat eddigi eredményei elvesznének, sőt az anyaország vesztét okozhatja a pénzügyi csőd, ami felé pedig Japán mér tekintélyes utat tett meg. A japán pénz a „yen” már csak felét éri a háború előttinek és a fokozódó értékcsökkenés fokozódó nehézségeket jelent a háború folytatásában. A fegyverek összecsapása mellett a japán és kínai pénz külön háborúja is dúl és ezen a téren eddig a kínaiak győzedelmeskedtek. A kínai pénz, a kínai dollár a „yuan" értékállósága lehetővé tette Csang-Kai-Seknek, hogy a két esztendős háború súlyos veszteségei után is továbbszervezze a kínai nép szabadságharcát, mert pénzükért hozzájuthattak a háború folytatásához szükséges anyagokhoz. A háború kimenetele tehát nem utolsósorban a yen és a yuan párviadalán dől fel, ahol a szembenálló felek ravasz pénzügyi fogásokkal operálnak egymás ellenében, így pl. amikor még a japánok a Kínában harcoló csapataikat yennel fizették, sok millió yen halmozódott fel Kínában. Ennek következtében a japán pénz kínálata egyre nőtt, míg a külföldi tőzsdéken a yen árfolyama a nyugati hatalmak, elsősorban Anglia pénzügyi politikája következtében esni kezdett. Csang-Kai-Sek megbízottjai erre felvásárolták a folyton olcsóbbodó yent, és azért Japánban árut vásároltak és az így olcsón vett árut visszavitték Kínába. Ilyen módon tetemes kárt okoztak Japánnak, amely kénytelen volt kereskedelmi rendszabályokat életbe léptetni. De sem ezek az intézkedések, sem a jennek Kínából való kivonása nem tudta megakadályozni azokat a tőzsdei mesterkedéseket, amelyeket az engedményes területeken székelő nemzetközi, főleg angol bankok foganatosítottak a japán pénz ellen. Hiába tiltották meg ez év április elején a megszálló japán hatóságok a kínai yuan elfogadását a megszállt országrészekben, — így gondolván erősíteni saját pénzüket, —sem Kína, sem a külföldi tőzsdék és üzletemberek nem törődtek a japánok rendszabályaival. Amikor pedig a japánok vissza akarták fordítani a kínai fegyvert és a hadjárat folyamán kezükben felhalmozódott kínai yuantc piacra dobva támadták meg az ellenség pénzének addig szilárd árfolyamát, Csang-Kai-Sek sógora dr. Kung pénzügyminiszter angol támogatással átépítette Kína pénzügyi rendszerét, kivonta a veszélyeztetett megyékből a bankjegyeket és ott új papírpénzt nyomattattak. Ezeknek a tartományoknak új papírpénzei természetesen a nemzetközi forgalomban jóformán semmit sem értek és így Japánnak nem volt célravezető a felvásárlás fegyverével élni. Japánnak végül is nem maradt más hátra, hogy a teljes pénzügyi kimerülést elkerülje, fel kellett lépnie Anglia Kína ellenállását támogató pénzügyi politikájával szemben.